 |
Az Eyjafjallajökull kitörés nem volt túl nagy vulkanológiai értelemben, a 0-8 fokozatú VEI skálán (Volcanic Explosivity Index, azaz vulkáni robbanásossági index, amivel a vulkanológusok a vulkáni működés erősségét jelzik) nem érte el a 4-es fokozatot, amitől a viszonylag nagy kitöréseket számítják. Miért okozott akkor ez a "Dávid-kitörés" ekkora káoszt a technológiailag fejlett "Góliát-Európában"? Pontosan ebben van ennek az eseménynek a fontossága, ahogy korábban is sokszor hangsúlyoztam a jóindulatú, baráti figyelmeztető szerepe! Az Eruptions blog olvasói minden évben megszavazzák az adott esztendő legmélyebb nyomát hagyó kitörést. 2010-ben, talán nem meglepő módon a Plinius-díjat az Eyjafjallajökull kitörés kapta, nem sokkal megelőzve a jóval katasztrofálisabb Merapi kitörést. Az ok egyszerű, az izlandi kitörés Európa és Észak-Amerika között, az egyik legforgalmasabb légicsatorna közelében történt.
Emberéletben nem esett kár (nem úgy, mint a Merapi esetében, ahol több mint 300-an haltak meg és több mint 400 ezer embert kellett kitelepíteni!!), azonban egy hétig leállt a légiközlekedés, ami több millió dollár kárt okozott a gazdaságnak (hol vannak hát az arányok??? Mi is valóban a katasztrófa?? Egy, a gazdaságot meg sem rengető, áldozatokkal, egyéb károkkal nem járó természeti esemény, ami a média középpontjába került vagy az ami Indonéziában történt???) Furcsa világot élünk, furcsa látni, mi a fontos a világban, mi érdekli az embereket, mi rengeti meg a társadalmakat és mi nem...
Az Eyjafjallajökull kitörés, bár hatása nagyobb volt, mint ami egy ilyen, viszonylag kis erősségű kitöréstől várható lenne, azonban fontos üzenetet jelent, a kérdés az, hogy ezt ki hallja meg? Mit is?
1. A vulkánkitöréseknek távoli hatásuk is lehet, ami akár több ezer km távolságban is érezhető. Ez azt jelenti, hogy olyan társadalmakban is koncepcióval kell rendelkezni vulkáni kitörések hatásairól, amelyek látszólag nincsenek kitéve közvetlenül vulkáni veszélynek. Ilyen például hazánk is. Az Eyjafjallajökull kitörés pedig csak gyengéd figyelmeztetés volt. Még nem ismerjük közvetlenül az olyan kitörések hatásait, mint ami például 1783-as Laki, az 1815-ös Tambora vagy az 1883-as Krakatau kitörését követte. Az ilyen eseményekre nincsenek felkészülve sem a döntéshozók, sem az emberek. Nincs közvetlen tapasztalat, nincs tudás, nincs veszélyérzet. A következő évszázadban kb. 25% esélye van egy ilyen eseménynek... Kérdés, hogy saját kárunkon tanulunk vagy megpróbálunk ilyen eseményre is felkészülni?
2. Európa esetében a fő veszélyt az izlandi kitörések jelentik. Izlandon pedig viszonylag gyakoriak a vulkánkitörések. Ebben az évszázadban már 3 jelentős kitörés történt (Hekla, 2000; Grimsvötn, 2004, Eyjafjallajökull, 2010) és jó eséllyel várható, hogy a következő évtizedben legalább az egyik izlandi "nagyágyú", azaz a Katla, a Hekla, a Bardarbunga, a Grimsvötn vagy az Askja felébred. Ugyanakkor a legutóbbi kitörés azt is bebizonyította, hogy nem feltétlenül ezek a legaktívabb tűzhányók okozzák a gondot, vannak még jó "tartalékok" a csapatban. Az izlandi vulkánkitöréseket elemezve azt látjuk, hogy az elmúlt bő évezredben több mint 150 robbanásos kitörés zajlott, amiből 16-nak a hamufelhője bizonyítottan elérte Európát. A bizonyítottan azt jelenti, hogy a szakemberek megtalálták az üledékekben nyomait. Az Eyjafjallajökull kitörés azonban arra is ráirányította figyelmet, hogy a vulkáni hamufelhő ennél jóval nagyobb területre terjedhet ki. A kutatócsoportunk a jövőben ezért kiemelt figyelmet fordít az úgynevezett kriptotefra kutatásra, azaz olyan vulkáni üledékek megtalálására, amelyek szabad szemmel nem, de gondos vizsgálatokkal kimutathatók. Ezzel új megvilágításba helyeződhet, hogy a múltban hány alkalommal érte el például hazánk területét vulkáni hamufelhő.
 |
3. A természeti csapásokat sokan "szeretik" összekötni: vulkánkitörést vulkánkitöréssel, földrengést földrengéssel vagy vulkánkitöréssel, azaz egy-egy természeti csapás esetében rögtön rémhírek terjednek el. Csak a tények: 1. a Katla nem tört ki az Eyjafjallajökull kitörése miatt; 2. a japán földrengés nem indított be nagy vulkánkitöréseket, sőt a Föld-Hold közelállás és a Nap fokozott tevékenysége sem indított el természeti csapáshullámot. A rémhírek között nehezebb meghallani a visszafogott, szakmai véleményeket.
4. A geofizikusok, meteorológusok és természetesen a vulkanológusok óriási tapasztalatot gyűjtöttek az Eyjafjallajökull kitörés vizsgálata során, amelyek eredményeiről az előző héten számoltak be az Európai Geológiai Unió bécsi konferenciáján. Az előadások és a poszterek sok-sok újdonsággal szolgáltak, amelyek számomra is nagy élményt jelentettek és amelyekről (beleértve a Merapi kitörés tapasztalatait is) a későbbiekben még beszámolok! Ezek a szakmai adatok olyan stabil tudományos alapot képeznek, amire a társadalmaknak, a döntéshozóknak építeni kell! Néhány hét múlva egy újabb konferenciára utazunk, ahol a téma ismét az Eyjafjallajökull vulkáni hamu lesz!
5. Kiderült, hogy a vulkáni hamu terjedésének előrejelzése és különösen a koncentrációja nem egyszerű és nem találkozik a légitársaságok pontos számadatokhoz szokott igényével. Be kell látni, hogy habár jelentős előrelépések történtek e téren, még mindig csak meglehetősen nagy bizonytalansággal lehet becsléseket, előrejelzéseket adni (ezekről is sok szó volt a bécsi EGU ülésen). Mennyi vulkáni hamuban lehet repülni és hogyan valósítható meg hatékony kommunikáció? Erről szól a szerdán és ma, csütörtökön végrehajtott két napos légiközlekedési gyakorlat, amin 70 légiközlekedési társaság, számos irányítóközpont, az Eurocontrol és több szervezet vett részt. A gyakorlat során a Grimsvötn vulkán kitörésének lehetséges eseményeit szimulálták. Néhány hónapja jelent meg egy másik tanulmány, a londoni VAAC által használt NAME software segítségével vizsgálták angol kutatók, hogy milyen vulkáni hamuterjedés lenne várható a Hekla egy nagyobb kitörése során. Nem meglepő, hogy egy ilyen esemény újra érintene bennünket!
 |
6. Összességében, fontos tanulság, hogy érdemes jobban megismerni a vulkáni működések lefolyását, okát, lehetséges hatásait. Érdemes például tudni, mi az a vulkáni hamu, hogyan néz ki, milyen hatásai vannak, mikor okoz egy vulkánkitörés klimatikus hatást is és így tovább. Érdemes ezeket a közoktatásban is szerepeltetni, érdemes nagyobb hangsúlyt fektetni a földtudományra, érdemes tudni azt, hogy vannak geológusok és ezen belül vannak vulkanológusok is, akik hasznos tagjai lehetnek a társadalomnak...
Lehetne még folytatni a tanulságokat arról, hogy a "Dávid-vulkán" miért keserítette meg a "Góliát-Európa" életét. Az elmúlt évben számos biztató jelzés volt arra, hogy sokan tanulni szeretnének ebből az eseményből. De látnunk kell azt is, hogy nem csak "Dávid-vulkánok" vannak, "érdemes tehát esernyőt vásárolnunk, mielőtt egy váratlan zivatar a nyakunkba zúdul"...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése