Fuego: halálos izzófelhő, több mint 1 millió embert érintett a vulkánkitörés!

Vajon megbolondult a világ? Feléledtek a tűzhányók? Tényleg beindult a tűzgyűrű? Itt a világvége? Záporoznak a kérdések az elmúlt napok történesei után: A hawaii Nagy-szigeten (Big Island) már több mint 21 négyzetkilométer nagyságú területet borított be a láva, több, mint 200 lakóház pusztult el, települések semmisültek meg, több, mint 2000 lakosnak kellett elhagynia otthonát, a láva új szárazfölddel gyarapítja a szigetet. E közben robbanásos vulkánkitörések kezdődtek Indonézia legaktívabb és egyik legveszélyesebb tűzhányóján, a Merapin, június 3-án pedig a guatemalai Fuego olyan heves robbanásos kitörést produkált, ami több mint 60 áldozatot szedett és még mindig 200 felett van az eltűntek száma! NEM, NEM, NINCS KAPCSOLAT a felsorolt vulkáni események között, ezek egymástól teljesen függetlenül zajlanak!

Oldalirányban lezúduló piroklaszt-árak a Fuego június 3-i kitörése során (Twitter felvételek)

Emberáldozatokkal járó természeti katasztrófák után mindig feltódul a kérdés: mi történt, miért nem lehetett a tragédiát megelőzni, mit tehetünk a természet erőivel szemben? Mi történt a Fuegon, azaz a guatemalai Tűz-hegyén? A Fuego az egyik legaktívabb tűzhányó a Földön, 2002 óta folyamatosan működik, eddigi utolsó nagy kitörése 1974-ben volt. Tevékenységét a pulzáló működés jellemzi, azaz a rövid nyugalmi szüneteket hol kisebb, hol nagyobb kitörések jellemzik. Az elmúlt években tucatnyi olyan kitörése volt, aminek vulkáni hamuanyaga komoly gondokat okozott a környék lakosságának. Voltak kitelepítések, voltak olyan események, amikor vulkáni törmelékárak, szaknyelven piroklaszt-árak rohantak le a hegy oldalán, az esős időszakokban iszapárak, azaz laharok okoztak komoly károkat. Nem ismeretlen vulkán tehát, sőt tudjuk, hogy komoly veszélyt jelent a lakosságra. Akkor miért nem lehetett előre jelezni ezt a vulkánkitörést? A vulkanológusok sem rendelkeznek a jövőbe látás képességével, az előrejelzéseket az alapján tudják megtenni, hogy észlelési adatokat gyűjtenek, vulkán alól érkező, a tűzhányó állapotára vonatkozó jeleket értékelnek ki. Az előrejelzéshez nélkülözhetetlenek tehát a megfigyelések, az adatok. A hawaii vulkánkitörést követve el vagyunk kényeztetve azzal a tudattal, hogy előrejelezhetők a vulkánkitörések. Azonban ez közel sincs így. Egyrészt kevés olyan jól felszerelt és olyan nagy tudású szakember gárdával rendelkező vulkanológiai csapat van, mint az Amerikai Geológiai Szolgálatnál (USGS). Másrészt, minden vulkán más, minden tűzhányó más jeleket ad és vannak olyanok is, amelyek egyáltalán nem jeleznek előre egy vulkánkitörés előtt.
A guatemalai Fuego esetében azt kell látnunk, hogy bár az ország legaktívabb tűzhányója, csupán néhány földrengéseket észlelő műszer (szeizmométer) rögzíti a jeleket. Ez messze nem elegendő ahhoz, hogy valós és pontos képet lehessen kapni a kipattanó földrengések jellemzőiről. Pedig ez a magma felnyomulásának, a magmában kialakuló és potenciálisan nagy robbanásos kitörést okozó belső nyomás kialakulásának legjobb jelzője! Másrészt nincs a felszínmagasság változását folyamatosan figyelő műszer sem, ami szintén kulcsfontosságú ahhoz, hogy egy nagyobb kitörést esetleg előre lehessen jelezni. Egy nagy kitörés előtt ugyanis, amikor komoly belső nyomás alakul ki a magmában, a felszín akár több centiméter nagyságrendben is megemelkedhet. E műszerezettség hiánya több okra vezethető vissza: egyrészt a Fuego megközelítése nem egyszerű, műszert kihelyezni nem könnyű. Különösen meredek a vulkán oldala és folyamatosak a vulkánkitörések, amelyek gyakran lávafolyásokkal járnak együtt. Nem ritkák a hegyoldalakon lezúduló iszapárak, amik mindent elsöpörnek. A vulkáni veszélyt előrejelző műszerek és azok működtetése nem olcsó. Ezzel is magyarázható, hogy a Föld aktív és veszélyes vulkánjainak több mint fele nincs rendszeres műszeres megfigyelés alatt! Másrészt ehhez szükséges a szakképzett, tapasztalt szakember gárda is, vulkanológusok, geofizikusok, műszeres szakemberek. Ebben szintén hiány van. Mindezek a problémák különösen élesen jelentkeznek a kevéssé fejlett országokban.

A Fuego vulkáni működése március első napjaiban (Martin Rietze felvételei)

A vulkáni veszély előrejelzés másik kulcspontja a tájékozottság! Ismerni kell a vulkán, a vulkánok működését, tudni kell hogy egy adott vulkánkitörés milyen veszélyekkel jár és ilyen esetben mit kell tenni! Lehet ugyanis bármilyen pontos az előrejelzés, ha a lakosok ezt nem veszik figyelembe vagy nem megfelelően reagálnak rá, akkor már ott a baj! Sajnos ebben még nagyobb a lemaradás, mint a vulkánok műszeres megfigyelésében, monitorizálásában. A média jelentős része nap, mint nap adja a félrevezető, szenzációhajhász híreket, ami alapján az emberekben egy torz kép alakul ki a természeti folyamatokról, köztük a vulkáni kitörésekről. A hawaii vulkánkitörés kapcsán is megjegyeztem, hogy a tragédia részben azzal magyarázható, hogy olyan területen épültek házak, amelyek kiemelten a veszélyzónában vannak, ahol néhány évtizeddel ezelőtt is volt lávaöntés és nyilvánvaló volt, hogy ilyen esemény a jövőben is lesz! A Fuego körzetében is vannak települések. Az ott élő emberek megtanultak együtt élni a közeli tűzhányóval. Tudták, hogy vannak olykor vulkáni hamuesők, sőt esetenként iszapárak is. Nagyobb tragédiák azonban nem voltak, így kihasználták a termékeny talajt, a jó termés nélkülözhetetlen volt a szegény sorban lévő embereknek. A vulkáni működésben azonban előfordulhatnak olyan váratlan események, amelyek évszázadonként vagy évezredenként egyszer-egyszer következnek be. Ilyenre nehéz az ott lakóknak felkészülniük, akik a napi tapasztalatok alapján élnek. A mostani vulkánkitörés nagysága a korábbi, 1974-es kitöréshez mérhető, a következményei azonban jelentősebbek. A Merapi 2010. őszi kitörése során sikerült a pontos vulkanológiai előrejelzés, az ehhez kapcsolódó gyors intézkedés emberek tízezreinek az életét óvta meg. Ez ad példát és ad reményt, hogy adott esetben csökkenthető a tragikus kimenetelű hatás. Sokat kell azonban még dolgozni ezért, sokat kell tenni, hogy ez más területeken is megvalósulhasson!
Nem lehet azonban elmenni egy másik emberi reakció mellett, ami hűen tükrözi azt, hogy miképpen cselekszik a modern, 21. századi ember: előkapják mobiltelefonjaikat, izgalommal fotózzák, videózzák a vulkán oldalán lerohanó vulkáni törmelékárat és nem gondolják azt, hogy ez pillanatokon belül elsodorhatja őket! Óriási felelőtlenség ez, amiből könnyen további tragédiák születhetnek!

Mit NEM lehet csinálni egy kitörő vulkán, egy érkező piroklaszt-ár esetében? Hát ezt... ilyenkor az egyetlen felelős reakció a menekülés!

Röviden, mi történt június 3-án a guatemalai vulkánon? A Fuego váratlanul, nagy erejű robbanással tört ki, aminek során piroklaszt-árak rohantak le a hegy meredek oldalán. A piroklaszt-ár magas hőmérsékletű gázok, izzó kőzetblokkok és vulkáni hamuanyag keveréke, a kitörési felhő ekkor a felszínhez tapadva, akár 100 km/óra sebességet meghaladva zúdul le a vulkán oldalán. Hőmérséklete akár több száz fokos is lehet, az ilyeneket izzófelhőnek nevezik. Ez a legpusztítóbb, legveszélyesebb vulkáni folyamat! Először 1902-ben a St. Pierre városát elpusztító Mt Pelée kitörése során írták le, ilyen pusztított a Pinatubo 1991-es kitörése során, okozta több mint 300 ember halálát a Merapi 2010-es kitörése során és számos alkalommal rohant le a Sinabung oldalán az elmúlt néhány évben. Az élet úgy hozta, hogy a Fuego tragikus kitörése pontosan 27 évvel az Unzen hasonlóan tragikus, 43 áldozattal járó (köztük a Krafft házaspár és Harry Glicken vulkanológus) kitörése után történt! A Fuego kitörése során legalább fél tucat izzófelhő alakult ki. Ezek közül néhány elérte és átcsapott a 14. sz. főúton és átgázolt a közeli, a vulkántól bő 10 km távolságban lévő El Rodeo településen. Az ott lévő embereknek esélyük sem volt menekülésre! Bár a média azt írja, hogy "a feltörő láva beáramlott El Rodeo településére, El Rodeót elnyelte a láva." - ez megtévesztő! Ez NEM láva, ez izzófelhő, ez piroklaszt-ár. A kettő között, ahogy korábban is írtam, ÓRIÁSI A KÜLÖNBSÉG!! A láva nem tudna ilyen gyorsan átgázolni egy ekkora távolságban lévő településen, erre CSAK a piroklaszt-ár képes! El Rodeo település lakói pillanatok alatt meghaltak, sokan súlyos égési sérüléseket szenvedtek. Szörnyű látni a felvételeket, azonban ezeket azoknak is látniuk kell, akik egy piroklaszt-ár láttán a mobiltelefonjukat kapják elő...

Piroklaszt-ár rohan le egy golf pálya közelében. A távoli képen legalább 6 piroklaszt-árat lehet megfigyelni (Twitter felvételek)

A következmények... Szörnyűek ezek a felvételek, de ezt azért kell látni, hogy MINDENKI TUDJA, EZ NEM JÁTÉK, egy piroklaszt-ár mindent elsodor, mindent elpusztít!!! (Twitter felvételek)

A robbanásos kitörés során mintegy 10 kilométer magasra emelkedett a vulkáni hamufelhő, majd mintegy 100 kilométer nagyságban terült szét. Vulkáni hamuesőt jelentettek számos településen, köztük a közeli fővárosban is, ahol lezárták a nemzetközi repteret. A CONRED közleménye szerint a vulkánkitörés több mint 1 millió embert érintett és szinte a teljes országban jelentettek vulkáni hamuesőt! A piroklaszt-árak mellett a másik fő rombolást az iszapárak jelentették. Az esőzés rögtön mobilizálta a lerakódott vulkáni hamuanyagot és kőzettömböket. A lezúduló zagyár minden útjába kerülőt elsodor. A következő napokban ez jelenti a fő veszélyt. Számítani lehet újabb és újabb iszapárakra, amelyek akár tíz kilométeres távolságba is eljuthanak. El Rodeo városát teljesen beborította a vulkáni törmelékanyag, egy újabb esettel bővítve a szomorú modern kori Pompeji eseményeket. A Föld növekvő lakosságának sajnos egyre többször kell szembenézni ilyen tragédiákkal! Ma már 700 millióan élnek olyan vulkán 100 kilométeres körzetében, amely tűzhányó kitörése súlyos következményekkel járhat. A felkészülésről már szóltam: szükség van szakemberekre, szükség van műszerekre és szükség van hiteles tájékoztatásra. Ezzel ha megakadályozni nem is tudjuk, de talán csökkenthetjük a vulkánkitörések tragikus kimenetelét.

A Fuego kitörése szinte a teljes országra kihatott és több mint 1 millió embert érintett. Nagyon gyorsan megváltozhat minden egy vulkán környezetében: ilyen volt és ilyen lett a patinás szálloda és golf pálya komplexum a Fuego kitörése következtében (Twitter felvételek)

Vulkánkitörés a hawaii Nagy-szigeten: kérdések és válaszok

Helyi idő szerint május 3-án kezdődött el az a vulkánkitörés a hawaii Nagy-szigeten, ami az Amerikai Földtani Szolgálat (USGS) és a Hawaii Vulkánobszervatórium (HVO) vulkanológusai már előre jeleztek. A vulkáni működés már több, mint 80 lakóházat semmisített meg és több ezrek életét alakítja át. Az esemény különlegessége, hogy lakóházak mellett hasadt fel a föld több helyen és indult meg a vulkánkitörés, mondhatni, a kertekben kezdődött vulkánkitörés. Erre eddig nem sok példa volt a modern történelemben, azonban figyelmeztet arra, hogy a Föld növekvő népességének a jövőben ilyen veszélyekkel is szembe kell nézni. Ma már több mint 700 millióan élnek olyan vulkán 100 kilométeres körzetében, amely a jövőben kitörhet és aminek beláthatatlan következményei lehetnek. Hawaii most kiemelt figyelmet kap, aminek részben az az oka, hogy a kitörés lakott településen zajlik, másrészt a USGS-HVO szakemberei folyamatosan adják a tájékoztatást, a helyiek folyamatosan osztják meg a fantasztikus fotó és videofelvételeket. Ugyanakkor egy ehhez nagyon hasonló vulkáni működés zajlik a Piton de la Fournaise vulkánon is, ami legalább ennyire látványos, azonban ez lakatlan területen történik, így nincs akkora média nyilvánossága. A napokban az indonéziai Merapinak is volt néhány kisebb robbanásos kitörése, nyolc év pihenő után fennáll a veszély, hogy újabb jelentős (bár a 2010-es kitörésnél kisebb) kitörése induljon. Összehasonlításképpen, ott 30 kilométeres körzetben 4 millióan élnek, a hawaii vulkáni kitörés körzetében alig többen mint nyolcezren. Azonban ez sem kevés, továbbá ehhez hozzá kell adni a turisták számát is, tehát fontos, hogy rendszeres és hiteles tájékoztatás történjen. Sajnos a hazai és külföldi médiában is számtalan valótlan, szakszerűtlen, illetve szenzációhajhász hír jelent meg. Mindez úgy, hogy a USGS-HVO a legprofibb módon kezeli a helyzetet, folyamatosan ad minden eseményről tájékoztatást, ad sokszor laikusoknak is érthető módon magyarázatot a vulkáni működés hátteréről, ad választ minden felmerülő kérdésre, nyújt előrejelzést a jövőbeli lehetséges kimenetelekről és hívja fel a figyelmet a veszélyekre. Hírt csak hiteles forrásból, ezt nyújtja a USGS-HVO honlapja, ahol mindent meg lehet találni! Itthon pedig, ha kérdés merül fel, szívesen válaszolunk, illetve nyújtunk folyamatos, fotó- és videofelvételekkel, on-line közvetítésekkel teli tájékoztatást a Tűzhányó blog Facebook csoportjában!
Az alábbiakban röviden összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat a most már több mint 3 hete zajló vulkánkitörésről.

A USGS-HVO folyamatosan teszi közzé a vulkáni működés helyszínének térképét a megnyílt hasadékokkal és lávafolyásokkal elöntött területekkel. A hőkamerás térképeken világos színek jelzik az éppen aktív lávafolyamokat - a május 25-i állapot (Forrás: Hawaii Vulkánobszervatórium)

Jelenlegi (május 25-i) állapot

A HVO naponta többször ad ki összefoglaló jelentést a vulkáni működésről. A vulkáni kitörés folyamatosan és viszonylag nagy intenzitással zajlik. Eddig 23 helyen repedt fel, mintegy 7 km hosszúságban a földfelszín a Kilauea kalderától keletre, közel 30 kilométer távolságban, a Keleti Riftzóna mentén. A hasadékok közül jelenleg több is aktív: a 22. sz. hasadékból délkelet felé folyik a láva, ami két ágra szakad. A lávagátak között szinte hűlés nélkül, viszonylag gyorsan halad a lávafolyam és két helyen is elérte a kb. 4 kilométer távolságban lévő óceánt. A 6. és 13. sz. hasadékokból is ömlik ki a láva, aminek egy lávagátak között kígyózó ága néhány napja szintén elérte az óceánt. A Leilani Estates településen belül található 7. és 21. sz. hasadékok mentén lávacafatok csapnak fel, amelyek egy kis időszakos lávatavacskát hoztak létre. Innen a láva északkelet felé folyik tovább és ez veszélyt jelent további lakóházakra, újabb utakat vág át, sőt a Puna geotermikus erőműre is! Ez utóbbi egyelőre még megmenekült, bár a közvetlen közelében intenzív vulkáni kitörések folynak. A láva azonban itt délkeleti felé folyik. A 7. és 21. sz. hasadékok lávája azonban közelít az erőmű felé. A többi hasadék mentén kéndioxidban gazdag gázok törnek fel, ami vulkáni szmogot idéz elő. A vulkáni kitöréssel egyidőben további földrengések pattannak ki, azonban ezek nem tolódnak tovább kelet felé, így egyelőre Vacationland Hawaii település még nincs veszélyben. A jelek azonban egyértelműen további magma érkezését jelzik, azaz a vulkánkitörés úgy tűnik folytatódik. Azonban ez nem csak e térségben zajlik, hanem a Kilauea vulkáni területén központi részén is! A Halema'uma'u krátert korábban színültig kitöltő lávató szintje több mint 400 métert esett és ezzel a talajvíz szintje alá került. Ez hasonló helyzetet hozott létre, mint ami 1924-ben volt. Ekkor hatalmas robbanásos kitörések történtek és több tonnás kőzetdarabok hulltak a kráter környezetére. A vulkanológusok most is tartanak ettől. Május 9. óta naponta zajlanak freatikus és freatomagmás kitörések, amelyek nyomán olykor több kilométer magasra tornyosul a gomolygó hamufelhő. A közeli Hawaii Obszervatóriumból már kiköltöztették a szakembereket, mivel a Kilauea kaldera térségében kipattanó földrengések utakat repesztettek fel és egy nagyobb robbanásos kitörés is veszélyeztetheti az obszervatóriumban lévőket. Május 25-én több 3-4 magnitúdójú földrengés volt, ami után szürke hamufelhő és fehér vízgőz felhő tört ki a kráterből.

A 7. és 21. sz. hasadékok mentén zajló vulkánkitörés és friss lávája, ami színben elkülönül a sötétebb a kitörés elején keletkezett lávától és jobbra a teljes hasadékvonal látképe Bruce Omori felvételein

Az egyik legnagyszerűbb drón felvétel a 22. sz. hasadékból az óceán felé kígyózó lávafolyamról (USGS)

Frissítés (május 27)

A vulkáni működés továbbra is nagyon intenzív! Eddig közel 10 négyzetkikométer területet fedett be a lávafolyam, most a 7 és 21 sz. hasadékból északkelet felé folyik pont az erőmű irányába. A láva azonban aa-típusra váltott, így lassabbá vált, majd rajta újabb lávafolyam indult el. Helyi idő szerint május 26-án délután belépett a Puna Geotermikus Erőmű területére és egyre közelebb és közelebb jut hozzá. Nincs arra tapasztalat, hogy ilyenkor mi történik, így sokan izgalommal várják, hogy eléri-e a láva az erőművet (a 38 MW teljesítményő erőmű 1993-ban épült és a sziget energia ellátásnak több mint 20%-át adta). A 13. és 22. sz. hasadékok továbbra is bő láva anyaggal látják el az óceán felé kígyózó lávafolyamokat.

Vajon épen marad az 1993-ben épült Puna Geotermikus Erőmű vagy ez is a láva martaléka lesz? Helyi idő szerint május 26-i állapot Bruce Omori felvételén

Miért nem a Kilauea központi térségében zajlik a vulkánkitörés?

A Kilauea nem egyetlen egy vulkán, hanem egy kiterjedt vulkáni mező, ahol több kitörési központ van. Központi területe a Kilauea kaldera, amelyen belül található a Halema'uma'u beszakadásos kráter, azon belül pedig egy kisebb kráter, amiben egészen április végéig lávató volt. A Kilauea vulkáni terület a Mauna Loa oldalában alakult ki. A felhalmozódott lávatömeget a Mauna Loa oldala már nem képes tartani, egy óriási blokk az óceán irányába mozdulnak el. Ez olykor meg is történik, mégpedig két gyengeségi zóna , a Kilauea kalderából hatalmas karként szétnyíló Keleti és Délnyugati rift (hasadék) zóna mentén. E területeken széthúzásos feszültség lép fel, ami miatt nyitott hasadékok, árkok alakulnak ki, illetve felszín alatt, ahol nagyobb a feszültség és nagyobb az elmozdulás is repedések jönnek létre a kőzettestben. Az elmúlt évtizedekben a Keleti Riftzóna volt aktívabb és e gyengeségi területre nyomult be a magma fenntartva már több mint 35 éve a Pu'u 'O'o központtal működő vulkanizmust. Április második felében azonban egyre több földrengés pattant ki a riftzóna további részén. A felszín horizontális elmozdulást mutatott, jelentős mértékben az óceán felé. Mindebből egyértelműen le lehetett vonni a következtetést, hogy a magma tovább nyomul keleti irányban, a felszín alatt mintegy 3 kilométer mélyen. Végül helyi idő szerint május 3-án repedt fel a földfelszín és indult meg a vulkáni működés.

Lisa Faust ábrája (USGS) balra, jobbra pedig Sentinel-1 műhold InSAR radarképe, ami a felszín magasságváltozását mutatja még a vulkáni működés megindulása előtt. Ezen jól kivehető a felszín alatt keleti irányba mozgó magma okozta felszín emelkedés.

Mi történik eközben a Kilauea kalderában?

A Kilauea kaldera alól, a felszín alatt áramlik kelet felé a magma. Emiatt a Halema'uma'u kráter április végén még színültig kitöltő lávató (a lávató túlcsordulása jelezte, hogy friss magma nyomul felfelé) szintje viszonylag gyorsan csökkenni kezdett. Az óránként néhány méternyi sebességgel csökkenő lávató szint végül már több mint 400 métert esett és ezzel a talajvíz szintje alá került. Ez pedig, ahogy azt korábban írtuk megadja a lehetőségét, hogy víz kerüljön a forró magmába és ezzel heves robbanásos kitörések történjenek. Május 9-én meg is indultak a robbanásos kitörések, amelyek minden naposakká váltak. Azonban nem csak a lávató szintje csökken, hanem az egész kaldera területe süllyed lefele (hiszen megszűnt az alatta lévő magma felfelé irányuló nyomóereje). Ez pedig jelentős földrengés tevékenységgel jár. A földrengések között nem ritkák a 3-5 magnitúdójú földlökések sem, ami miatt felszínrepedések is kialakultak, többek között a kalderához vezető autóúton is. A kaldera már 1,4 métert süllyedt az elmúlt 3 hét alatt (ez hasonló ahhoz, ami Izlandon történt 2004-2005-ben, amikor a jégtakaró alatti Bárdarbunga kaldera felszíne süllyedt rohamosan, miközben a tőle több mint 20 kilométer távolságban zajlott a Holuhraun lávaöntő kitörés. A két esemény mechanizmusa nagyon hasonlít egymáshoz!), a pereme pedig 60 centiméter süllyedt. A földrengések most is folyamatosan, akárcsak a felszínsüllyedés, azaz további magma nyomul kelet felé a riftzónába. Ugyanez a helyzet a Pu'u 'O'o térségében is. Ott is egy lávató volt még április végén, ami túlcsordult a peremen, majd gyorsan visszahúzódott és most egy hatalmas üreg maradt vissza!

Május 16-i robbanásos kitörés a Halme'uma'u kráterben (webkamera és Tim Marshall fotó)

Becsúszik a Kilauea vulkáni terület az óceánba?

Egy, a médiában gyakran megjelenő, minden alapot nélkülöző "hír"-nek. A válasz határozottan: NEM. Habár a kitörést megelőző 6.9-os magnitúdójú földrengést követően mérhető volt a horizontális elmozdulás (mintegy fél méter a riftzóna mentén, míg néhány kilométer mélységben ez akár a 2 métert is meghaladhatta), ez nem jelenti, hogy a teljes terület bezúdul az óceánba és az szökőárt okoz! A jelenlegi elmozdulások teljes összhangban vannak a magma benyomulási eseménnyel és a múltban sem történt olyan eset, ami alapjául szolgálna egy katasztrofális csuszamlásnak!

A USGS magyarázó rajza a magma benyomulás miatta oldalirányú kőzettest mozgásról.

A hawaii vulkánkitörés beindítja az USA nyugati peremén sorakozó vulkánokat?

Egy másik, sok média által átvett, sok helyen megjelent és minden alapot nélkülöző rémhír, amit a hazai média is átvett azzal, hogy mindezt amerikai vulkanológusok vetették fel! NEM, ezért nem fognak kitörni a Cascades vonulat tűzhányói! Semmi kapcsolat nincs ugyanis a Hawaii-szigetek vulkánossága (forró folt terület) és a Ny-USA vulkánjainak működése (kőzetlemez alábukási zóna és a mögötti szétnyílásos medence területek) között! Hogy jönnek akkor ide az amerikai vulkanológusok, akikre hivatkoznak? Nos, egy nem kicsi csúsztatással, mondhatni a hír igaz, de nem úgy ahogy tálalják és innentől kezdve válik hamissá! A Cascades vulkáni íve mentén ugyanis valóban sok a veszélyes és hosszan szunnyadó tűzhányó. Az elmúlt évszázadban ezek közül kettő lépett működésbe: jó száz évvel ezelőtt a kaliforniai Lassen Peak, majd 1980. május 18-án a Mt St. Helens. Ezen kívül ott van a Rainier, a Shasta, a Hood, amelyik közül bármelyik, ha felébred, annak bizony súlyos következményei lennének. Ezek körül ugyanis nem 8 ezren, hanem több tíz, illetve százezrek élnek, sőt nagyvárosok, mint pl. Seattle lehet adott esetben veszélyben! Az amerikai vulkanológusok hangsúlyozzák, hogy mindezekre komolyan oda kell figyelni, hiszen nem az a kérdés, hogy e vulkánok kitörnek-e a jövőben, hanem az, hogy mikor! Mindenesetre jelenleg még nincs jel arra, hogy bármelyik működésbe szeretne lépni! Itt van tehát a fals összekötés: az amerikai vulkanológusok valóban beszélnek arról (már évek óta), hogy veszélyes és a jövőben működőképes tűzhányók sorakoznak az USA nyugati partvidékén, a hawaii vulkánkitörés valóban zajlik, ezeknek az eseményeknek azonban sem időben sem térben nincs közük!

Az USA nyugati partvidékén sorakozó tűzhányók - ezek veszélyesek, potenciálisan kitörhetnek, de SEMMI közük a hawaii nagy-szigeten zajló vulkáni működéshez! (USGS ábrák)

Mi történik ha a láva az óceán vizébe ömlik?

Bár úgy tűnik, hogy ilyenkor csupán fehér vízgőz száll fel, azonban ez komoly veszélyeket rejt! Sajnos ezzel kapcsolatban is sok fals információ jelent meg a hazai médiában, amiben azért az MTI is ludas... Az amerikai vulkanológusok az ilyenkor fellépő veszélyt "laze"-nek nevezik, ami a lava (láva) és haze (köd, pára) szavakból alakult ki. Amikor az 1000 fok körüli hőmérsékletű láva az óceánba folyik fehér gőz/gáz felhő emelkedik fel. Bár ez úgy tűnik, hogy veszélytelen, azonban ebben számos veszélyes anyag van: apró üvegszilánkok, ami a hideg óceánvízbe jutó láva hirtelen szétesése és darabjainak megdermedése során jönnek létre; a túlhevített víz gőzanyaga és sósav gáz (NEM, nem "klórsav gáz", ahogy az a híradásokban megjelent...). A feltóduló fehér felhőbe magmás gázok nemigen kerülnek (a lávában már nincs sok illó, a kéndioxid gáz a hasadékok mentén távozik). A sósav (HCl) eredete is ezért az óceán vízében keresendő. Egyes elgondolások szerint a víz só (NaCl) tartalma bomlik fel a hőhatás miatt és lesz belőle sósav gáz a vízgőzzel való reakció során. Vannak, akik szerint először MgCl2 keletkezik, amiből aztán további vízgőz reakciókkal jön létre a HCl: MgCl2 nH2O→MgO + (n−1)H2O(gas) + 2HCl(gas). Végül vannak olyanok, akik egy komplexebb reakciót javasolnak a láva-víz reakciója során: 6SiO2(s;l) + Al2O3(s;l) + 2NaCl(s;l) + H2O(g;l)→2NaAlSi3O8 + 2HCl(g). A forró, savas (a felhő pH értéke 1,5-3,5 közötti) felhő főleg napközben jelent veszélyt, mivel ekkor a szelek a szárazföld felé hajtják (éjjel viszont az óceáni terület felé mozog). Ezzel a "láthatatlan" veszéllyel komolyan számolni kell annak, aki megközelíti az óceánba ömlő lávafolyás (pl. nem feltétlenül jó dolog egy hajóval megközelíteni a helyszínt, mert nem biztos, hogy ki lehet számolni a légáramlatokat! Ezzel szemben a felnyíló hasadékok mentén a feltörő vulkáni kéndioxid gáz jelent különösen nagy veszélyt! Szóval, ez most Hawaii... - mondhatni "gázos" a helyzet... annak ellenére, hogy csak ártalmatlan fehér gőzfelhőnek néz ki... nem minden az, aminek látszik...

Jelenleg három ponton ér a láva az óceánba, aminek következtében fehér gőzfelhő "laze" emelkedik fel (USGS és Bruce Omori fotók)

Miért változott a lávaöntés jellege?

A vulkáni működés kezdetén lassan folyó, úgynevezett aa-láva jött a felszínre, ami nem jutott el nagy távolságba, mivel nehezen folyós, azaz viszonylag nagy a viszkozitása. Néhány nap után azonban már messzire folyó, kisebb viszkozitású pahoehoe láva terített be nagy területet. Ennek oka a láva összetételében keresendő. A gyors láva kémiai összetétel elemzés a szakembereket is meglepő eredményhez vezetett. Kezdetben ugyanis nem a hawaii vulkánkitörések jellemző bazalt magmája jutott a felszínre, hanem andezit, aminek szilíciumdioxid tartalma 57 tömeg% (a bazalté kevesebb, mint 52 tömeg% és ez jelentősen befolyásolja a viszkozitást). De hogyan lehetséges, hogy andezites láva jut a felszínre a Kilauea területen? Nos, ennek a magyarázata, hogy ez a felszínre törő magma egyáltalán nem friss, hanem vagy 100 éve ott van a Keleti Riftzóna alatt! Lehet ez az 1955-ös kitörés maradványa, de lehet, hogy 1840 óta ott lebzsel. Igazán ilyenre nem sok példa volt eddig, bár tudunk arról, hogy 2005-ben, pont a Puna geotermikus területen egy fúrás során dácitot hoztak fel és 1955-ben is szilíciumdioxidban gazdagabb láva folyt először a felszínre. Mi van tehát a mélyben? Arról már elég sokat bizonyítékot gyűjtöttünk, hogy a szilíciumgazdag magmák akár több tíz- vagy százezer évig is fennmaradhatnak, ezek a magmakamrák hosszú ideig is létezhetnek. Úgy tűnik, hogy ha kisebb időléptékben is, de ez igaz lehet bazaltos magmás rendszerre is. Azaz kristályokban gazdag bazaltos magma maradhat vissza a vulkáni kitörések után, a bazaltos magma még hosszú ideig nem szilárdul meg, hanem lassan kristályosodik. A kristályosodás során a megjelenő ásványok után egy szilíciumdioxidban gazdagabb maradékolvadék lesz. A 17. hasadék megnyílása felszínre hozta ezt a maradékolvadékot! Az andezit kialakulásának egy másik lehetséges magyarázata, hogy egy még nagyobb szilíciumdixoid tartalmú magma, azaz dácitos magma lebzselt a felszín alatt, amikor megérkezett a friss bazaltos kőzetolvadék. Keveredtek egymással és ennek eredménye lett a köztes, andezites összetétel. Miért is izgalmas különösen az andezit láva összetétel? Andezit ugyanis általában szubduckiós (kőzetlemez alábukási) övezetekben fordul elő és sokan úgy tartják, hogy kifejezetten erre a tektonikai övezetre jellemző. Azonban az andezit megjelenhet más lemeztektonikai környezetben, akár kőzetlemezen belül is. Nos, ez egy kiváló példa, hogy igen, andezit lehet ilyen környezetben is, a tudomány így szép, így izgalmas, hogy nincsenek előre leosztott lapok! Később már friss bazaltos magma jutott a felszínre, amit két jelenség is alátámasztott: a lávaszökőkutak erőteljesebbek lettek, néhány tíz méter magasságba csaptak fel, ami gázokban gazdagabb, könnyen mozgó magmára utalt és a felszínre ömlő láva jellege is változott. Most már pahoehoe, azaz sima felszínű, kötélláva alakult ki. Ezen belül lávagátak jöttek létre, amin belül a kőzetolvadék szinte hűlés nélkül haladhatott tovább, ezért messze, több kilométer távolságba is képes volt elfolyni és végül az óceánpartot is elérte.

Lávaöntés május 5 és 18-án. A nehezen folyó, viszokózus láva ekkor még csak kis területet öntött el (USGS fotók)

Hogy kerül metán a repedésekbe és miért lángol kéken?

Május 23-án egy újabb érdekes felvételt osztott meg a USGS Hawaii Vulkán Obszervatórium. Egy lávafolyam közelében, az út repedéseiben kékes láng tört fel. Ez metán gáz, ami akkor jön létre, amikor a láva növényzetre folyik (ez egy különleges veszélyt jelent, amikor metán robbanás történhet tejesen váratlanul!). A metán gáz az égő növényből szabadul fel, beszivároghat a felszín alá, majd újra megjelenik a felszínen, amikor felhevül. A metán meggyulladva, aztán kék színnel ég.

Kékesen égő metán gáz az utak repedéseiben (USGS és Brad Lewis fotó)

Utószó...

Végül, néhány szóban nem árt reagálni azokra a valóságtól nagyon-nagyon elrugaszkodott hírekre is, miszerint (1) a Kilauea NEM szupervulkán! Szupervulkánok, mint már sokszor írtam, nincsenek is, legfeljebb szupervulkáni kitörések, amelyek több, mint 1000 köbkilométer mennyiségű vulkáni anyagot terítenek szét a felszínen. A mostani hawaii vulkánkitörés lávamennyisége még messze nem éri el az 1 köbkilométert sem! Sőt, a múltban SEM VOLT szupervulkáni kitörés a Kilauea területén és nyugodtan le is írhatom, ilyen a jövőben SEM LESZ! (2) a Kilauea NEM fog beszakadni mint a Krakatau! Megint csak, a Kilauea egy teljesen más vulkáni rendszer, nem úgy működik, mint indonéz társa. Azaz jó hírem van, a hawaii Nagy-sziget továbbra is megmarad, lehet tervezni rá turistautat! :-) (3), Nem, a Kilauea vulkáni működés NEM befolyásolja globálisan az éghajlatot! Ehhez ugyanis az kell, hogy a kéndioxid gázok nagy magasságba, egészen a sztratoszférába feljussanak, mennyiségük bőven meghaladja az 1 millió tonnát. Ehhez persze erős robbanásos vulkánkitörés kell. A hawaii vulkánkitörés során viszonylag sok kéndioxid gáz (azonban messze nem 1 millió tonna) kerül a levegőbe (de CSAK az alsó légkörbe), ez alapvetően a szigeten okoz jelentősebb egészségügyi problémát (vulkáni szmog), illetve a legfrissebb hírek szerint a 3000-4000 km távolságban lévő mikronéziai szigetvilágban!

Kitört az indonéziai Agung!

Tegnap, helyi idő szerint délelőtt fél 11-kor robbanásos kitörés indult a vulkánon. A szeizmogramokon (földrengéseket jelző ábrán) nem sok változás látszott, ami arra utalt, hogy a kitörés freatikus jellegű volt, azaz azt a felszínalatti vizek túlhevítése, hirtelen gőzzé válása okozta. Ilyenkor a magma nem jut a felszínre, a robbanás a felszín alatti kőzeteket veti szét és ezek piciny, szétrobbant darabjai kerülnek ki a vulkánból. Ez már a második ilyen kitörés, korábban e héten kedden volt egy rövid időtartamú, hasonló jellegű vulkáni működés. A forgatókönyv azonban most másképpen íródott! A vulkáni hamukibocsátás nem lankadt, sőt estére a kitörési felhőt már vöröses szín festette meg. Ez arra utalt, hogy a magma már felszín közelébe emelkedett. Ez a szeizmogramokon kis amplitúdójú, folyamatos földremegést jelző rajzolatban nyilvánult meg, ami helyi idő szerint délután 4 órától volt követhető.

Az első kép (balra) a kitörés megindulásáról, ami kezdetben freatikus jellegű volt, majd estétől vöröses fény jelent meg, ami utalt arra, hogy felszín közelébe ért a magma (Forrás: Agung webkamera)

A vulkáni működés ma reggel is folyamatos volt, a kitörési felhő több mint 6 km tengerszint feletti magasságba emelkedett és délkelet felé sodródott. A repülési riasztási szintet a legmagasabb fokozatra, vörösre emelték. Bali repterén néhány repülőgép járatot törölni kellett. Vulkáni hamuesőt jelentettek a környező településeken, a lakosság körében szájmaszkok kiosztását kezdték meg. A korábbi, több mint 140 ezer kitelepített lakosságból 25 ezren még mindig ideiglenes sátrakban laknak, a vulkán 7,5 km körzetében továbbra is tilos belépni.

A vulkáni kitörés vasárnap hajnalban (fotók: Arta Tanaya Dewa Gede és Antho Backpack)

A hatóságok hangsúlyozták, hogy a vulkáni működés ellenére a turisztikailag népszerű (tavaly több mint 5 millióan érkeztek a szigetre) Bali továbbra is biztonságos. A több mint egy hónapja tartó földrengés sorozat és a kapcsolódó vulkáni veszély miatt már sokan mondták le útjukat, ami több mint 110 millió dollár bevétel kiesést okozott a helyi turizmusnak. Az Agung vulkán a helyi hinduk szent hegye, ahol a hitvilágnak megfelelően minden 100 évben megtisztulási szertartást kell tartani. Ezt a hegy közelében lévő Besakih templomban tartják. Ez történt 1963 februárjában is, amikor a vulkán mozgolódni kezdett. A hindu papok ezt rossz jelnek tekintették és ezért el szerették volna halasztani a szertartást. Az akkori elnök azonban ehhez nem járult hozzá. A bekövetkező heves vulkáni működést aztán a helyiek az istenek figyelmeztető haragjának tekintették, amiért a szertartást nem tartották meg megfelelően. A Besakih templomot azonban elkerülte a rombolás. A megtisztulási szertartást végül 1969-ben tartották meg, remélve hogy legalább 100 évig nem történik különösebb baj. Az Agung nem túl gyakran működő tűzhányó, azonban nem várta ki az egy évszázadot!

Az Agung kitörése nyomán a vulkán körzetében mindent friss vulkáni hamu borít, azonban az életnek mennie kell tovább!... Kérdés, milyen irányba megy a vulkáni működés? (fotók: Arta Tanaya Dewa Gede és Nurcholis Anhari Lubis

A vulkán közelében néhány hete volt ismét hindu ünnepi megmozdulás, a hindu papok a tűzhányó kráterének peremére is felmentek, hogy békére intsék a hegy szellemeit. A történet azonban ismét másképp alakult. A hosszú, több mint egy hónapos földrengés sorozat után a vulkán kitört! De vajon most mi várható? 1963-ban a vulkáni működés következtében több mint 2000-en haltak meg. Most sokkal többen laknak a tűzhányó közelében, azonban a vulkáni veszély kezelés is sokat fejlődött az elmúlt évtizedekben. A legutóbbi bejegyzésben pszichológiai krízisről írtam. A bali vulkanológusok és a helyi hatóságok együttműködve eddig példaértékűen kezelték a helyzetet. Most azonban újabb fejezet kezdődik. Eddig a felszínen nyugodtnak tűnő hegy melletti várakozás jelentette a fő gondot, most a vulkáni működés kimenetele. 1963-ban az erős hamuhullás mellett az időszakosan lezúduló, több kilométer távolságba eljutó, mindent elsöprő piroklaszt-árak jelentették a fő veszélyt, amik most is bekövetkezhetnek. A helyi veszélyhelyzet mellett azonban nem kizárt, hogy globális kihatása is lesz a kitörésnek amennyiben nagy mennyiségű, kéngazdag magma tör fel és a kitörési felhő a magas légrétegekbe, a sztratoszférába is bejut. Ekkor előfordulhat, hogy a vulkáni működés az éghajlatra is kihat és csökkentheti globálisan a hőmérsékletet. Természetesen ezek egyelőre csak lehetőségek, és még sok a kérdőjel a vulkáni működés későbbi kimenetelét illetően. Azonban az Agung eddigi vulkáni története arra utal, hogy ezekre az eshetőségekre is fel kell készülni!

A vulkáni működés kimenetét folyamatosan figyeljük, fejleményekről tudósítunk!

Frissítés (2017.11.26. 19:26)

A vulkáni kitörés továbbra is zajlik, sőt a szeizmogram alapján az mondható, hogy erősödött is estére! A helyi szakemberek megerősítették, hogy most már magma is a felszínre jut. A vulkáni hamufelhő kelet felé sodródik és e miatt vasárnap estétől hétfő hajnalig le kellett zárni a szomszédos sziget, Lombok repterét!

Az Agung vulkáni hamufelhője kelet felé sodródik, ami miatt Lombok sziget repterét is le kellett zárni (fotó: Karen Lavelle és VAAC vulkáni hamu eloszlás

Frissítés (2017.11.27. 08:19)

Rövid friss összefoglaló: A vulkáni kitörés fluktuálva, azaz hol erősebben, hol gyengébb intenzitással, de tovább zajlik. Az erős esőzés következtében iszapárak (laharok) rohannak le a hegy déli oldalán, amik mindent elsöprő, romboló erejük miatt különösen nagy veszélyt jelentenek. A helyi hatóságok ismét a legmagasabb, 4-es fokozatra emelték a készültségi fokozatot, ami azt jelenti, hogy a vulkán 10-12 km-es körzetéből a lakosoknak el kell hagyniuk a területet. A reptereken több járatot töröltek.

Erősödő kitörési intenzitás és laharok jelentik a veszélyt az Agung 10-12 km körzetében

Frissítés (2017.11.28. 22:16)

A vulkáni működés tovább zajlik! A robbanásos kitörés intenzitása helyi idő szerint tegnap kora délután erősödött is, amit nagy amplitúdójú földremegés kísért. Most már egyértelműen friss magma is felszínre is tör, amit a kitörési felhőbe kerülő kén-dioxid gáz mennyiség is tükröz. A kitörési felhő kelet-délkelet irányba sodródott, ami miatt Lombok szigetén lévő repteret is le kellett zárni, majd Bali nemzetközi repterén is leálltak a repülők. Az helyi hatóságok legmagasabb készültségi fokozatot rendelték el, ami azt jelenti, hogy a tűzhányó ca. 10 kilométeres körzetébe tilos bemenni. A kitelepítettek száma közel 40 ezerre emelkedett, akiket 225 helyen helyeztek el. A lakosság körében szájmaszkot osztanak. A vulkáni hamuszemcsék éles, milliméternél kisebb üveges szilánkok, amik veszélyt jelentenek belélegzés esetén! Jelenleg a másik veszélyt az esős idő miatt kialakuló iszapárak (laharok) jelentik. Ezek nagy sebességgel rohannak le és a vulkáni törmelékanyag mellett méretes kőzettömböket is képesek megmozgatni. Emiatt mindent elsodornak!
Mi várható ezek után? A szakemberek a múlt kitöréseire támaszkodhatnak, azonban a természet, így a vulkánok is ritkán ismétlik pontosan magukat. 1963-ban a freatikus kitörések után lávaömlések történtek és a kitörés megindulása után jó egy hónappal következett be a legnagyobb robbanásos vulkánkitörés, ami Indonéziában a 20. század legnagyobbika volt, sőt kis mértékben a globális éghajlatra is kihatott. A lehetőség erre most is megvan, azonban az sem állítható, hogy ez biztosan bekövetkezik. Mindenesetre a helyi hatóságok figyelmeztetnek arra, hogy a kitörés erőssége növekedhet és erre a környék lakosságának fel kell készülni, ezt nem lehet félvállról kezelni. Komoly dolog ez, mint ahogy azt is fontos hangsúlyozni, hogy ez nem jelenti azt, hogy Bali szigetére nem lehet elutazni! Azonban úgy, ahogy a kiszámíthatatlan időjárásara is fel kell készülni egy utazás során, így most a vulkáni működés esetleges hatására is gondolni kell! NEM szabad a vulkán közvetlen közelébe (10-15 km-es távolságába) menni! Másrészt előfordulhat vulkáni hamueső, ami ellen szájmaszkkal lehet védekezni. Ha bárki Bali szigetére készül, érdemes a csomagba betenni! Ugyanakkor, lehet készülni Bali szigetére - természetesen mindezek tudatában!
A további fejleményekről folyamatos tájékoztatást nyújtunk!

Mai pillanatkép a vulkáni működésről, a vulkáni veszéyltérkép és amire fel kell készülni ilyen esetben!

Frissítés (2017.11.29. 11:00)

A vulkáni működés tovább zajlik! Bali nemzetközi repterét újra megnyitották, mivel a szél más irányba sodorja a vulkáni hamufelhőt. A VAAC előrejelzések szerint viszont holnap Lombok reptere lehet veszélyben. Jelenleg ömlik az eső, ami megnöveli az iszapárak (laharok) lezúdulásának veszélyét. A látási viszonyok nagyon rosszak, a szeizmogram szerint viszont a vulkáni működés olykor jelentősen erősödik, mint ahogy a jelen pillanatban is eddig még nem tapasztalt erős földremegés (tremor) indult be! Az ilyen földrengés jelek magma feláramlását jelzik. A további fejleményekről folyamatos tájékoztatást nyújtunk!

Balra Johan Harmide hosszú expozíciós idejű, tegnap esti felvétele az Agung kitöréséről, jobbra pedig az éppen aktuális szeizmogram kép, ami egy nagyon erős földremegést (tremor) mutat!

Frissítés (2017.11.30. 16:00)

A vulkáni kitörés ma hajnalra abbamaradt, a mai napon - szerencsére tiszta időben - csupán erős gáz kiáramlást lehetett megfigyelni. Vége? - sóhajtanak fel sokan. Nos, nem lehet ezt biztosan megmondani! A vulkáni működés természetébe bőbven beleférnek szünetek, akár több naposak is, hogy aztán akár még nagyobb erővel folytatódjon a vulkáni működés! Ugyanakkor az sem kizárt, hogy nem lesz folytatás. Most úgy tűnik időlegesen (?) megszűnt az magma utánpótlás vagy a magmát felfelé elindító ok, azonban ismét kialakulhat az a helyzet, ami miatt a magma képes lesz újra felszínre nyomulni. Most azonban már "nyitott" a kürtő, azaz nagyobb az esély a feljutásra! Azonban az sincs kizárva, hogy eldugult a kürtő, azaz egy viszkózus, gázokban szegény magma igyekszik felfelé, de már a felszínre nem képes kijutni és "beragad" a kőzetcsatornába. Ez ilyen esetben lefolytja a rendszert és nem engedi át a felfelé igyekvő, gázokban gazdagabb magmatömeget, amíg az ki nem tudja onnan robbantani, ami már hevesebb robbanásos kitöréshez vezethet. Sok lehetőség van a további folytatásra, amire csak a közvetlen adatokból lehet valamit sejteni, amit a helyi vulkanológusok nyilván lázasan értékelnek. Hivatalos és hiteles információt is csak ők adhatnak. Mindazonáltal az éjszakai webkamera képen folyamatos derengés figyelhető meg a kiáramló gázfelhőben, ami magas hőmérsékletre, a magma közelségére utal.
A további fejleményekről folyamatos tájékoztatást nyújtunk!

Mai nappali és éjszakai webkamera felvételek

Etna: vonzások és veszélyek...

Egy aktív vagy potenciálisan aktív vulkán akkor is veszélyes, amikor éppen szunnyad (de bármikor, akár minden előjel nélkül is feléledhet és váratlanul kitörhet; l. pl a japán Ontake 2014-es kitörése) vagy amikor a kitörések inkább turistacsalogatóak. Az Etna évente százezrével vonzza a látogatóak, különösen akkor, amikor működésben van. A látványos lávatűzijáték kitörések vagy lávaöntések kiszámíthatónak tűnnek. Egy tűzhányó azonban bármikor képes váratlan dologra! Ezt tudni kell minden turistának, de még a szakembereknek is… még egy jól ismert vulkán is képes váratlan fordulatra!

Március 15 éjjele az Etnán.(Fotók: Francesco Tomarchio és Fabrizio Zuccarello)

Jó két héttel a korábbi látványos vulkánkitörés után az Etna március 15. reggel ismét munkába fogott. A földremegés intenzitása újra meredeken emelkedett és lávatűzijáték kitörések kezdődtek a Délkeleti kráter és az Új-Délkeleti kráter kúpjai között frissen felépült salakkúpon. Rövidesen láva buggyant ki és ereszkedett le a vulkán déli lejtőjén, követve a korábbi kitörés lávafolyamának útját. Estére a kitörés erőssége némileg gyengült, majd éjfél körül egy új hasadék nyílt a vulkáni kúp előterében és újabb lávafolyam indult el, most keleti irányban. A robbanásos kitörés eközben fluktuálva zajlott, ami már kisebb lávaszökőkutakat is eredményezett március 16. reggelén. A lávafolyam, mint valami bulldózer haladt lassan előre a havas felszínen és keresztezte azt a területet, ahová gyakran jöttek fel négy-kerék-meghajtású turistabuszok. Rövidesen elérte a Valle del Bove peremét, ahol aznap éjjel bukott át és folyt le a széles völgy meredek oldalán. Előtte azonban, a lávafolyam közelében majdnem tragikus esemény történt!
A lassan előrenyomuló lávafolyamot számos turista közelítette meg, ott volt a BBC forgatócsoportja és a közelben dolgoztak a cataniai INGV Etna Obszervatórium vulkanológusai is, akik a vulkáni működés folyamatát értékelték. A korábbi napokban sokan merészkedtek a lávafolyás közvetlen közelébe, mindez veszélytelennek tűnt. Nem sokkal dél után aztán egy váratlan esemény következett be. A Belvedere közelében járó láva frontját hirtelen egy robbanás vetette szét: fehér, vízgőz felhő emelkedett fel, amit az INGV webkamerái is rögzítettek. A helyszínen azonban más volt a helyzet: erős hanghatással szürke-barna színű kitörési felhő robbant ki és a környéken záporoztak a kisebb-nagyobb izzó lávadarabok. A BBC kamerái rögzítették ezt a drámai közel fél percet:



A szétrepülő izzó lávadarabok tíz személyt sebesítettek meg, köztük volt barátom, kollégám Boris Behncke vulkanológus is, aki az Etna egyik legjobb ismerője. Szerencsére kisebb horzsolással megúszta, ahogy a BBC TV stábjának tagjai és a turisták is. Az eset azonban figyelmeztető volt: ennél nagyobb baj is lehetett volna! De mi is történt? Hogyan lehet az, hogy a lávafolyam elején következik be robbanásos kitörés? A láva eddig is havas felszínen folyt, hasonlóan a korábbi kitörésekhez. Mi vezetett akkor ehhez a váratlan eseményhez, egyáltalán miért nem olvad el gyorsan a hó, ahogy a több, mint 1000 fokos láva ráfolyik? Ehhez érdemes megnézni egy másik videofelvételt, ami a Tolbacsik 2013-as vulkáni kitörését mutatja. A jelenségről Ben Edwards és csapata jelentetett meg tanulmányt a Nature Communications folyóiratban. A vastag hótakaróra folyó láva egy része mélyen benyomul a hóba és feltornyosítja, egy másik lávafolyam viszont sokáig zavartalanul halad előre, mígnem egyszer egy szürkésbarna hamufelhő robban ki belőle:



Az Etna két héttel korábbi lávaöntő kitörése után is lehetett látni, hogy a friss láva alatt megmaradt a hó. Pedig a hőmérséklet különbség több, mint 1000 fok! A magyarázat a láva fizikai tulajdonságában keresendő. A lávafolyam ugyanis jó hő megtartó képességű, aminek oka az, hogy a felszínén egy hirtelen megdermedt, kőzetüveges kéreg alakul ki, ami jól szigetel. Ahogy halad előre a vastag lávafolyam, a hó egy része előtte felolvad, azonban a túlhevített hó hirtelen vízgőzzé alakul, ami fehér felhő formájában illan el. Ez veszélytelen, azonban mi történik a láva alatt? A láva és hó között egy vékony vízgőz réteg alakul ki. Ez megakadályozza a láva és a vízgőz réteg alatti olvadékvíz keveredését és ez az állapot hosszasan fennmaradhat, a láva haladhat előre akár több száz métert is. A gond akkor kezdődik, ha a vízgőz réteg felszakad és a láva az olvadékvízzel keveredik. A láva belsejébe jutó víz hirtelen vízgőzzé alakul. Ez a halmazállapot változás térfogat növekedéssel jár. A láva frontján ez nem jelent problémát, a kitáguló vízgőz szabadon tud távozni. A láva belsejében azonban nincs erre megfelelő tér és ezért egy jelentős belső nyomás alakul ki. Ha ennek a belső nyomásnak a feszítőereje többszörösen meghaladja a láva szakító szilárdságát, akkor hirtelen történik a térfogat növekedés mégpedig a lávaanyag darabokra való szétvetésével. Ez maga az a robbanásos esemény, amit a kamcsatkai lávafolyam esetében is megfigyeltek, és ami március 16. kora délután az Etnán is történt.

A freatomagmás kitörési felhő közelről és Rebecca Morelle, BBC operatőr kabátja egy izzó lávadarab által okozott égési sérüléssel. (Fotók: Rebecca Morelle, BBC)

Ezt a folyamatot freatomagmás robbanásos reakciónak nevezik, ami a vulkáni működés során sok esetben bekövetkezhet. Felszín alatti víz és feltörő magma keveredése esetén heves robbanásos kitörést okoz, de ilyen jelenség figyelhető meg a hawaii Nagy-szigeten is, ahol az izzó láva jelenleg is az óceán vízébe ömlik. A freatomagmás robbanásos kitörés az egyik legveszélyesebb folyamat, mert kiszámíthatatlan, hirtelen következik be és nagy területet érint. Szerencsére a láva-hó találkozás esetében mindez viszonylag szűk területre jelent veszéylt. Az Etnán viszont pont ott zajlott ez, ahol emberek is tartózkodtak, ezért volt majdnem végzetes kimenetelű.

Március 16, késő délutáni paroxizmális kitörés a freatomagmás esemény után. (Fotók: Joseph Nasi és Gió Giusa)

Ez az esemény figyelmeztet, hogy még egy békésnek tűnő vulkánkitörés esetében is történhet kis valószínűségű, de súlyos következményekkel járó folyamat. Ezt tudni kell mindenkinek, azoknak különösen, akik akár most is az Etnára készülnek, hogy megcsodálják a természet e különleges jelenségét!

Vulkánok: vonzások és veszélyek - e kettősséget tartsa mindenki szem előtt, mert ilyenek a tűzhányók!

A vulkáni működés e bejegyzés írása során is tart.

Frissítés (2017.03.18. 11:55)

A vulkáni kitörés tovább zajlik, a lávafolyam a Valle del Bove völgyének meredek lejtőjén ereszkedik lefele, pompás látványt nyújtva a környező településekről.

Március 18, izzó lávafolyam ereszkedik le a Valle del Bove völgyébe. (Fotók: Francesco Tomarchio és Giuseppe Famiani)

Frissítés (2017.03.18. 19:00)

...és ismét a potenciális veszélyek! Ma délután a Valle del Bove meredek lejtőjén leereszkedő láva frontja több alkalommal is leomlott és ez lokális piroklaszt-árakat eredményezett. Szerencsére a Valle del Bove völgyében nem veszélyeztetett senkit, azonban ismét egy olyan jelenség, amivel számolni kell még egy csendesnek tűnő lávafolyás esetében is, amennyiben meredek lejtőn ereszkedik le. Hasonló jelenségek nem ritkák a guatemalai Fuego tűzhányón. Az Etna esetében a piroklaszt-árak létrejöttéhez azonban hozzájárulhatott ismét csak a hólével való keveredés és a freatomagmás robbanás, amire a messziről is látható, felemelkedő szürke mellett a fehér színű felhő utal. Orazio Furia remek képei közelről is mutatják az Etnán ritka, de nem példa nélküli, jelentős veszélyt jelentő piroklaszt-árat. Figyelmeztet, hogy egy lávafolyással járó kitörés esetében is kell ilyen jelenséggel számolni, aminek a hatótávolsága akár több kilométer lehet!

Március 18. délután többször is leomlott a Valle del Bove völgyébe ereszkedő lávafolyam frontja, hóval keveredve freatomagmás robbanást és kisebb piroklaszt-árakat okozva. (Fotók: Chiara D'Amico fotója és webkamera felvétel)

Közelről a március 18. délutáni láva-hólé keveredés okozta freatomagmás robbanásos esemény piroklaszt-árja. (Fotók: Orazio Furia)