Jökulhlaup - mai kép

Tomi remek képsorozata a tegnapi jökulhlaupról nagy érdeklődést kapott . Most újra él a vodafone webkamera, ahol úgy tűnik tegnaphoz képest tovább nőtt az elöntött terület nagysága. Érdemes összevetni az alábbi képet Tomi képeivel!

Változik a vörös zóna a Vezúv körül?

A világ valamennyi táján azon dolgoznak a vulkanológusok, hogy jobban megismerjék és megértsék a tűzhányók működését, valamint azokat a folyamatokat, amelyek a kitörések előtt játszódnak le, elősegítve ezzel az aktív tűzhányók egy eseteleges kitörésének előjelzését. Ez azonban nem könnyű feladat, különösen olyan vulkánok esetében, amelyek már évtizedek, vagy akár évszázadok óta nem törtek ki. Az előrejelzésnek különösen fontos szerepe van, amikor a tűzhányó sűrűn lakott területen helyezkedik el. Ahhoz azonban, hogy egy kitörés a lehető legkevesebb áldozatot követeljen nem csak a lehető legpontosabb előrejelzésre, hanem egy kivitelezhető, tudományos eredményeken alapuló evakuálási tervre van szükség. Ez pedig már nem a vulkanológus, hanem az adott ország kormányszervének a feladata.

A Vezúvról talán mindenkinek a híres robbanásos kitörés jut eszébe, amely 79-ben elpusztította Pompeii-t. Fontos megemlíteni azonban, hogy legalább 8 ekkora (pliniusi), vagy közel ekkora (subpliniusi) kitörés történt a Mt. Somma-Vezúv vulkáni komplexum működése során, a legutolsó 1631-ben. A tűzhányó működése ciklikus. Három nagy mega-ciklust lehet elkülöníteni, valamennyi egy-egy nagy erejű (pliniusi) kitöréssel kezdődött, majd a kitörési típus változott; kevésbé robbanásos (stromboli típusú) kitörések, vagy lávafolyások jellemezték ezt az időszakot. Valamennyi ciklust akár évszázadokig is tartó szünet követett. Egy-egy megacikluson belül számos kisebb ciklus van, amelyek szintén egy-egy pliniusi vagy subpliniusi kitöréssel kezdődtek. A Vezúv utolsó kitörése 1944-ben volt. Azt azonban nem lehet tudni, hogy ez a kitörés az utolsó mega-ciklust zárja le, amely 79-ben kezdődött, vagy csak az azon belüli kisebb ciklust, amely 1631-ben vette kezdetét. Az első esetben egy jóval hosszabb szünetre lehet számítani (akár évszázadok), míg a második esetben egy rövidebb időszakra.
Abban valamennyi kutató egyet ért, hogy a Vezúv egy aktív tűzhányó, vagyis bármikor kitörhet, ezért fontos állandó megfigyelés alatt tartani. Továbbá, mivel egy esetleges kitörése akár egy millió embert érinthet, szükséges egy ésszerű evakuálási terv is. A jelenleg érvényben lévő tervet a Polgári Védelem (DPC - Dipartimento della Protezione Cicvile) 1995-ben adta ki. A terv az 1631-es kitörés rekonstrukciója alapján készült. A tervben 3 zónát különítenek el: a vörös (leginkább veszélyeztetett zóna; esetlegesen piroklaszt-árak által beterített), a sárga (hamuhullás által érintett terület) és a kék zónát (iszapárak és laharok által érintett terület). A zónák azonban aszimmetrikusak, a határuk az érintett települések határát követi, figyelmen kívül hagyva bármilyen tudományos megfontolást. A terv kiadása óta tilos építkezni a vörös zónában, azonban a vörös zóna határa a tűzhányó nyugati oldalán 7,5 km-re esik a krátertől (Nápolyt teljes egészében kihagyva), így dél-Olaszország legnagyobb állami kórháza (Ospedale del Mare) még éppen e zónán kívül épül.
A terv másik nagy problémája, hogy feltételezi, hogy a kitörést akár hetekkel előre lehet majd jelezni, amely bőven elegendő idő a veszélyeztetett területek kiürítésére. A Nápolyi Federico II Egyetem kutatói azonban azon a véleményen vannak, hogy egy heves robbanásos kitörés szinte előjelek nélkül is bekövetkezhet, tehát elképzelhető, hogy csak napokkal előbb tudják megjósolni.
A kutatók a terv kiadása óta elszántan küzdenek a módosításért. Úgy tűnik, hogy eredményesen, ugyanis a napokban a DPC bejelentette, hogy módosítja a vörös zóna határát, figyelembe véve a kutatók javaslatait. A Nápolyi Federico II Egyetem kutatói által írt cikkben azonban újabb problémát vetnek fel, ugyanis a terv módosításával az épülő korház a vörös zónán belülre kerül, tehát hogyan győzhetők meg a magánemberek, hogy az említett zónában veszélyes építkezni. A végső megoldás tehát még mesze van, de ez mindenképpen egy fontos lépés, hogy a DPC hajlandó változtatni az álláspontján.

Az ábra a jelenleg érvényben lévő zónahatárokat (színek), valamint a kutatók által javasolt módosításokat (külső két kör) mutatja. Érdemes megfigyelni, hogy dél-Olaszország egyik legnépesebb városa, Nápoly kívül esik a veszélyeztetett zónákon.
Forrás: De Vivo és Rolandi, nem publikált kézirat

Forrás:
De Vivo, B. és Rolandi, G.: Vesuvius: volcanic hazard and Civil Defense, nem publikált kézirat
De Vivo, B., Lirer, L., Rolandi, G. (2010): La Protezione civile cambia rotta - la Repubblica, április 29-i száma
De Vivo, B., Petrosino, P., Lima, A., Rolandi, G., Belkin H. E. (2010): Research progress in volcanology in the Neapolitan area, southern Italy: a review and some alternative views - Mineralogy and Petrology, 99, 1-28
Rolandi, G (2010).: Volcanic hazard at Vesuvius: An analysis for the revision of current emergency plan - Journal of Volcanology and Geothermal Research, 189, 347-362

Indonéz körkép

Indonézia vulkanológiai szempontból rendkívül érdekes terület, több rekordot is magáénak tudhat e téren. A Földön Indonéziában van a legtöbb aktív tűzhányó. A történelmi időkben a legtöbb (76) vulkán kitörését itt figyelték meg és még legalább ennyi van, amely még kitörhet. A legtöbb halálos áldozattal itteni vulkánok kitörései jártak (Tambora, 1815; Krakatau, 1883). A 76 vulkánnak 1171 kitörését jegyezték fel, mely a Földön leírt kitörések hatoda, ráadásul ezek 4/5-e a XX. században történt. Nem csoda hát, hogy jelenleg is több kitörésről számolhatok be.

Tongkoko - Celebesz

A vulkán (feltehetően) április 23-án kitört, ekkor hamufelhő emelkedett a magasba, melyről a Darwin VAAC munkatársai műholdképek alapján megállapították, hogy ~10,7 km magas volt.


Batu Tara - Komba

Április 25-27. közt kisebb kitörések voltak, melyek hamufelhője mintegy 2,1 km magas volt és 45-85 km-t sodródott nyugat és észak felé.


Dukono - Halmahera

Április 27-én műholdképeken vették észre kutatók (Darwin VAAC), hogy egy 3 km magas hamufelhő sodródik a hegytől északnyugat felé, akkor már 45 km-re ért a felhő a tűzhányótól.

Santiaguito (Guatemala) kitörés április 26-án

Április 26-án, hétfőn kitört a guatemalai Santiaguito vulkán. A vulkáni hamufelhő 9 kilométer magasságba jutott fel. A vulkáni hamueső jelentősen csökkentette a látási viszonyokat, a környék iskoláit bezárták, a vulkán körüli 20 kilométeres körzetben repülési tilalmat vezettek be.

Kedden a kitörési felhő részleges összeomlása vulkáni törmelék árakat (piroklaszt ár) zúdított le a tűzhányó déli oldalán lévő völgyben. Hasonlóan erős vulkáni kitörés itt utoljára 1989-ben volt, amikor szintén repülési korlátozásokat kellett bevezetni.
A guatemalai Santiaguito vulkán viszkózus lávadómok együtteséből áll, amelyek a Santa Maria vulkán széles kráterében épültek fel. Ezek közül jelenleg az El Caliente lávadóm aktív.
A lávadómok 1922 óta épülnek a Santa Maria hatalmas (VEI=6, a 20. század egyik legnagyobb vulkáni kitörése volt!) 1902-es kitörése után visszamaradt kráterében. Akkor a tűzhányó legalább már 500, más források szerint több ezer éve (!) nem mutatott aktivitást. A környező lakosok nem gondolták, hogy a Santa Maria még kitörhet, a földrengések erre nem szolgáltak figyelmeztető jelként, mert ezek amúgy sem ritkák itt. A kitörést megelőzően bő fél évvel kezdődtek el a földrengések. A vulkán október 24-én tört ki és több mint 5 köbkilométer mennyiségű vulkáni hamut bocsájtott ki, ami mintegy 270000 négyzetkilométer területet borított be. A vulkáni hamut többezer kilométer távolságban is észlelték. Több mint 5000 ember esett áldozatul és még több ezren haltak meg ezt követő maláriában. Egyes források szerint a vulkáni kitörés következtében elpusztultak a környék madarai is és emiatt jelentősen elszaporodtak a szúnyogok. Ez utóbbi azonban lehetséges, hogy a környező vízhálózat megváltozása miatt következett be. A kitörést követően a tűzhányó délnyugati oldala megsemmisült és ezen a széles sebhelyen jöttek létre később a lávadómok.
Az alábbi képek a Santiaguito lávadóm együttest mutatják, továbbá a Caliente lávadóm jellegzetes robbanásos kitörését. Érdekes megfigyelni, hogy egy gyűrű alakú repedések mentén tör fel a vulkáni hamu. (Képek forrása: Richard Roscoe, Photovolcania)

Ugyanezt az érdekes kitörési típust mutatja egy 2008-ban készült holland amatőr felvétel is (Forrás: http://www.youtube.com/watch?v=Cy58xijSZlg).

Dél-amerikai jelentés

Dél-Amerika nyugati partja mentén számos aktív tűzhányó található. A vulkanizmus a Nazca és az Antarktiszi lemezek Dél-Amerika alá történő szubdukciójához, vagyis alábukásához kapcsolódik. Az ilyen tektonikai környezetben andezites, dácitos, estenként riolitos összetételű magmák képződnek, amelyek többnyire heves, robbanásos kitörések során jönnek a felszínre. Ahogy azt Szabolcs egy korábbi bejegyzésében említette, ezeknek a kitörések a mostani izlandi kitöréshez hasonló, sőt akár súlyosabb társadalmi és környezeti hatásai lehetnek.

Jelenleg azonban úgy tűnik, hogy a távoli kontinens tűzhányói pihennek, csak kisebb "pöfékelésekről" szólnak a hírek.

Reventador (Ecuador): Az ecuadori geofizikai intézet (Instituto Geofísico-Escuela Politécnica Nacional) kutatói az április 20-i repülés alkalmakor, valamint az azt követő két nap során gőz- és gáz-felhőket figyeltek meg. Szintén a repülés során észlelték a déli lejtőn 200 m távolságba jutó robbanás okozta piroklaszt-árat. Bár a kedvezőtlen időjárás megakadályozta a műholdas megfigyelést 23-án, egy pilóta 4,9 km (t.sz.f.) magasságba emelkedő hamufelhőt jelentett. Április 26-án pedig egy gőz- és hamufelhőt figyeltek meg, ez azonban csak 500 m-rel emelkedett a kráter fölé.

Sangay (Ecuador): Április 21-én egy 6,7 km tengerszint feletti magasságba emelkedő hamufelhőt észlelt egy pilóta. A hamufelhőt a műholdképeken nem észlelték, bár elképzelhető, hogy ez felhős időjárásnak köszönhető.

Llaima (Chile): A chilei geológiai szolgálat (SERNAGEOMIN) erősödő szeizmikus aktivitást észlelt a tűzhányó alatt, így a készültségi fokozatot emelte, a jelenlegi színkód sárga.

Forrás: Global Volcanism Program

És végül egy kép, hogy mire képesek a dél-amerikai tűzhányók:

Reventador. A képet Thomas L. készítette (Forrás: PhotoAtlas)

Jökulhlaup videó

Tegnap délelőtt épp rákukkantottam a Vodafone Webkamerára, amikor látom, hogy épp most indul meg egy kisebb jökulhlaup az Eyjafjallajökull-ről. Hihetetlen látvány volt. Frissítésenként lementettem a képet, megvágtam őket és összehoztam egy kis videót. A felvétel kb. 25-szörös gyorsítás, így jól megfigyelhető, hogy lepi el az áradat a síkságot. A rövid felvételen északról tekintünk az Eyjafjjallajökull felé. Érdemes megfigyelni, hogy előbb a déli oldal folyóágai telnek meg, majd a víz utat talál magának észak felé (a kamerához közelebb) is. Érdekes az a látvány is, ahogy a víz, mint óriási vízesésen, leömlik a hegyoldalon. Íme, a felvétel:

Forrás: Vodafone Webkamera, vágás: Sági Tamás (cseregle), Tűzhányó Blog.

Szupervulkáni magmatározók

A vulkanológus munkája nemcsak a felszíni jelenségek tisztázására irányul. Ahhoz, hogy előre tudjunk jelezni egy vulkánkitörést, ahhoz ismernünk kell azt, hogy mi történik a tűzhányók alatt, milyen folyamatok zajlanak a magmakamrában vagy a kiterjedt magmatározókban? Az ELTE Kőzettan-Geokémiai tanszék Vulkanológiai csoportjának ez az egyik kiemelt kutatási iránya. Vizsgáljuk többek között a Csomád, a Kárpát-medence legfiatalabb vulkánjának korábbi kitöréseit tápláló magmakamra folyamatait, hogy megértsük e tűzhányó viselkedését és értékelni tudjuk azt, vajon folytatódhat-e még itt vulkáni működés? Mások a bazaltos vulkáni kitörések magmáinak fejlődését kutatják, de részletesen kutattuk a legnagyobb, riolitos magmatározó rendszerek folyamatait is. Ez utóbbiak hozzájárulnak ahhoz, hogy jobban megértsük a nagy vulkáni kitöréseket - esetleg szupervulkáni kitöréseket - megelőző mélybeli folyamatokat!
Az előző pénteken Lukács Réka sikeresen védte meg PhD disszetációját, ami a bükkaljai szilíciumgazdag vulkáni képződmények (riolitos ignimbritek) magmatározó rendszereinek rekonstruálásáról szólt. Ez a munka szervesen kapcsolódik az elmúlt években végbemenő jelentős szemléletváltáshoz, ami a magmakamrákat már nem mint egy kőzetolvadékkal kitöltött nagy üregeket tekinti, hanem sokkal inkább mint egy hatalmas szivacs-szerű tározót, amelyben olvadékot is tartalmazó kristálypépek összetett zónája található. Ahhoz, hogy jelentős mennyiségű vulkáni anyag kerülhessen ki a felszínre, azaz végbemenjen egy VEI>6 kitörés, esetleg egy szupervulkáni kitörés, ahhoz az szükséges, hogy a szivacsos kristálypép zónákból kisajtolódjon az olvadék és a magmatározó felső részén egy nagy kiterjedésű, összefüggő kőzetolvadéklencse jöjjön létre. Ez a folyamat nagyon sokáig is eltarthat, több tíz, vagy több százezer évig is. Lukács Réka doktori dolgozata a Bükkalja riolitos ignimbrit kőzeteinek részletes vizsgálatát tartalmazza. Az ásványok szöveti és geokémiai jellemzői alapján lehetett felfedni, hogy a nagy vulkáni kitöréseket megelőzően mi is történik a vulkánok alatti magmatározóban. A baloldali ábra a 18 millió évvel ezelőtti szomolyai ignimbrit kitörést megelőző magmatározó rekonstruált képét mutatja. Itt már összeállt az olvadéklencse. A jobboldali képen látható az utahi egyetem munkatársainak Yellowstone kaldera alatti magmatározó rekonstrukciója, amit szeizmikus adatok alapján szerkesztettek meg.

A jobboldali ábrából kitűnik, hogy a Yellowstone alatt nincsen nagy kiterjedésű, összefüggő olvadéklencse, azaz még jó ideig nem várható itt szupervulkáni kitörés. A bükkaljai kutatásaink azt mutatták, hogy nagy szerepe lehet a vulkáni kitörések előtt bazaltos magmáknak a riolitos magmatározókba való felnyomulásának, amit a bükkaljai esettanulmányokban bizonyítani is tudtunk. Feltételezhető, hogy hasonló események elősegíthetik a kiterjedt kristálypépes magmatározórendszerek felkeverését, a köztes olvadékok kiszabadulását és olvadéklencsében való felhalmozódását. Egy esetleges bazaltos magma felnyomulás azonban jól követhető a mai modern eszközökkel. A Yellowstone kaldera a Föld egyik legjobban megfigyelt vulkánja, amelynek minden rezdülését mérik. A magmatározórendszerben zajló folyamatok megismerése hozzásegít ahhoz, hogy megtudjuk milyen folyamatok mehetnek itt végbe. A Bükkalja 13-20 millió éves vulkáni kőzetek ilyen irányú vizsgálata ehhez a kutatáshoz nyújt fontos adatokat és teszi a Bükkalja vulkáni területét kiemelten fontossá akár a jövőbeli vulkánkitörések megértésében is!

Mi a helyzet Kamcsatkán?

.
A Kamcsatka-félsziget vulkanolólógiailag nagyon aktív terület, nincs idő, amikor valamelyik vulkánja ne törne ki. Jelenleg háromról írok rövid beszámolót.

Karimszkij

A vulkán folyamatosan működik, gyakran emelkedik fel róla hamufelhő, mely 6 km magas is lehet és az alacsonyan repülő gépeket akadályozhatja a repülésben. A felhő délkelet felé sodródik, akár 130 km-t is megtesz, mielőtt feloszlana. A szeizmikus tevékenység átlag feletti, a kráterben pedig műholdról érzékelhető volt a termális anomália a múlt héten.

Kljucsevszkoj

Explozív és effúzív kitörések váltják egymást a vulkánon. A robbanásos kitörések hamufelhője akár 7 km magasra is felemelkedhet, a repülésre ez is veszélyt jelent. A stromboli-típusú kitörések a leglátványosabbak, ezekhez egy lávafolyás is kapcsolódik, mely folyamatosan növekszik. Erős termális anomáliát ennél a vulkánnál is észleltek, a gőz- és gázfelhők pedig akár 50-100 km-re is elsodródtak a hegytől.

A Kljucsevszkoj 2010. február 23-án. Fényképezte: Yu. Demyanchuk.

Shivelucs

E vulkán működése hasonlít a Kljucsevszkojéra, de a hamufelhők akár 10 km magasságba is emelkedhetnek, ami még veszélyesebb a légiközlekedésre. A hegy alatti szeizmikus tevékenység erősebb az átlagnál. A múlt héten a hegy lejtőin lezúdult (feltehetően részleges dómösszeomlásból eredő) forró blokk- és hamuárak által felvert hamufelhők magassága is elérte a 4 km-t. Közben a lávadóm fumarola-tevékenysége közepes-erős, a dóm körüli termális anomália viszont nagyon erős.

A Shivelucs lávadómjának helyzete 2010. április 10-én. Fényképezte: S. Ushakov.

A KVERT honlapján további képeket lehet megtekinteni a vulkánokról:

Karimszkij

Kljucsevszkoj

Shivelucs

A legfrissebb hírek Izlandról, folytatódik az Eyjafjallajökull kitörés

.
Hella és Hvolsvöllur városában az autókat vékony hamulepel borította be, számoltak be a helyi lakosok április 27-én. A városok 45, 32 km-re vannak a tűzhányótól. Tehát a hamuszórás Izlandon belül továbbra is jelentős területeket érint. A kitöréseket kísérő erőteljes robbanások pedig 32 km távolból is hallhatók.
Az Izlandi Meteorlógiai Szolgálat és az Izlandi Földtudományi Intézet legújabb jelentése megerősíti, hogy az elmúlt 4 napban a kitörés stílusa nem változott.
A hamufelhő az április 26-ai mérések szerint 3-3.6 km magasra emelkedik a szél Ny-ÉNy felé sodorja. A hamufelhő világosszürke, szürke és sötétszürke színű, ami alapján változó hamutartalmú. A hamu egy része azonnal kiülepedik a vulkán oldalán. Ahogy azt az alábbi képen is megfigyelhetjük. A jég feketére színeződik a kiülepedő hamu következtében

A képet készítette: Sigrún Hreinsdóttir 2010. 04. 27. 12:00 GMT

Fehér gőzfelhő is a magasba emelkedik a hamufelhővel párhuzamosan, ami a felszínre lövellő izzó lávadarabok és a jég reakciójának a következménye. A kitörés egyik fő jellemzője továbbra is a hamuszórás mellett, hogy izzó lávacafatokat, vulkáni bombákat lövell ki magából a tűzhányó, amelyek 100-200 méterrel repítődnek a kráter fölé.
A kráter, amelyből felszínre tőr a magma körülbelül 50 méterrel mélyebben helyezkedik el, mint az őt körülvevő "jégüst" pereme.
A lávafolyás, amelyről korábban már beszámoltunk, a jégsapka alatt mozog és már 1 km-t tett meg északi irányba. A jégfelszín alatt mozgó láva megolvasztja a jégsapka alját, aminek hatására a jég teteje beszakad az alul létrejövő anyaghiány következtében.

A képet készítette: Sigrún Hreinsdóttir. 2010. 04. 27. 12:00 GMT

Indiai vulkánkitörés

Nem csak Európa felett lehet vulkáni hamufelhő. Április 19-én a Darwin VAAC a Barren-sziget vulkánjáról közölt jelentésben megemlítette, hogy a vulkán által kibocsátott hamufelhő 2,4 km magasra emelkedett, majd 55 km-t sodródott észak felé. Ez a sziget India egyetlen működő vulkánja, az Andamán-szigetek legkeletibb tagja, a Bengáli-öbölben, közelebb Mianmarhoz, mint Indiához. A tűzhányó első feljegyzett kitörése 1787-ben volt, utána számos alkalommal kitört: 1789., 1795., 1803–04., 1852. Ezt közel két évszázad csend követte, de 1994–95-ben ismét kitört, majd 2005–07-ben is. 2008 óta szinte folyamatosan aktív. Az alábbi térképen látható a vulkán elhelyezkedése:

Barren-sziget nagyobb térképen való megjelenítése

A Barren-sziget 1991-es kitörése. A képet D. Haldar (Indiai Geológiai Szolgálat) készítette.

Ismét a TV-ben!

Dr. Harangi Szabolcs az MTV1 Ma Reggel műsorának vendége volt a mai napon. A 10 perces műsor itt megtekinthető:

Ki a hibás?...

Az elmúlt napokban érdekes vita bontakozott ki, főleg az angol sajtóban, hogy vajon ki a hibás az előző heti légiközlekedési káoszért?
Az alábbi cikkekben bőven lehet erről olvasni, mint például többek között a Telegraph és a Daily Mail anyagában. Mindkét - némileg indulatos - írás azért tanulságos is egyben, miszerint mennyire okos utólag az ember...
Igazán nem szeretném a cikkben szereplő megállapításokat részleteiben kommentálni, (az egyik fejcím igazán találó: "Természeti csapás... ember-okozta katasztrófa), azt gondolom azonban erre legjobb, ha nem mást, mint az izlandi elnököt, Olafur Grimssont idézem:

"A modern társadalmakban, mint például Európában az emberek meglehetősen eltávolodtak a természettől. Az emberek azt hiszik, hogy a technológiailag fejlett társadalmakat nem veszélyeztetik a természeti erők. Izlandon azonban mindenki tudja, hogy a természet erősebb mindenkinél, hogy a természet az úr, és azért erről néha emlékeztet is minket"

Újabb változás az Eyjafjöll kitörésében?

Ma újra követhető a webkamerákon az Eyjafjöll vulkán kitörése. Ezeken a képeken (magyar idő szerint 12:20) - úgy tűnik - ismét freatomagmás (forró magma és víz kölcsönhatásából származó robbanásos kitörés) jellegű a vulkáni működés, amit kisebb áradás is kísér. Elképzelhető azonban az is, hogy a láva ömlik a jeges területre és ez okozza a fehér vízgőz-gazdag felhő kialakulását. A webkamerákon azonban intenzívebbnek tűnik a kitörés.

rövidesen további részletekkel jövünk!

Mire készül a Redoubt vulkán?

.
Az Alaszkai Vulkanológiai Obszervatórium legutóbbi jelentése:

Április 17-20. között az AVO gyenge, ismétlődő földrengések sorozatát észlelte a vulkán csúcsának közelében. A rengések jellege nagyon hasonlított az április 5-6-án és a 2009. decemberében detektált földmozgásokra. Az AVO véleménye szerint a rengéseket a vulkán kürtőjében lévő és részben a kráterben kitüremkedő magma/lávadóm kigázosodása okozza. Egyelőre nincs jele, hogy újabb magmacsomag érkezett volna a tűzhányó alá. Az AVO ettől függetlenül folyamatos megfigyelés alatt tartja a vulkánt.

A Redoubtból felszínre törő magma dácitos összetételű, ezért nagyon nagy a viszkozitása, főleg ha összehasonlítjuk azzal a magmával, ami jelenleg Izlandon tör fel. A kettő közötti különbséget úgy lehet szemléltetni, ha összehasonlítjuk a víz és a méz "folyósságát". A Redoubt dácitos magmáját reprezentálja a méz ez esetben. A nagy viszkozitásnak köszönhetően a Redoubt kitörései igen erőteljesek, amely során a vulkáni hamu nem ritkán 10-20 km-es magasságba lövell fel az atmoszférába. A vulkán utoljára 1 éve volt aktív, előtte pedig 1989-1990-ben, amikor szintén heves, robbanásos kitörések történtek a tűzhányón. A vulkán elsősorban a terület feletti légi közlekedést veszélyezteti, de nem szabad megfeledkezni az ott élőkről sem. Alaszka fővárosa 170 km-re van a tűzhányótól és volt már példa hamuhullásra.

Fotó: Clucas R., USGS 1990. április 21.

Eyjafjallajökul, Stromboli típusú kitörés

.
Az Izlandi Meteorológiai Szolgálat és az Izlandi Földtudományi intézet tegnapi és mai jelentései megerősítették, hogy tovább gyengült a kitörés, ahogy az várható volt.
A kitörés stílusának változásáról már korábban a blogban is beszámoltunk, amit a hivatalos jelentés is megerősít: április 18. óta egyre kevesebb külső víz keveredik a felszínre törő magmához, amit a geológus kollégák terepi megfigyelései is alátámasztanak. A kitörés már tisztán magmás robbanásos jellegű. Vagyis a robbanásokat a magmából kioldódó gázok okozzák. Ez az oka annak, hogy nincs olyan erőteljes hamuszórás. A magma fragmentációjának, vagyis "széttöredezésének" mértéke ugyanis csökkent, így a kiszórt anyag átlagos szemcsemérete nagyobb. Az ilyen jellegű vulkáni működést Stromboli-típusú kitörésnek nevezzük. Ezen kitöréstípus az egyik leglátványosabb az úgynevezett szakaszos tűzijátékszerű működés következtében. A kitöréshez kapcsolódó robbanásokat 10-15 km távolságban is hallani lehet, ezt jelezték a vulkántól észak-nyugatra élők.
Az alábbi képek április 24-én készültek a vulkáni működés jelenlegi állapotáról. A felvételeken látható, hogy a kitörési felhő már nem olyan sűrű, mint a kitörés első néhány napján. Emellett a Stromboli-típusú működést jelző, vörösen izzó láva pulzáló kilövellése is megfigyelhető a szürkületkor készült felvételeken. Az alsóbb felvételen megfigyelhető, hogy a kráterből kiszórt hamu szürkére színezi a havat.

A kép 1,2 forrása: http://www.flickr.com/photos/47938994@N03/

kép 1, 2: 2010. 04. 24. icelandichelen/ Helen Maria Bjornsdottir

A kép 3 forrása: Izlandi Egyetem Földtudományi Intézet

Kép 3: 2010.04.24 - Þórdís Högnadóttir - 2

Mi történik a Bárðarbunga alatt?

Lehet, hogy rövidesen egy újabb izlandi névvel kell megbarátkoznunk: Bárðarbunga?

Az Izlandi Meterológiai Intézet jelentése nagy számú földrengésről számolt be az elmúlt 24 órában, aminek a hipocentruma a jégsapka alatti tűzhányó alatt van:

Már el is indultak a találgatások, hogy vajon kitör-e rövidesen a Bárðarbunga? A találgatásokba nem belemenve, csupán annyit jegyzünk meg, hogy a földrengések 4-10 kilométer mélységből pattannak ki és egyéb mérési adatok sem jeleznek közeli (napok, hetek) vulkánkitörést. Ugyanakkor nincs kizárva, hogy friss magmatömeg érkezett a tűzhányó alá.
A Bárðarbunga Izland egyik legveszélyesebb vulkánja, ami a hatalmas Vatnajökull jégsapka északi része alatt fekszik a Grimsvötn vulkántól északnyugatra. A 700 méter mély, jéggel fedett kalderából hasadékrendszerek indulnak ki, amelyek akár 100 kilométer hosszan is követhetők. Ezekből a hasadékokból valamikor hatalmas mennyiségű láva folyt a felszínre. Az úgynevezett Thjorsarhraun hasadékból például 21 köbkilométer bazalt láva ömlött ki és mintegy 1000 négyzetkilométer területet fedett be. Ez volt az elmúlt 10 ezer év legnagyobb ismert lávaöntő kitörése, jóval nagyobb, mint az 1783-as katasztrofális Laki kitörés! Habár a tűzhányó többnyire lávaöntő kitörést produkál, előfordultak robbanásos kitörései is. 1477-ben például heves robbanásos kitörés történt (VEI=5!), ami a mostani Eyjafjöll kitörésnél többszörösen nagyobb mennyiségű vulkáni hamut és horzsakövet repített a levegőbe. Az ilyen vulkáni kitörések velejárói a pusztító iszapárak, azaz a jég alól előtörő jökulhlaup folyások.
A Bárðarbunga ismert vulkáni kitörései az elmúlt ezer évben: 1080(?), 1159(?), kb. 1210, kb. 1270, kb. 1350, kb. 1410(?), 1477, 1697, 1702, 1706, 1712, 1716, 1717, 1720, 1726, 1729, 1739, 1750, 1766, 1769, 1797, 1807(?), 1862-64, 1872(?), 1902-03
Az utolsó vulkáni kitörés tehát több mint 100 éve volt és a statisztikát nézve nincs kizárva egy újabb vulkáni működés az elkövetkezendő évtizedben...

Újabb lávafolyás

Frissítés: Balázs 19:33

Az Izlandi Földtudományi Intézet április 24-ei jelentése, valamint az intézet által feldolgozott és április 23-án közzétett radarfelvétel:

Eruption in Eyjafjallajökull – status report 24 April 2010 at 1700
from Icelandic Meteorological Office and Institute of Earth Sciences, UoI
Compiled by: MTG / HB
Based on: IES/IMO Inspection flight with aircraft from Ernir at 1600-1700
IMO seismic monitoring
IES/IMO GPS monitoring
IMO river gauges

Eruption plume:
Height( a.s.l): 13000 feet (4 km)
Heading: SW
Colour: Grey

Tephra fallout: Minor (plume dark but no reports of fallout in districts around volcano)
Meltwater: 100-120 m3/s, based on gauge at old Markarfljót bridge and a rough estimate of base flow.

Conditions at eruption site: North crater still active. Mild explosive activity with spatter thrown to 100 m height above crater. Shockwaves occur every few seconds. North of crater a roughly 300 m long and wide depression has been melted out in the last three days. Steam plumes rise from the depression, especially at the margins. This is explained by lava flowing northwards from the crater with the steam rising where lava meets ice.

Seismic tremor: Magnitude similar to what it has been over the last few days.

GPS deformation: Indicates slow subsidence towards the center of the volcano.

Magma flow: Eruption plume: less or equal to 10 tonnes/s.
Lava flow: 10-30 tonnes/s
Total magma flow: 20-40 tonnes/s

Overall assessment: Magma flow rate has remained at similar level over the last few days. Plume activity is gradually declining. Flow of lava is considered to have began around noon on Wednesday 21 April. Timing is based on: a) onset of semi-continuous discharge of meltwater from Gígjökull, b) Observations of steam rising at northern margin of ice cauldon at 1300 on 21 April, and c) a change occurs in fluctuations in tremor amplitude at this time. No signs of melting or meltwater discharge towards south. No signs of termination of eruption.

Frissítés: Tomi 13:56

Izlandi geofizikusok arra gyanakszanak, hogy az Eyjafjölltől északi irányba egy kisebb lávafolyás alakult ki. A vulkántól északra 300 méteres mélyedés olvadt a jégbe, melynek a peremeiről gőz emelkedik fel a magasba, szerintük ezt egy lávafolyás okozta. Úgy vélik, a lávafolyás április 21-én indult útnak.
Mindeközben a vulkán továbbra is csak alacsony hamufelhőt lövell a levegőbe, 6 km felett sehol sincs hamu a légtérben. A szél most is kelet felől fúj, de az esők miatt kevesebb hamu ülepedik ki szárazon.

Lezárták Izland fő repülőterét

Tegnap (04.23.) reggel lezárták Keflavík repülőterét, mely Izland fő nemzetközi repülőtere nem messze Reyjkjavíktól, közölte az Ice News. A keleties irányúra változott szél a vulkáni hamut a sziget nyugati, északnyugati területei felé fújja, így már a főváros térségében is hullott hamu. A vulkán aktivitása továbbra sem változik, de a szélirány megváltozása miatt most jóval nagyobb területet érint a hamuszórás az országban. A repülőgépeket az északi Akureyri városába irányítják, melyet a felhő nem érint. Innen mintegy négy óra autóval a főváros, a nemzeti légitársaság autóbuszokat indít az utasokért. Az alábbi egyszerű térképen látható a három város elhelyezkedése.

Képcsokor

Szintén egy képsorozatot hoztam, hisz olyan gyönyörű felvételeket lehet találni az izlandi vulkánról, hogy az ember alig bír betelni vele. A mostani adag a www.csmonitor.com weboldalról származik. Ízelítőül egy különleges sarki fényes kép:

fotó: Ingolfur Juliusson

Egy hónapja már...

A régi vulkánhíradó helyett az interaktívabb blogra való áttérést épp egy hónapja választottuk. Mi történt az elmúlt hónapban?
Kezdetben napi száz látogató már nagy örömmel töltött el bennünket, örültünk, hogy ennyien érdeklődnek a vulkánok és egyben a munkánk iránt. Aztán jött egy szerencsés, vagy talán szerencsétlen helyzet, és egy kétszáz éve szunnyadó vulkán felébredt Izlandon. Az Eyjafjöll kitöréséről a kezdeti lávaszökőkutas fázisban is már szebbnél szebb képeket, videókat közöltünk, mellettük pedig közérthető magyarázatokat, leírásokat. Aztán a vulkán gondolt egyet, és megtréfálta Európát. Olyannyira, hogy szinte teljesen leállt a repülőforgalom az öreg kontinensen, de még távoli járatok se szállhattak fel/le. Napi többszöri frissítéssel, izgalmas és érdekes hírek közzétételével, a tévhitek eloszlatásával sikerült egy olyan hírforrást létrehozni, melyre az internetes és írott média is hivatkozik, vezető kutatónk, Dr. Harangi Szabolcs több televízióban, rádióban is szerepelt és volt olyan nap, amikor a látogatottságunk meghaladta a 8000 megtekintést, mindezt közel 2900 helyről, a Föld minden tájáról. Úgy tűnik, elértük célunkat és ha nem is frissítünk minden nap annyiszor, mint az Eyjafjöll legaktívabb periódusában, igyekezni fogunk, hogy színvonalasan és szakmailag korrekten tájékoztassuk az érdeklődő közönséget.
Boldog első hónapot, Tűzhányó Blog!

Pillanatfelvétel

Frissítés: 21:30 Balázs

A CSA az alább látható nagyszerű radarfelvételt tette közre a honlapján.
A baloldali kép a kitörés előtt (április 9.), a jobb a kitörés után készült (április 20.). A két kép között több különbség is megfigyelhető:

A: A kráterek, amelyek a kitöréskor nyíltak fel. Ezért csak a jobb oldali képen láthatók.
B: A gleccser északi oldalában lévő kis tavat mostanra vulkáni üledék töltötte fel.
C: A Markarfjlót fonatos folyó hálózatára is jelentős hatása volt a kitörés által megindított áradásoknak.
D: A kitörés során kiülepedő hamu borítja be a gleccser jegét.
E: A gleccsertől délre található mezőgazdasági művelés alatt álló területeket is hamulepel fedi.
A baloldali képen emellett jól megfigyelhető (az A ponttól balra) a tűzhányó kalderája.


Frissítés: 20:53 Balázs

Az Izlandi Földtudományi Intézet április 23-ai jelentése:

Eruption in Eyjafjallajökull

Eruption update 23 April
Similar situation for the last two days (see 21 April report)

Seismic tremor recorded by the Icelandic Meteorological Office: Some fluctuations, but mostly stable

Eruption plume: The strength and tephra content of the plume varies. In afternoon 22 April plume reached temporarily up to 6 km height, but was mostly at about 3 km level. Wind deflects the plume now to NW, closing airports in SW-Iceland.

Frissítés: Tomi 19:06

Az Eyjafjöll aktivitása nem gyengül sőt a kitörési felhő most épp magasabbra emelkedik, mintegy 5 km-re, ez jól látható a webkamerákon. Mindenesetre Európát egyelőre nem fenyegeti újabb hamu okozta repülési káosz, ezt a London VAAC legújabb jelentése is megerősíti.

Nagyszerű képek Izlandról

*
Bár már rengeteg képet láthattunk az Eyjafjallajökull kitöréséről, de ezeket a képeket érdemes végignézegetni! Nemcsak közvetlenül a vulkánkitörésről, hanem a környezetére gyakorolt hatásáról is láthatunk felvételeket.
A link, melyen a képek megtalálhatók:
http://www.boston.com/bigpicture/2010/04/more_from_eyjafjallajokull.html
Jó szórakozást:)!

Rövid hírek az Eyjafjöll-ről

Frissítés: Tomi 21:33

Jó hír a pilótáknak! Jelenleg is alig található vulkáni hamu Európa felett, az is alacsonyabban, mint ~6 km. Még szerencsésebb képet jósol a London Vaac, melyet az alábbi képen meg is tekinthetünk:

A bekarikázott területeken 6160 m-nél nem magasabban vulkáni hamu van jelen a légtérben. A piros egy napnál nem régebbi, a zöld és a kék pedig annál régebben a levegőbe jutott hamut jelenti.

Frissítés: Balázs 20:58

Ki profitálhat az Eyjafjallajökull kitöréséből?

Izland! Talán nem is bánják annyira, hogy olyan sokat viccelődtek az amerikaiak a tűzhányó valóban bonyolult nevén!

Frissítés: Balázs 20:37

Az Izlandi Földtudományi Intézet összefoglalója a kitörésről április 22-én:

Eruption in Eyjafjallajökull

Eruption update 22 April
Similar situation as yesterday (see 21 April report)

Seismic tremor recorded by the Icelandic Meteorological Office: Some fluctuations, with a peak shortly after midnight 22 April related to a small flood of meltwater. Since the onset of the explosive eruption the tremor has overall been gradually increasing, with superimposed fluctuations.

Visual observations yesterday: Regular explosions at intervals of few minutes were observed in afternoon, with fluctuations in intensity and tephra content.

Frissítés: Balázs 17:59

Az Izlandi Meteorológiai Szolgálat jelentése alapján a kitörés stílusa, erőssége nem változott tegnap délután és ma délelőtt. A kitörési felhő továbbra is 3 km magasra emelkedik a kráter fölé. A földrengések tegnap délután kissé felerősödtek, de ma reggelre ismét gyengültek és ez az állapot egyelőre stabilnak tűnik.

A vodafone webkamerájának tanúsága szerint a kitörés ma is folyamtos hamukilövelléssel folytatódik, továbbá a kráterből az izzó kőzetolvadék lávatűzijáték-szerűen frecseg ki, ahogy az alább, a Tomi által bejegyzett videón is látható.

A felvétel a vodafone webkamerájával készült.

Frissítés: Tomi 16:46

A vulkáni aktivitás változásáról már korábban is írtunk. A most bemutatott kitörés a stromboli-típusú és a freatomagmás közti átmenetet képviseli, mely során hatalmas robbanások következnek be még a kürtőben és ez nagy erejű hanghullámokat indít el. A hullámfront a vulkán kürtőjéből kifele halad.
Ez a következő videón is jól megfigyelhető:
az Eyjafjöll kitörése, Pall Einarssonn izlandi geológus kommentárjával.

A vulkán okozta károk, az izlandi helyzet kapcsán nyilatkozott a BBC-nek Izland elnöke, Ólafur Ragnar Grímsson. Felhívja a figyelmet arra, hogy a szigeten a következő években, évtizedekben még számos kitörés lehet, ennél jóval nagyobbak is, így Európának, de akár a világnak is fel kell erre készülnie! A felvétel itt megtekinthető.
Mindkét felvétel angol nyelvű.

Eyjafjallajökul kitörés, Föld napja, interjú Szabolccsal

.
A Smithsonian Intézet legfrissebb heti jelentése:
http://www.volcano.si.edu/reports/usgs/

Egy kis vidámság?
http://www.huffingtonpost.com/2010/04/20/the-ultimate-iceland-volc_n_545010.html
Valóban vicces, ahogy az amerikai hírbemondók küzdenek az izlandi nyelvvel. Személy szerint én is jókat mosolyogtam rajta. De vajon mit szóltak volna, ha így viccelődünk szeptember 11-én.

Szabolcs infóradióban megjelent legújabb interjúja az izlandi kitörésről.


A Föld világnapja:
A kitörés izgalma mellett Ne feledkezzünk meg arról, hogy ma van a Föld világnapja! Ma már rengeteg dolognak van világnapja, de ez mindközül az egyik legfontosabb. Ezt igazolják az elmúlt hetek, hónapok eseményei is véleményem szerint. De ne csak Izlandot említsük. Emlékezzünk meg arról például, hány 7-es körüli vagy nagyobb magnitudójú földrengés volt mostanában a Cirkum-Pacifikumban: Chile, Salamon-szigetek, Kína, Haiti, Japán, Indonézia és így tovább. Mindez körülbelül egy hónap alatt. Az inforádió honlapján olvashatunk földmozgásokról:
http://inforadio.hu/hir/eletmod/hir-347717

Eyjafjallajökul:
A mai napon meglehetősen felhős az idő a tűzhányó körül. Emiatt kevés a használható webkamera felvétel. A vodafone webkamerájának sikerült néhány használható képet készíteni. A fotó alapján a kitörés jellege nem változott. A kitörési felhő körülbelül a tegnap észlelt magasságba emelkedik ma is. Hamutartalmát a felvételen nehéz megállapítani. A felhő színe az alábbi képen egészen világos szürke, fehér, ami kisebb hamutartalmat sejtett, de ehhez a következtetéshez közelebbi felvételekre is szükség van. A szeizmikus tevékenység egyelőre nem erősödött.

A felvételt a vodafon webkamerája készítette.

Vulkanológusok a médiában

A kutatók fontos feladata a kitörés vizsgálata mellett a társadalom megfelelő tájékoztatása is. A pánik, az ismeretlentől való félelem elkerüléséhez elengedhetetlen, hogy minél több színvonalas nyilatkozatuk lásson napvilágot a médiában. Összegyűjtöttem néhány ilyet ebbe a bejegyzésbe, nézzék, hallgassák és olvassák örömmel!

Dr. Harangi Szabolcs (ELTE Kőzettan-Geokémiai Tanszék) nyilatkozik a Duna Televíziónak

Dr. Theodoros Ntaflos (UW Department für Lithospherenforschung) nyilatkozik a Puls 4 műsorában

Dr. Harangi Szabolcs beszél az izlandi kitörésről a Klubrádión.

Az írott sajtóban is fontos a jelenlét. Az alábbi linkeken Harangi Szabolccsal olvashatnak interjúkat:
HVG
FigyelőNet

Eyjafjallajökul kitörés, frissítés

.
Az Izlandi Földtudományi Intézet munkatársai által ma közzétett jelentés:

Eruption in Eyjafjallajökull

---

Eruption update 21 April
Eruption continues with less explosive activity. Eruption rate is inferred to have declined over last few days and now be an order of magnitude smaller than during the initial 72 hours of the eruption. Present eruption rate is estimated to less than 30 m3/s of magma, or 75 tonnes/s , with a large uncertainty.

Eruptive style: The northernmost one of two main craters in the summit caldera is active. Phreatomatic explosive activity occurs with some lava spatter at craters.

Plume height: about 3 km

Tephra dispersal: local towards the south

Meltwater: minor, but what is melted flows down into Markarfljót, no signs of water accumulation in craters

Seismic tremor recorded by the Icelandic Meteorological Office: some fluctuations but mostly stable. Tremor is not decreasing and does not reflect the decline as inferred for the eruption rate.

GPS-measurements: indicate continuing small pressure decrease under the volcano at a similar rate.

Composition of erupted material: Samples collected April 19 show same composition as early in the explosive phase, but fluorine content is higher. Samples collected 19 April have 850 mg/kg (initially it was 25-35 mg/kg). This is due to the change in eruptive style – tephra is now not washed to the same extent by water in the eruptive plume.

Amount of erupted material: Uncertain but on the order of 100 millon cubic meters. Tephra next to craters is 20-30 m thick.

Compiled by: Freysteinn Sigmundsson, Magnús Tumi Guðmundsson, Guðrún Larsen, Níels Óskarsson, Sigurður Reynir Gíslason, Páll Einarsson, Sigrún Hreinsdóttir, Rikke Pedersen, Ármann Höskuldsson, Guðrún Sverrisdóttir, other staff of Institute of Earth Sciences and collaborators.

Vulkán és ember - vulkánkitörések társadalmi kapcsolatai

Az elmúlt napokban sokszor szóba került, hogy miképpen formálták a vulkánkitörések társadalmak életét, hogyan hatnak az emberiség mindennapjaira? Talán érdekes lehet ebből a szempontból egy másik Vulkanizmus kurzusanyagom is, amit most szintén megosztok a nagyközönséggel (a file mérete viszonylag nagy - 4,2 Mbyte).

Az Eyjafjallajökul kitörés a nap képe

.
Ismét egy vulkán a nap képe a NASA honlapján. Természetesen most az Izlandi kitörésről készült a nagyszerű felvétel. A képen bejelölték azt a két helyszínt, amely március-április során aktív/aktív volt. Érdekes megfigyelni, hogy a magma milyen távol tört fel április 19-én, az első kitörés helyszínéhez képest. Ez arra hívja fel a figyelemet, hogy milyen összetett magmatározó rendszer lehet egy bazaltos területen is.

A műhold kép április 19-én készült. Vörös színnel jelölik az április 14-én kezdődött kitörés helyét az Eyjafjallajökul gleccsernél és a március 20-a és április 12-e között aktív Fimmvörðuháls-i kitörés helyszínét, ahol a salakkúpok felépültek.

© NASA Earth Observatory.

A "vulkánszörny"

*
A következő radarkép jelent meg az Eyjafjallajökull tűzhányóról, melyet április 15-én készítettek. A bécsi újságokban "Vulkánszörnyként" mutatják be ezt a képet, mely láthatóan meg van fordítva, így a három kráter elhelyezkedése valóban olyan érzést kelt, mintha egy szörnyet látnánk. Persze ettől nem egy "szörnyként" kell kezelnünk a tűzhányót, sőt, ez a természet csodája, mellyel együtt kell élnünk:)!

A kép forrása: Institute of Earth Sciences, Nordic Volcanological Center (Izland)

Eyjafjallajökul kitörés

.
A tegnapi kitörésről szóló bejegyzésben már említettük, hogy a kitörés jelenleg éppen egy lecsengő fázisban van. Ez hasonló ahhoz, mint amikor lufit fújunk és egy levegővétel majd kifújás végén egyre erőtlenebb a tüdőnk. A kérdés az, hogy mikor vesz egy újabb mély lélegzetet a vulkán.
Az Izlandi Meteorológiai Szolgálat jelentése alapján a kitörési felhő jelenleg csak 2 km magasra emelkedik a tűzhányó fölé, a hamufelhő ezután feljebb emelkedik és Dél-Izland felett már 5 km-es magassan található. A webkamerás megfigyeléseim alapján a hamuszórás továbbra is pulzáló. Ahogy azt videofelvételen is megfigyelhetjük. (Amelyet korábban már Noli révén közzétettünk.)

Nem csak egy legény...

Habár a figyelem központjában most az Eyjafjallajökull kitörése áll, fontos hangsúlyozni, hogy nem ez az egyetlen vulkán, ami jelenleg kitör a Földön, sőt nem az egyetlen, ami súlyos környezeti és társadalmi károkat okoz!
Európa, nyissad fel a szemed!
Lehetett volna tanulni a 2008-as chilei Chaitén vulkán kitöréséből is, amikor Chilében és Argentinában a mostanihoz hasonló, sőt súlyosabb krízishelyzet állt elő! Ott is leállt a légiközlekedés... de ki figyelt erre oda, messze van...
Lássuk be, nem újdonság az, ami történik. Ezért, fontos azt is tudni, hogy jelenleg máshol is súlyos helyzet alakult ki vulkánkitörés következtében!
A Csendes-óceán délnyugati részén egy pici szigeten, Vaunatun a Gaua tűzhányó kitörése szintén vulkáni hamuesőt eredményez, a vulkáni hamu szennyezi az értékes vízbázist és úgy tűnik több ezer embert kell rövidesen evakuálni!
Kamcsatkán egyszerre több vulkán is aktív, közülük most a Sivelucs a legnyugtalanabb, de működik a Karimszkij, a Kljucsevszkoj és a Bezimjannij is, ezek hamufelhői, amelyek szintég 8-10 kilométer magasságba emelkednek, azonban nem fenyegetnek lakott területeket.
A karibi Montserrat szigetén található Soufriére tűzhányó pedig 1995 óta működik változó intenzitással. A kitörések következtében a sziget, a korábbi "karibi paradicsom" lakosságának nagy részét ki kellett telepíteni, az egykori Plymouth városa pedig a modern Pompeji...
Európa, nyissad fel a szemed!

Chaitén vulkán kitörése 2008-tól Chilében...

Soufriére vulkán kitörése 1995-től a karibi Montserrat szigetén...

Eyjafjallajökul kitörés, frissítés

.
Frissítés: 22:17 Rossz hír az izlandiak számára!
- Az elmúlt 24 órában drámaian nőtt a fluor kibocsájtás az Eyjafjallajökul kráteréből. Egy kilogramm hamuval 850 mg fluor jut az izlandi légkörbe a kitörés során, ami 4, 5-szöröse a korábban mért értékeknek. Níels Óskarsson az Ilzandi Egyetem geológusának nyilatkozata alapján a megemelkedett flour emisszió oka, hogy a hamu jelenleg egy száraz kráterből tör fel. Így a jégolvadásból nem képződik elég gőz, amely a légkörben kondenzálódva megkötné az olyan vulkáni gázokat, mint a fluor. A kráter kiszáradásának a következménye az is, hogya legfrissebb viedókon láthatjuk, hogy már izzó lávadarabokat is okád magából a tűzhányó a vulkáni hamu mellett. Az esti órákban pedig vélhetően a webkamera képein is látni fogjuk a kihajított vörössen izzó lávát. A fluor káros hatásairól Szabolcs Természet Világában megjelent cikkében is lehet olvasni.
Frissítés: 21:27 Folyamatos a hamuszórás Izlandon!
- A webakemra tanúsága szerint nem szünetelt a kitörés a mai nap folyamán Izlandon. Jelenleg állandósult az a fajta működés, amiről a nap folyamán beszámoltunk.
Az Izlandi Meteorológiai Szolgálat által közzétett adatok alapján az elmúlt 48 óra szeizmikus szempontból csendes volt az Eyjafjallajökul környékén.
A Katla esetében nem észleltek sem rengéseket, sem összehúzódást vagy tágulást, a tűzhányó nyugodt.


Frissítés: 16:05
A legfrisseb GPS adatok szerint a tűzhányón ún. defláció (nem szél erozió!) figyelhető meg a kitöréssel egyidőben. Vagyis a tűzhányó összehúzódik, mint a tüdönk amikor kilélegzünk. Mindez azt jelenti, hogy a tűzhányó felszínközeli tápláló rendszerében a kitörés hatására csökkent a belső nyomás. Ez törvényszerűen maga után vonja a kitörés erejének gyengülését. A kérdés csak az, hogy ez meddig tart.
Az információ az Izlandi Meteorológiai Szolgálattól származik.
Frissítés: 15:45
Az alábbi videón a Bécsi Tudományegyetem professzorát hallhatjuk az izlandi eseményekkel kapcsolatban (Prof. Dr. Theodoros Ntaflos). Az interjú német nyelvű.
http://lithosphere.univie.ac.at/fileadmin/user_upload/dep_lithosphaere/Puls4.wmv
Frissítés: 13:09
visszatért a hamufelhő!
http://inforadio.hu/hir/belfold/hir-347255
légtérzár:
http://inforadio.hu/hir/belfold/hir-347295

bejegyzés: 12:00

Változik a kitörés stílusa Izlandon!
Noli legutóbbi megjegyzéseiben nagyszerű képeket és videókat bocsájtott a rendelkezésünkre, amit ezúton is köszönünk szépen.
A legutóbbi webkamera felvételen (a szöveg alatt) látható, hogy a kitörés nem olyan heves, mint április 14-15-én, amikor elkezdődött a freatomagmás kitörés, amely során a hamufelhőt 8 km-nél is magasabbra lövellte a tűzhányó. A kitörés erőteljes jellege tegnap kezdett változni, amit az Izlandi Meteorológiai Szolgálat jelentése is megerősített, miszerint a kitörési felhő magassága 4.5 km-re "süllyedt". De mi is történik valójában? Lassan vége a kitörésnek?
Eddig akárhányszor hallottunk arról, hogy egyre kevesebb földrengést észlelnek a vulkán alatt, csökken a kitörés intenzitása, a tűzhányón napokon belül egy újabb hasadék nyílt. :)
A jelenlegi változás, amit a kitörés hevességében látunk, nem más, mint amit korábban már előre jeleztünk. Azaz a heves, hamuszóró, freatomagmás kitörés fokozatosan magmás robbanásos kitörésbe vált át. Pontosabban a kettő közti átmenetet mutatja. A kráterből vulkáni hamu és nagyobb izzó lávadarabok is a magasba lövellnek. Vagyis egy átmeneti kitöréstípust látunk.
A freatomagmás kitörés során a kitörés hevességében óriási hatása van a magma/víz aránynak. Amennyiben nem kerül kívülről (pl.: a gleccser olvadása révén) víz a rendszerbe, úgy magmás robbanásos kitöréseket látunk, alapvetően olyat, mint az Eyjafjöll márciusi működése során. Láthattuk azt is, hogy amikor jelentős vízmennyiség keveredett a magmához, sokkal hevesebb hamuszóró kitörések történtek. Minderre pedig az is rásegített, hogy a magma összetétele megváltozott andezites összetételűvé. A jelenlegi magmás és freatomagmás robbanásos kitöréstípus közötti átmenet oka az lehet, hogy növekedett a magma/víz arány, vagyis a kitörés kezdi felélni azt a külső vízmennyiséget, amelyből eddig táplálkozott. Ez a jelenség jellemző az ilyen típusú vulkánok működésében, és nem jelzi egyértelműen, hogy a kitörés elhalóban van.
Hogyan kell érteni, hogy a kitörés feléli a vízmennyiséget, hiszen a gleccser hatalmas? Ez azt jelenti, hogy a kitöréskor felszínre kerülő, ill. a kürtőben megszilárduló magma elzárja a még izzó kőzetolvadékot a gleccsertől. Így az már nem képes újabb részt megolvasztani a gleccserből, hogy pótolja a kitöréskor "elhasznált" vízmennyiséget.

A felvételt a vodafone webkamerája rögzítette.

Környezetbarát vulkán?

Korábban már írtunk a blogban a vulkánkitörések éghajlat-módosító hatásairól (Dóri). Azt sikerült tisztáznunk, hogy az Eyjafallajökull kitörése nem összehasonlítható a Pinatuboéval vagy a Tamboráéval.
Nemrég kaptam egy érdekes adatot kedves barátomtól, Vértesi Ágnestől, ami azt mutatja, hogy a vulkán közvetve milyen változást hoz a világ CO₂ kibocsátásában. Íme:


Tehát a kitörés okozta légtérzár következtében csökkent a CO₂-kibocsátás :-)

Az adatok forrása:
David McCandless és Ben Bartels v1.3 InformationisBeautiful.net; USGS, BBC, EEA, Nordvulk, AFP, a számításokat James Key és Nicole Keller végezték.

Eyjafjallajökul kitörés, frissítés

Frissítés Harangi Szabolcstól: 22:20
A mai nap meglehetősen fárasztó volt, mivel továbbra is az érdeklődés középpontjában van az Eyjafjallajökull kitörés, a várható további események, a hatásai stb. Délután a Duna Tv TÉRkép műsorában volt alkalmam kifejteni röviden véleményemet néhány kérdésben, este pedig már megjelent az mti-nek adott nyilatkozatom összefoglalása is. Remélem sikerült ezekben az esetekben is mértéktartóan és szakmai alapossággal megszólalnom. Azonban, nem kerülhetem meg, hogy ne szóljak arról is, hogy nem ez az egyetlen vulkánkitörés lehet még az életünkben, ami kihat mindennapi életünkre. Ha tudunk ezekről, akkor nem félni kell, hanem felkészülni rá!

Más.
A mai nap híradásaiban megjelent, hogy csökkent a vulkán működésének ereje és már láva folyik. Ez a hír jó lenne, mert azt jelentené, hogy a kürtő egy részét elzárta a felszínre törő magma anyaga és a freatomagmás robbanásos kitörések helyett a csendesebb és veszélytelenebb lávafolyás veszi át a szerepet. A webkamerákon megfigyelt képek azonban bennem kételyeket ébresztettek. A robbanásos kitörés intenzitása valóban csökkent, de ezek a kitörések nem szűntek meg, csak kisebb magasságba pöfékeli ki a tűzhányó a hamuanyagot (ez is jó hír). Nos, most jutott el hozzám a Nordic Volcanological Center közleménye: ebben azt írták, hogy a ma reggeli szeizmikus harmonikus rengések azt sejtették, hogy láva folyhat ki. Később, helikopterről végeztek megfigyeléseket, ahol az Izlandi Meteorológiai Intézet munkatrásai láva felfreccsenéseket véltek felfedezni, erről azonban fotók nem készültek. Fontos, azonban az a megállapítás, hogy egyelőre nincsen lávafolyás. A hamufelhő azonban 5-6 km magasságba emelkedik. Ez látható az alábbi magyar idő szerint 22:20-kor készült webkamera képen:

Más.
Az elmúlt napokban többször is szóba került a vulkáni működés klimatikus hatása. Sok minden elhagzott ebben az témában, úgy gondoltam, hogy megosztom a Vulkanizmus c. kurzusom egyik anyagát a nagyközönséggel, talán érdekes lehet (a file mérete 2.9 Mbyte).


Frissítés Balázstól: 21:47
További nagyszerű képek:
http://earthobservatory.nasa.gov/NaturalHazards/view.php?id=43690

Ritától kaptam az információt, hogy egy újabb nagyszerű műholdfelvételt tett közé a NASA az Izlandi kitörésről! A felvétel 2010. április 19-én készült.