Kljucsevszkoj - a tűzhányók királynője, írtam a Tűzhányó blog facebook csoportjában, ahol az előző este színpompás előadásban gyönyörködhettünk. A jelző nyilvánvalóan szubjektív, de azt gondolom, hogy ez a megkapóan szépséges fiatal (még nem egészen 7000 éves!) tűzhányó megérdemli ezt a címet. Sőt, lehetne tovább fokozni, hiszen olyan hihetetlen aktivitást mutat, ami nem gyakori a tűzhányók világában! Elég csak ránéznünk a kitörési időpontokra (amelyek csak az 1600-as évek legvégétől adnak pontos információt), azt hiszem joggal mondhatjuk, hogy ez a fiatal királylányka ultraaktív természetű! Az elmúlt napokban erről látványos bizonyságot tett. Magasba csapó lávaszökőkút a parádésan szabályos vulkán csúcsán, a mintegy 750 méter széles kráteréből, mint egy monumentális gyertya, a meredek oldalon pedig izzó lávafolyam ereszkedik lefelé. Mindeközben sűrű hamufelhő gomolyog több kilométer magasba.
A Kljucsevszkoj megjelenése önmagában is magával ragadó, a vulkanológusnak azonban kérdések sokaságát nyújtja. Az ilyen meredek oldalú, égbe magasodó tűzhányók, amit sokan rétegvulkánnak neveznek, általában a nehezebben folyó andezites magmával táplálkozó vulkánokra jellemző. A Kljucsevszkoj vulkánt azonban bazaltos magma építi! A tankönyvekben a bazaltos vulkánokat többnyire lapos pajzsvulkánként jellemzik, hogyan lehetséges akkor, hogy itt egy ilyen meredek oldalú vulkán épül? Mégpedig szédítő gyorsasággal, hiszen, ahogy írtam mindössze 7000 év alatt magasodott ki ez a 4750 méter magas, a környező síkságból 2900 méterrel kiemelkedő vulkán. Egyértelmű válasz nincs rá, az ok talán az lehet, hogy a gyakran ismétlődő vulkáni kitörések viszonylag kis térfogatú magmát hoznak a felszínre, így nem alakulhatnak ki messzire elfolyó lávaleplek. Persze folytathatnánk tovább a kérdésfelvetést, hogyan lehetséges, hogy egy ekkora bazalt tűzhányó épül fel egy alábukási (szubdukciós) övezetben, ahol inkább az andezit és dácit vulkánok a gyakoribbak? Nos, erre a választ már a Természet Világa augusztusi számában is igyekeztem megadni.
Ennek a lényege, hogy a kamcsatkai vulkánok közül különösen az északi részen lévők az ultraaktívak. Ezek különleges helyzetben vannak, mert az alábukó Pacifikus kőzetelem peremi része fölött helyezkednek el. Itt forró asztenoszféra kőzetanyag áramlik lassan fel az alábukó lemez alól és ahogy felfelé mozog, a nyomáscsökkenés következtében megolvad. A földköpeny anyag olvadása során pedig bazaltos magma jön létre. A különleges magma produktivitáshoz azonban úgy tűnik egy másik esemény is hozzájárul. A geofizikai adatok értelmezése során az körvonalazódik, hogy az alábukó kőzetlemez darabjai a földköpeny nagyobb mélységében időszakosan leszakadnak, a felszabaduló helyre pedig szintén asztenoszféra anyaga áramlik. Összességében, a felfelé mozgó jelentős tömegű asztenoszféra kőzetanyag olvadása nagy mennyiségű bazaltos magmát hoz létre. Ahogy a bazaltos magma elér egy kritikus térfogatot, elindul felfelé és a földkéregben nyíló hasadékokon keresztül akár nagyon gyorsan elérheti a felszínt. A Kljucsevszkoj vulkáni csoport térségében számos széthúzásos tektonikai törésvonal húzódik, itt tehát különösen gyakoriak a bazalt vulkáni kitörések (l. pl. Tolbacsik kitörés is). Máshol, a földkéregben megakad a bazaltos magma, ahol részben megolvasztja a földkéreg anyagát, keveredik vele és ezzel szilíciumdioxidban gazdagabb (andezites, dácitos) magma jöhet létre. Ekkor másfajta vulkáni működés játszódik le: viszkózus lávadóm kitüremkedés és erőteljes robbanásos kitörések. Ezt a fajta vulkáni működést mutatja a Kljucsevszkojtól északra található Sivelucs, valamint a közeli Bezimjannij.
Végül, egy pillantás az egyik webkamerára, íme továbbra is látványosan előadást ad a kamcsatkai királylányka:
További remek fotók és webkamra képek a KVERT honlapján, valamint a Tűzhányó blog facebook csoportjának oldalán láthatók.
 |
Magasba csapó lávaszökőkút és gomolygó vulkáni hamufelhő: működésben a Kljucsevszkoj. Forrás: Kljucsevszkoj webkamera
A Kljucsevszkoj megjelenése önmagában is magával ragadó, a vulkanológusnak azonban kérdések sokaságát nyújtja. Az ilyen meredek oldalú, égbe magasodó tűzhányók, amit sokan rétegvulkánnak neveznek, általában a nehezebben folyó andezites magmával táplálkozó vulkánokra jellemző. A Kljucsevszkoj vulkánt azonban bazaltos magma építi! A tankönyvekben a bazaltos vulkánokat többnyire lapos pajzsvulkánként jellemzik, hogyan lehetséges akkor, hogy itt egy ilyen meredek oldalú vulkán épül? Mégpedig szédítő gyorsasággal, hiszen, ahogy írtam mindössze 7000 év alatt magasodott ki ez a 4750 méter magas, a környező síkságból 2900 méterrel kiemelkedő vulkán. Egyértelmű válasz nincs rá, az ok talán az lehet, hogy a gyakran ismétlődő vulkáni kitörések viszonylag kis térfogatú magmát hoznak a felszínre, így nem alakulhatnak ki messzire elfolyó lávaleplek. Persze folytathatnánk tovább a kérdésfelvetést, hogyan lehetséges, hogy egy ekkora bazalt tűzhányó épül fel egy alábukási (szubdukciós) övezetben, ahol inkább az andezit és dácit vulkánok a gyakoribbak? Nos, erre a választ már a Természet Világa augusztusi számában is igyekeztem megadni.
 |
 |
Péntek esti show - Kljucsevszkoj a webkamerákon keresztül. Forrás: Kljucsevszkoj webkamera és Kljucsevszkoj webkamera
Ennek a lényege, hogy a kamcsatkai vulkánok közül különösen az északi részen lévők az ultraaktívak. Ezek különleges helyzetben vannak, mert az alábukó Pacifikus kőzetelem peremi része fölött helyezkednek el. Itt forró asztenoszféra kőzetanyag áramlik lassan fel az alábukó lemez alól és ahogy felfelé mozog, a nyomáscsökkenés következtében megolvad. A földköpeny anyag olvadása során pedig bazaltos magma jön létre. A különleges magma produktivitáshoz azonban úgy tűnik egy másik esemény is hozzájárul. A geofizikai adatok értelmezése során az körvonalazódik, hogy az alábukó kőzetlemez darabjai a földköpeny nagyobb mélységében időszakosan leszakadnak, a felszabaduló helyre pedig szintén asztenoszféra anyaga áramlik. Összességében, a felfelé mozgó jelentős tömegű asztenoszféra kőzetanyag olvadása nagy mennyiségű bazaltos magmát hoz létre. Ahogy a bazaltos magma elér egy kritikus térfogatot, elindul felfelé és a földkéregben nyíló hasadékokon keresztül akár nagyon gyorsan elérheti a felszínt. A Kljucsevszkoj vulkáni csoport térségében számos széthúzásos tektonikai törésvonal húzódik, itt tehát különösen gyakoriak a bazalt vulkáni kitörések (l. pl. Tolbacsik kitörés is). Máshol, a földkéregben megakad a bazaltos magma, ahol részben megolvasztja a földkéreg anyagát, keveredik vele és ezzel szilíciumdioxidban gazdagabb (andezites, dácitos) magma jöhet létre. Ekkor másfajta vulkáni működés játszódik le: viszkózus lávadóm kitüremkedés és erőteljes robbanásos kitörések. Ezt a fajta vulkáni működést mutatja a Kljucsevszkojtól északra található Sivelucs, valamint a közeli Bezimjannij.
 |
 |
A kamcsatkai vulkánok elhelyezkedése (a pontozott vonalak az alábukó kőzetlemez mélységét mutatják; balra) és lemeztektonikai modell a vulkáni ív északi részének különleges aktivitásának magyarázatára. Ábrák: Harangi Szabolcs, Természet Világa augusztusi száma
Végül, egy pillantás az egyik webkamerára, íme továbbra is látványosan előadást ad a kamcsatkai királylányka:
 |
Magyar idő szerint szombat késő-délelőtti webkamra ké a Kljucsevszkoj működéséről. Forrás: Kljucsevszkoj webkamera
További remek fotók és webkamra képek a KVERT honlapján, valamint a Tűzhányó blog facebook csoportjának oldalán láthatók.
A látványos kitörések mellett egy kevéssé látványos, de érdekes vulkáni hír Izlandról: http://tuzhanyo.blogspot.hu/p/legfrissebb-rovidhirek.html
VálaszTörlésEzt a megjegyzést eltávolította a szerző.
VálaszTörlésParoximális kitörés történt az Etna Új Délkeleti Kráterében.
VálaszTörlésMinden úgy történt, ahogy azt már megszoktuk, de mindig történik valami különös.
Most ez az Északkeleti Kráter felébredése.
Jelenleg is folyamatos hamukibocsájtást folytat a kráter.
Kíváncsi vagyok mivel fog előrukkolni a későbbiekben a mama Etna.
Lehet az Északkeleti Kráter fog paroximális kitörést produkálni ;)