2014. december 28., vasárnap

Tűzhányók, vulkánkitörések 2014-ben

2014 nem volt eseménytelen a vulkánok világában. Erik Klemetti az Eruptions blog írója idén is megszavaztatja olvasóit arról, hogy mely vulkánkitörés volt a legfigyelemreméltóbb az adott évben és kapja meg a Plinius díjat. Érdekes összefoglalót találhatunk a La Culture Volcan blog francia nyelvű oldalán is 2014 vulkánkitöréseiről. Év vége felé sokan készítenek számvetést az adott évről, ebből nem maradunk ki mi sem, összegyűjtve 2014. év tűzhányó legjeit. Vélhetően mindenkinek más vulkánkitörés volt emlékezetes ez évben és természetesen különböző szempontok szerint is vizsgálhatjuk mindezt. Így e gondolat mellett soroljuk fel a tűzhányó-legeket, megadva több lehetőséget is a választásra, természetesen bárkinek van véleménye, gondolata, meglátása 2014 vulkánkitöréseiről, örömmel vesszük, ha megosztja vagy itt vagy a Tűzhányó blog Facebook oldalán.

2014. legnagyobb vulkánkitörése:


2014. legszebb vulkánkitörése:


2014. legkülönlegesebb vulkánkitörése:

Rabaul, Pápua Új Guinea a videofelvételen is megörökített légköri nyomáshullámmal járó kitörésével vagy Etna a ritka piroklaszt-árral járó kitörésével vagy a Stromboli, amely augusztusban a szokott lávatűzijáték kitörések helyett lávafolyásokat indított a tenger felé?

2014. legfélelmetesebb vulkánkitörése:


2014. legpusztítóbb vulkánkitörése:


2014. legbékésebb vulkánkitörése:


2014. legfolyamatosabb vulkánkitörése:


2014. felsorolásából leginkább kimaradt vulkánkitörés:


2014. legjobb hajrázói, azaz az utolsó napok jelentős vulkánkitörései:



Best Blogger Tips

2014. november 26., szerda

Fogo, Zöld-foki szigetek: vulkáni krízishelyzet!

Frissítés (2014.12.12): Meg sem moccan a média...

Úgy tűnik a média világát nem túlságosan érdekli, ha egy elmaradott térségben történik egy természeti katasztrófa. Nálunk az MTI még megkeresésre sem mozdul és sajnos máshol a világban is hasonló a helyzet... A lávafolyam intenzitása csökkent az elmúlt napokban, azonban eddig is voltak gyengülő és erősödő szakaszok, azaz még nem úgy tűnik, hogy lezárható lenne e történet. Alább Marc Szeglat fantasztikus videofelvétele látható a decemberi eseményekről:


A lávafolyam elterjedése december 9-i felmérés szerint:
Forrás: GEOVOL


Frissítés (2014.12.08): Despedida Portela, Despedida Bangaeira... Búcsú Portela és Bangaeira településektől...

Bő két hete zajlik a vulkáni kitörés Fogo szigetén és szomorúan kell tapasztalni, hogy ez az az esemény, ami senkit, de senkit nem mozgat meg a Földön, amiről alig írnak a hírforrások, mintha mi sem történne... Emlékezzünk, hogy amikor augusztus végén egy piciny, néhány óráig tartó kitörés történt Izlandon, a hazai és nemzetközi média is tele volt a hírrel, hogy jaj, mi lesz most a légi közlekedéssel, mekkora vulkánkitörés fenyeget stb...

Hölgyek, Urak! Most éppen két település tűnt el a Föld felszínéről egy vulkánkitörés következtében!

A vulkáni működés fluktuálva zajlik, hol gyengébb, hol intenzívebb. A hétvégén a robbanásos kitörések gyengültek, viszont egy a korábbinál gyorsabban folyós láva indult el, ami 30-60 méter/órás sebességgel haladva gyorsan elérte Portela települést és elpusztította a maradék házakat. Ezt követően két lávanyelv tovább haladt észak felé és vasárnap délután már Bangaeira település házait vette ostromba, lerombolta a Marisa panziót, a katolikus templomot és 20 házat, majd estére a településnek már 70%-a megsemmisült. A sziget kormányzója bejelentette: Bangaeira elesett, a gazdagon termő földeknek oda, a Chã das Caldeiras területén a láva győzött... A láva folyik tovább és jó esély van, hogy a meredek északi oldalon lejutva, elérje az óceánt, miközben további településeket rombolhat le.
Különös küzdelem mindez az ember és a természet között. Az 1995-ös lávafolyás után is sokan visszaköltöztek a vulkán közelébe. A miértre a válasz egyszerű, hiszen ezek a gazdagon termő területek sokaknak adnak megélhetést, az ez évben átadott korszerű kiállítási épület új reményt adott, hogy a turizmus fellendülése is adhat bevételi forrást az amúgy nagy szegénységbe élő helyieknek... Most több mint 150 család otthona veszett oda, 1700 embert telepítettek ki, akiknek nincs nagyon hova menniük és vélhetően az ideiglenes lakhelyek sem adnak számukra megnyugtató megoldást. Ahogy Indonéziában is egy-egy vulkánkitörés után a lakosok újra visszatérnek korábbi lakhelyükre és igyekeznek új életet kezdeni, vélhetően így lesz ez itt is. Mert hogy más lehetőség a helyieknek nincs nagyon... Ez az élet rendje, amit a civilizáltnak mondott, technológiailag fejlett társadalmak nagyon nem értenek meg, sőt oda sem figyelnek erre, hiszen ez nem az ő bajuk... majd, ha érkezik egy kis hamufelhő, ami nem engedi felszállni a repülőgépeiket, akkor jajgatnak, mert nekik ez a katasztrófa...

In memoriam Portela és Bangaeira...

Benyomult a láva az ezévben átadott modern kiállítási épületbe. Forrás: Guy de Saint-Cyr - Michel Grant - Pippo Scarpinati

Forrás: FogoNews



Frissítés (2014.12.03): Despedida Portela... Búcsú Portela településtől...

A vulkáni működés 10. napja végképp megpecsételte a Cha das Caldeiras északi részén lévő Portela település sorsát. Egy viszonylag csendesebb nap után a lávafolyam újra meglódult és óránként 40-60 méter távolságot is előrehaladva, lassan, könyörtelenül rombolta le egymás után a házakat:
Benyomult a láva Portela településre. Forrás: FogoNews

Forrás: MuzikaTV Fogo

Csak a tegnapi napon 37 ház esett áldozatául a megállíthatatlanul előrenyomuló lávafolyamnak, többek között a turisták népszerű szálláshelye, a Hotel Pedra Braba, valamint az iskola épülete. Ezzel már 57-re nőtt a tíz nap alatt lerombolt házak száma. Közte van az idén áprilisban átadott modern Természettudományi kiállítás (Parque Natural do Fogo) épülete is. Szintén befedett a láva 50 esőgyűjtő ciszternát és 300 hektár területet, köztük fontos termőterületeket is. Közben egyre nagyobb gondot jelent a vulkáni működés során kiáramló kéndioxid gáz is. A gázkibocsátás mértéke szintén nőtt a tegnapi napon és elérte a 11500 tonna/nap értéket. Az emberek még mindig igyekeznek kimenteni házaikból, amit csak lehet. Megrendítő látni, ahogy visznek, amit csak tudnak, hogy valahol új életet kezdhessenek. A vulkáni krízishelyzet nem túlzottan mozgatja meg a médiát. A japán Aso hétvégi kitörése, ami különösebb veszélyt nem jelentett szinte mindegyik vezető hírforrás beszámolója közé került, ezzel szemben alig foglalkoznak e kicsiny szigeten történő emberi tragédiával. Sajnos, a vulkáni működéssel szemben nincs mit tenni, az előrenyomuló lávát nem lehet megállítani. Ezzel a helyzettel, a vulkáni működés következményeivel együtt kell élni, azonban nem lehet szemlesütve elmenni emberi tragédiák mellett. Most valami hasonló történik, mint ami az izlandi Heimaey halászfaluval történt 1973-ban. Akkor a település szomszédságában több ezer éves szünet után meginduló vulkáni működés a falu egyharmadát temette be és számos ház került 20-30 méterre a láva alá. Portela elpusztulásával újabb esettel bővült a vulkáni működés következtében megsemmisült települések listája. Kérdés, hogy mikor csatlakozik ehhez egy nagyobb népességű város...

Friss videofelvétel, amin látszik, hogy valóban milyen gyorsan halad a láva és milyen gyorsan válik semmissé egy település... megdöbbentő, megrendítő képek...

Eredeti bejegyzés

Nagyüzem van a vulkánok világában, nem lankad a lávaöntő kitörés az izlandi Holuhraun mezőn, hétvégén több nagy robbanásos kitörés történt, a hawaii Nagy-szigeten továbbra is veszélyben van Pahoa település, legújabban a japán Aso lépett működésbe. A Zöld-foki szigeteken, pontosan Fogo szigetén pedig egy jelentős krízishelyzet alakult ki. Ez mégsem szerepel a hírekben, nem mozgatja meg a média világát, hiszen sem Európára, sem Amerikára nem jelent veszélyt, szóval egy lokális problémának tűnik, pedig...
...pedig hasonló veszélyhelyzet bárhol kialakulhat, akár Magyarországon is, no nem lávafolyás miatt, de más természeti csapások miatt. Veszélyben van most egy kis szigeten több száz ember, veszélyben vannak a híres fogoi szőlők, veszélyben a borvidék és veszélyben vannak a megélhetést adó ültetvények. A folyamatosan érkező képek megrázóak: emberek cipelik hátukon a hűtőszekrényt, mások a családi asztalt, ajtókeretet, ami csak értékes lehet. A szigeten fogyóban az üzemanyag, ezért fennakadások vannak a kitelepítésben az emberi javak elszállításában. Sokan a szabad ég alatt töltik az éjszakát. Súlyos károk érték a vulkán közelében megépített, idén márciusban átadott turisztikai fogadóépületet és sajnos megjelentek a fosztogatók is... Mi történik itt? Tanulságos más területekre nézve is!

A tűz szigete: Fogo, egy hatalmas vulkán építi fel. Forrás: Wikipedia

A tűz szigetét (Fogo=tűz) egy hatalmas vulkán építi fel, nyugati enyhébb lejtőin telepedett meg a lakosság nagyobb része (összesen talán nem több mint 10 ezren élnek itt), ott van a kikötő és a repülőtér is. A sziget keleti felén egy hatalmas sebhely figyelhető meg, a karéjos gyűrűben egy friss vulkáni kúp emelkedik. A sebhely arról árulkodik, hogy valaha itt egy nagyobb tűzhányó volt, aminek azonban keleti oldala egyszer csak lecsusszant és hatalmas törmelékanyag zúdult a tengerbe, minden bizonnyal komoly szökőárat indítva el a környező szárazföldek és Afrika partjai felé. Ezek a hatalmas lejtőcsuszamlások nem ritkák az óceánokból kiemelkedő, meredek és instabil oldalú vulkáni szigetek esetében. Az élet ezzel persze nem állt meg, a sebhelyen újabb magma bukkant a felszínre és elkezdődött ismét az építkezés! Az ismétlődő vulkánkitörések egy új vulkáni kúpot építettek fel, ennek neve Pico do Fogo, azaz a Tűz csúcsa. A megtermett vulkáni kúp már közel 3000 méter tengerszint feletti magasságnál jár és nincs kétség afelől, hogy sorsa hasonló lesz elődjéhez. Keleti oldala a korábbi sebhely lejtőjére épül, előbb-utóbb anyaga be fog zúdulni a tengerbe... A növekedés azonban egy ideje leállt, utoljára 1875-ben volt kitörése. Ezt követően megváltozott a vulkáni működés jellege. A magma nem a vulkán csúcsán jutott a felszínre, hanem a nyugati lábánál felnyíló hasadékok mentén. Utoljára 1995-ben nyílt meg itt a föld és több mint 1 hónapig zajlott a látványos kitörés. Most, vasárnap ugyanezen a helyen kezdődött látványos kitörés sorozat. Több kürtőből törnek fel izzó lávafoszlányok, ami mellett nem kevés láva tör a felszínre, majd szétágazva északi és déli irányba nyomult tovább.
A láva útja: a LANDSAT8 műhold felvételén és egy friss térképi ábrázolásban. Forrás: FogoNews


Kitörés és menekülés!. Forrás: FogoNews

A probléma persze ott kezdődik, hogy a láva útjában építmények és falvak is vannak. Mintegy ezren élnek fenn a beszakadás után visszamaradt sík területen (Cha Caldera) élvezve a vulkáni talaj gazdag terméseit és ezzel dacolva a zord körülményekkel. A kis települések a közel 1000 méter magas sziklafal alatt húzódnak, a vulkán lábától néhány száz méterre. Ez a távolság azonban nem sok... Már az első napon a lávafolyam keresztezte az egyetlen utat, innentől kezdve már csak a laza vulkáni hamuval fedett területeken lehet közlekedni. Az út elvágásával megszűnt az egyetlen összeköttetés a sziget többi részével, mivel északi irányban nincs lejárat... Tegnap este a láva mozgása némileg lassult (34-40 méter/óra sebességről 6-8 méter/óra sebességre), ma délután azonban megint meglódult (ez nem kis mértékben a topográfiától, azaz a lejtőszögtől is függ) és ha nem is nagy gyorsaságban, de szépen lassan közelít az északi részen lévő Portela település felé. A legfrissebb jelentések szerint már több ház megrongálódott és csütörtök reggel már a település központjában lehet a lávafolyam. Ezzel újabb település eshet áldozatul a vulkáni működésnek, csak az elmúlt bő évszázadban már több mint egy tucatnyi társához hasonlóan - nő a "Pompejiek" száma... A vulkáni működés pedig még ki tudja meddig tart?


Életképek a Cha kalderában: menekülés a lávafolyam elől, mindeki viszi, amit csak tud... Merre tovább? Forrás: FogoNews

Best Blogger Tips

2014. november 24., hétfő

Parádés hétvégi tűzhányó show: Holuhraun, Kilauea, Colima, Sivelucs és Fogo

A hétvégén izzott a Tűzhányó blog Facebook csoportjának hírvonala, érkeztek a hírek az újabb és újabb vulkánkitörésekről. Mozgalmas hétvége volt, csak kapkodtuk a fejünket! Ezt tetézte, hogy a romániai Vráncsa közelében 39 km mélységben kipattant egy 5.6 magnitúdójú földrengés, ami nem kevés riadalmat okozott a térségben. A Vráncsa Európa szeizmikusan egyik legaktívabb területe, itt a földrengések azonban nagy mélységben, a földköpenyben pattannak ki, több mint 100 km mélyen. Ez a földrengés a Vráncsa övezettől némileg keletebbre zajlott, a Focsani területen. A fészekmélység szerint a rengés a földkéreg alsó részén történt és gyaníthatóan kapcsolatban lehet a Vráncsa alatti litoszféra süllyedéssel, ami a Focsani medence létrejöttében is lényeges szerepet játszott, mivel húzó hatást gyakorol az alatta lévő kontinentális litoszférára. Ez a húzásos feszültség okozhatta a hétvégi földrengést. Térjünk vissza azonban a vulkáni eseményekre!

Kilauea, Hawaii
A frontok október 31. óta "megmerevedtek", azonban ez nem jelenti azt, hogy Pahoa település lakói fellélegezhetnek. A Június 27. láva Pahoa határán valóban megállt, azonban ahogy azt a korábbi részletes beszámolónkban írtuk, a pahoehoe lávafolyások jellemzője, hogy egy hosszabb előrehaladás után oldalirányba terjeszkedik a lávamező, a láva vastagsága növekszik és a továbbiak a lávacsatornákban lévő kőzetolvadék utánpótlásától függ. Ez azt jelenti, hogy a lávafolyam egyes részein friss kőzetolvadék törhet elő (úgynevezett 'breakout') a felrepesztett lávakőzeten keresztül és ez a friss lávanyelv gyorsan mozoghat előre. Ilyen felrepedések vezettek ahhoz, hogy a település határában lévő kommunális lerakóhelyre is betörtek lávanyelvek, azonban szerencsére egyelőre nagyobb kárt nem okoztak.
Friss lávanyelvek hatolnak be Pahoa kommunális hulladék lerakóhelyére. Forrás: HVO/USGS

Az elmúlt héten és a hétvégén is, a felrepesztő friss lávanyelvek a lávafolyam felsőbb részein jelentek meg. A Hawaiian Volcano Observatory (HVO) munkatársai folyamatosan végeznek repülőgépes megfigyeléseket, adnak ki naponta jelentéseket és követik a Puʻu ʻŌʻō felszínváltozásait, amiből következtetni lehet a magma utánpótlásra. Úgy tűnik, hogy van még elegendő magma mennyiség a lávafolyam táplálására, így a fontos a további készültség, a lávacsatornák újra megtelve ismét továbbterjeszthetik a lávamezőt!
A Június 27-i lávafolyam két részén vannak jelenleg aktív lávanyelv kifolyások (pirosasal jelölve). Forrás: HVO/USGS



Holuhraun-Bárdarbunga, Izland
Az izlandi Holuhraun lávaöntő kitörés szakadatlanul, most már lassan három hónapja zajlik és szép csendben Izland történelmének egyik legnagyobb vulkánkitörésévé növi ki magát. A lávamező nagysága már meghaladta a 73 négyzetkilométert, térfogata pedig közelít az 1.2 köbkilométerhez (ez több mint a Balaton teljes vízmennyiségének fele!). A Nornahraun kitörés ezzel Izland történelmének legjelentősebb vulkánkitörései közé lépett, 1783 óta pedig a legnagyobb. Fontos azonban megjegyezni, hogy méretében és jellegében is elmarad az 1783-as Laki kitöréstől, ami Európára katasztrofális kihatású volt. A 8 hónapig tartó Laki vulkáni működés 15 köbkilométer mennyiségű magmát hozott a felszínre, a kapcsolódó robbanásos kitörések miatt a vulkáni eseménynek globális kihatása volt. Mindazonáltal a Nornahraun kitörés is boszorkányos intenzitással (másodpercenként 250-300 köbméter magma jut a felszínre) zajlik. A kezdeti hasadékmenti kitörés jellegében némileg változott és jelenleg egy központból ömlik a láva. A lávaszökőkutak által felépített fröccs-sánc belsejét bugyborékoló lávató tölti ki, időszakonként azonban, ahogy friss, gázokban dús magma éri el a felszínt ismét több tíz méter magasba csapnak fel a lávacafatok.
Pokoli képek a Nornahraun vulkáni működésről. Forrás: Ármann Höskuldsson, IMO és University of Iceland



A Holuhraun lávamezőn felnyíló hasadék mentén folyamatosan szürkéskék a levegő a kiáramló gázoktól. A vulkáni működés közben felszínre jutó gázok közül a legnagyobb mennyiségben a vízgőz van, amit a szén-dioxid és kén-dioxid követ. Ez utóbbi kettő pedig már fontos légköri szennyezőanyag. Kettőjük közül a kén-dioxid kap nagyobb figyelmet. A mérések szerint volt olyan nap, amikor több mint 80 ezer tonna kén-dioxid gáz jutott a felszínre, átlagosan pedig 20-40 ezer tonna/nap a teljesítmény. A gyakori szelek a vulkáni gázokkal telített levegőt a szigetország távolabbi területei fölé is elszállítják. Izland keleti részén lévő halászfalvakban már 4000 mikrogramm/köbméter kén-dixoid koncentrációt is mértek a levegőben (az egészségre kifejezetten káros mennyiség 300-500 mikrogramm/köbméter körül van, de az egészségügyi világszervezet szerint napi szinten már az 50-100 mikrogramm/köbméter érték is légúti gondot okozhat), ami messze meghaladja az eddig bármikor is mért értékeket. Reykjavikra is több alkalommal vulkáni szmog telepedett, volt amikor vöröslő Nap kelt fel hajnalban és nyugodott le este. A téli időszak beálltával a kiáramló kénes gázok részben a hóban halmozódnak fel, a hólé pH-értéke a november közepi mérések szerint 3,2 körüliek volt a szokott 5,6 értékhez képest. Ugyancsak alacsony, savas pH értékeket mértek az esővízből is (3,5). A lávaöntő kitörés tehát nem csekély környezeti hatással jár, egyelőre Izlandra nézve.
A modern technikának köszönhetően a vulkáni működést folyamatosan követhetjük a webkamerákon, a felcsapó lávaszökőkút a hétvégén pazar látványt nyújtott. Mindeközben a Vatnajökull alatti Bárdarbunga az augusztus közepi állapothoz képest már több mint 40 métert süllyedt (a pontos mérőműszerek szeptember közepi kihelyezése óta 25 méter süllyedés)! A kaldera felszín süllyedését naponta erős (M>3) földrengések kipattanásai jelzik, ezek között nem ritkák az M>5 erősségű földrengések sem! A vulkáni esemény nagy kérdése, hogy ez a jelentős felszínsüllyedés elvezet-e egy erőteljesebb, robbanásos kitöréshez?
A Holuhraun lávaöntő kitörés fantasztikus lávaszökőkúttal vasárnap esti webkamera felvételeken.



Colima, Mexikó
A mexikói Colima az elmúlt hetekben kisebb lávafolyásokkal hívta fel magára a figyelmet, aztán pénteken váratlanul nagyot dörrent! A vulkáni hamufelhő 5 km magasra tornyosult a tűzhányó fölé és a vulkántól 25 km távolságban is hamuesőt jelentettek. A tipikusan vulcanoi-típusú kitörésnek nem volt komolyabb előjele, azt valószínűleg a kitüremkedő viszkózus láva kürtőt eltorlaszoló hatása váltotta ki. A lávadugó alatt felgyülemlő gázokban gazdag magma növekvő belső nyomása hirtelen vetette szét a kürtőt blokkoló kőzettestet és robbant nagy erővel a felszínre. Ezek a legveszélyesebb kitörések közé tartoznak, mivel nagyon gyorsan, minden előjel nélkül végbemehetnek! A robbanásos kitörések pedig szinte minden esetben piroklaszt-árakkal is járnak
A Colima vulcanoi-kitörésének több kilométer magasba emelkedő hamufelhő oszlopa. Forrás: Bullriv Colima Rivera.



Sivelucs, Kamcsatka
A Colima kitörését rögtön megirigyelte a kamcsatkai Sivelucs, ami szombaton durrantott egy nagyot. A mechanizmus itt is nagyon hasonló a Colimához. A Sivelucs esetében is egy viszkózus lávadóm türemkedik ki, ami eldugaszolja a kürtőt. Az alatta felhalmozódó friss magma túlnyomása pedig időszakosan heves robbanásos kitörés formájában jut a felszínre. Utoljára szeptember 24-én volt ehhez hasonló, nagyobb kitörés a távoli vulkánon. Most 9 km magasra emelkedett fel a vulkáni hamufelhő
Heves robbanásos kitörés a Sivelucson. Forrás: Jurij Gyemjancsuk, KVERT és webkamera kép.



Fogo, Zöld-foki szigetek (Cape Verde)
A hétvégi gazdag vulkáni kitörés eseménysorra egy másik váratlan vulkáni működés tette fel a koronát: 1995 után, közel 20 évnyi szünetet követően újra megnyílt a föld a Zöld-foki szigeteken lévő Fogo vulkáni kúp lábánál. Helyi idő szerint vasárnap délelőtt 10 órakor indult meg a vulkáni működés, amit néhány napos kisebb rengések után, szombat este némileg erősebb földlökések vezettek be. A szigeten folyamatosan követték a talajból felszínre kerülő szén-dioxid mennyiségét, ami 2014. április végén ugrott meg hirtelen és maradt az átlag felett egészen augusztus végéig. Mindez jelenthette friss magma felnyomulását, amiből távoztak a kiváló, kisebb sűrűségű gázok. Érdekes azonban, hogy a gázkiáramlás intenzitása a kitörés előtti időszakban lecsökkent. A kitörés ugyanott következett be, ahol közel 20 éve is történt, azaz nem a Pico do Fogo, közel 3000 méter magasra emelkedő vulkáni kúp csúcsán, hanem annak lábánál nyílt fel egy hasadék.
Egy félkaréjban beszakadt kalderában épült fel a Fogo tűzhányó, ennek nyugati lábánál hasadt fel 1995-ben és most is a föld. Forrás: Wikipedia képek.

A kis sziget, Fogo, a Zöld-foki szigetek legfiatalabbika. A félkaréj ívben beszakadt, közel 10 km átmérőjű kaldera belsejében épült fel a szabályos kúp alakú Pico do Fogo. A kaldera nem szoros értelemben vett vulkáni kaldera, azaz nem robbanásos kitörés során alakult ki, hanem a közeli Kanári-szigeteknél tapasztaltakhoz hasonlóan, egy hatalmas lejtőösszeomlás során (az ilyen események viszonylag gyakoriak a meredek oldalú vulkáni szigeteken). A tengerbe zúduló hatalmas kőzettömeg egy széles sebhelyet hagyott vissza, hasonlóan, mint amit Tenerifén vagy éppen La Palma szigetén és El Hierro-n láthatunk. A sebhely oldalsó sziklafala közel 1000 méter magasan emelkedik és ennek a lábánál jöttek létre a kisebb települések (pl. a mintegy 1000 lakosú Chã das Caldeiras). A Pico vulkáni kúp több mint 1000 méter magas, csúcsán egy 500 méter széles, 150 méter mély kráter található, ami egy ideje üresen ásítozik, mert a közelmúlt vulkáni eseményei nem itt zajlottak. Utoljára 1675-ben tört ki, ami miatt a lakosoknak el kellet menekülniük a szigetről. 1995 előtt 1951-ben volt vulkáni működés a vulkáni kúp előterében.
A vulkáni működést kezdetben több ponton felcsapó vulkán hamu kilövellések vezették be, majd egyre inkább vöröslő lávacafatok csaptak ki és rövidesen egy láva indult el a hasadékból. Mindez nagyon hasonlít az 1995-es kitöréshez. A viszkózus, lassan előrenyomuló láva rövidesen átvágta a kaldera belsejében a településeket összekötő utat, ami miatt azonnal megindult a kitelepítés. Az 1995-ös kitörés mintegy másfél hónapon keresztül tartott, akkor a láva 6,3 négyzetkilométer területet borított be, térfogatát 60-100 millió köbméterre becsülték. A vulkáni működés jelenleg is zajlik, a lakosokat hajókon, csónakokon telepítik ki a szomszédos szigetekre.
Egy hasadék mentén, több ponton indult meg a vulkáni kitörés. Forrás: FogoNews

,,,majd rövidesen izzó lávafolyam nyomult ki hasadékból és vágta át a kaldera belsejében húzódó egyetlen utat. Forrás: FogoNews


Best Blogger Tips