Parádés hétvégi tűzhányó show: Holuhraun, Kilauea, Colima, Sivelucs és Fogo

A hétvégén izzott a Tűzhányó blog Facebook csoportjának hírvonala, érkeztek a hírek az újabb és újabb vulkánkitörésekről. Mozgalmas hétvége volt, csak kapkodtuk a fejünket! Ezt tetézte, hogy a romániai Vráncsa közelében 39 km mélységben kipattant egy 5.6 magnitúdójú földrengés, ami nem kevés riadalmat okozott a térségben. A Vráncsa Európa szeizmikusan egyik legaktívabb területe, itt a földrengések azonban nagy mélységben, a földköpenyben pattannak ki, több mint 100 km mélyen. Ez a földrengés a Vráncsa övezettől némileg keletebbre zajlott, a Focsani területen. A fészekmélység szerint a rengés a földkéreg alsó részén történt és gyaníthatóan kapcsolatban lehet a Vráncsa alatti litoszféra süllyedéssel, ami a Focsani medence létrejöttében is lényeges szerepet játszott, mivel húzó hatást gyakorol az alatta lévő kontinentális litoszférára. Ez a húzásos feszültség okozhatta a hétvégi földrengést. Térjünk vissza azonban a vulkáni eseményekre!

Kilauea, Hawaii
A frontok október 31. óta "megmerevedtek", azonban ez nem jelenti azt, hogy Pahoa település lakói fellélegezhetnek. A Június 27. láva Pahoa határán valóban megállt, azonban ahogy azt a korábbi részletes beszámolónkban írtuk, a pahoehoe lávafolyások jellemzője, hogy egy hosszabb előrehaladás után oldalirányba terjeszkedik a lávamező, a láva vastagsága növekszik és a továbbiak a lávacsatornákban lévő kőzetolvadék utánpótlásától függ. Ez azt jelenti, hogy a lávafolyam egyes részein friss kőzetolvadék törhet elő (úgynevezett 'breakout') a felrepesztett lávakőzeten keresztül és ez a friss lávanyelv gyorsan mozoghat előre. Ilyen felrepedések vezettek ahhoz, hogy a település határában lévő kommunális lerakóhelyre is betörtek lávanyelvek, azonban szerencsére egyelőre nagyobb kárt nem okoztak.

Friss lávanyelvek hatolnak be Pahoa kommunális hulladék lerakóhelyére. Forrás: HVO/USGS

Az elmúlt héten és a hétvégén is, a felrepesztő friss lávanyelvek a lávafolyam felsőbb részein jelentek meg. A Hawaiian Volcano Observatory (HVO) munkatársai folyamatosan végeznek repülőgépes megfigyeléseket, adnak ki naponta jelentéseket és követik a Puʻu ʻŌʻō felszínváltozásait, amiből következtetni lehet a magma utánpótlásra. Úgy tűnik, hogy van még elegendő magma mennyiség a lávafolyam táplálására, így a fontos a további készültség, a lávacsatornák újra megtelve ismét továbbterjeszthetik a lávamezőt!

A Június 27-i lávafolyam két részén vannak jelenleg aktív lávanyelv kifolyások (pirosasal jelölve). Forrás: HVO/USGS

Holuhraun-Bárdarbunga, Izland
Az izlandi Holuhraun lávaöntő kitörés szakadatlanul, most már lassan három hónapja zajlik és szép csendben Izland történelmének egyik legnagyobb vulkánkitörésévé növi ki magát. A lávamező nagysága már meghaladta a 73 négyzetkilométert, térfogata pedig közelít az 1.2 köbkilométerhez (ez több mint a Balaton teljes vízmennyiségének fele!). A Nornahraun kitörés ezzel Izland történelmének legjelentősebb vulkánkitörései közé lépett, 1783 óta pedig a legnagyobb. Fontos azonban megjegyezni, hogy méretében és jellegében is elmarad az 1783-as Laki kitöréstől, ami Európára katasztrofális kihatású volt. A 8 hónapig tartó Laki vulkáni működés 15 köbkilométer mennyiségű magmát hozott a felszínre, a kapcsolódó robbanásos kitörések miatt a vulkáni eseménynek globális kihatása volt. Mindazonáltal a Nornahraun kitörés is boszorkányos intenzitással (másodpercenként 250-300 köbméter magma jut a felszínre) zajlik. A kezdeti hasadékmenti kitörés jellegében némileg változott és jelenleg egy központból ömlik a láva. A lávaszökőkutak által felépített fröccs-sánc belsejét bugyborékoló lávató tölti ki, időszakonként azonban, ahogy friss, gázokban dús magma éri el a felszínt ismét több tíz méter magasba csapnak fel a lávacafatok.

Pokoli képek a Nornahraun vulkáni működésről. Forrás: Ármann Höskuldsson, IMO és University of Iceland

Volcano Helicopter Flight over Holuhraun eruption - Iceland from Volcano Heli - Iceland on Vimeo.

A Holuhraun lávamezőn felnyíló hasadék mentén folyamatosan szürkéskék a levegő a kiáramló gázoktól. A vulkáni működés közben felszínre jutó gázok közül a legnagyobb mennyiségben a vízgőz van, amit a szén-dioxid és kén-dioxid követ. Ez utóbbi kettő pedig már fontos légköri szennyezőanyag. Kettőjük közül a kén-dioxid kap nagyobb figyelmet. A mérések szerint volt olyan nap, amikor több mint 80 ezer tonna kén-dioxid gáz jutott a felszínre, átlagosan pedig 20-40 ezer tonna/nap a teljesítmény. A gyakori szelek a vulkáni gázokkal telített levegőt a szigetország távolabbi területei fölé is elszállítják. Izland keleti részén lévő halászfalvakban már 4000 mikrogramm/köbméter kén-dixoid koncentrációt is mértek a levegőben (az egészségre kifejezetten káros mennyiség 300-500 mikrogramm/köbméter körül van, de az egészségügyi világszervezet szerint napi szinten már az 50-100 mikrogramm/köbméter érték is légúti gondot okozhat), ami messze meghaladja az eddig bármikor is mért értékeket. Reykjavikra is több alkalommal vulkáni szmog telepedett, volt amikor vöröslő Nap kelt fel hajnalban és nyugodott le este. A téli időszak beálltával a kiáramló kénes gázok részben a hóban halmozódnak fel, a hólé pH-értéke a november közepi mérések szerint 3,2 körüliek volt a szokott 5,6 értékhez képest. Ugyancsak alacsony, savas pH értékeket mértek az esővízből is (3,5). A lávaöntő kitörés tehát nem csekély környezeti hatással jár, egyelőre Izlandra nézve.
A modern technikának köszönhetően a vulkáni működést folyamatosan követhetjük a webkamerákon, a felcsapó lávaszökőkút a hétvégén pazar látványt nyújtott. Mindeközben a Vatnajökull alatti Bárdarbunga az augusztus közepi állapothoz képest már több mint 40 métert süllyedt (a pontos mérőműszerek szeptember közepi kihelyezése óta 25 méter süllyedés)! A kaldera felszín süllyedését naponta erős (M>3) földrengések kipattanásai jelzik, ezek között nem ritkák az M>5 erősségű földrengések sem! A vulkáni esemény nagy kérdése, hogy ez a jelentős felszínsüllyedés elvezet-e egy erőteljesebb, robbanásos kitöréshez?

A Holuhraun lávaöntő kitörés fantasztikus lávaszökőkúttal vasárnap esti webkamera felvételeken.

Colima, Mexikó
A mexikói Colima az elmúlt hetekben kisebb lávafolyásokkal hívta fel magára a figyelmet, aztán pénteken váratlanul nagyot dörrent! A vulkáni hamufelhő 5 km magasra tornyosult a tűzhányó fölé és a vulkántól 25 km távolságban is hamuesőt jelentettek. A tipikusan vulcanoi-típusú kitörésnek nem volt komolyabb előjele, azt valószínűleg a kitüremkedő viszkózus láva kürtőt eltorlaszoló hatása váltotta ki. A lávadugó alatt felgyülemlő gázokban gazdag magma növekvő belső nyomása hirtelen vetette szét a kürtőt blokkoló kőzettestet és robbant nagy erővel a felszínre. Ezek a legveszélyesebb kitörések közé tartoznak, mivel nagyon gyorsan, minden előjel nélkül végbemehetnek! A robbanásos kitörések pedig szinte minden esetben piroklaszt-árakkal is járnak

A Colima vulcanoi-kitörésének több kilométer magasba emelkedő hamufelhő oszlopa. Forrás: Bullriv Colima Rivera.

Sivelucs, Kamcsatka
A Colima kitörését rögtön megirigyelte a kamcsatkai Sivelucs, ami szombaton durrantott egy nagyot. A mechanizmus itt is nagyon hasonló a Colimához. A Sivelucs esetében is egy viszkózus lávadóm türemkedik ki, ami eldugaszolja a kürtőt. Az alatta felhalmozódó friss magma túlnyomása pedig időszakosan heves robbanásos kitörés formájában jut a felszínre. Utoljára szeptember 24-én volt ehhez hasonló, nagyobb kitörés a távoli vulkánon. Most 9 km magasra emelkedett fel a vulkáni hamufelhő

Heves robbanásos kitörés a Sivelucson. Forrás: Jurij Gyemjancsuk, KVERT és webkamera kép.

Fogo, Zöld-foki szigetek (Cape Verde)
A hétvégi gazdag vulkáni kitörés eseménysorra egy másik váratlan vulkáni működés tette fel a koronát: 1995 után, közel 20 évnyi szünetet követően újra megnyílt a föld a Zöld-foki szigeteken lévő Fogo vulkáni kúp lábánál. Helyi idő szerint vasárnap délelőtt 10 órakor indult meg a vulkáni működés, amit néhány napos kisebb rengések után, szombat este némileg erősebb földlökések vezettek be. A szigeten folyamatosan követték a talajból felszínre kerülő szén-dioxid mennyiségét, ami 2014. április végén ugrott meg hirtelen és maradt az átlag felett egészen augusztus végéig. Mindez jelenthette friss magma felnyomulását, amiből távoztak a kiváló, kisebb sűrűségű gázok. Érdekes azonban, hogy a gázkiáramlás intenzitása a kitörés előtti időszakban lecsökkent. A kitörés ugyanott következett be, ahol közel 20 éve is történt, azaz nem a Pico do Fogo, közel 3000 méter magasra emelkedő vulkáni kúp csúcsán, hanem annak lábánál nyílt fel egy hasadék.

Egy félkaréjban beszakadt kalderában épült fel a Fogo tűzhányó, ennek nyugati lábánál hasadt fel 1995-ben és most is a föld. Forrás: Wikipedia képek.

A kis sziget, Fogo, a Zöld-foki szigetek legfiatalabbika. A félkaréj ívben beszakadt, közel 10 km átmérőjű kaldera belsejében épült fel a szabályos kúp alakú Pico do Fogo. A kaldera nem szoros értelemben vett vulkáni kaldera, azaz nem robbanásos kitörés során alakult ki, hanem a közeli Kanári-szigeteknél tapasztaltakhoz hasonlóan, egy hatalmas lejtőösszeomlás során (az ilyen események viszonylag gyakoriak a meredek oldalú vulkáni szigeteken). A tengerbe zúduló hatalmas kőzettömeg egy széles sebhelyet hagyott vissza, hasonlóan, mint amit Tenerifén vagy éppen La Palma szigetén és El Hierro-n láthatunk. A sebhely oldalsó sziklafala közel 1000 méter magasan emelkedik és ennek a lábánál jöttek létre a kisebb települések (pl. a mintegy 1000 lakosú Chã das Caldeiras). A Pico vulkáni kúp több mint 1000 méter magas, csúcsán egy 500 méter széles, 150 méter mély kráter található, ami egy ideje üresen ásítozik, mert a közelmúlt vulkáni eseményei nem itt zajlottak. Utoljára 1675-ben tört ki, ami miatt a lakosoknak el kellet menekülniük a szigetről. 1995 előtt 1951-ben volt vulkáni működés a vulkáni kúp előterében.
A vulkáni működést kezdetben több ponton felcsapó vulkán hamu kilövellések vezették be, majd egyre inkább vöröslő lávacafatok csaptak ki és rövidesen egy láva indult el a hasadékból. Mindez nagyon hasonlít az 1995-es kitöréshez. A viszkózus, lassan előrenyomuló láva rövidesen átvágta a kaldera belsejében a településeket összekötő utat, ami miatt azonnal megindult a kitelepítés. Az 1995-ös kitörés mintegy másfél hónapon keresztül tartott, akkor a láva 6,3 négyzetkilométer területet borított be, térfogatát 60-100 millió köbméterre becsülték. A vulkáni működés jelenleg is zajlik, a lakosokat hajókon, csónakokon telepítik ki a szomszédos szigetekre.

Egy hasadék mentén, több ponton indult meg a vulkáni kitörés. Forrás: FogoNews

,,,majd rövidesen izzó lávafolyam nyomult ki hasadékból és vágta át a kaldera belsejében húzódó egyetlen utat. Forrás: FogoNews

Beindult a kamcsatkai Kljucsevszkoj: káprázatos lávaszökőkút kitörések!

Kljucsevszkoj - a tűzhányók királynője, írtam a Tűzhányó blog facebook csoportjában, ahol az előző este színpompás előadásban gyönyörködhettünk. A jelző nyilvánvalóan szubjektív, de azt gondolom, hogy ez a megkapóan szépséges fiatal (még nem egészen 7000 éves!) tűzhányó megérdemli ezt a címet. Sőt, lehetne tovább fokozni, hiszen olyan hihetetlen aktivitást mutat, ami nem gyakori a tűzhányók világában! Elég csak ránéznünk a kitörési időpontokra (amelyek csak az 1600-as évek legvégétől adnak pontos információt), azt hiszem joggal mondhatjuk, hogy ez a fiatal királylányka ultraaktív természetű! Az elmúlt napokban erről látványos bizonyságot tett. Magasba csapó lávaszökőkút a parádésan szabályos vulkán csúcsán, a mintegy 750 méter széles kráteréből, mint egy monumentális gyertya, a meredek oldalon pedig izzó lávafolyam ereszkedik lefelé. Mindeközben sűrű hamufelhő gomolyog több kilométer magasba.

Magasba csapó lávaszökőkút és gomolygó vulkáni hamufelhő: működésben a Kljucsevszkoj. Forrás: Kljucsevszkoj webkamera

A Kljucsevszkoj megjelenése önmagában is magával ragadó, a vulkanológusnak azonban kérdések sokaságát nyújtja. Az ilyen meredek oldalú, égbe magasodó tűzhányók, amit sokan rétegvulkánnak neveznek, általában a nehezebben folyó andezites magmával táplálkozó vulkánokra jellemző. A Kljucsevszkoj vulkánt azonban bazaltos magma építi! A tankönyvekben a bazaltos vulkánokat többnyire lapos pajzsvulkánként jellemzik, hogyan lehetséges akkor, hogy itt egy ilyen meredek oldalú vulkán épül? Mégpedig szédítő gyorsasággal, hiszen, ahogy írtam mindössze 7000 év alatt magasodott ki ez a 4750 méter magas, a környező síkságból 2900 méterrel kiemelkedő vulkán. Egyértelmű válasz nincs rá, az ok talán az lehet, hogy a gyakran ismétlődő vulkáni kitörések viszonylag kis térfogatú magmát hoznak a felszínre, így nem alakulhatnak ki messzire elfolyó lávaleplek. Persze folytathatnánk tovább a kérdésfelvetést, hogyan lehetséges, hogy egy ekkora bazalt tűzhányó épül fel egy alábukási (szubdukciós) övezetben, ahol inkább az andezit és dácit vulkánok a gyakoribbak? Nos, erre a választ már a Természet Világa augusztusi számában is igyekeztem megadni.

Péntek esti show - Kljucsevszkoj a webkamerákon keresztül. Forrás: Kljucsevszkoj webkamera és Kljucsevszkoj webkamera

Ennek a lényege, hogy a kamcsatkai vulkánok közül különösen az északi részen lévők az ultraaktívak. Ezek különleges helyzetben vannak, mert az alábukó Pacifikus kőzetelem peremi része fölött helyezkednek el. Itt forró asztenoszféra kőzetanyag áramlik lassan fel az alábukó lemez alól és ahogy felfelé mozog, a nyomáscsökkenés következtében megolvad. A földköpeny anyag olvadása során pedig bazaltos magma jön létre. A különleges magma produktivitáshoz azonban úgy tűnik egy másik esemény is hozzájárul. A geofizikai adatok értelmezése során az körvonalazódik, hogy az alábukó kőzetlemez darabjai a földköpeny nagyobb mélységében időszakosan leszakadnak, a felszabaduló helyre pedig szintén asztenoszféra anyaga áramlik. Összességében, a felfelé mozgó jelentős tömegű asztenoszféra kőzetanyag olvadása nagy mennyiségű bazaltos magmát hoz létre. Ahogy a bazaltos magma elér egy kritikus térfogatot, elindul felfelé és a földkéregben nyíló hasadékokon keresztül akár nagyon gyorsan elérheti a felszínt. A Kljucsevszkoj vulkáni csoport térségében számos széthúzásos tektonikai törésvonal húzódik, itt tehát különösen gyakoriak a bazalt vulkáni kitörések (l. pl. Tolbacsik kitörés is). Máshol, a földkéregben megakad a bazaltos magma, ahol részben megolvasztja a földkéreg anyagát, keveredik vele és ezzel szilíciumdioxidban gazdagabb (andezites, dácitos) magma jöhet létre. Ekkor másfajta vulkáni működés játszódik le: viszkózus lávadóm kitüremkedés és erőteljes robbanásos kitörések. Ezt a fajta vulkáni működést mutatja a Kljucsevszkojtól északra található Sivelucs, valamint a közeli Bezimjannij.

A kamcsatkai vulkánok elhelyezkedése (a pontozott vonalak az alábukó kőzetlemez mélységét mutatják; balra) és lemeztektonikai modell a vulkáni ív északi részének különleges aktivitásának magyarázatára. Ábrák: Harangi Szabolcs, Természet Világa augusztusi száma

Végül, egy pillantás az egyik webkamerára, íme továbbra is látványosan előadást ad a kamcsatkai királylányka:

Magyar idő szerint szombat késő-délelőtti webkamra ké a Kljucsevszkoj működéséről. Forrás: Kljucsevszkoj webkamera

További remek fotók és webkamra képek a KVERT honlapján, valamint a Tűzhányó blog facebook csoportjának oldalán láthatók.

Tolbacsik kitörés: az új esztendőben is lávacafatok repülnek ki és lávafolyam ereszkedik le a havas lejtőkön

Befejeződött a világvége hangulatú 2012-es esztendő és kezdődik új reményekkel egy új év. A tavalyi év vulkanológiailag nem volt nagyon mozgalmas, azonban november 27-én váratlanul elindult egy látványos tűzhányó működés a távoli Kamcsatkán. Több mint 35 szünet után ismét megnyílt a föld a Tolbacsik vulkán oldalában és azóta már több mint 20 km hosszú lávafolyamot eredményezett és öt salakkúp alakult ki a lávatűzijáték és lávaszökőkút kitörések következtében. Nem véletlen, hogy Erik Klemetti Eruptions blogján szavazatok alapján a Tolbacsik kitörés lett az év legjelentősebb vulkáni működése és kapta ezért a Plinius-díjat.
A NASA űrfelvételén jól látható a vulkán délnyugati oldalán leereszkedő hosszú lávafolyam egy másik rövidebb lávafolyás és a hóval való kölcsönhatás miatt magasba emelkedő fehér gőzfelhő. Hasonló szép űrfelvételt mutat a NASA MODIS Aqua műholdjának december 28-i képe is.

2012. december 22-i űrfotófelvétel a Tolbacsik kitörésről. Forrás: NASA Earth Observatory

A KVERT legfrissebb jelentése szerint a kitörés tovább zajlik, a látványos robbanásos kitöréseket és lávaöntést szakadatlan földremegés kíséri. Az óév utolsó napjaiban készült képek hűen visszaadják e vulkáni működés szépségét. Aki pedig hosszasan szeretne gyönyörködni a havas táj és a vörösen izzó lávacafatok és lávafolyás megkapó képeiben, azoknak ajánlom az airpano mozgatható fantasztikus panoráma fotómontázsát.

Az óév utolsó képei a Tolbacsik hasadékvulkáni kitöréséről. Forrás: Yu. Demyanchuk (dec 27, balra) és O. Girina (dec. 30, jobbra), IVS FEB RAS, KVERT

Tolbacsik: Már 20 kilométeres lávafolyam!

A november 27-én elkezdődött hasadékvulkáni kitörés tovább folytatódik Kamcsatkán. A KVERT legfrissebb jelentése szerint a Tolbacsik délnyugati oldalában megnyíló két hasadékból kiömlő lávafolyam már 17-20 km hosszú. Mindeközben a látványos lávatűzijátékszerű robbanásos kitörések egy salakkúpot építettek fel. A robbanások során a vulkáni hamuanyag 400-500 méter magasra emelkedik, a szél azonban még több tíz kilométer távolságba is elviszi az apró vulkáni hamuszemcséket. A gáz- és gőzfelhő 3-4 km magasságba jut fel.

Hawaii-típusú kitörés Kamcsatkán: december 15-i felvételek. Forrás: Yu. Demyanchuk, IVS FEB RAS

Egyelőre úgy tűnik nincs megállás a vulkáni működésben, ami akár hónapokig is eltarthat. A legutolsó vulkáni működés, ami Kamcsatkán a történelmi idők legnagyobb lávaöntő kitörése volt 1975. június 28-tól 1976. december 10-ig, azaz több mint egy évig tartott. Ez 980 millió köbméter vulkáni hamuanyagot és 1,2 köbkilométer lávát eredményezett! Ez a vulkáni működés szintén a Tolbacsik déli oldalán zajlott, a lávaöntéssel befedett terület még mindig jól látszik a légifotó képeken.

A Tolbacsik vulkán a Google maps képén. A tűzhányótól délre jól kivehető az 1975-76-os kitörés lávafolyamával elöntött terület és az egymás után sorakozó salakkúpok.

A vulkáni működés továbbra sem jelent komolyabb veszélyt, azonban a légiközlekedés esetében figyelembe kell venni, hogy akár minden előjel nélkül is néhány kilométer magas vulkáni hamufelhő kialakulhat. A látványos kitörés egyre több turistát vonz a nehezen megközelíthető területre. Az ilyen hasadékvulkáni kitörés, bazalt lávát eredményező vulkáni működés ritka Kamcsatkán, az itteni tűzhányókat inkább az erőteljes robbanásos kitörések és a nehezen mozgó lávadóm kitüremkedések jellemzik. A Tolbacsik esetében azonban úgy tűnik, hogy a földköpeny kőzetének részleges megolvadása során létrejövő bazaltos magma viszonylag gyorsan - akár néhány nap alatt - a felszínre tud törni. A bazaltos láva viszkozitása kisebb, azaz gyorsabban tud folyni, mint Kamcsatka más vulkánjait tápláló szilícium-dioxidban gazdagabb, ezért nagyobb viszkozitású, azaz nehezebben mozgó andezites és dácitos magmák. A Tolbacsik kitörése sok szempontból hasonlít ahhoz, ami jelenleg a Hawaii-szigeteken, a Kilauea vulkáni területen zajlik vagy ami bő két évvel ezelőtt az izlandi Eyjafjalljökull kitörés kezdeti szakaszában a Fimmvörðuháls területen zajlott. Maga a kitörés bár látványos, de térfogatában még nem jelentős. Azonban, ha ez továbbra is folytatódik, akár hónapokon keresztül, akkor megközelítheti a több mint 35 évvel ezelőtt zajlott vulkáni kitörés méretét. Összehasonlításképpen a történelmi idők egyik legnagyobb lávaöntő kitörése, az izlandi Laki hasadékvulkáni kitörés 15 köbkilométer lávát eredményezett, míg a Lanzarote (Kanári-szigetek) szigetén 1730 és 1736 között zajlott lávaöntő vulkáni működés 4 köbkilométer lávát szolgáltatott. A Hawaii-szigeteken 1983 januárja óta mintegy 3 köbkilométer bazaltos magma jutott a felszínre. A kamcsatkai Tolbacsik termelékenysége ezektől a térfogat adatoktól azért elmarad, ennek ellenére ez év talán egyik leglátványosabb vulkáni kitörését mutatja.

Tolbacsik kitörés több mint 35 év után!

Frissítés (Szabolcs, december 18. 11:00)
Friss bejegyzés a vulkáni működésről képekkel!

Frissítés (Szabolcs, nov. 30. 15:40)

Hó és tűz: További remek kép a Tolbacsik hasadék menti kitöréséről!

Lávaszökőkút és lávafolyás a fagyos időben. Forrás: Dmitry Melnikov, IVS FED RAS

A KVERT napi jelentése szerint a földremegés intenzitása kissé csökkent, de továbbra is folytatódik a szeizmikus aktivitás, és a felnyíló hasadékből kisebb-nagyobb lávaszökőkutak csapnak fel, és néhány kilométer hosszú lávafolyások indulnak ki. A vulkáni működés intenzitása egyelőre még elmarad az 1975-76-os eseménytől.

Frissítés (Tomi, nov. 30. 14:10)

A vulkán déli hasadékából eredő lávafolyás már 4 km hosszú! A Szabolcs által bemutatott korábbi kép készítője, Dmitrij Melnikov azóta számos újat mutatott be a KVERT honlapján, köztük többet a lávafolyásról:

A képeket Dmitrij Melnikov (IVS FED RAS) készítette. Számos gyönyörű felvételt találhatnak itt.

Frissítés (Szabolcs, nov. 28. 22:50)

És itt van az első várva várt kép a kitörésről!

Lávaszökőkút csap fel a Plosky (Lapos) Tolbacsik déli oldalában felnyílt hasadékon keresztül. Forrás: Dmitry Melnikov, IVS FED RAS

Úgy tűnik mintha az 1975-76-os kitörés ismétlődne meg, legalábbis egyelőre ebbe az irányban haladnak az események. A vulkánkitörés folyamatát szorosan követjük és amint további híreket megtudunk, közöljük!

Eredeti bejegyzés:

Az 1975-76-os vulkáni működése után ismét akcióba lépett a kamcsatkai Tolbacsik vulkán! A helyi vulkanológiai obszervatórium, a KVERT jelentése szerint a robbanásos kitörés során több mint 10 km magas vulkáni hamufelhő emelkedett fel, majd sodródott északi-északnyugati irányba. Hamuhulllást jeleztek még 35 km távolságban is, ahol 4 cm vastag hamuréteg rakódott le. A repülőforgalomban narancs riasztást adtak ki. A helyi szakértők nem zárják ki, hogy lávafolyás is zajlik, azonban a rossz látási viszonyok megnehezítik a pontos helyzetfelmérést.
A Tolbacsik legutóbbi 1975-76-os kitörése emlékezetes maradt a vulkanológusok számára, ekkor egy közel 30 km hosszú hasadék nyílt fel, amely mentén kisebb salakkúpok alakultak ki a lávatűzijátékszerű kitörések során, kenyérbombák repültek ki és a Kamcsatka legnagyobb történelmi időbeli lávaöntő kitörése zajlott (a bazaltos láva kb. 15 négyzetkilométer területet öntött el).

A két Tolbacsik: balra a magasba nyúló Ostry Tolbacsik, jobbra pedig a lapos Plosky Tolbacsik pajzsvulkán. A vulkáni működés feltételezhetően az utóbbin történt. Forrás: Oleg Volynets, Institute of Volcanology, Petropavlovsk;

...és valóban kitört a Bezimjannij!

Frissítés: Balázs, 20:49

A webkameraképek alapján továbbra is zajlik a vulkáni működés a tűzhányón. A közepes erejű kitörés során a kitörési felhő a KVERT legutóbbi jelentése szerint 3-4.5 km magasra emelkedik. A könnyebb megértés céljából készítettem egy ggFöld képpel kombinált ábrát (katt. ide a nagyítható verzióért), aminek segítségével könnyebben értelmezhető a KVERT weboldalán elérhető webkamerakép.

A Bezymianny tűzhányó kitörés közben. a Kép forrása: IVGG & EMSD

A Klyuchevskaya vulkáni csoport északi tűzhányói webkamera és ggFöld felvételen. Forrás: IVGG & EMSD, ggFöld

Eredeti bejegyzés:
Nos, akkor mondhatjuk, hogy az előrejelzés helyes volt! A kamcsatkai Bezimjannij tegnap este, március 8-án 21:27 (UTC)-kor kitört, a kitörés mintegy egy órán keresztül tartott. A vulkáni hamufelhő 8 km tengerszint feletti magasra emelkedett és északkelet felé sodródott tovább kb. 6 km magasságban. A műholdképek szerint a vulkáni hamu ma hajnalra 700 km távolságba jutott el. A vulkáni kitörés jelenleg kisebb intenzitással tovább folytatódik, a vulkáni hamufelhő a tokyoi VAAC szerint 3,5-4,0 km magasságba emelkedik.

Kitörés előtti csend... Ezt a webkamera képet nem sokkal a kitörés megindulása előtt mentettem le... Középen a Kamen vulkán, a Bezimjannij pedig a kép jobb oldalán található. Forrás: KVERT Bezimjannij webkamera. Jobbra L. Zimmerman korábbi időpontban készült fotója világosban mutatja, mi is látható a KVERT webkamera képen: középen a Kamen vulkán, jobbra pedig az alacsonyabb Bezimjannij

További információkat, képeket közlünk, ahogy rendelkezésünkre állnak! És már itt is az első fotó:

A Bezimjannij kitörés felhője, a képen jobbra a Kljucsevszkaja gyönyörű szabályos kúpja mellett, tegnap 21:40 UTC időpontban, nem sokkal a kitörés megindulása után. Forrás: Yu. Demyanchuk, KVERT

Előrejelezhető? Nagy kitörés előtt a Bezimjannij?

Néhány napja a Legfrissebb Rövidhírek rovatban már jeleztük, hogy a kamcsatkai tűzhányó olyan jeleket küld, ami akár egy közelgő nagy robbanásos kitörés lehetőségét veti fel. Vissza-visszatérő kérdés, mennyire lehet előrejelezni vulkáni kitöréseket, ezzel a témával foglalkozom egy írásomban, ami az Explorer magazin legújabb számában jelent meg. Most többek között a Bezimjannij esetében észlelhető olyan jelek, amelyek alapján a vulkanológusok arra számítanak, hogy bármikor bekövetkezhet egy erős robbanásos kitörés, ami akár 13-15 km magas vulkáni hamufelhőt eredményezhet és hatással lehet a nemzetközi légiközlekedésre. Persze, sokan kérdezhetik, hogy mit jelent a "bármikor"? Nos, ez az, amit nem lehet pontosan megmondani! Az előrejelzésben a "bármikor" annyit jelent, hogy akár a következő órákban, de lehet, hogy csak napok múlva és egy kis esély még arra is van, hogy a tűzhányó "meggondolja magát"... Mindenesetre ilyen esetekben, ilyen jelek esetében, fontos az elővigyázatosság és ez az okot arra, hogy a készültségi szintet a legmagasabb fokozatra, a "vörös" fokozatra emelték.
Mik ezek a jelek? Február 12. óta egyre szaporodnak a földrengések, február végéig napi 7-19, március első hetében pedig már napi 25-61 rengést regisztráltak. Fontos, hogy ez utóbbiak között földremegés is előfordul, ami a felszín alatti fluidumáramlással, éppenséggel magma felnyomulással magyarázható. Mindehhez társul az is, hogy a műhold felvételek hőmérsékleti anomáliát mutatnak a vulkánon, ami a szokottnál 22-66 fokkal magasabb hőmérsékletet jelez, ismét egy olyan jel, ami felszín közelébe emelkedő forró magmára utalhat. Ehhez még fontos tudni, hogy milyen változást mutat a tűzhányó magassága, vajon domborodik-e felfelé a vulkán, és ha igen, milyen mértékben és van-e változás a gázkiáramlásban is. Ezeket minden bizonnyal szintén követik a KVERT (Kamchatka Volcanic Eruption Response Team) vulkanológusai és mindezek alapján figyelmeztetnek egy esetleges közelgő kitörés veszélyére.

A Bezimjannij, azaz "Névtelen" vulkán 2011. február 24-én: az 1956-os kitörés során létrejött patkóalakú sebhelyet már teljesen kitöltötte a Novy lávadóm. Forrás: Y. Demyanchuk, KVERT

A Bezimjannij azok közé a nem kevés számú vulkán közé tartozik, amelyről már azt hitték, hogy inaktív, azonban 1956-ban egy hatalmas nagy kitöréssel ébredt fel mintegy 1000 éves Csipkerózsika-álom után. Ez a kitörés sok tekintetben hasonló volt a Mt. St. Helens 1980. május 18-i kitöréséhez, ennek lefolyását csak az amerikai vulkán kitörése után tudták rekonstruálni.

A Bezimjannij 1946-ban és 1957-ben. Forrás: KVERT

A Bezimjannij (magyarul "Névtelen") tűzhányó 1955. október 22-én ébredt fel váratlanul és mintegy fél éven keresztül kisebb-nagyobb, vulcanoi-típusú robbanásos kitörésekkel repített vulkáni hamut és kőzettörmeléket a környékre. November végén a délkeleti oldala egyre púposodni kezdett, majd 1956. március 30-án a vulkánnak egy 0,5 köbkilométer térfogatú része lecsusszant, amit egy hirtelen oldalirányú hamukilövellés kísért. A hatalmas légköri nyomással és óriási hanghatással járó kitörés még 15 km távolságban is gyufaszálként fektette el a fákat. A „kinyitott pezsgőspalackból” ezután gomolygott ki, felfelé a vulkáni hamu, ami közel 50 km magasba emelkedett. A katasztrofális kitörés után egy 1,5x2,8 km nagyságú, 700 m mély, patkóalakú sebhely maradt vissza a tűzhányó kelet felé néző oldalában, előtte pedig az óriási törmeléklavina üledéke változtatta dimbes-dombossá a tájat. A vulkán magassága több mint 200 méterrel lett kisebb. Ezzel egy új vulkáni ciklus kezdődött el, ami mind a mai napig tart. A sebhelyen viszkózus lávadóm türemkedett ki (neve Novy, azaz „új”), ami 2011-re már szinte teljesen kitöltötte a korábbi beszakadásos mélyedést.
1956 óta a Bezimjannij Kamcsatka egyik legaktívabb tűzhányója (kitörései: 2010, 2009, 2008, 2007, 2000-05, 1998, 1997, 1996-97, 1994-95, 1993-94, 1992, 1991, 1990, 1989, 1986-88, 1986, 1985, 1984, 1981-83, 1980, 1980, 1979, 1979, 1978, 1977, 1976, 1971-74, 1965-70, 1964, 1964, 1963, 1962, 1961, 1961, 1961, 1960, 1959, 1958-59, 1958, 1958, 1957), ami a lávadóm kitüremkedés mellett számos alkalommal produkált VEI=3 nagyságú, 10-15 km magasba emelkedő hamufelhőt eredményező robbanásos kitörést. Legutóbb 2011. június elején volt aktív a tűzhányó, most úgy tűnik a 2012. évszám is a listára kerülhet. Kérdés, hogy milyen hónap és milyen nap rendelhető majd ehhez...

Kamcsatkai vulkánok működésben

Kamcsatkán szinte nincs nap vulkánkitörés nélkül. A KVERT információi szerint jelenleg 4 vulkán mutat jelentős aktivitást. Közülük 3, a Sivelucs, a Karimszkij és a Kizimen esetében a legmagasabb riasztási szint van érvényben, a Bezimjannijnál (Ez a vulkán büszkélkedhet a legmagasabb megfigyelt kitörési felhővel a Földön, mely az 1956-os kitörése során alakult ki és elérte a 40 km-es magasságot!) pedig eggyel alacsonyabb fokozat.
A vulkánok hamufelhőjét is megfigyelhetjük az alábbi Modis képen.

Baloldalt egy 250 m felbontású Modis műholdképet láthatunk a Kamcsatka-félsziget középső keleti területeiről. Jól kivehető az egyes aktív tűzhányók hamufelhője, amint a szél délkelet felé sodorja őket. A kép közepén kanyarog a félsziget leghosszabb vízfolyása, a Kamcsatka-folyó. A jobboldali térképvázlaton feltüntettem az egyes vulkánokat, hogy könnyebben lehessen azonosítani őket a fotón. A két kép méretaránya azonos.

A KVERT jelentése alapján tudjuk, hogy a Sivelucs jelenleg a legaktívabb kamcsatkai vulkán, folyamatosan eregeti a hamufelhőket, melyek akár 10 km magasra is feljutnak és a térség feletti nemzetközi légiforgalmat is akadályozzák. A hamufelhők átlagban csak 3-6 km magasak. A kitörést folyamatos földremegések is kísérik.
Hasonló aktivitást mutat a Kizimen és a Karimszkij is, néha akár 10 km magas hamufelhőkkel az előbbi és 6 km-esekkel az utóbbi esetében. A fenti kép készítésének idején épp csak egy kisebb felhő emelkedett a hegyek fölé.
A Bezimjannij esetében nem csak hamufelhőket láthatnak a megfigyelők. A lávadóm lejtőiről egy viszkózus (nagyon sűrűn folyó) lávafolyás halad a tűzhányó lábai felé.

A Kizimen kitörés közben 2011. július 20-án nappal és este.
A Bezimjannij július 11-én.
A Sivelucs kitörései egy hónap különbséggel. A baloldali kép 2011. július 11-én, a másik augusztus első napján készült. A képek forrása: KVERT.

Kitörni készül a Cleveland? És mi történik a szomszédban?

A Cleveland egy 1730 m magas, szimmetrikus kúp alakú tűzhányó az Aleut-szigetekhez tartozó Chuginadak-sziget keleti felén, a szigetív egyik legaktívabb vulkánja. Chuginadak az aleut tűzisten neve is, a népcsoport a hegyet is így nevezi. Gyakori kitörései ellenére a vulkán nem veszélyztet településeket, a sziget ugyanis lakatlan. Heves kitöréseinél a legnagyobb gondot a levegőbe emelkedő hamufelhő jelentheti, mivel a hegy egy nagyon forgalmas légifolyosó alatt helyezkedik el.

A vulkán a képhez hasonlóan most is felhőkbe burkolózik. Forrás: AVO

Az Alaszkai Vulkánobszervatórium (AVO) sárgára/készültségi szintre emelte a vulkán riasztási szintjét. Ez a figyelmeztetés a négyfokozatú skála kettes szintjét jelenti, ami arra utal, hogy a vulkán a közeljövőben kitörhet. Erre a műholdról készített hőtérképeken megfigyelhető hőmérsékleti anomáliák miatt került sor. Sajnos később nem sikerült megerősíteni az információt újabb mérésekkel, mert a hegyet sűrű felhőzet takarja. A szigeten nincsenek szeizmográfok, így a vulkanotektonikus rengéseket sem tudják megfigyelni. Az AVO munkatársai szerint a vulkán szinte bármikor képes egy kisebb kitörésre (A kisebb alatt egy akár 6 km magas hamufelhőt értve). Ilyen kisebb kitörése legutóbb tavaly szeptemberben volt, erős kitörése pedig 10 éve februárban, akkor 12 km magas hamufelhőt láthattak az arra hajózók és még lávafolyás is elindult a kráterből.

A sok alaszkai vulkán közül tehát egy talán kitörés előtt áll, de mi a helyzet a szomszédban? A relatív közeli Kamcsatka-félsziget tűzhányói ugyanúgy a csendes-óceáni tűzgyűrű részei, mint a kuril-szigetekiek. Amerikai társaikkal ellentétben az orosz vulkánok nem pihennek :-)
Az elmúlt héten kisebb (4 km magas) hamufelhőket eregetett a Karimszkij, pilóták július 12-én egy 20 km-re délnyugatra elnyúló felhőt figyeltek meg.
A Kizimen kráterében az egész elmúlt héten erős hőmérsékleti anomáliát észleltek, 10-én pedig egy 3.3 km magas hamufelhőt gyanítottak a KVERT kutatói a szeizmikus adatok alapján.
Szintén kamcsatkai vulkán a Sivelucs. Július második-harmadik hetében erős szeizmikus tevékenységet észleltek a tűzhányón, ezekhez akár 5 km-es kitörési felhők is tartozhattak. Műholdról több napon is erős hőmérsékleti anomáliát észleltek a lávadómon. Július 10-én gőz és gázfelhők törtek fel a kráterből majd 39 km-t sodródtak délkelet felé, mielőtt szétoszlottak volna. 11-én és 14-én 6 km magas hamufelhőket észleltek földi megfigyelők.

A Sivelucs kitörési felhője 2011. július 11-én. Forrás: KVERT