2016 emlékezetes vulkánkitörései

Melyik volt a legemlékezetesebb vulkánkitörés 2016-ban, melyik tűzhányó érdemelheti ki az év vulkánja címet? Erik Klemetti Eruptions blogján mindig megszavaztatja erről olvasóit, a voksok alapján 2009 óta olyan vulkánok érdemelték ki ezt a címet, mint a Szaricsev (2009), az Eyjafjallajökull (2010), a Puyehue-Cordón Caulle (2011), a Tolbacsik (2012), az Etna (2013), a Holuhraun-Bárdarbunga (2014) és a Colima (2015). Vajon ki kerül e díszes társaságba 2016-ban? Nem könnyű a döntés, a kérdés az, hogy a szavazók mit részesítenek előnyben: a folyamatos aktivitást (pl. Sinabung, Santiaguito vagy Fuego), a különleges eseményt (pl. Kilauea, Hawaii vagy Piton de la Fournaise, esetleg Bogoslof), vagy a veszélyes helyzetet (pl. Barujari), esetleg a háttérben csendben, de látványosan történő működést (pl. Kljucsevszkoj vagy Sivelucs)? Nos, itt egy képes lista, lehet választani!

Megítélésem szerint a legesélyesebb jelölt: Sinabung, Szumátra, Indonézia - jelenleg a Föld egyik legaktívabb és legveszélyesebb tűzhányója. 2016-ban is folytatódtak a lávadóm kitüremkedések és izzófelhők lezúdulásai, ami mellett látványos vulcanoi-kitörések zajlottak(Fotók: Sadrah Peranginangin)

Tavaly éppen lemaradt az első helyről, most beérhet: a Tűz-hegye, azaz Fuego, Guatemala. 2016-ban 16 paroxizmális kitörése volt látványos lávaszökőkutakkal és a meredek hegyoldalon lecsorgó lávafolyamokkal (Fotók: Martin Rietze)

Már 34 éve folyamatosan zajlik a hawaii Nagy-szigeten a vulkáni működés. Idén különleges látványosság volt az óceánba folyó láva! (Fotók: David Ford és Martin Rietze)

Egy másik esélyes guatemalai tűzhányó: a Santiaguito Caliente lávadómja váratlan heves robbanásos kitörésekkel hívta fel magára a figyelmet, amikor pedig szünetelt a vulkáni működés akkor laharok veszélyeztették a környéket! (Fotók: INSIVUMEH és Eric Colop)

2016-ban két látványos vulkánkitörés zajlott az Indiai-óceán területén lévő, francia fennhatóságú vulkáni szigeten: Piton de la Fournaise! (Fotók: Ilotdrones és Luc Perrot)

A Rinjani kaldera 2016-ban közel 100 ezer látogatót vonzott, a turisták fele külföldi volt. Szeptemberben a Barujari vulkáni kúp egy váratlan kitörése nyomán fejvesztve menekültek az éppen úton lévők. Közel 1000-en voltak a helyszínen, szerencsére tragédia nem történt! (Fotók: Giuseppe Salerno)

A képek alapján bizonyára az egyik nagy esélyes lenne az év tűzhányója címre, de a nagy távolság kevéssé irányítja rá a figyelmet: a Kljucsevszkoj látványos lávatűzijáték kitörésekkel és lávafolyamokkal szinte végig aktív volt az év második felében és egy-egy nagyobb kitörése a légi közlekedésre is veszélyt jelentett (Fotók: Jurij Gyemjancsuk és Denis Bugykov)

Szintén messze a média szeme elől elrejtve dolgozott keményen Kamcsatka másik folyamatosan aktív tűzhányója, a Sivelucs - több nagy robbanásos kitörése volt, amikor a vulkáni hamufelhő közel 1000 km messze sodródott, a lezúduló piroklaszt-árak pedig több mint 10 km távolságba jutottak! Szerencse, hogy a vulkán nem egy sűrűn lakott területen van! (Fotók: Jurij Gyemjancsuk és Szergej Makurin)

Tavaly az év tűzhányója volt, idén az év vége felé erősített újra bele és mutatott látványos kitöréseket a mexikói Colima (Fotók: Hernando Rivera és Julie Roberge)

Bizonyára az év meglepetés vulkáni kitörése, ahol még műszeres megfigyelés sincs: Bogoslof, Aleuti-szigete (Fotók: Paul Tuvman és AVU USGS)

2016-ban egy látványos kitörése volt csupán, azonban az egyik leginkább fotogén tűzhányó: Etna (Fotók: Alessandro Lo Piccolo és Joseph Nasi)

Beindult a kamcsatkai Kljucsevszkoj: káprázatos lávaszökőkút kitörések!

Kljucsevszkoj - a tűzhányók királynője, írtam a Tűzhányó blog facebook csoportjában, ahol az előző este színpompás előadásban gyönyörködhettünk. A jelző nyilvánvalóan szubjektív, de azt gondolom, hogy ez a megkapóan szépséges fiatal (még nem egészen 7000 éves!) tűzhányó megérdemli ezt a címet. Sőt, lehetne tovább fokozni, hiszen olyan hihetetlen aktivitást mutat, ami nem gyakori a tűzhányók világában! Elég csak ránéznünk a kitörési időpontokra (amelyek csak az 1600-as évek legvégétől adnak pontos információt), azt hiszem joggal mondhatjuk, hogy ez a fiatal királylányka ultraaktív természetű! Az elmúlt napokban erről látványos bizonyságot tett. Magasba csapó lávaszökőkút a parádésan szabályos vulkán csúcsán, a mintegy 750 méter széles kráteréből, mint egy monumentális gyertya, a meredek oldalon pedig izzó lávafolyam ereszkedik lefelé. Mindeközben sűrű hamufelhő gomolyog több kilométer magasba.

Magasba csapó lávaszökőkút és gomolygó vulkáni hamufelhő: működésben a Kljucsevszkoj. Forrás: Kljucsevszkoj webkamera

A Kljucsevszkoj megjelenése önmagában is magával ragadó, a vulkanológusnak azonban kérdések sokaságát nyújtja. Az ilyen meredek oldalú, égbe magasodó tűzhányók, amit sokan rétegvulkánnak neveznek, általában a nehezebben folyó andezites magmával táplálkozó vulkánokra jellemző. A Kljucsevszkoj vulkánt azonban bazaltos magma építi! A tankönyvekben a bazaltos vulkánokat többnyire lapos pajzsvulkánként jellemzik, hogyan lehetséges akkor, hogy itt egy ilyen meredek oldalú vulkán épül? Mégpedig szédítő gyorsasággal, hiszen, ahogy írtam mindössze 7000 év alatt magasodott ki ez a 4750 méter magas, a környező síkságból 2900 méterrel kiemelkedő vulkán. Egyértelmű válasz nincs rá, az ok talán az lehet, hogy a gyakran ismétlődő vulkáni kitörések viszonylag kis térfogatú magmát hoznak a felszínre, így nem alakulhatnak ki messzire elfolyó lávaleplek. Persze folytathatnánk tovább a kérdésfelvetést, hogyan lehetséges, hogy egy ekkora bazalt tűzhányó épül fel egy alábukási (szubdukciós) övezetben, ahol inkább az andezit és dácit vulkánok a gyakoribbak? Nos, erre a választ már a Természet Világa augusztusi számában is igyekeztem megadni.

Péntek esti show - Kljucsevszkoj a webkamerákon keresztül. Forrás: Kljucsevszkoj webkamera és Kljucsevszkoj webkamera

Ennek a lényege, hogy a kamcsatkai vulkánok közül különösen az északi részen lévők az ultraaktívak. Ezek különleges helyzetben vannak, mert az alábukó Pacifikus kőzetelem peremi része fölött helyezkednek el. Itt forró asztenoszféra kőzetanyag áramlik lassan fel az alábukó lemez alól és ahogy felfelé mozog, a nyomáscsökkenés következtében megolvad. A földköpeny anyag olvadása során pedig bazaltos magma jön létre. A különleges magma produktivitáshoz azonban úgy tűnik egy másik esemény is hozzájárul. A geofizikai adatok értelmezése során az körvonalazódik, hogy az alábukó kőzetlemez darabjai a földköpeny nagyobb mélységében időszakosan leszakadnak, a felszabaduló helyre pedig szintén asztenoszféra anyaga áramlik. Összességében, a felfelé mozgó jelentős tömegű asztenoszféra kőzetanyag olvadása nagy mennyiségű bazaltos magmát hoz létre. Ahogy a bazaltos magma elér egy kritikus térfogatot, elindul felfelé és a földkéregben nyíló hasadékokon keresztül akár nagyon gyorsan elérheti a felszínt. A Kljucsevszkoj vulkáni csoport térségében számos széthúzásos tektonikai törésvonal húzódik, itt tehát különösen gyakoriak a bazalt vulkáni kitörések (l. pl. Tolbacsik kitörés is). Máshol, a földkéregben megakad a bazaltos magma, ahol részben megolvasztja a földkéreg anyagát, keveredik vele és ezzel szilíciumdioxidban gazdagabb (andezites, dácitos) magma jöhet létre. Ekkor másfajta vulkáni működés játszódik le: viszkózus lávadóm kitüremkedés és erőteljes robbanásos kitörések. Ezt a fajta vulkáni működést mutatja a Kljucsevszkojtól északra található Sivelucs, valamint a közeli Bezimjannij.

A kamcsatkai vulkánok elhelyezkedése (a pontozott vonalak az alábukó kőzetlemez mélységét mutatják; balra) és lemeztektonikai modell a vulkáni ív északi részének különleges aktivitásának magyarázatára. Ábrák: Harangi Szabolcs, Természet Világa augusztusi száma

Végül, egy pillantás az egyik webkamerára, íme továbbra is látványosan előadást ad a kamcsatkai királylányka:

Magyar idő szerint szombat késő-délelőtti webkamra ké a Kljucsevszkoj működéséről. Forrás: Kljucsevszkoj webkamera

További remek fotók és webkamra képek a KVERT honlapján, valamint a Tűzhányó blog facebook csoportjának oldalán láthatók.

Vulkánok működésben: Merapi, Kljucsevszkoj, Shivelucs, Piton de la Fournaise...

Frissítés (16:25)
Fantasztikus videofelvételek a Merapi kitöréséről!

James Reynolds a helyszínen van, ahol fantasztikus képeket és videofelvételeket készített a Merapi mai (2010. október 29-i) működéséről (köszönjük Nolinak az infot!). Egy másik videofelvétel tegnap, azaz október 28-án készült.

Egy további kiváló videofelvételt is ajánlok, amit Geoff Mackley készített a Merapi egy korábbi kitöréséről. Itt követhető a piroklaszt-ár lezúdulása, valamint remek nappali és éjszakai képek láthatók a lávadómról.

A tűzhányó működésében úgy tűnik változás állt be, ami kedvező hír lehet. A lávadóm kitüremkedés azt jelenti, hogy most kevéssé gázdús magma ért a felszínre, azaz kisebb az esélye a robbanásos kitörésnek. Ez a Merapi szokásos tevékenysége, amit korábban több robbanásos kitörés előzött meg. Talán a megnyíló "szelepen" kiengedte a vulkán a "gőzt"!?... Azonban, amint azt már korábban is írtuk, a mostani helyzet sem veszélytelen, mivel az instabil lávadóm összeomlásából kialakulhatnak pusztító piroklaszt-árak, amelyek akár 6-8 km távolságba is eljuthatnak! A szeizmikus aktivitás továbbra is nagyon erős, ez éppen egy újabb kitörést jelezhet ottani idő szerint este 8-9 körül!

Végül, érkeznek a hírek, hogy további indonéz vulkánok is aktivizálódtak: Papandayan, Anak Krakatau...

...és befejezésül egy szintén remek videofelvétel a kamcsatkai vulkáni működésről!


Frissítés (13:00)
Fantasztikus képek a Merapi mai kitöréséről! Elsőként egy GoogleMaps képet mutatunk be a vulkánról déli irányból nézve, hogy lássuk mennyire meredekek a vulkán oldalai és hol zúdulnak le az izzófelhők és izzó törmeléklavinák (szürke szín a Gendol völgyben):

Forrás: GoogleMaps

Majd jöjjenek a Reuters és Getty Images képei:

Mindkettő a vulkán dél-délkeleti oldalát mutatja, ahogy a piroklaszt-ár lezúdul a Gendol völgyben.


Első hír: 10:40

Néhány hét viszonylagos nyugalom után nagy üzemben a Föld tűzhányói!

Merapi: a tűzhányó helyi idő szerint ma reggel 6:20, 8:30, 11:30-kor és délben is többször is kitört kb. 2-3 km magasra emelve vulkáni hamufelhőt. A kitörést jól jelzik a szeizmogramok jelei is:

Forrás: Badan geologi

A hegy délnyugati oldalán hamuesőt jeleztek. A hegy meredek oldalának völgyeiben (elsősorban a déli Gendol völgyben) továbbra is rendszeresen zúdulnak le izzófelhők, azonban ezek egyelőre csak 3-4 km távolságba jutnak (a keddi pusztító kitörés során 5 km távolságba söpört végig az izzófelhő). A hatóságok igyekeznek a hegy közelében élőket, a házukhoz visszatérőket ismét biztonságos helyre irányítani.

Forrás: Tribun Medan

A Merapi tetején izzó lávadóm türemkedik ki, amit a tegnap esti webkamera képen is látni lehetett. Az instabil lávadóm időszakos összeomlása vezet az izzófelhők és izzó törmeléklavinák lezúdulásához, amik mindent elsöpörnek az útjukból. A Merapi kitörése továbbra is eltér a szokottól, azaz jóval robbanásosabb. Ez a gyorsan felemelkedő friss magma nagyobb gáztartalmával magyarázható.

Forrás: Kompas.com

Kljucsevszkoj és Shivelucs: Működésben a kamcsatkai nagyágyúk is. A Kljucsevszkoj 9 km magasra küldött fel vulkáni hamufelhőt, majd látványos lávatűzijáték kitörés és vékony lávafolyások jellemezték az egész héten. A vulkáni hamufelhő a tűzhányótól keletre 2300 km távolságba terjedt! A riasztási fokozat továbbra is a legmagasabb, vörös, ahogy a Shivelucs vulkán esetében is, amelyik szintén 10 km magasra zúdított ki vulkáni hamufelhőt! Vulkáni hamuhullást jeleztek még 100 km távolságban is!

A Kljucsevszkoj október végi kitörése. Forrás: KVERT

Piton de la Fournaise: A vulkáni működés még mindig zajlik, sőt, a helyi vulkanológiai obszervatórium jelentése szerint erősödtek a a magma felemelkedését jelző földremegések, felszínemelkedés, valamint a gázkibocsátás. Lehetséges, hogy egy újabb fázisba lép rövidesen a vulkáni működés!