Grímsvötn kitörés: a negyedik nap

Frissítés (Szabolcs, 20:40):
A norvég NILU is módosította a modell paramétereket, ahogy a Grimsvötn elcsendesült. Ez azt jelenti, hogy nincs utánpótlás és így nem jut újabb vulkáni hamu a légtérbe, amit a szombati hidegfront a Kárpát-medencébe sodorna. Úgy tűnik így ez alkalommal hamumentesen múlik el az újabb izlandi vulkánkitörés. Figyelmünk azonban továbbra is ott van...

Frissítés: Balázs 18:30

Így néz ki a Grímsvötn hamufelhője az űrből, ahogyan épp Skócia, az Északi-tenger és Norvégia felett haladt tegnap. Tehát ha még volt valaki, aki kételkedett (lásd a cikk alján) a légtérzárak indokoltságában, az most saját szemével láthatja, hogy a hamu valóban itt van Európa felett is.

A Grímsvötn hamufelhője Európa északi része felett 2011. 05. 24-én. Forrás: NASA, Jeff Schmaltz és a Modis csapat. Az eredeti kép valamint egy másik felvétel itt tekinthető meg.

Szabolcs holnap az m1-en 6:10-től szerepel majd. A téma természetesen a Grímsvötn kitörése!

Frissítés: Balázs 16:48

Így ér véget a kitörés a Grímsvötn-ön.

Az alábbi kép a mai napon készült, és a kitörés végső fázisát mutatja. A Grímsvötn kráterébe érkező kis mennyiségű magma a kráterben lévő vízzel keveredve kis erejű robbanásokhoz vezet. Ezen robbanások során kevés hamu jut a kitörési felhőbe, abban főként a vízgőz és egyéb gázok dominálnak. Erről tanúskodik, hogy a felhő szinte teljesen fehér. Az ilyen kitöréseket surtsey-típusú kitöréseknek hívjuk. (Ez a kitöréstípus egyébként egy másik izlandi vulkánkitörésről kapta a nevét. 1963-64-ben Izland mellett egy kis sziget emelkedett ki az óceánból. A kitörést Sigurdur Thorarinsson részletesen leírta. A részletes dokumentáció révén felismerve, hogy számos esetben zajlik hasonló módon a kitörés, mint '63-64-ben Surtsey sziget születésénél, a vulkanológiában meghonosodott ez a kitörési típus is.) A surtsey-típusú kitörés egyik jellegzetessége, az alapi torlóár jól megfigyelhető az alábbi képen, a kitörési oszlop alsó részén oldalirányba szétterjedő "felhő" formájában.

Grímsvötn 2011. 05. 25. A kitörés végső fázisa. Az eredeti kép itt tekinthető meg.

Frissítés (Szabolcs, 14:20):
Kijött az általunk legmegbízhatóbbnak tartott londoni VAAC legújabb vulkáni hamu elterjedés előrejelzése:

Vulkáni hamufelhő terjedése a londoni VAAC modellszámításai alapján (kiocsájtás május 25, helyi idő szerint 12:41)

Ez azt jelenti, hogy a korábbi jelentések szerint Kárpát-medence felé közelítő hamufelhő keleti irányba mozog el és egyelőre nem érinti térségünket. Azonban, továbbra is fennállhat az, hogy szombaton az érkező hidegfronttal nyugatról felénk sodródik a Grimsvötn, jelenleg az Atlanti-óceán felett tartózkodó vulkáni hamuja. Az események gyorsan változhatnak, ezért folyamatosan követjük a fejleményeket! Ahogy Balázs is jelezte korábban, a legfrissebb hírek szerint a Grimsvötn kitörése leállt. A vulkánkitörésről egy nagyszerű videofelvétel látható a RÚV anyagából.

végül egy másik nagyon tanulságos video arról, milyen a helyzet a vulkán közelében?


Frissítés: Balázs 12:10
Az alábbi légi felvételen a most már csak gyengén pöfékelő Grímsvötn látható 2011. 05. 24.-én. A kép megerősíti, hogy a kitörés szép lassan elcsendesül.

A Grímsvötn tűzhányó 2011. 05. 24-én. A képet készítette: Aron Berndsen

Frissítés: Tomi (12:00)
Norvégiában, az ország déli részén, a Rogaland megyei Saudában esővel vulkáni hamu is hullott! (Forrás: Dagbladet)

Balra az esővel érkezett hamu egy autón,

jobbra a helyszín a Google Maps térképén.

Håkon Melhus meteorológus szerint 5-6000 m magasségban volt a térségben a vulkáni hamu, és a tenger felől fújó szélnek köszönhetően a nedves légtömegekkel együtt elérte az ország tengerparti régióit, ahol az esővel együtt hullott le. Megemlítette, hogy tavaly azért nem tapasztaltak ilyet a környéken, mert akkor keletről fújt a szél. Közölte, hogy 250 mikrogramm/m³ a hamukoncentráció, ami egészséges embereknek legfeljebb kis kellemetlenséget okoz, de asztmásoknak, tüdőbetegeknek nem javasolja a kinttartózkodást.

Szabolcs írta, hogy a Vulkanológiai Csoport is igyekszik mintát gyűjteni. Természetesen hazánkban nem várható ilyen "bő termés", de kis szerencsével egy-két hamuszemcsét elkaphatunk.


Eredeti bejegyzés (Szabolcs, 9:17):

A szombat este kezdődött Grimsvötn kitörés a negyedik napjához ért. Kezdetben, óriási mennyiségű vulkáni anyag került a levegőbe, másfél nap alatt jóval több mint a teljes Eyjafjallajökull kitörés során! Aztán a Grimsvötn korábbi kitöréseihez hasonlóan napra-napra csökkent a vulkáni működés intenzitása és mára úgy tűnik, hogy befejeződéshez közeledik a kitörés. A vulkáni földremegések ereje folyamatosan csökken, a hamufelhő magassága is egyre kisebb, tegnap este már csak 2-3 km volt, ami nem elegendő ahhoz, hogy a magas légáramlású szelek elsodorják. Szóval, akkor vége, ezt az izlandi kitörést jobban megúsztuk? Nos, azért a helyzet nem ennyire egyszerű!
A vulkáni hamu kis szemcseméretű frakciója még a levegőben van, ami a légi közlekedésre is hatással van. Tegnap több mint 500 repülőgép járatot kellett törölni Nagy-Britanniában, ami több ezer utast érintett. Ma már a repülőgépek többsége elindulhat ott, azonban Európa más országaiban, például Norvégiában, Dániában, Hollandiában, Németországban és Svédországban ma lehetnek járattörlések. A vulkáni hamu ugyanis dél felé vette az irányt, amint azt a londoni VAAC legfrissebb modell előrejelzése is mutatja:

Vulkáni hamufelhő terjedése a londoni VAAC modellszámításai alapján

Amint arról tegnap este írtunk több vulkáni hamu előrejelzést is figyelünk egyszerre. Mindenekelőtt, amit hangsúlyoznom kell:
1. A vulkáni hamu terjedésének előrejelzése modellszámításokon alapul! Ehhez bemeneti paraméterek szükségesek.
2. Az egyik legfontosabb bemeneti paraméter maga a vulkáni működés. Milyen intenzitással zajlik, milyen magasságba jut fel a vulkáni hamu, milyen a vulkáni szemcsék nagyság szerinti eloszlása stb.
3. A másik fontos paraméter az uralkodó szélirány Izland felett.
4. A következő fontos paraméter az időjárási viszonyok Európa felett.

Ezek mind-mind befolyásolják az előrejelzést és világossá teszik, hogy ezekhez szakmai ismeretek szükségesek, mégpedig elsősorban vulkanológiai és meteorológiai. Ezek nem megkerülhetők, sőt nélkülözhetetlenek, ezek nélkül ugyanis nem lehet hiteles véleményt formálni arról, hogy jelent-e bármilyen veszélyt a levegőben lévő vulkáni hamu. Ezt többek között Stephen McNamara úrnak is be kellene látnia! Mivel a fent jelzett paraméterek folyamatosan változnak, ezért a vulkáni hamu elterjedés előrejelzése is változik. Még egyszer: ez nem azt jelenti, hogy a szakemberek nem tudják pontosan előre jelezni a vulkáni hamu terjedését, hanem azt, hogy a szakemberek folyamatosan figyelik és ha kell, akkor módosítják a bemenő paramétereket, hogy minél pontosabban képet alkothassanak!
Most az tapasztalható, hogy az első bemeneti paramétercsokor jelentősen változik, azaz a vulkáni működés erőssége jelentősen csökkent, azaz a vulkáni hamu utánpótlás megszűnőben. A továbbiakban a második és harmadik paraméter együttes válik fontossá. Európa felett változnak a légköri viszonyok, aminek következtében a vulkáni hamufelhő egyre inkább a kontinens belseje felé mozog. A tegnapi modellszámítások még arra utaltak, hogy szombatra érheti el Magyarországot a vulkáni hamu felhő, most úgy tűnik ez akár hamarabb is lehet. Hangsúlyozom azonban, hogy a körülmények gyorsan változhatnak!
Vulkanológiai csoportunk már tavaly, az Eyjafjalljökull kitörése során is vizsgálta, hogy valóban eljutott-e fölénk a vulkáni hamufelhő. Vizsgálataink kimutatták az Eyjafjalljökull vulkáni hamu szemcséinek jelenlétét a budapesti levegőmintában, bár ennek mennyisége nagyon-nagyon kicsi volt. Most ismét előkészületeket tettünk arra, hogy amennyiben eléri hazánk légterét a vulkáni hamufelhő, úgy tudományos igényű mintagyűjtést végezzünk az ország több területén. A helyzetet, azaz a vulkáni hamufelhő terjedését folyamatosan követjük és ahogy biztosan tudjuk hogy megközelíti térségünket, jelezzük!

Vulkánok működtek, működnek jelenleg is, és így lesz a jövőben is! Izlandon további tűzhányók "állnak készültségben", azaz az elkövetkező évtizedben még várhatóan többször is kialakul majd a tavalyihoz és a mostanihoz hasonló helyzet. Fontos tehát, hogy szakmai hitelességgel ismerjük ezek lefolyását, hatását. A Tűzhányó blognak ez az egyik kiemelt célja és a Vulkanológiai kutatócsoportunk is azon dolgozik, hogy szakmailag minél alaposabb képet kapjunk e kitörések hatásairól, továbbá ahogy évek óta tesszük, minél szélesebb körben ismertessük meg a vulkáni működés folyamatát. Holnap, azaz május 26-án Ipolytarnócon többször is tartunk vulkánbemutatót, majd június 3-4-5-én ott leszünk a budapesti Millenárison is!