2010. július 31., szombat

Tucatnyi tűzhányó működésben

Bár most a tűzhányók nincsenek a hírek középpontjában, a vulkáni működés nem állt meg a Földön és bármikor ismét a hírcsatornákba csordogálhat egy lávafolyás (pl. Hawaii, Kilauea) vagy berobbanhat egy hamufelhő (pl. Tungurahua)... Jelenleg legalább egy tucatnyi tűzhányó dolgozik a Földön, lássuk hogyan?

A hawaii Nagy-Szigeten lévő Kilauea területen már 28 éve folyamatosan ömlik a láva. Most ismét intenzívebb a vulkáni működés. Mi is beszámoltunk róla, hogy a lávaöntés megint otthonokat veszélyeztet, sőt egy házat le is rombolt. Július 25-én a láva elérte az óceánt és tovább növelte a sziget méretét:

Forrás: Hawaiian Volcano Observatory

Japánban továbbra is dolgozik a rekorddöntő Sakura-jima, valamint a Tokyotól 200 kilométerre található Miyake-jima és a Ryukyu szigeten lévő Suwanose-jima tűzhányók is küldenek kisebb hamufelhőt egy-két kilométer magasba.

Hasonlóan működik az indonéz Batu-Tara, ez a tűzhányó is 1-2 kilométer magasba röpíti fel a vulkáni hamut. Ugyancsak Indonéziában a Dukono vulkán is puffog, július végén 3 kilométer magasba küldött fel vulkáni hamufelhőt.

A kamcsatkai vulkánok közül a Goreli, a Sivelucs, a Karimszkij és a Kljucsevszkoj dolgozik serényen. Az utóbbi vulkán működése a leglátványosabb: lávatűzijátékszerű robbanásos kitörések történnek a kráterből, a vulkán oldalán pedig izzó lávafolyam ereszkedik le.

Forrás: http://pixdaus.com/single.php?id=41842

Pápua Új-Guineában a Rabaul tűzhányó továbbra sem tétlenkedik. A kalderán belül lévő Tavurvur kúpból robban ki rendszeresen az izzó kőzetolvadék, ami mellett fojtó kén-hidrogén szag terjeng a környéken. A 3 kilométerre lévő Rabaul településen az ismétlődő hamuhullás okoz gondokat.

Dél-Amerikában a chilei Chaitén jó két éve kezdte meg működését mintegy 9000 év csipkerózsika álom után. Azóta is folyamatosan pöfékeli ki a vulkáni hamut, miközben egy termetes lávadóm türemkedett ki a kráterből.
Kitüremkedő lávadóm a chilei Chaitén tűzhányó kráterében. Forrás: Eruptions blog

Ecuadorban, a Tungurahua 6-9 kilométer magasba küldi fel a hamufelhőt, ami többször okozott gondot a térségben az elmúlt hónapokban. A vulkáni hamu most is több mint 20 kilométer távolságban esik.

A karibi Montserrat szigetén, a Soufrière Hills tűzhányó most csendes, az erős esőzés azonban laharokat (iszapárakat) indított el a völgyekben.

Végül, a látványos, turistacsalogató kitöréseket továbbra is megbízhatóan szolgáltatja a guatemalai Pacaya és az itáliai Stromboli:

Látványos lávatűzijáték kitörések egymástól nagy távolságban: Guatemalában és Olaszországban. Forrás: Pacaya és Stromboli

Best Blogger Tips

2010. július 29., csütörtök

A Hét Vulkán Képe sorozat legújabb gyöngyszeme

*
A Hét Vulkán Képe sorozat eheti, 30. tagja a szicíliai Etna tűzhányóról készült.

Lávaszökőkútszerű kitörés az Etna délkeleti kráterén, mely egyike volt a tűzhányó 2000-ben történt hosszantartó és heves kitöréseinek. A képet Thorsten Boeckel készítette 2000. április 6-án.

Best Blogger Tips

2010. július 24., szombat

Kilauea, Hawaii: ismét láva az autóúton!

A hawaii Nagy Szigeten, a Kilauea vulkáni területen már 28 éve zajlik folyamatosan a lávaöntő vulkáni működés. Ennek során emlékezetes maradt az 1990 áprilisa és 1991 februárja közötti időszak, amikor a lassan előrenyomuló láva több méter vastagon beborította Kalapana tengerparti települést. Csupán a falucska templomát sikerült megmenteni és néhány 100 méterrel arrébb szállítani. Most ismét az egykori Kalapana térségében folyik a láva, és ismét lakóházakat veszélyeztet. A láva már elöntötte a 130-as és 137-es autóutat, amelyen korábban a turisták százai egy remek kilátóhelyre (innen pazar kilátás nyílt arra a pontra, ahol a láva a tengerbe folyik) jutottak. A láva útjában lévő bozótos erdők lángra kaptak.


Forrás: Hawaiian Volcano Observatory

Ugyancsak aktív Pele lakhelye, a Halema`uma`u kráter is, ahol egy kisebb lávatavacska alakult ki. A kráterből igen magas a kén-dioxid gáz kiáramlás, ami kellemtelen szagú ködöt eredményez. Egyelőre nincs jel arra, hogy a vulkáni működés a Kilauea két területén befejeződjön, a turistákat vonzó vulkáni látványosság tovább folytatódik!

Forrás: Hawaiian Volcano Observatory

Best Blogger Tips

2010. július 22., csütörtök

A Kárpát-medence legutolsó vulkáni kitörése

A Kárpát-medence békésnek tűnő táján az árvizeken kívül nem gondolnánk, hogy bármilyen komolyabb természeti csapás bekövetkezhetne, különösen nem földrengés vagy vulkánkitörés. Az aktív vulkánok térségünktől távol működnek és vigyázó szemünket inkább Izlandra vagy esetleg Olaszországra vetjük. Pedig nem lehetünk teljesen biztosak abban, hogy a Kárpát-medencében nem lesz több vulkánkitörés – ha nem is a következő évtizedekben vagy évszázadokban…
Az elmúlt 20 millió évben nagyon változatos vulkáni működés jellemezte térségünket. Ezek az egykori tűzhányók ma kirándulókat és szőlősgazdákat csalogató békés vulkáni vidékek. A vulkáni kitörések legintenzívebben 12-16 millió évvel ezelőtt zajlottak, majd számuk egyre csökkent és kisebb területekre korlátozódott. Azonban még az elmúlt 2 millió évben is több mint egy tucat vulkáni kitörés történt. Hol és mikor volt a legutolsó?


Tusnádfürdő és Bálványos között, a Hargita délkeleti peremén, egy dimbes-dombos hegyvonulat található, a Csomád. A kisebb-nagyobb kúpok között húzódik meg a festői Szent-Anna tó és a különleges Mohos-láp. A hegy környezetében szén-dioxid és kén-hidrogén bugyog fel. A vadregényes erdőkben medvék kóborolnak…


Mint egy nagy tál fenekén a víz, pihen Szent Anna tava, égbe nyúló hegyek aljában. Körös-körül fenyvesek koszorúzta hegyek. Járjátok be minden földet s szebb képet ennél nem találtok. Ugyan ki gondolná, hogy ennek a gyönyörűséges tónak a helyén egykor, réges-régen, szörnyű magas hegy volt, s hogy tetején büszke vár …. Jaj, de rég lehetett! Nyoma sincs most e várnak. No de az emléke, szomorú emléke megmaradt…” Így kezdődik Benedek Eleknek a Szent Anna tóról szóló székelyföldi mondát feldolgozó meséje, majd később így folytatódik: „elfekedett az ég, villámlott, dörgött, ég-föld megindult, recsegtek-ropogtak a fák, a vár tornya ingadozni, hajladozni kezdett, aztán hirtelen összeomlott, utána az egész vár s a föld süllyedt mind alább-alább, mígnem egyszerre víz alá borult.
E csodaszép történetet olvasva nem is gondolnánk, hogy mintegy 30 ezer évvel ezelőtt valami nagyon hasonló történhetett ezen a tájon! Izzó vulkáni kúpok növekedtek ki, amelyek oldalán sűrű, gomolygó, forró vulkáni törmelékárak zúdultak le. Majd, egy hatalmas robbanással vulkáni hamu felhő tornyosult a hegy fölé, a Szent-Anna tó kráteréből kiáramló vulkáni hamut a szél délkeleti irányba vitte el és még több tíz kilométer távolságban is sűrű hamueső esett.



Így nézhetett ki a Csomád 30-100 ezer évvel ezelőtt (képek: Soufriére, Montserrat)... lesz-e újra ilyen esemény?

Az ELTE Kőzettan-Geokémiai tanszék Vulkanológiai csoportja intenzíven kutatja a Csomád vulkáni működésének okát. Sikerült meghatározni, hogy a legutolsó vulkáni kitörés 30 ezer évvel ezelőtt történt, ezt megelőzően pedig, 42 ezer évvel ezelőtt volt egy másik erős robbanásos kitörés. Azt is tudjuk, hogy 100 ezer évvel ezelőtt is zajlottak vulkáni kitörések, sőt voltak további nagy robbanásos kitörések is (például az, ami a Mohos láp kráterét létrehozta) és az ezeket a vulkánkitöréseket tápláló magmakamrák hosszú időn keresztül is létezhettek. Talán még most is van egy nem teljesen megszilárdult magmatározó a Szent-Anna tó alatt több kilométer mélységben? Szeptemberben egy újszerű vizsgálattal igyekszünk betekinteni a hegy alá, hogy jobban megértsük e vulkán természetét, hogy megfejthessük működésének okát!

Best Blogger Tips

2010. július 13., kedd

Nyári vulkánhírek

Forró nyarunk van! Ehhez kapcsolódóan adjuk közre a Hét Vulkán Képe sorozat 27. pompás darabját:


A képet, ami a kongói Nyiragongo lávatavát mutatja Martin Rietze, kiváló vulkán fotográfus készítette

Kedves Olvasóink! Nyáron némileg ritkábban fogunk jelentkezni, de ígérjük, bármi fontos történik a tűzhányók világában, hírül adjuk! Szeptember végén pedig készülünk az újabb Vulkán Napra a Kutatók éjszakája programon belül! Tartsanak velünk!

Best Blogger Tips

2010. július 9., péntek

Eyjafjöll: gőzfelhő a vulkán felett

Az Eyjafjöll tűzhányóból ismét egy viszonylag magas felhő emelkedik fel, amit a Mila Hvolsvelli webkamerán keresztül kiválóan meg lehetett figyelni ma reggel. A felhő fehér színű, azaz feltehetően csak vízgőzből áll, vulkáni hamut úgy tűnik nem tartalmaz.



A hirtelen felemelkedő gőzfelhő okáról csak találgatni lehet. Földrengések az elmúlt néhány napban nem pattantak ki a tűzhányó alól, magma mozgására utaló jel nincsen. A kráterben levő tóról, annak nagyságáról sincs újabb hír. Nem kizárt, hogy egy nagyobb jégdarab csúszhatott a kráterbe, vagy egy megnyíló repedésbe, ahol a még mindig forró kőzetekkel találkozott.

Best Blogger Tips

2010. július 8., csütörtök

Vezúv: feltöltve?

Megelőzhető egy vulkánkitörés? Nem, megelőzni nem lehet, felkészülni rá viszont igen! Ehhez viszont ismerni kell, hogy milyen vulkánkitörés várható, mikor valószínűsíthető és milyen intézkedéseket kell tenni ahhoz, hogy emberéleteket és egyéb értékeket lehessen megóvni. Ezek a kérdések legélesebben a Vezúv esetében merülnek fel, amiről korábban már mi is írtunk.
Giuseppe Mastrolorenzo és Lucia Pappalardo, olasz vulkanológusok, az utóbbi időben több figyelemfelkeltő tudományos megállapítással álltak elő. Néhány évvel ezelőtt arra hívták fel a figyelmet, hogy a Vezúv egy lehetséges jövőbeli heves kitörése során Nápoly lakossága sem érezheti biztonságban magát. Ez a következtetés alapvetően új volt, a jelenlegi hivatalos vészforgatókönyvek ugyanis mind arra építenek, hogy Nápolyt elkerülheti a pusztítás, akár egy nagyobb vulkánkitörés esetében is. A Vezúv 3780 évvel ezelőtti kitörésének tanulmányozása során arra a következtetésre jutottak a kutatók, hogy bár a vulkánkitörés hamufelhőjét az uralkodó szelek keleti irányba térítették el és ezen a területen volt intenzív hamuhullás, emellett azonban volt egy másik kitörési folyamat, mégpedig egy felszínközelben turbulensen lezúduló vulkáni törmelék-ár (úgynevezett piroklaszt torlóár), ami a tűzhányótól északnyugatra mindent letarolt és helyenként (például Nápoly jelenlegi keleti felén) több méter vastag vulkáni hamuanyagot rakott le. A kitörés tragikusan érintette a Vezúv környéki későbronzkori lakosságot. Az egyik feltárásban (15 kilométerre a vulkántól), a kitörés vulkáni hamuanyagában megtalálták a menekülők lábnyomait is, máshol 1 méter vastag vulkáni hamuréteg alól kerültek elő emberi csontvázak. A Kr.u. 79-es kitörésnél is pusztítóbb vulkáni működés után évtizedekig lakatlan volt a tűzhányó környéke…



A baloldali ábrán sárga szín jelöli a 3780 évvel ezelőtti, úgynevezett Avellino kitörés vulkáni hamuhullás által érintett területét, míg északnyugat felé (piros-kék színek) a piroklaszt torlóár hamuüledékével beborított terület látható. A piros szín 2-5 méter vastag hamuréteget jelez! A jobboldali ábrán menekülők lábnyomai láthatók a feltárt vulkáni hamurétegben. Ábrák forrása: Mastrolorenzo és társainak tanulmánya a PNAS szakfolyóiratban.

A két olasz kutató most egy újabb figyelemfelkeltő megállapítással állt elő. Az Earth and Planetary Science Letters neves tudományos folyóiratban néhány hete publikált tanulmányukban arról írnak, hogy a Vezúv alatt 8-10 kilométer mélységben már összegyűlt egy nagy vulkánkitöréshez elegendő magmamennyiség! A geofizikai vizsgálatok korábban egy 400 négyzetkilométer kiterjedésű, oldalirányban elnyúlt magmakamrát mutattak ki a vulkán alatt. Még mélyebben van egy másik magmatározó is, kb. 20-25 kilométer mélységben. A magmagenetikai vizsgálatok szerint a mélyen lévő magma kristályosodása során visszamaradó, kisebb sűrűségű kőzetolvadék felfele mozog és 8-10 kilométer mélységben halmozódik fel. Fontos kérdés, hogy mennyi idő kell ahhoz, hogy összegyűljön akkora mennyiségű kőzetolvadék a felső magmatározóban, aminek kitörése katasztrofális hatású lehet. Mastrolorenzo és Pappalardo szerint ez már megtörtént, 8-10 kilométer mélyen már ott van az a fonolitos kőzetolvadék, ami mindig csak a Vezúv nagy erejű robbanásos kitörései során tört a felszínre, mint például Kr.u. 79-ben, 472-ben, majd 1631-ben! Sőt a vizsgálatok azt is kimutatták, hogy ha elindul ez a magmatömeg, akkor az nagyon gyorsan a felszínre tör!
Mi kell ahhoz, hogy ez a hatalmas magmamennyiség elinduljon a felszínre? Erre egy angol kutatócsoport tudományos eredménye adhatja meg a választ, amit néhány éve publikáltak: ők arra a megállapításra jutottak, hogy a Kr.u. 79-es kitörést néhány évvel, évtizeddel megelőzően a magmatározóba friss kőzetolvadékok nyomultak be. Megítélésük szerint ehhez kapcsolható a Pompeji épületeiben is súlyos károkat okozó Kr.u. 62-ben lejátszódó földrengés is.
Mi az üzenete ezeknek a kutatási eredményeknek? A vulkáni veszélyre való felkészülésben az intézkedési terveknek a legrosszabb esetekre is választ kell adniuk. Gondoljunk csak bele abba, hogy a közelmúltban zajlott Eyjafjöll vulkánkitörés esetében pont a legrosszabb eset következett be: egy nem túl nagy vulkánkitörés hamufelhőjét a térségben egy viszonylag ritka szélirány sodorta Európa felé és okozott kaotikus helyzetet! Nos, ezeket az eredményeket, azaz a 3780 évvel ezelőtti vulkánkitörés mai Nápolyt is érintő hatását, valamint az esetleg már a közeljövőben is bekövetkező nagy erejű vulkánkitörés lehetőségét meg kell fontolni, és be kell építeni a tervekbe! Mastrolorenzo és Pappalardo kutatásaikkal erre szeretnék felhívni a figyelmet, amit mindeddig az olasz hatóságok nemigen fogadtak meg, sőt… ( lásd erről korábbi írásunkat .)
Befejezésül csupán egy rövid megjegyzés. Lesz-e figyelmeztető jel a Vezúv következő nagy erejű vulkánkitörése előtt? Megítélésem szerint igen, azaz az esemény nem teljesen váratlanul fog bekövetkezni. Erre utal az angol kutatócsoport megállapítása is. A mélyben összegyűlt magmatömeget nagy valószínűséggel egy mélyről jött friss magmának a fonolitos magmatározóba való benyomulása indíthatja el. Ezeket a jeleket kell figyelni, az ezekkel járó földrengések jelezhetik azt, hogy a mélyben már nem csak a kitörni vágyó magmatömeg van jelen, hanem a körülmények is, amik ezt mobilizálhatják. Ezek a jelek pedig néhány évvel vagy évtizeddel a kitörés előtt már megérkeznek. Ismét csak visszautalni tudok, az Eyjafjöll március-májusi kitörésére, ami előtt már jóval korábban észlelni lehetett, hogy a tűzhányó alatti magmatározóba szakaszosan friss kőzetolvadékok nyomulnak fel!

Best Blogger Tips

2010. július 1., csütörtök

Vulkánhírek a Föld minden tájáról


Eyjafjöll - Izland

A vulkán már hosszabb ideje csendes, csak kisebb jeleket ad figyelmeztetésül, hogy nem aludt még el. Június 23-án alacsony és ritka hamufelhők emelkedtek a hegy fölé, de szinte azonnal szét is oszlottak a levegőben. A jégből kiolvadó krátertó vize közben lassan gyarapszik.



Gorely - Kamcsatka, Oroszország

Június 17-25. között a vulkán szeizmikus aktivitása átlag feletti volt, közben gáz- és gőzfelhők emelkedtek fel a hegy kráteréből, melynek belső, délkeleti falában 17-én egy új hasadék nyílt fel az akkor ott dolgozó vulkanológus szeme láttára. A hasadékból forró, 800-900 Celsius fokos gázok törtek fel. A műholdképeken a következő néhány napban is termális anomáliát mutattak ki, később a vastag felhőtakaró elrejtette a vulkánt. A repülési riasztási szintet sárgára emelték.



Ulawun - Új Britannia, Pápua Új-Guinea

Június 23-25. közt fehér és szürke hamufelhők emelkedtek a hegy fölé, a délnyugati és északnyugati lejtőkön finomszemcsés hamu hullott. Morajló hangokat lehetett hallani és délkeleti irányból izzó anyagot észleltek a kráterben. 25-26-án a hamufelhők 600 m magasra emelkedtek, a periódus végéig közepes erejű vulkánrengések pattantak ki, majd 26-ától lecsengtek.



Pagan - Mariana Szigetek, USA

Az elmúlt héten kisebb gőz- és gázfelhőket bocsátott ki a vulkán, a repülési és vulkanológiai riasztási szinteken nem változtattak.



Tungurahua - Ecuador


Bár a sűrű felhőzet gyakran megakadályozta a megfigyeléseket, a kutatók június 22-23-án gáz- és gőzfelhőket, 24-28-án gáz- és hamufelhőket láttak felemelkedni a vulkánról. A felhők mindössze 1 km magasak voltak, északnyugat, nyugat és délnyugat felé sodródtak, a krátertől 8 km-re ezekben az irányokban esetenként hamu hullott. Morajló hangokat lehetett hallani, 25-én szintén 8 km-re a krátertől nyugat, délnyugat felé lévő házak ablakait meg is rezegtették e robbanások. Másnap északnyugat és nyugat felé laharok zúdultak le a vulkán szurdokaiban, bennük 2 méteres blokkok is voltak. Június 27-én már 23 (északnyugat) és 25 (nyugat) km távolságban is hullott hamu, ekkor és a következő napon is éjjel izzó anyagot észleltek a kráterben.

Best Blogger Tips