A Kárpát-medence békésnek tűnő táján az árvizeken kívül nem gondolnánk, hogy bármilyen komolyabb természeti csapás bekövetkezhetne, különösen nem földrengés vagy vulkánkitörés. Az aktív vulkánok térségünktől távol működnek és vigyázó szemünket inkább Izlandra vagy esetleg Olaszországra vetjük. Pedig nem lehetünk teljesen biztosak abban, hogy a Kárpát-medencében nem lesz több vulkánkitörés – ha nem is a következő évtizedekben vagy évszázadokban…
Az elmúlt 20 millió évben nagyon változatos vulkáni működés jellemezte térségünket. Ezek az egykori tűzhányók ma kirándulókat és szőlősgazdákat csalogató békés vulkáni vidékek. A vulkáni kitörések legintenzívebben 12-16 millió évvel ezelőtt zajlottak, majd számuk egyre csökkent és kisebb területekre korlátozódott. Azonban még az elmúlt 2 millió évben is több mint egy tucat vulkáni kitörés történt. Hol és mikor volt a legutolsó?
Tusnádfürdő és Bálványos között, a Hargita délkeleti peremén, egy dimbes-dombos hegyvonulat található, a Csomád. A kisebb-nagyobb kúpok között húzódik meg a festői Szent-Anna tó és a különleges Mohos-láp. A hegy környezetében szén-dioxid és kén-hidrogén bugyog fel. A vadregényes erdőkben medvék kóborolnak…
„Mint egy nagy tál fenekén a víz, pihen Szent Anna tava, égbe nyúló hegyek aljában. Körös-körül fenyvesek koszorúzta hegyek. Járjátok be minden földet s szebb képet ennél nem találtok. Ugyan ki gondolná, hogy ennek a gyönyörűséges tónak a helyén egykor, réges-régen, szörnyű magas hegy volt, s hogy tetején büszke vár …. Jaj, de rég lehetett! Nyoma sincs most e várnak. No de az emléke, szomorú emléke megmaradt…” Így kezdődik Benedek Eleknek a Szent Anna tóról szóló székelyföldi mondát feldolgozó meséje, majd később így folytatódik: „elfekedett az ég, villámlott, dörgött, ég-föld megindult, recsegtek-ropogtak a fák, a vár tornya ingadozni, hajladozni kezdett, aztán hirtelen összeomlott, utána az egész vár s a föld süllyedt mind alább-alább, mígnem egyszerre víz alá borult.”
E csodaszép történetet olvasva nem is gondolnánk, hogy mintegy 30 ezer évvel ezelőtt valami nagyon hasonló történhetett ezen a tájon! Izzó vulkáni kúpok növekedtek ki, amelyek oldalán sűrű, gomolygó, forró vulkáni törmelékárak zúdultak le. Majd, egy hatalmas robbanással vulkáni hamu felhő tornyosult a hegy fölé, a Szent-Anna tó kráteréből kiáramló vulkáni hamut a szél délkeleti irányba vitte el és még több tíz kilométer távolságban is sűrű hamueső esett.
Így nézhetett ki a Csomád 30-100 ezer évvel ezelőtt (képek: Soufriére, Montserrat)... lesz-e újra ilyen esemény?
Az ELTE Kőzettan-Geokémiai tanszék Vulkanológiai csoportja intenzíven kutatja a Csomád vulkáni működésének okát. Sikerült meghatározni, hogy a legutolsó vulkáni kitörés 30 ezer évvel ezelőtt történt, ezt megelőzően pedig, 42 ezer évvel ezelőtt volt egy másik erős robbanásos kitörés. Azt is tudjuk, hogy 100 ezer évvel ezelőtt is zajlottak vulkáni kitörések, sőt voltak további nagy robbanásos kitörések is (például az, ami a Mohos láp kráterét létrehozta) és az ezeket a vulkánkitöréseket tápláló magmakamrák hosszú időn keresztül is létezhettek. Talán még most is van egy nem teljesen megszilárdult magmatározó a Szent-Anna tó alatt több kilométer mélységben? Szeptemberben egy újszerű vizsgálattal igyekszünk betekinteni a hegy alá, hogy jobban megértsük e vulkán természetét, hogy megfejthessük működésének okát!
Remélem hamarosan tartalommal is fel lesz töltve a kutatócsoport honlapja!:) Így tovább!
VálaszTörlésKedves László,
VálaszTörlésigen... örök probléma, hogy mennyi idő jut az effektív munkára (kutatás, ismeretterjesztés) és mennyi a külvilág felé történő bemutatkozásra. Felvetés azonban jogos, ezen is dolgozunk :)
Kedves Szabolcs! Követtem az eddig munkáitokat a Csomádot illetően, már persze amit cikkekben lehetett olvasni, s kíváncsian várom az új kutatásokat! Az új vizsgálatok is ásványi átalakulásokon alapulnak majd, vagy titok, hogy mit alkalmaztok? :-)
VálaszTörlésKedves Noli,
VálaszTörlésigen, továbbra is folytatjuk az ásványok megjelenésén és kémiai összetételén alapuló vizsgálatokat, de emellett most bevetünk geofizikai módszereket is, amivel újszerű módon igyekszünk megtudni vajon van-e még nem teljesen megszilárdult magmakamra a Csomád alatt? Természetesen beszámolunk minden új eredményről!
Kedves Szabolcs!
VálaszTörlésÉrdekelne, hogy mik lettek az eredmények. Várható-e a közelünkben a közel jövőben vulkán kitörés?
Mos, ezek a bizonyos eredmények engem is érdekelnének, főleg a mostani romániai rengés tükrében.
VálaszTörlésVálasz:
VálaszTörlés#Kedves Szabolcs!
Érdekelne, hogy mik lettek az eredmények. Várható-e a közelünkben a közel jövőben vulkán kitörés?
2011. január 20. 15:03
#Mos, ezek a bizonyos eredmények engem is érdekelnének, főleg a mostani romániai rengés tükrében.
2011. május 2. 1:09
Folyamatosan dolgozzunk a tavaly ősszel tartott vulkán-expedíció során begyűjtött kőzettani mintákon és geofizikai mérési eredményeken.
Röviden annyit tudunk mondani, hogy egyelőre nincsenek olyan jelek, amik arra utalnának, hogy a közeljövőben újra aktivizálódna a tűzhányó. Fontos azonban megjegyezni, hogy miután a vulkán nincs folyamatosan megfigyelve, ezért az előző kijelentést elég nehéz adatokkal is alátámasztani. Azonban egy ilyen vulkán elég zajosan szokott újra működésbe lépni, ami adott esetben segít majd előre jelezni az eseményeket. Az új eredményekről azért nem tudunk túl sokat írni, mert egyelőre várjuk, hogy a geofizikus kollégák befejezzék az adatok kiértékelését. Egy tavasz eleji konzultáció során, az már világossá vált, hogy valamit detektáltak a műszerek a vulkán alatt az egy hónapos mérés során, de mindezt földtani modellbe ágyazva egyelőre még nem lehet és bármilyen következtetés elhamarkodott lenne. Abban a fázisban vagyunk, amikor egy tudós azt mondja, hogy találtam valamit, de még nem tudom mi lehet az. Persze ez elég misztikus így, de mi is arra törekedünk, hogy tisztuljon a kép. Ezeknek a geofizikai mérési eredményeknek a kiértékelése nagy számolás igényes. Ezért, mint korábban is írtuk, türelmet kérünk. Természetesen, amint lehetséges itt is közzé fogjuk tenni az eredményeket.
A Vráncsa-zónában történő földmozgások közvetlenül nincsenek hatással a térség vulkánjaira. Általában a földrengések hatása a vulkáni működésre nincs bizonyítva. Az igaz, hogy magma és a magmából származó gázok mozgása a kéregben földmozgásokat okoz a tűzhányó alatt, kicsit hasonló módon, mint ahogy a forrásban lévő leves is képes megmozdítani a lábos fedőjét. De a vulkáni eredetű és a litoszféra lemezek elmozdulásához köthető földmozgások között lényeges különbségek vannak. A Vráncsa-térség rengései az utóbbi csoportba tartoznak.