Vulkáni kitörések évfordulói és további vulkáni hírmorzsák

Intenzív heteken vagyunk túl, Balázs és Éva már adott ízelítőt a montserrati tanulmányútról. Rékával ez előző héten Edinburgh-ban vettünk részt egy nemzetközi konferencián, ahol a téma az izlandi Eyjafjalljökull kitörésének tapasztalatai voltak. Eredményeink, például a vulkáni hamu kimutatása a budapesti levegő pormintájában, nagy érdeklődést váltott ki, mivel ez a tűzhányótól legtávolabb (kb. 3000 km távolságban) bizonyítottan azonosított vulkáni hamuanyag! Rövidesen e konferencia tapasztalatairól is beszámolunk! Május elején két fontos vulkánkitörésnek volt évfordulója. Az alábbiakban röviden ezekről emlékezünk meg. Mindkettő bőséges tanulságokkal szolgál a jövőre nézve...

Mt. Pelée (Martinique): vasárnap volt a Martinique-i Mt. Pelée tragikus kitörésének 109. évfordulója. Köszönjük Nolinak, hogy felhívta a figyelmet a sok korabeli felvételt tartalmazó francia dokumentumfilmre. Nagyon tanulságos, különleges élmény a film megnézése!

Balra: Izzófelhő a Mt. Pelée oldalában (a források szerint 1902. decemberi felvétel; Fotó: Alfred Lacroix). A szétrobbant lávadóm darabjai a földfelszínhez tapadva zúdultak le, ami fölött 1-2 km magas gomolygó hamufelhő alakult ki. 1902, május 8-án is egy ilyen izzófelhő zúdult le, amiből oldalirányban kivált egy kavargó, forró gázokban és vulkáni hamuban gazdag hamufelhő-torlóár és átrohant St. Pierre városán. Két emberen kívül senki sem élte túl ezt az eseményt... Jobbra: St. Pierre romjai a Morne d’Orange felől az 1902. májusi kitörés után. Fotók: Angelo Heilprin

Ez a vulkáni kitörés egy teljes várost (St. Pierre) elpusztított, közel 30 ezer halálos áldozatot szedve! Az esemény annyira megdöbbentette a tudományos világot, hogy sokak élete teljesen megváltozott! Frank Perret egy amerikai villamosmérnök volt, aki korábban Edisonnal is dolgozott. A Mt. Pelée kitörése után teljes energiájával a vulkáni működés, a vulkáni veszély felmérés felé fordult. Szemtanúja volt a Vezúv 1906-os és a Stromboli 1907-es, valamint 1912-es heves robbanásos kitöréseinek, amelynek során pontos előrejelzést adott a várható történésekről. Perret 1929-ben érkezett Martinique szigetére, amikor újra feléledt a Mt. Pelée. Egy kis megfigyelő kunyhóban berendezkedve, mindössze 30 m távolságból figyelte meg és fotózta le a lezúduló izzófelhőket. Az egyik külső szele őt is elérte, azonban súlyosabb sérülés nélkül megúszta a „forró” helyzetet. Gyors helyzetfelismerése alapján úgy ítélte meg, hogy most St. Pierre városa nincs veszélyben és nem szükséges a lakosok kitelepítése. Valóban, e kitörés a vulkán déli oldalán zúdította le az izzófelhőket és St. Pierre most megmenekült! Perretre, mint hősre tekintettek a helybéli lakosok. Thomas Jaggar, a Mt. Pelée tragikus kitörésének hírére a neves amerikai Massachusetts Institute of Technology professzori állását hagyta ott, hogy életét a hasonló katasztrofális esetek megelőzésére tegye fel. 1911-ben ő alapította meg a Hawaii Vulkán Obszervatóriumot, ahol Perrettel is együtt dolgozott. Végül még egy érdekesség. Valószínűleg kevesen tudják, hogy nem Alfred Lacroix volt az első, aki látta és leírta a vulkán oldalában lezúduló izzófelhőket. Angelo Heilprin, amerikai geológus professzor rögtön a májusi kitörés után a helyszínre sietett és számos értékes fotófelvételt készített és részletes megfigyeléseket tett. Május 31-én megmászta a még mindig aktív tűzhányót is. Heilprin, "természetesen" magyar származású, aki Sátoraljaújhelyen született 1853-ban, Heilprin Mihály, a Kossuth mellett is harcolt híres költő-irodalmár gyermekeként...

Chaitén (Chile): 2008. május 2-án meglepetésként hatott egy dél-chilei tűzhányó kitörése, amelyről először azt sem tudták melyik lehet. Csupán annyit lehetett tudni, hogy a vulkáni hamufelhő 15-20 km magasba emelkedett és sűrű hamuhullást tapasztaltak Argentínában. Vajon az utoljára 1835-ben kitört Minchinmavida kezdett ismét működésbe?

A Chaitén kitörése 2008. május 26-án (Fotó: J.N. Marso, Amerikai geológiai Szolgálat). Jobbra: Chaitén települését el kellett hagynia a lakosoknak. Háttérben az ok: a még mindig hamufelhőt eregető tűzhányó (Fotó: Javier Rubilar). A kitörést és következményeit számos kép örökítette meg, közülük mindenképpen ajánlom Martin Rietze remek fotófelvételeit.

Rövidesen aztán meglett a vulkán: a Chaitén ébredt fel több mint 9000 év csipkerózsika álom után! Ez az esemény több szempontból is nagy fontosságú volt: az újkori történelemben nem ismerünk vulkánkitörést ilyen hosszú nyugalmi idő után, továbbá ez volt az első olyan jelentős vulkáni működés, amit riolitos, azaz nagy szilícium-dioxid tartalmú magma indított el az 1912-es az alaszkai Novarupta kitörése óta. Hogyan lehet az, hogy egy már kialudni vélt tűzhányó elkezd hirtelen működni? Hogyan lehet az, hogy ezt észre se vették előre? A vulkáni kitörésnek ugyanis nem volt előjele, minden nyugodtnak tűnt még április végén… A vulkánt valóban nem tartották aktívnak, még a szakemberek sem! Nem voltak rajta megfigyelő műszerek, ezért csak később sikerült rekonstruálni azt, hogy mi előzte meg a kitörést. A vulkanológusoknak ez hozta az újabb meglepetést: az első vulkánszerkezeti földrengések mindössze 24 órával a kitörés előtt pattantak ki a mélyből! Donald Dingwell professzor és kutatótársa, Jonathan Castro kísérletekkel igyekezett megtudni azt, hogy a magma milyen gyorsan jött fel a mélyből? Az eredmény elképesztő volt: a magma sebessége kb. 1 m/mp volt, azaz a kőzetolvadék több mint 5 km mélységből kevesebb, mint 4 óra alatt emelkedett a felszínre! Ez azt jelenti, hogy ha lettek is volna előrejelzést segítő műszerek, akkor is rettentő kevés idő állt volna rendelkezésre, hogy a lakosságot figyelmeztessék, és ha szükséges, kitelepítsék!
A Chaitén kitörése rámutat arra, hogy akár inaktívnak hitt tűzhányók is újra kitörhetnek, akár több ezer (esetleg több tízezer...) éves szünet után is, továbbá a jövő, veszélyeket hordozó vulkánkitöréseinek helyszíneit valószínűleg pont az ilyen "elfeledett" tűzhányók között kell keresnünk!

Végül, néhány vulkáni hírmorzsa a mából:

Tegnap újra kisebb, de látványos kitörést produkált az Etna! Képes beszámoló a cataniai INGV és Boris Behncke honlapján.

Tovább is nyugtalankodik a Fülöp-szigeteki Taal! A PHIVOLCS mai jelentése szerint továbbra is gyakoriak a vulkáni földrengések, a tó vizének hőmérséklete tovább emelkedik, a pH-tartalma pedig csökken, azaz növekszik a savassága!

Továbbra is kitörésben az ecuadori Tungurahua! Az előző héten részletesen is beszámoltunk a kitörésről, a tűzhányó azóta is aktív!