75 év után ismét kitörésben az ecuadori Cotopaxi

A vizsgákkal, majd a forróságban is zajló terepmunkával és némi pihenéssel kitöltött hosszú nyári szünet után ismét jelentkezünk friss hírekkel a vulkánok világából. Az év első felének változatos vulkáni működéseiről a Természet Világa legfrissebb, augusztusi számában megjelent Tűzhányó-hírek rovata ad összefoglalót. Van bőven miből válogatni, a legfrissebb hírt azonban egy 75 évig szunyókáló, de már több hónapja (április közepe óta) világos jelzéseket adó tűzhányó szolgáltatja: pénteken kitört Ecuador egyik legpompásabb, de egyben egyik legveszélyesebb vulkánja, a Cotopaxi!

Kitörésben a Cotopaxi. Fotók: Diego Cobo és Sam Carvajal

Az elmúlt hónapokban több ezer földrengés pattant ki a tűzhányó alól, a kráterből gázfelhők szálltak fel, a hó részben megolvadt: egyértelműen az ébredés jelei voltak ezek, a kérdés már csak az volt, hogy mikor lesz a valódi ébredés és az hogyan zajlik majd? Nos, augusztus 14. este két robbanásos kitörés történt, ami feltehetően kürtőtisztító, freatikus jellegű volt, a környező településeket vékony hamuréteg lepte be. Enyhe hamuhullást jelentettek a jó 50 km távolságban lévő fővárosból, Quitóból is. A kitörést követően lezárták a vulkán környezetét és korlátozták a nemzeti parkba való belépést is. A kezdeti kitörést aztán továbbiak követték és ezek már néhány kilométer magasba feljutó hamufelhőt, sőt egyes felvételek szerint piroklaszt-árakat is okoztak. Ezek azonban még mindig jórészt litoklasztokat tartalmaztak, azaz a magma még nem jutott a felszínre. A robbanásos kitörést a felnyomuló forró magma feletti hidrotermás rendszer (forró vizes oldatokkal átjárt zóna) felhevítése okozta, amikor a hirtelen túlfűtés során az oldatok gáz halmazállapotba jutnak és ez gyors térfogatnövekedést, azaz erőteljes túlnyomást, végül robbanásos nyomásfelszabaduláshoz vezet. A robbanás szétveti a környező kőzettestet, aminek kisebb-nagyobb darabjai kerülnek a kitörési anyagba. A nagy kérdés, hogy megérkezik-e a felszínre mindezen folyamat elindítója, a magma is? Az ismétlődő robbanásos kitörések miatt mindenesetre a hatóságok emelték a készültségi szintet és kitelepítések is elkezdődtek.

75 után ismét vulkáni hamueső a Cotopaxi környékén. Fotók: Pablo Guayasamin és El Comercio

Fontos felkészülni arra, hogy a helyzet gyorsan veszélyessé válhat! A vulkán környezetében több százezren élnek és az elmúlt évtizedek csendje után nem biztos, hogy a lakosság megfelelően tud reagálni a vulkáni működésre, ami alapja a hatékony védekezésnek. A Cotopaxi bár most több mint 70 évig nem működött, azonban a korábbi kitörési története alapján egy nagyon aktív tűzhányó (1738 óta több mint 50 kitörése volt...). A közel 6000 méter tengerszint feletti magasságba emelkedő vulkán csúcsát folyamatosan hó borítja, ami egy kitörés során megolvadva pusztító iszapárakat okozhat (ezek akár 100 kilométer távolságba is eljuthatnak!). Ezek a meredek hegyoldalon nagy sebességgel zúdulnak le nem sok időt hagyva a védekezésre. Ugyancsak komoly veszélyt jelent egy komolyabb kitörés esetén a környező völgyekbe lerohanó piroklaszt-árak. Egy 1903-as vagy 1877-es kitöréshez hasonló nagyságú vulkáni működés pedig Quitóra is nagy veszélyt jelentene (elsősorban a jelentékeny hamuhullás és az ezzel járó légzési nehézségek miatt) és fennakadást okozna a légiközlekedésben. Jó tehát figyelő szemünket a Cotopaxin tartani...

Az 1877-es kitörés hatalmas Chillos völgyi laharjának (iszapár) térképi útvonala. Forrás: Pathy Mothes és munkatársainak tanulmánya

Kelud kitörés 2 hét után... tanulságok

Két hete tört ki a jávai Kelud tűzhányó, ami a 21. század egyik legnagyobb kitörése volt annak ellenére, hogy kevesebb mint 3 órán keresztül zajlott. Ez idő alatt viszont elképesztő mennyiségű vulkáni anyag jutott a felszínre, visszafogott becslések szerint legalább 130 millió köbméter (0,13 köbkilométer), mások szerint azonban a térfogat ennek a többszörösét is elérhette! Ez azt jelenti, hogy a kitörés erőssége bőven meghaladta a VEI=4 fokozat alsó határát. Mit jelentenek ezek a számok? Azt, hogy a kürtőből másodpercenként több mint 12 ezer köbméter gázokkal felfújt vulkáni anyag, másképpen kifejezve másodpercenként több mint 60 ezer tonna magma robbant ki! Képletesen kifejezve másodpercenként közel 600 kék bálnának (a legnagyobb testű állat a Földön, tömege a 100 tonnát is eléri) megfelelő tömegű magma hagyta el a kürtőt... másodpercenként!! Hihetetlen mennyiség ez, azonban így talán érthetőek a következő számadatok: a kitörési hamufelhő rövidesen már 18 km magasban volt és nem sokkal a vulkáni működés megindulása után már erős hamuhullás volt a több mint 200 km távolságban lévő Yogjakarta nagy városban is. Mindez pedig éjféltájban zajlott, amikor sokan már mély álomban alszanak.

A Kelud kürtője a kitörés előtt (helyét egy méretes lávadóm foglalta le) és után (kb. 400 méter átmérőjű kráter). Alul (Suwarno fotója): a kitörés után is folyamatos a gáz és gőz kibocsátás a Kelud friss kráteréből, amit olykor kisebb hamuanyag is kísér. Fotó: Oystein Lund Andersen

Szerencsére az előrejelzés időben jött: habár a legmagasabb fokozatot a hatóságok csak bő másfél órával a vulkáni működés megindulása előtt adták ki (mivel ekkor vált világossá, hogy bármikor bekövetkezhet egy robbanásos kitörés), ami a kitelepítés megindulását jelentette, a vulkán környezetében élő több tízezer lakos fegyelmezetten végezte a dolgát. Ennek is köszönhető, hogy e kitörés nem a tragikus áldozatok miatt keltett érdeklődést! Több mint 100 ezer embert telepítettek ki 1-2 órán belül! Kérem szépen, azt gondolom, hogy ez bámulatos, és egy csattanós válasz azoknak, akik azt gondolják, hogy egy ilyen szegény térségben, ahol nincsenek megfelelő utak, nincs megfelelő infrastruktúra, nincs fejlett oktatás nem lehet rendben nagy tömegeket gyorsan evakuálni! Nos, lehet! Lehetett 2010. őszén is a Merapi térségében (több mint 300 ezer kitelepített) és lehetett most is! Az itt élő emberek tudják, hogy a Kelud veszélyes kitörésekre képes és gyorsan képesek voltak erre reagálni még akkor is, ha más késő este volt. Gondoljunk csak bele, ezt meg lehetett volna csinálni egy fejlett ország települése esetében (mondjuk Nápoly térségében...)? Úgy vélem ,ezek megfontolandó tapasztalatok és lehet tanulni az indonéziaiaktól, a vulkanológus szakemberektől, a polgári védelem embereitől és a lakosságtól! Persze hozzá kell tenni, hogy ahogy a Merapi esetében, a Kelud környékiek is felkészültek, mert szinte minden családnak van már tapasztalata, hogy mire képes a hegy. A szintén indonéziai Sinabung esetében az ott élők nem ennyire felkészültek, mert ő nekik nincs annyi közvetlen ismeretük a hegyről, mivel az 2010 előtt több évszázadon keresztül, az emberemlékezet óta nem működött. Részben ennek volt következménye az is, hogy egy hirtelen lezúdult izzófelhő 17 ember halálát okozta, akik egy rövid békésebb időszakban bemerészkedtek a veszélyzónába.

Tájkép kitörés után: a vulkán közelében lévő turistabolt romokban a sűrű horzsakő és kőzetblokk hullás miatt. A vulkán közelében mindent friss vulkáni törmelékanyag borít. Lent: a kitörési felhő részleges összeomlása kisebb piroklaszt-árakat is eredményezhetett, amelyek mindent letaroltak a tűzhányó közelében 2-4 kilométer körzetben. Fotók: Oystein Lund Andersen

Tanulság van bőven tehát a Kelud kitörése kapcsán. Látjuk azt, hogy egy ilyen kitörés esetében, amikor egy hatalmas robbanásos kitörés során kizúdult hamufelhőből záporoznak a kisebb nagyobb vulkáni törmelékek, a legnagyobb veszélyt a házfödémek beomlása okozza. Az öt halálos áldozat közül három így halt meg. Hasonló volt a helyzet 79-ben a Vezúv kitörése során is. Ott is a Pompejiben lakók nagy része az összeroskadó házak alatt lelték halálukat. A mostani kitörés szerencsére nem párosult a Kelud leggyilkosabb folyamatával, a mindent elsöprő iszapárral, azaz laharral. Ennek az az oka, hogy a kürtőt, amit korábban mély tó vize foglalta el, most egy méretes lávadóm torlaszolta el (ez egy 2007-es kitörés során keletkezett). A robbanásos kitörés szétrombolta, darabokra szaggatta a 400 méter átmérőjű kürtőt elfoglaló, mintegy 16 millió köbméter térfogatú lávadómot. Ez jelentette a másik nagy veszélyt: bő 5 kilométeres körzetben potyogtak a helyenként fél méteres nagyságot is elérő kőzetdarabok. Ismét csak szerencsének mondható, hogy a 10 kilométeres veszélyzóna meghúzásával nem volt senki a tűzhányó közelében!

A kéndioxid tartalom Lidar mérése alapján rekonstruált kitörési felhő magasság. Forrás: S. Carn

Ez a vulkáni kitörés egy más oldalról is érdekes tanulságokat szolgáltat, ami egy éppen a mai napon megjelenő tanulmányhoz adhat friss adalékokat. Benjamin Santer és munkatársai a Nature Geosciences című tekintélyes szaklapban publikálták le eredményeiket, miszerint az 1998 óta tartó stagnáló vagy legfeljebb csak mérsékelt emelkedést mutató átlaghőmérséklet oka a 21. század eleji vulkánkitörések lehetnek. Ez a következtetés nem teljesen új, ezt tavaly már Ryan Neely és munkatársai is felvetették. Az elmúlt másfél évtizedben több mint egy tucat olyan vulkánkitörés volt, aminek bár nagysága nem volt akkora, hogy globális éghajlatváltozást okozzon, azonban még így is elegendő mennyiségű kéndioxidot juttatott a légkörbe, hogy az ha 1-2 tized fokkal is de csökkentse a földfelszíni átlaghőmérsékletet. Valószínűleg ebbe a sorba beállhat a Kelud is, ami viszonylag nagy mennyiségű kéndioxidot bocsátott jelentős légköri magasságba. Néhány év múlva bizonyosan ennek a hatását is ki lehet majd számszerűen is mutatni, egy dolog azonban bizonyos: a klímaváltozási előrejelzésekben nem lehet figyelmen kívül hagyni a vulkánkitörések hatásait sem és egy fontos tanulság az, hogy ebben nem csak a kifejezetten nagy, legalább Pinatubo-méretű kitörések jöhetnek számba! Mindez természetesen a vulkanológusok számára is egy új 21. századi kutatási perspektíva!

Az elmúlt másfél évtized nagy vulkánkitörései és ezek hatása az éghaltra. Az alsó ábra mutatja a felszínközeli átlagos hőmérséklet változást. Forrás: Benjamin Santer és munkatársai publikációja

Veszélyes vulkánok: turistacsalogatók vagy turistariogatók az Etna kitörései?

Az Etna most a szokottnál is aktívabb, az október 26-i ébredése után szombaton már a negyedik kitörés zajlott, ami idén a 17., a 2011. januári kitörési fázis kezdete óta a 42. paroxizmális kitörés volt. Gyönyörűek, lélegzetelállítóak ezek a kitörések, akár éjjel, akár nappal, azonban ez az utóbbi kitörés felhívja a figyelmet arra is, hogy a tűzhányók bár szépek, bár szemet gyönyörködtetően működnek, azonban veszélyesek is, és ezek a veszélyek nem feltétlenül egyértelműen jelentkeznek és amelyeknek tudatában kell lennünk, ha egy vulkán közelében vagyunk.

Több kilométer magasba tornyosuló sötét vulkáni hamufelhő az Etna szombati kitörése során. Forrás: Boris Behncke és Letizia Russo in EtnaWalk

Az Etna szombati kitörése mondhatni váratlanul történt, rövid, de nagyon heves robbanásos kitörés volt. A tiszta időben hátborzongató látványt nyújtott a több kilométer magasba tornyosuló sötét vulkáni hamufelhő, amit a szél északkeleti irányba sodort el. Az erőteljes kitörés nem tartott tovább egy óránál, ami jóval rövidebb, mint a korábbi kitörések esetében tapasztalható volt. A kitörés hatása azonban jóval súlyosabb volt! A kitörési felhő északkeleti irányba tolódott el és ezen a területen sűrűn potyogtak a forró bazalt salak darabok és sérülésekről is érkeztek jelentések. A vulkántól több mint 25 kilométer távolságban lévő Taormina városában régóta nem tapasztalt vulkáni hamu és lapilli (a hamuszemcsék 2 milliméternél kisebbek, a lapilli pedig 2 mm és 6,4 cm közötti nagyságú darabok) eső volt, ami feketére festette az utakat. Hasonlót tapasztaltak a közeli Giardini Naxos településen is:

Vulkáni hamu és lapilli eső az Etnától északkeletre eső településeken még több mint 20 km távolságban is! Forrás: LiveLeak.con

Az ilyen nagy távolságban is viszonylag nagy méretű vulkáni törmelékdarabokat szóró kitörés azt jelzi, hogy a vulkáni működést gáz-dús magma heves robbanása okozhatta. A mélyből feltörő magmában az oldott gázok kis nyomáson kiválnak úgy, mint amikor a széndioxiddal dúsított ásványvizes palackot vagy a pezsgőt kinyitjuk. A felnyomuló magmában egyre több gázbuborék alakul ki, a felső része a felszín közelében szinte felhabzik. Ennek a gázbuborékokban gazdag magmahabnak hatalmas belső nyomása van, ami aztán heves robbanással szabadul fel. A felszínre tóduló, kirobbanó magma kisebb-nagyobb foszlányokra szakad, ezeknek a levegőben hirtelen megszilárdult darabjai a vulkáni hamuszemcsék és lapillidarabok. Az Etna elmúlt kitörései során azt tűnt ki, hogy a kürtők alatti magmaszállító csatornák kitisztultak és ezzel gyorsabban feljutnak a friss magmatömegek egy-egy kitörés során. Most is ez történhetett és az erőteljes robbanás több kilométer magasba repítette a kisebb-nagyobb vulkáni szemcséket. Ezeket bazalt salaknak nevezik, mivel úgy néznek ki, mint a kohászati salak. Tele vannak apró üreggel, olyanok, mint valami megkövesedett szivacsdarabok, ami annak bizonyítéka, hogy a magma valóban felhabzott:

Az Etna szombati kitörése során több kilométer távolságban hullott bazalt salak darabok közelről és vulkáni hamukupac a tűzhányótól 20 km-re északkeletre lévő Calatabiano településen. Forrás: Francesco Mangiaglia és Els Van Wolfswinkel in EtnaWalk

Nos, képzeljük el, hogy ilyen darabok hullanak az égből. A bazalt salak kristályokat tartalmazó kőzetüvegből áll, aminek törési felülete a gázbuborékok fala mentén nagyon éles. Egy ilyen salak-eső komoly veszéllyel jár, miközben a szintén hulló apró vulkáni hamuszemcséktől levegőt is alig lehet venni. A nagyobb salakdarabok olyan erővel csapódnak a földbe, ami az autókon is komoly károkat okoznak. Íme egy videofelvétel erről, az Etna csúcsától mintegy 6 kilométerre, a vulkán oldalában Rifugio Citelli közelében ott, ahol gyakran kirándulnak turisták. A videofelvétel nem véletlenül sokszor kapkodó, lássuk csak a végén miért, tanulságos megnézni...

Vulkáni hamu és lapilli-eső Rifugio Citelli közelében és a károk.... Forrás: Tony Motta

Merre tovább Etna? Ahogy Balázs hozzászólásában megjegyezte, turistacsalogató vagy turistariogató kitörések következnek? Nehéz ezt megmondani, mivel látjuk,mennyire nem lehet előrejelezni a vulkáni kitöréseket és az elmúlt kitörések esetében is tapasztalhattuk, hogy mennyire nem mondható meg előre, hogy milyen módon zajlik egy-egy vulkáni kitörés, mikor lesz látványos, fotogén, mikor lesz veszélyes, akár emberéletet is veszélyeztető. Az bizonyos, hogy az Etna mostani viselkedése azt mutatja, hogy bármikor bekövetkezhet olyan robbanásos kitörés, aminek következményeit ismerni kell, ha valaki a vulkánt meg szeretné közelíteni. Egyelőre úgy tűnik, hogy a déli, délkeleti oldal biztonságosabb és akár Aci Bonaccorsi, akár Zafferana Etna települések felől is kiváló rálátás van az aktív Új Délkeleti Kráterre és innen is gyönyörű képek készíthetők. A keleti és északkeleti oldal viszont jóval veszélyesebb. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy félni kell a tűzhányóktól, hogy nem szabad a közelükbe menni. Tudni kell azonban azt, mint akár a kirándulás előtti időjárásról való tájékozódás esetében, hogy mire számíthatunk!

Újabb Etna kitörés - a duplázva ébredő, a félénk, a gyönyörű és most a gyorsan tüzelő

Csak kapkodjuk a fejünket! Ismétlődő kitörésekkel keseríti meg az indonéziai Sinabung a környéken lakók életét, egy új sziget születik Japántól délre, közben ismétlődő robbanásos kitörések zajlanak az Etnán. Ma délelőtt idén már a 17. paroxizmális kitörés történt, és ismét csak hangsúlyoznom kell azt, hogy minden kitörés más! A hat hónap szünet után feléledt Etna október 28-án káprázatos dupla kürtős kitöréssel ébredt, aztán november 11-én félénken, egy hóvihar felhője mögé bújva következett be az újabb, több mint 7 órán keresztül zajló kitörés. Nem kellett egy hetet várni és jött egy újabb fantasztikus kitörés, talán az egyik legszebb lávatűzijáték előadás. Most újra kevesebb, mint egy hét telt el és jött egy hirtelen elinduló, gyorsan lezajló, de mondanom sem kell, lélegzetelállító kitörés!

Itt az idei 17-dik! Forrás: Freepeople Sportgoup és

Ma reggel még alapvetően minden nyugodtnak tűnt, bár péntek éjszaka, ma kora hajnalban voltak kisebb stromboli-típusú kitörések, a földremegés kép nem árulkodott közelgő paroxizmális kitörésről. Délelőtt 10 óra körül aztán hirtelen megváltozott minden és lávaszökőkút csapott fel az Új Délkeleti Kráterből magasba emelkedő vulkáni hamufelhővel. A kitörés mindössze másfél órán keresztül tartott. A vulkáni hamu keleti-északkeleti irányba sodródott és néhány centiméteres salakdarabok hulltak a környező településeken. Giardini Naxos, Fiumefreddo és Taormina településeken sűrű hamueső esett, feketére színezve az utcákat. Az október 26-án elkezdődött robbanásos kitöréssorozat úgy tűnik tehát, hogy a korábbiaknál sűrűbben ismétlődő robbanás kitörési eseményeket hoz.

Felfelé gomolygó vulkáni hamu! Forrás: EtnaWalk és Kévin Maillet

Feketére színeződött, vulkáni salakdarabokkal borított utcák az Etna keleti lejtőjén. Forrás: CTzen

A végére álljon itt egy remek videofelvétel a kitörésről Michele Mammino készítésében. Figyeljük meg a kitörés lüktető, pulzáló lefolyását. A közeli felvételeken látható, hogy a lávacafat és vulkáni hamu kilövelléseket erőteljes lökéshullámok előzik meg. Különleges látvány a kilökődő és lehulló izzó lávadarabok. A kitörés során azonban még nagy távolságban is hullhatnak akár több centiméter nagyságú kőzetdarabok, hogy ez mennyire veszélyes és milyen károkat okozhat, arról egy friss videofelvétel tanúskodik. Figyelmeztető ez, hogy még egy "turistacsalogató" kitöréseket produkáló vulkán esetében is tudnunk kell, fel kell készülni arra, hogy milyen veszélyekkel nézhetünk szembe!

Az idei 17. paroxizmális kitörés közeli felvételeken. Forrás: Michele Mammino

Heves robbanásos kitörés a Kirishima tűzhányón!

Frissítés: 21:30
Új világ van a vulkanológiában, új lehetőségek a tűzhányók kedvelőinek. Ma már nem okoz gondot, hogy otthonról kövessük szinte bármelyik aktív vulkán működését, köszönhetően a kihelyezett webkameráknak, amelyeket először a Tűzhányó blog, majd jóval nagyobb kitekintéssel és háttérsegítséggel most az Eruptions blog is egy csokorba gyűjtött. Korábban az Etna kitörését követhettük on-line, a mai napon pedig a japán Kirishima kitörését élvezhettük a távolból. A Tűzhányó blog most is elsők között közölt képeket a vulkáni működésről és folyamatosan frissítettük az információkat. Most már egyre újabb és újabb videók kerülnek fel az internetes megosztókra (köszönet Balázsnak is a folyamatos híradásért!), amelyek közül kettőt választottam ki és a korábbiaknak már csak a hivatkozását hagyom a híranyagban. Mindkettő nagyszerűen mutatja a kitörés jellemzőit. Az első, még nappal készült filmanyag láttán sokaknak a tavalyi Eyjafjallajökull kitörés juthat eszébe és így is van, ez a kitörés is freatomagmás jelleggel indult (jól megfigyelhető a fehér vízgőz-felhő és a sötét vulkáni hamufelhő, valamint a pulzálva kitóduló vulkáni hamuanyag és a kirepülő kőzetdarabok és lávacafatok). A másik videófelvétel este mutatja a kitörést, ahol jobban előbukkannak az izzó lávacafatok, jelezve, hogy a kitörés átmenetivé vált a stromboli és freatomagmás jelleg között (ez az Eyjafjallajökull kitörés befejező szakaszában volt jellemző.

A japán Kirishima tűzhányó kitörése. Forrás: hitosi49 a YouTube-on és hitosi49 a YouTube-on

A jelenlegi kitörés, ami viszonylag gyorsan követte a korábbi működést némileg eltér az elmúlt időszak kitöréseitől, annál jóval erősebbnek tűnik. A Kirishima vulkáni csoporthoz tartozó Shinmoe-dake (Shinmoe-csúcs) korábban is a legaktívabb volt és most is itt zajlik a kitörés.
A kitörés a ma esti webkamera felvételek szerint tovább folytatódik...

A japán Kirishima tűzhányó helyi idő szerint hajnal 6-kor is továbbműködik! Forrás: Kirishima webkamera

Frissítés: 16:15
... és már elérhető a YouTube-on is az FNN videobejátszás a Kirishima kitöréséről, plusz egy további, még részletesebb videó.

A kitörés egyébként az esti webkamera felvételek alapján tovább folytatódik...

A japán Kirishima tűzhányó kitörése magyar idő szerint 16:01 és 16:15-kor! Forrás: Kirishima webkamera

Frissítés: 10:15
Huhhhh... a freatikus kitörés magmás robbanásos kitörésre váltott, azaz megjelentek az izzó lávacafatok is!

további, még látványosabb kitörésben a japán Kirishima tűzhányó! Forrás: Kirishima webkamera

Eredeti bejegyzés: 9:40
Sűrű vulkáni hamufelhőt eredményező heves robbanásos kitörés zajlik a japán Kyushu szigeten található Kirishima tűzhányón. A néha akadozva elérhető webkamera képeken szürke gomolygó hamufelhő kitörése látható a kráterből. A tokyoi VAAC jelentése szerint 3 km magasra emelkedik a hamufelhő, más források szerint 1,5-2 km a magassága.

Kitörésben a japán Kirishima tűzhányó. Forrás: Kirishima webkamera

A Kirishima tűzhányó egy kiterjedt, 20x30 km nagyságú vulkáni mezőn található, további andezites és bazaltos vulkánok társaságában. A 20. században nagyjából évtizedes rendszerességgel tört ki, általában kis erősségű (VEI=1) freatikus és freatomagmás robbanások formájában. Legutóbb 2008 augusztus 22-én volt kitörése, azaz a mostani némileg hamarabb jött a vártnál. A webkamera képek alapján most is freatomagmás robbanásos kitörés történhet.

A Kirishima tűzhányó elhelyezkedése. Forrás: Google Maps

Vulkáni hamut pöfékel az Anak Krakatau, de nincsenek szeizmikus jelek...

A legfrissebb hírügynökségi jelentések szerint Krakatau gyermeke, azaz az Anak Krakakatu vulkáni működése egyre nagyobb veszélyt jelent környezetére. Az elmúlt napokban levegőbe került vulkáni hamu miatt sűrű köd telepedett Banten környékére. A vulkáni hamuval telített köd akadályozza a tűzhányó rezdüléseinek követését, például a szeizmikus aktivitásának megfigyelését, mivel a műszerekhez napelemeket használnak. Ez a helyzet már legalább 2 hete tart és ez egyre nagyobb nyugtalanságot szül a környék lakosai között, mivel közben láthatóan működik a tűzhányó és 600 Celsius fok hőmérsékletet mérnek a hegy csúcsán (megjegyzem, ez teljesen normális az Anak Krakatau esetében). A The Jakarta Post szerint tízezreket telepíthetnek ki a vulkáni működés miatt. A helyi hatóságok felmérték egy esetleges szökőár veszélyét is.
Meg kell azonban jegyeznem, hogy nem találtam semmi olyan információt, ami az Anak Krakatau erősebb aktivitásáról adna hírt, például a szokottnál erősebb kitörésre. Krakatau gyermeke szinte folyamatosan működik évtizedek óta, ezért a vulkán-kalandtúrázók kedvelt célpontja. A tűzhányó jelenleg közel sem jelent akkora veszélyt, mint a Merapi, vagyis a tízezrek kitelepítéséről szóló hírek feltehetően túlzottak.

a Gunung Anak Krakatau. Forrás: Republika.co.id

Merapi: újabb kitörés riadalommal

Frissítés (23:10)
A Merapi működése továbbra is eltér a megszokottól (ha lesz időm, akkor a múltbeli tapasztalatok alapján összefoglalom majd a lehetséges kimeneteleket). Helyi idő szerint péntek éjjel és szombat reggel is heves robbanásos kitörések történtek. A kialakult helyzetről ismét James Reynolds képei és videofelvételei a legbeszédesebbek. Nézzék és gondolkozzunk...!

Forrás: James Reynolds

Gyors hír (9:04): a Merapi helyi idő szerint szombat kora reggel újabb kitöréssel kergette riadalomba a környéken élőket. Áldozatokról nincs hír, egy ember azonban meghalt a kaotikus kitelepítés közben, amikor egy teherautó ütötte le.
A kitörés során légtérbe kerülő vulkáni hamufelhő miatt ideiglenes lezárták Yogjakarta repterét.

Sinabung: újabb kitörés

Frissítés 14:36 Balázs

A Sinabung kitörés képekben és videó:

forrás: bbc

Bejegyzés: 10:26 Szabolcs

A mai napon, helyi idő szerint 6:30-kor ismét kitört az indonéziai Sinabung tűzhányó (a háttérről korábbi híradásunkban találhatók információk). Az indonéz vulkanológiai intézet jelentése szerint a hamufelhő most még magasabbra, kb. 2 kilométerre emelkedett fel. A kitelepítettek száma már megközelíti a 20 ezret! A legnagyobb problémát jelenleg a vulkáni hamu belélegzése okozza. Ezért, a hatóságok maszkokat osztanak szét az emeberek között, hogy megvédjék őket a vulkáni hamu belélegzése okozta egészségügyi problémáktól. Felfüggesztették a helyi repülőgép járatok indulását is.
A kitörés valószínűleg freatikus, kürtőtisztító jellegű, amit a felemelkedő forró magma és felszín alatti víz keveredése okoz (hasonló eset lehet, mint az előző heti Etna kitörés). A kérdés az, hogy miképpen folytatódik ezután a kitörés: lávadóm türemkedik ki, ami újabb veszélyeket jelent a környező lakosságra, vagy további, erősebb robbanásos kitörések következnek? Amint arról korábban írtunk igazán nem sokat tudni a vulkán korábbi tevékenységéről, ezért a jövőbeli események más vulkánok hasonló működése alapján jósolható csak meg.

Képek forrása: Detik foto

.

Sinabung: heves kitörés hosszú szunnyadás után - 12 ezer embert telepítettek ki

Pénteken ébredezni kezdett, aztán a mai napon, helyi idő szerint nem sokkal éjfél után kitört a Szumátra északi részén található Gunung Sinabung tűzhányó! Az aktív vulkánokkal tarkított indonéz szigetvilágban nem sok figyelmet kapott ez a tűzhányó, mivel némi kénes kigőzölgéseket leszámítva nem volt ismert korábbi működése. Először, a megjelenő vulkáni hamufelhőt is füstfelhőnek nézték és nem gondolták, hogy a tűzhányó lépett működésbe...
Az elmúlt 10 ezer évben kitörést mutató vulkánokat összesítő Smithsonian Intézet listája is meglehetősen szűkszavú a vulkánról és 1881-at jelöli meg egyedüliként, bizonytalan forrásokra hivatkozva, mint egyetlen ismert kitörése az elmúlt 10 ezer évben. Más hírforrások szerint azonban utoljára 400 éve tört ki a Sinabung (az indonéziai Vulkanológiai központ munkatársa nyilatkozata szerint "A Sinabung 1600 óta először tört ki és nem sokat tudunk eddigi tevékenységéről". A nyilatkozat tehát nem állítja, hogy 1600-ban volt kitörése... a bizonytalanság tehát továbbra is megmarad a tűzhányóról). Mivel nem sokat tudni a vulkán korábbi működéséről, nem tudni azt sem, meddig és hogyan zajlik majd a mostani kitörés.

Képek forrása: AFP/Getty Images

Képek forrása: AP és EPA

A hétvégi robbanásos kitörés sűrű vulkáni hamufelhőt eredményezett, a látótávolság sok helyen néhány méterre csökkent. Habár a jelentések szerint csupán 1,5 kilométer magasra jutott fel a vulkáni hamu, még 30 kilométer távolságban is észleltek hamuhullást! A képek tanulsága szerint a szél rögtön oldalirányba téríti el a vulkáni hamufelhőt. A hegy oldalában lávafolyás indult el, aminek következtében a fák kigyulladtak. A hírügynökségek által mutatott fényképek szerint mintha füstölne az egész hegy. Csupán spekulálni lehet egyelőre mi történik: egy viszkózus lávadóm türemkedik ki a kürtőből vagy kürtőtisztító robbanásos kitörés zajlik?
A vulkán közelében 14 településről 12 ezer embert kellett kitelepíteni. Az AFP híradása szerint egy ember meghalt légzési problémák miatt.

IMA 2010: Eyjafjallajökull kitörés a szakember szemével

Néhány hónapja teljes nyugalomban van a tavasszal óriási káoszt okozó izlandi Eyjafjallajökull tűzhányó. Hetek óta nem pattan ki egyetlen földrengés sem a vulkán alól. Van idő az adatok értelmezésére. Amint arról beszámoltunk a héten zajlott Budapesten a Nemzetközi Ásványtani Társaság 20. konferenciája. A szakmai találkozón meghívásunkra részt vett Olgeir Sigmarsson, a clermont-ferrandi Laboratoire Magmas et Volcans kutatási igazgatója, aki minden évben néhány hónapot az Izlandi Egyetem és a Nordic Volcanological Center munkatársaként is dolgozik. Sigmarsson szerdán plenáris előadáson ismertette az Eyjafjallajökull kitörés vizsgálatának kutatási eredményeit.

Dr. Sigmarsson vezette azt a kutatócsoportot, aki a vulkáni hamu ásványtani, kőzettani és geokémiai elemzését vezette Izlandon, azaz a konferencia népes érdeklődői első kézből kaptak információkat a még részben publikálatlan kutatási eredményekről.

Képek forrása: Gudrun Sverrisdottir és Rosa Olafsdottir (Nordic Volcanological Center, Institute of Earth Sciences, University of Iceland)

Dr. Sigmarsson látványos fotókon keresztül mutatta be a vulkáni működés egyes szakaszait, majd ismertette azt, hogy milyen következtetésre jutottak a vulkáni hamu vizsgálata alapján. Az előadás szép példáját adta, hogy a vulkanológiai vizsgálatokban, a vulkáni kitörések folyamatának megértésében mennyire fontosak a vulkáni képződményeken végzett ásványtani, kőzettani és geokémiai vizsgálatok.

Így néz ki a vulkáni hamu elektron-mikroszondás képen. Fotó forrása: Bendő Zsolt, ELTE Kőzettan-Geokémiai tanszék, Vulkanológiai csoport

Az eredmények azt mutatják, hogy a természet folyamatai jóval bonyolultabbak, mint azt korábban gondolták, azonban most már vannak eszközeink ezek részletes nyomon követésére. A vulkán ébredezéséről már 1994-ben küldött jeleket. A tűzhányó alatti magmatározó éveken keresztül töltődött fel, amiről földrengések kipattanásai tájékoztattak. A feltöltődés után a tűzhányó kicsit pihegett, aztán 2009-ben újra hangos jeleket adott. A vulkáni felépítmény elkezdett lassan emelkedni, ami azt jelentette, hogy egyre erősödött a mélyben lévő magma nyomása. A kőzetolvadék végül az Eyjafjallajökull és a Katla közötti népszerű kirándulóhelyen (Fimmvörduháls) talált utat magának. A kitörés látványos lávaszökőkút, lávatűzijáték és lávafolyás formájában zajlott, olykor népes közönség előtt. Aztán április közepén változott a helyzet! A bazaltos magma most a vulkáni kráter alá nyomult, ahol felolvasztotta a korábbi (1821-es) kitörés visszamaradt, még nem teljesen megszilárdult anyagát. a két magmatípus részben keveredett egymással, ásványaik bejutva a másik kőzetolvadékba visszaolvadtak, majd újabb ásványzóna vált ki rajtuk. Ez a kőzetolvadék egyveleg, ami már szilícium-dioxidban dúsabb volt, keveredett a jégsapka olvadékvizével és került erőteljes robbanással a felszínre.
A vulkáni működés további eseményeit részben ez a mélybeli magmakeveredés folyamata irányította. A földköpeny kőzetének további olvadásával újabb magmacsomagok érkeztek a tűzhányó alá (amiről a mélyből kipattant földrengések adtak hírt). A friss, magnéziumban gazdagabb kőzetolvadék is keveredett a 4-5 kilométer mélységben lévő kristálypéppel, ami további anyaggal látta el a kitörést.
Miért állt le a vulkáni működés? A petrogenetikai modellek azt mutatják, hogy a vulkáni működés második szakaszát egy dinamikus magmakeveredés irányította. A sekély mélységben lévő, nem teljesen megszilárdult kristálypép anyagot újabb és újabb bazaltos magmaadagok olvasztották fel és ez a kevert anyag tört ki. A "katalizátor" bazaltos magma utánpótlás aztán elfogyott. A szilícium-dioxidban gazdag kristálypép önmagában nem képes kitörni. Ez az anyag jelenleg is ott van a tűzhányó alatt. A kulcskérdés az, hogy jön-e és ha igen, mikor friss bazaltos magma, ami mobilizálni képes ezt az anyagot és újabb kitörést képes előidézni? Az 1821-23-as kitörés során több hónapnyi szünet után felújult a vulkáni működés, de ez nem törvényszerű, nem biztos, hogy ez most is így lesz. Azt azonban tudjuk, hogy milyen előjeleket kell figyelni!
Az Eyjafjallajökull kitörés számos tanulsággal szolgált. Dr. Sigmarsson látogatása jó alkalmat adott a tapasztalatok kicserélésére és elképzelhető a jövőbeli szorosabb kutatási együttműködés. Ez fontos már csak azért is, mert a következő években újabb vulkánkitörések várhatók, amit az izlandi kutató is megerősített. A Hekla, a Katla és a Bardarbunga közül bármelyik vagy akár mindegyik működésbe léphet!
Végül még egy érdekes hír, amit sikerült megtudnunk. Sigmarsson és kutatócsoportja több száz kilogram vulkáni hamut gyűjtött be a közelmúltban, aminek jelenleg is folyik a szemcseméret szerinti osztályozása. A cél az, hogy olyan finom vulkáni hamuanyagot állítsanak elő, ami a légkörbe is bekerült. Ezután elkezdődhet a tesztelés: mi történik, ha ezt a hamuanyagot a repülőgép hajtóművébe fúvatják. Ezek a kísérletek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy pontosabban tudjuk mi zajlik akkor, amikor a repülőgépek vulkáni hamufelhőbe jutnak. Szükség lesz még erre a tapasztalatra!

Figyelem a vulkánokra

A vulkánok már ott vannak a köztudatban, köszönhetően az Eyjafjöll tűzhányó kitörésének. Azonban e kitörés arra is lehetőséget adott, hogy ráirányítsuk a figyelmet, hogy a Földön számos helyen zajlanak vulkánkitörések, amelyek sok gondot okoznak a környező lakosságnak. Az izlandi vulkánkitörésről pedig az Utazó magazin legújabb, április-májusi számában jelent meg írás, kitekintve a vulkáni működés tágabb okaira is.
A vulkánokra sok helyen nagy figyelem irányul. A hawaii Nagy-szigeten 28 éve folyamatosan ömlik a láva, 2008 tavaszán pedig Pele lakhelye, a Halema`uma`u is aktivizálódott, kéngőzös szmogot bocsátva a környékre.

Képek forrása: Hawaiian Volcano Observatory

Ebben az évben van a Kapoho kitörés félévszázados évfordulója is. Itt tehát különösen fontos megérteni azt, hogyan lehet együttélni a vulkáni működéssel. Ehhez kapcsolódik, hogy idén januárt a helyi kormányzó a tűzhányókra irányuló figyelem hónapjának nyílvánította, amelynek során számos program várta a hawaii Nagy-szigeten az érdeklődőket.
Az előző héten Tenerifén gyűltek össze a vulkanológusok, ahol a Cities on Volcanoes 6 konferencián vitatták meg a vulkáni működés sokszínűségét, annak okait, a kitörés előrejelzés lehetőségeit és társadalmi kapcsolatait. A tudósításban beszámoltam arról, hogy a Kanári-szigeteken számos történelmi időkben zajlott kitörés volt és a következő évtizedekben várható egy újabb vulkánkitörés valamelyik szigeten. Ennek tudható be, hogy a konferencia végén számos neves vulkanológus egy kiáltványt fogalmazott meg és juttatott el a spanyol kormányhoz, szorgalmazva egy vulkanológiai obszervatórium felállítását Tenerifén.
El Chinyero salakkúp, az 1909-es kitörés helyszíne Tenerifén és a Hoyo Negro krátere La Palmán, ahol 1949-ben zajlott vulkáni működés.

Lanzarote szigetén 1730 és 1736 között a történelmi idők harmadik legnagyobb lávaöntő kitörése zajlott.

A konferencián Steve Sparks professzor előadásában jelezte, hogy a következő 90 évben 20-30% esélye van annak, hogy egy az 1815-ös Tambora kitöréshez hasonló erősségű vulkánkitörés történjen. A Tambora kitörés utáni globális klímaváltozásnak jelentős társadalmi következményei voltak. A konferencia több szekcióban foglalkozott a vulkánokról szóló ismeretterjesztéssel, a vulkánparkokkal, a geoparkokkal, a vulkán turizmussal. Ebben a témában tartottam előadást a készülő Kemenes Vulkán Parkról, valamint a Novohrad-Nógrád Geopark vulkáni értékeiről. Mindkét bemutató nagy érdeklődést váltott ki. Szóba került az ELTE Kőzettan-Geokémiai tanszék Vulkanológiai csoportjának ismeretterjesztő tevékenysége is. A konferencián felkértek egy külön előadás megtartására e témában, a szakemberek minta értékűnek tartották tevékenységünket! Érdekesség, hogy ugyanezekben a napokban a csoport tagjai Ipolytarnócon és a budapesti Millenráison tartottak Vulkán-napokat, ahol látványos kísérleteken, különböző feladatokon keresztül ismertették meg a vulkáni működés okait a sok érdeklődővel.
Végül, visszatérve az izlandi vulkán működésére: megvannak az első tudományos eredményeink a vulkáni hamu kutatásáról! Az előzetes eredményekről a hétvégén, a Magyarhoni Földtani Társulat által Gárdonyban rendezett első Kőzettani és Geokémiai Vándorgyűlésen számolunk be. Itt álljon néhány újabb mikroszkópos kép (Bendő Zsolt, Kiss Balázs és Lukács Réka jóvoltából) az izlandi vulkáni hamuról: