2012. január 27., péntek

Ismét ébredezik az Etna!

Frissítés: Évi, 2012.02.07. kedd:
Az Etnán megfigyelt enyhe, szakaszosan bekövetkező stromboli-típusú kitörések továbbra is folytatódnak. Február 6-án az előzőekhez képest a robbanások gyakoribbak, illetve némely esetben nagyobb erejűek voltak, mint az elmúlt napokban. Számos robbanást követően a kiszórt hamu a Valle del Bove-ben is lerakódott. A kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt jelenleg is alig látható valami a webkamerákon.
Boris Behncke, a Cataniai Obszervatórium egyik kiváló vulkanológusa szerint az Etna Új Délkeleti Krátere jelenleg (2012. január 27. óta) nem a tavaly megszokott, a paroxizmusokat közvetlenül megelőző, illetve azokhoz vezető aktivitást mutatja. Az Etna most "ráérősebb", azonban ettől még a mostani visszafogott működése vezethet paroximális kitöréshez. De az is elképzelhető, hogy a tűzhányó aktivitásában most változás történik, valamivel szabályosabb lesz, és kevésbé intenzíven, de folyamatosan fog működni.

Az Új Délkeleti Kráter stromboli-típusú működése 2012. február 6-án (a képet készítette: Marco Di Marco, EtnaWalk).

Frissítés: Évi, 2012.02.03. péntek:

Egyelőre még továbbra is várat magára az Etna következő paroxizmusa. Viszont ezen a héten is folytatódtak a szakaszosan bekövetkező kisebb hamukitörések az Új Délkeleti Kráterből: január 29-én, 30-án és február 2-án este, illetve 3-án kora reggel. Az utóbbi három esetben ismét megjelentek az izzó lávacafatok is (néhányszor tíz méteres magasságba repültek a kráterperem fölé), továbbá tegnap késő este-ma hajnalban egy kisebb növekedés történt a tremor amlitúdójában. Sajnos január 30. óta az időjárási viszonyok miatt a webkamerákon nem sok mindent lehet látni (a felhőkön kívül), de szerencsére ma reggel sikerült elkapni egy nagyszerű pillanatot:

Kis hamukilövellés az Etna Új Délkeleti Kráteréből 2012. február 3-án helyi idő szerint reggel 7:15-kor (a webkameraképet készítette: Gitta Dodt, az Eruptions blog egyik olvasója).

Frissítés: Évi, 2012.01.28. szombat:
A Cataniai Obszervatórium legfrissebb jelentése szerint a tegnapi nap folyamán további kisebb robbanások történtek az Új Délkeleti Kráterben (ezek között néhány perc vagy több mint egy óra szünet volt). Az egyik robbanás alkalmával (helyi idő szerint 22:40-kor) izzó lávacafatok is a levegőbe kerültek (néhányszor tíz méteres magasságba a kráterperem fölé) , majd 23:31-kor egy enyhe stromboli-típusú robbanás is történt. A mai napon tovább folytatódott az Új Délkeleti Kráter tegnapi működése (kisebb hamukilövellések szabálytalan időközönként). Egyelőre továbbra sincs erőteljesebb aktivitás, a tremor amplitúdója is kicsi, azonban a mostani események egy következő paroximális kitörés előjelei lehetnek.

Eredeti bejegyzés: Évi, 2012.01.27. péntek:

A
2012. év első paroxizmusa (január 5.) után 22 nappal ma újra az ébredezés jeleit mutatja a szicíliai Etna tűzhányó Új Délkeleti Krátere! Helyi idő szerint 12:24-kor egy erős robbanással sűrű hamufelhőt lövellt ki az Új Délkeleti Kráter kúpja, mely több száz méter magasra emelkedett a kráter fölé, majd kelet felé sodródott. A Cataniai Obszervatórium hőkameráján jól megfigyelhető volt ez az esemény, mely két nagyszerű képpel együtt megtekinthető az Etna Walk honlapján, amelyet folyamatosan frissítenek. Nem sokkal később (helyi idő szerint 13:33-kor) egy újabb, az előzőhöz hasonló hamufelhő emelkedett a magasba az Új Délkeleti Kráter kúpjából. A tremor (földremegés) amplitúdójában egyelőre nem látható növekedés, de érdemes az este folyamán szemmel tartani a tűzhányót!


Best Blogger Tips

2012. január 23., hétfő

Friss hírek a costa ricai Turrialba tűzhányóról

A Turrialba vulkán csúcsrégiója és három krátere észak felől (a kép forrása).

A 3340 méter magas Turrialba Costa Rica egyik legterjedelmesebb tűzhányója. Csúcsrégióját egy 800*2200 méter széles mélyedés foglalja el, melyben három kráter található. E kráterekre gyakori fumarola tevékenység jellemző, továbbá az elmúlt 3500 évben öt nagy robbanásos kitörést produkáltak.

2012. január 12-én egy új kis (kb. 3*5 méteres) kürtő nyílt fel a vulkán nyugati csúcskráterének délkeleti oldalában, mely hamuból, valamint forró gázokból és gőzből álló felhőt lövellt a magasba. A kidobott hamu nem friss magmaanyagot képviselt, hanem korábban képződött kőzetanyagból állt. A hamufelhő 500 m magasra emelkedett a kráter fölé, és főként É-ÉK-felé sodródott, bár hamuhullást jelentettek a tűzhányótól 27 km-re DNY-ra található Tres Ríos településről is.
Ez az esemény a helyi vulkanológiai és szeizmológiai obszervatórium (OVSICORI-UNA) jelentése szerint a következővel magyarázható: 2007 óta a Turrialba tűzhányó működésének egy olyan szakaszába lépett, amelyet passzív, de erőteljes kigázosodás jellemez, melynek során jelentős mennyiségű gázt és gőzt juttat az atmoszférába. Azonban a forró gőz és gázok egy része felhalmozódott a felszín alatt, melynek következtében megemelkedett a felszíni hőmérséklet és a belső nyomás, fokozódott a fumarola tevékenység, és egyre több (az ilyen körülmények között stabil) hidrotermális ásványfázis vált ki. A gázok fokozatos felhalmozódása túlnyomást idézett elő, mely január 12-én szétrepesztette a fluidumokkal erősen átjárt kőzetet, és felnyitott egy új, ún. fumarolakürtőt. Az újonnan felnyíló kürtőből a hamuval együtt nagyobb (kb. fél méteres) kőzetfragmentumok is kirepültek. Vagyis ez az esemény nem volt sem freatikus, sem magmás robbanásos kitörés, hanem egy túlnyomás okozta kis kürtő felnyílása, mely a hirtelen nyomás-felszabaduláskor korábbi kőzetfragmentumokat lövellt ki magából.
Január 18-án újabb, jóval erőteljesebb hamukiáramlást észleltek ugyanabból a kis kürtőből, mely 12-én működésbe lépett. A kürtő kiszélesedett, és a hamufelhő most már 4-6 km magasra emelkedett a tűzhányó fölé, majd kelet felé terjedt. A január 12-i kürtőfelnyíláskor csak a vulkánon szokásos szeizmikus aktivitás volt megfigyelhető, viszont 18-án az erős hamukiáramlás kezdetével egy időben a szeizmométereken megjelent a harmonikus tremor (földremegés), melynek egyértelmű oka a forró, nagy nyomású fluidumok mozgása volt.


Nagyszerű videófelvétel a Turrialba nyugati csúcskráterének délkeleti oldalában felnyílt kürtő január 18-i erőteljes működéséről (a videó forrása: OVSICORI-UNA).


Best Blogger Tips

2012. január 15., vasárnap

Tovább folytatódik az afrikai vulkán-show

A kongói Nyamuragira (más néven Nyamulagira) vulkán kitörése tavaly november 6-án kezdődött és több mint 2 hónap után töretlen erővel továbbra is látványos lávaszökőkút kitörésekkel kápráztatja el a helyi hatóságok által a médiákon keresztül helyszínre hívogatott turistákat.
A legfrissebb videofelvétel és a gorilla.cd beszámolója szerint továbbra is izzó lávacafatok csapnak fel a friss vulkáni fröccskúpból. A NASA Earth Observatory január 3-i képén megfigyelhető az északkelet felé kígyózó, nyílt felszínű lávafolyás, a robbanásos kitörést pedig érzékelhető kéndioxid gázkiáramlás kíséri.

Innen távolból is élvezzük tehát a Föld e nagyszerű látványos folyamatát videofelvételen:


... és néhány pazar képen keresztül a gorilla.cd jóvoltából:



A Nyamuragira jelenlegi kitörésének időbeli hossza már meghaladja az elmúlt évtizedek jóval rövidebb kitöréseinek időtartamát. Best Blogger Tips

2012. január 11., szerda

Santorini: erős szeizmikus aktivitás...

Frissítés (Szabolcs, január 11, 22:43):

Újabb hírek jelentek meg a VolcanoDiscovery weblapján! Innen pontosítható az egyes szeizmogramok elhelyezkedése is. A bejegyzésben bemutatott SANT állomás például egy hegy tetején van, 540 méter magasan, azaz könnyen lehet, hogy a mai folyamatos "földremegés" jelekhez az erős szél is hozzájárulhatott! A városban, 220 méter magasan lévő állomás (THRA) szeizmogramja már nem mutatja az erős földremegést, azonban rajta jelentős számú mikrorengés jele látható. Ez talán közelebb van a valósághoz. A helyzet bonyolultságát jelzi, hogy egy másik szeizmikus mérési hálózat (Aristotle University os Thessaloniki) további szeizmométer állomásokat is működtet, például Nea Kameni szigetén is. Az itteni szeizmométeren szintén nem jelennek meg az erős földremegés jelek, azonban itt is láthatóak a gyakori, de kis magnitúdójú vulkano-tektonikus földrengések:

Balra a Thera városában 220 méter magasan lévő szeizmikus állomás mai szeizmogramja, jobbra pedig a Nea Kameni szigetére kihelyezett szeizmogram. Ezeken intenzív földremegés nem, azonban gyakori mikrorengések megfigyelhetők.


Összességében, azt a VolcanoDiscovery szakemberei is megerősítik, hogy a tavaly nyár óta tartó szokásosnál erősebb szeizmikus aktivitás valószínűleg friss magma benyomulását jelezheti. Ez, ahogy azt az eredeti blog beírásban is jeleztük még nem jelenti azt, hogy vulkáni működés kezdődik rövidesen, csupán azt, hogyan éli egy éppen szunnyadó vulkán az életét. Miközben alszik, azért a mélyben töltődik fel a rendszer. Hasonló esemény a az izlandi Katla alatt többször is volt 1999 óta. A figyelem tehát szükséges, azonban vulkáni kitörés nézőbe induló hajókra még kár jegyet venni.

Eredeti bejegyzés (Szabolcs, január 11, 15:43):

Az elmúlt hónapokban erősödött a földrengéses (szeizmikus) aktivitás Santorini környékén. A földrengések típusa különböző, vannak egyértelműen vulkano-tektonikus rengések, de szinte mindennapos az olykor intenzív földremegés is. E kettős jelleget érzékeltetik az alábbi szeizmogramok:

A szeizmogramok érzékletesen szemléltetik az intenzív szeizmikus aktivitást Santorini szigetén január 8-án (balra) és január 9-én (jobbra). A rövid periódus idejű jelek vulkano-tektonikus rengést jeleznek, a hosszan elnyúló, hosszú periódusidejű jelek pedig a földremegésre utalnak. Forrás: Athéni Egyetem, Geofizikai és Geotermikai tanszék


A szeizmogramokon kirajzolódnak a töréses eseményekhez (kőzettestek elmozdulásához, repedések, hasadékok felnyílásához) kapcsolódó rövid periódus idejű földrengések, amelyek között akár 3-as magnitúdót meghaladók is vannak (mint például a január 8-i és 9-i képeken). Emellett szinte minden nap vannak földremegéses időszakok, amely rengéseket magma és/vagy túlnyomás alatt lévő gázok mozgása idéz elő. A vulkano-tektonikus földrengések viszonylagos gyakorisága, hipocentruma (5-7 km mélyen), valamint az ismétlődő földremegés események kétségtelen jelei annak, hogy Santorini szigete alatt magma mozgolódik! Január 9-én egy 3,3-as magnitúdójú tektonikus eredetű rengés volt helyi idő szerint 8:40-kor, amit erős földremegés kísért. Ez megerősíti, hogy a tektonikus rengések is magmás mocorgáshoz kapcsolódhatnak!
A földrengések nagy része a Santorini kaldera alatt pattan ki, összességében pedig egy délnyugat-északkeleti trendet rajzol ki, ami megfelel a Santorini és a víz alatti Kolumbus vulkán között húzódó törésvonalnak (úgynevezett Kameni törésvonal).

A földrengés epicentrumok eloszlása 2011. október 12. és 2012. január 10. között. Forrás: ISMOSAV


Santorini vulkáni szigete egy ív alakú vulkáni zóna része, ami Aeginától Nysirosig húzódik az Égei-tengeren át. A baloldali kép a sziget szerkezeti képét mutatja. A Kameni vonal átmegy a Nea-Kameni tűzhányón. Forrás: decadevolcano.net


Következik-e ebből, hogy rövidesen vulkáni működés indul meg? A válasz nem egyértelmű: lehet, de nem biztos! Aktív vulkáni területen nem ritkán fordul elő hasonló esemény és aztán nem történik vulkáni működés. Annyit jelent csupán, hogy esetleg friss magma érkezett a magmatározó rendszerbe, ami mobilizálta a vulkáni gázokat, amelyek a megnyíló kőzetrepedések mentén távoztak. Végül, a magmás rendszer stabilizálódott és a szeizmikus aktivitás is visszatért a mindennapos kerékvágásba. Azonban ezek a jelek kétségtelenül figyelmeztetőek is lehetnek, mert elvezethetnek akár vulkáni működéshez is! Az értelmezéshez további adatokra is szükség lenne, mint például a földfelszín deformáció adataira, gázösszetétel mérési adatra stb.
Mindenesetre jó tudni azt, hogy a Kameni vonal átszeli a sziget legfiatalabb vulkáni felépítményét a Nea Kameni tűzhányót és az elmúlt időszak vulkáni működése szinte mindig erre a tektonikus zónára koncentrálódott. A Nea Kameni legutolsó kitörése pontosan 62 éve volt, 1950. január 10-től február 2-ig tartott a lávaöntő kitörés (Liatsikas lávadóm).

A Palia Kameni és Nea Kameni egyszerűsített vulkanológiai térképe a kitörések során létrejött lávafolyásokkal és a legutolsó, 1950-es kitörés egy képe. Forrás: santorini.com


1950 előtt a Nea Kameni viszonylag aktív volt, a kitörések ideje: 1939-41, 1925-28, 1866-70, amit megelőzően több mint 150 évig volt nyugodt a vulkán. Csak a kitörési évszámokból azonban nem indulhatunk ki. Bár nem feltétlenül vezet ez a mostani, viszonylag erős szeizmikus aktivitás vulkánkitöréshez, azért jó az élő szeizmogramon tartani a szemünket és időszakonként megnézni a VolcanoDiscovery híreit, ahol folyamatosan követik az eseményeket.
Végül, fontos hangsúlyoznom azt, hogy bár ezek az események Santorini szigetén zajlanak és akár elvezethetnek vulkánkitöréshez, ez azonban NEM jelenti azt, hogy megismétlődik a jó 3650 évvel ezelőtti katasztrofális, a minoszi kultúrát is elpusztító vulkánkitörés!!!

Best Blogger Tips

2012. január 6., péntek

Látványos kitöréssel kezdte az évet az Etna

Több mint 50 napot kellett várni az Etna újabb látványos paroximális kitörésére. Ez volt a tavaly január elején kezdődött kitörési fázis 19-dik lávaszökőkutas kitörése, idén pedig az első vulkánshow! A tűzhányó királynő mindent jól előkészített, hogy a legpompázatosabb előadást mutassa be. Az előkészületeket már mi is jeleztük, de aki igyekezett fennmaradni az este, hogy valamelyik webkamerán kövesse az eseményeket annak sokáig kellett várni. A királynő hosszú felvezetést adott és jó érzékkel megvárta a hajnalhasadtát, hogy kitörése kiteljesedjen, azaz elérje a vulkáni működés a paroxizmusát.

Paroximális Etna kitörés január 5 hajnalán. Forrás: Etnawalk


A kitörés különlegességét adta, hogy a vulkáni hamuval telített kitörési felhő egy része saját súlya alatt összeomlott és oldalirányba csapott ki. A forró piroklaszt-ár a hideg hóval való kölcsönhatása további robbanásos reakciót eredményezett. Noli és a német Gitta Dodt a webkamera képekből remek animációt vágott össze, az alábbiakban pedig a kitörés dinamikáját kiválóan bemutató videofilmet ajánljuk a felvezető lávatűzijáték kitöréstől a paroximális lávaszökőkút kitörésig.

Az idei első Etna látványshow két mozzanata. Élvezze az Etnawalk teljes videofelvételét!


További remek fotókat és videofelvételt tett közre természetesen Boris Behncke is, valamint Csanády Krisztina jóvoltából kihagyhatatlan e káprázatos fotósorozat megtekintése is!

"Tűz és hó" - Boris Behncke lenyűgöző filmfelvétele az Etna idei első kitöréséről.


Best Blogger Tips

2012. január 5., csütörtök

Milyen vulkáni kitörés lehetséges a német Eifel térségében?

Lassan talán sikerült elsímitani a német "szupervulkáni" (rém)hír keltette hullámokat, ami azonban nekünk vulkanológusoknak azért adott egy jó lehetőséget arra, hogy egyrészt megismertessük mit nevezünk valóban szupervulkáni kitörésnek, továbbá azt is, hogy Európa belsejében is vannak aktív vulkáni területek, ahol nincs kizárva, hogy vulkáni működés induljon be még akkor is, ha jelenleg minden nyugodtnak látszik. Most már talán van arra is egy kis idő, hogy az előző bejegyzés végén írottakhoz igazodva nyugodtan nézzük meg, mit lehet tudni erről a német területen lévő vulkáni mezőről, mi az oka annak, hogy belesodródott ebbe a történetbe.

A Németország nyugati részén található Eifel vidéke egykor látványos, olykor pusztító vulkánkitörések színtere volt. A telt körök és háromszögek egyedi vulkáni központokat jeleznek. A 12900 évvel ezelőtt kialakult Laacher-see kaldera az északkeleti vulkáni csoportban helyezkedik el. Forrás: H.-U. Schmincke


A térképen két vulkáni csoport rajzolódik ki, az egyik a nyugati Eifelben, a másik pedig az Eifel keleti részén. A nyugati terület mintegy 600 négyzetkilométer nagyságú és közel 250 vulkáni kúpot tartalmaz. Ezek részben salakkúpok, részben pedig úgynevezett maar vulkánok, amelyek esetében hiába keressük a vulkáni formákat, ezek békés, köralakú tavak. A tóvíz alatt azonban jelentős mélyedés húzódik, az egykori heves kitörés során kialakult mély lyukak (úgynevezett diatrémák). A Pulvermaar vize például 74 méter mély! Ezen a területen jellemzően bazaltos magmacsomagok törtek a felszínre, amelyek rövid életű vulkáni kitöréseket eredményeztek, valahogy így:

Így működtek az Eifel bazaltvulkánjai: balra salakkúpot létrehozó lávatűzijáték kitörés, jobbra mély kürtőt kivájó, maar-vulkáni kitörés. (a baloldali kép a Strombolin készült 1992-ben, a jobboldali kép pedig az alaszkai Ukinrek 1977-es kitörését mutatja).


Az Eifel nyugati részén Gerolstein környékén megbúvó mesés tavak a maar-vulkánok névadói. Hasonló vulkáni működés jellemezte néhány millió évvel ezelőtt a Balaton-felvidék területét is, így alakultak ki többek között a Tihanyi-félsziget vulkánjai, Pula és Gérce, ma alginitet rejtő mélyedései és így kezdte meg működését a Badacsony és Szent György-hegy is.

Bármennyire is furcsának tűnik, de ez is egy vulkán (Totenmaar)! Így néznek ki a maar-vulkánok, amelyek esetében a kitörés során egy mély lyuk alakul ki.


A nyugati Eifelben ez a sok apró vulkán 700 ezer és 10 ezer évvel ezelőtti időszakban alakult ki, itt volt a térség legutolsó kitörése is, az Ulmener maar 10-11 ezer évvel ezelőtt keletkezett.
Az Eifel keleti felén kb. 100 vulkán található, itt azonban a salakkúpok dominálnak. A vulkáni működés itt kb. 500 ezer évvel ezelőtt indult meg és a legutolsó kitörés 12900 éve volt. A nyugati területhez képest a fő különbség itt az, hogy nem csak bazaltos vulkánok jelnnek meg, hanem négy nagy kaldera is. Ezek olyan vulkáni formák, amelyek mellett szintén könnyen elmegy az ember, hiszen vagy lapos mélyedések vagy kiterjedt tavak. A maar tavakhoz képest a különbség, hogy ezek mérete jóval nagyobb és a tavak mélysége többnyire kisebb. Kialakulásuk hatalmas (de nem szupervulkáni!) kitöréshez kapcsolódik. Ekkor a földfelszín alól eltávozó nagy mennyiségű magma által visszahagyott üreg teteje beomlik, ami a földfelszínen egy tál alakú mélyedést hoz létre. Ennek nagysága hozzávetőleg megadja a kitörő magma mennyiségét. A mélyedést olykor csapadékvíz tölti ki és ekkor kiterjedt tavak alakulnak ki, ilyen például a Laacher-see:

... és ez is egy vulkán, a Laacher see vízzel kitöltött kalderája, ami 12900 éve keletkezett.


Az első kaldera-formáló kitörés 450-500 ezer éve volt (Kempenich kitörés), ezt követte 360-450 ezer éve a hatalmas Rieden kitörés, amikor 5 köbkilométer magma zúdult a felszínre, majd jött a wheri kitörés 215 ezer éve és végül 12900 éve történt a Laacher-see kitörés, amikor 6 köbkilométer térfogatú fonolitos magma tört ki, közel 20 köbkilométer nagyságú vulkáni üledéket létrehozva. Ennek nyomán alakult ki a Laacher-see kaldera. A kitörési felhőt a szél észekkelet felé vitte, a vulkáni hamurétegek Skandináviában több helyen is megtalálhatók.

A vulkáni hamufelhő elterjedése a Laacher-see kitörés után. A piros szín a felszínközelben szétterjedő, mindent elsodró vulkáni törmelékárakat jelzik. Forrás: Litt és munkatársainak tanulmánya


A vulkán néhány kilométeres környezetében több méter vastag vulkáni hamu halmozódott fel, ami gátat képezve feltorlaszolta a folyóvizeket és hatalmas áradást okozott. A Laacher-see kitörés környezeti katasztrófát okozott Európa szerte és klimatikus hatása is volt (innen indulhatott ki a mostani rémhír történet csírája), ami a magasabb légrétegekbe jutó nagy mennyiségű kéndioxid gázoknak volt köszönhető. A visszaeső hőmérséklet többek között a fák évgyűrű vastagságainak csökkenésében is tükröződik. A kitörés következtében demográfiai átrendeződés történt és jelentős hatással volt a növény- és állatvilágra is.
Az Eifel vulkáni területet tehát két típusú kitörés jellemzi és feltehetően a jövőben is lesznek ilyen kitörések. Nagyobb a valószínűsége a lokális bazaltos vulkáni kitörésnek, amely esetében a fő problémát az okozza, hogy a bazaltos magma nagyon gyorsan a felszínre tör, azaz nem biztos, hogy sok idő lesz az első előjel megjelenése után... Kérdés az is, hogy hol talál utat magának a bazaltos magma. Az Eifel vidéke most már egy sűrűn lakott terület, nem úgy mint néhány tízezer évvel ezelőtt! A nagyobb, Laacher-see típusú kitörésnek az esélye jóval kisebb és ezt minden bizonnyal egyértelmű előjelek fogják megelőzni. Az ilyen típusú kitörést már szilíciumdioxidban gazdagabb magma táplálja, ami azt jelenti, hogy hosszabb idő telik el a néhány kilométer mélységben lévő magmakamrában, amíg a bazaltos magma kristályosodása egy ilyen magmatípus keletkezéséhez vezet. A legújabb kutatások szerint a Laacher-see kitörés előtt már vagy 20 ezer évvel korábban elkezdett kialakulni a magmakamra és 3-4 ezer évvel korábban már létrejött az a fonolitos magma, ami végül 12900 éve megtalálta a felszínre vezető utat. Vélelmezhetően egy újabb nagy kitörés előtt már a vulkanológusok számára is egyértlemű jelek fognak mutatkozni!

Összefoglalva: az Eifel térsége Európa olyan területe, ahol jelenleg minden békésnek tűnik, de tudni kell, hogy vulkanológiailag potenciálisan aktív terület! Ezt jelzik, az igen gyakori mikro-földrengések, az évszázadok óta felszínre törő széndioxid gázok és a gázok izotópösszetétele is. A térség alatt a földkéregben van magmatömeg, ami akár aktivizálódhat a jövőben és azt is tudjuk, hogy a terület alatti földköpeny is részlegesen olvadt állapotban van. Ez azt jelenti, hogy adott esetben kialakulhat egy olyan bazaltos magmatömeg, ami gyorsan áthatolhat a földkérgen és a felszínre törhet. A tudomány nagy kérdése, hogy mi indít el egy ilyen folyamatot? Vélelmezhetően lesznek észlelhető - akár 2-4 magnitúdójú, mély hipocentrumú - földrengések, mint előjelek, a kérdés csak az, hogy ezután mennyi idő lesz a felkészülésre! A Laacher-see kitöréshez hasonló jövőbeli vulkáni működés esélye sem nulla, de jóval kisebb, mint a bazaltos kitörésé. Valószínűleg ennek azonban hosszabb ideig tartó előjelei lesznek, aminek a szakemberek általi észlelése nyilvánvalóan döntő fontosságú!
Végül, vannak-e még az Eifelhez hasonló jelenleg nyugodt, de vulkanológiailag potenciálisan aktív területek Európa belsejében (leszámítva Olaszországot)? Igen, ilyen terület a közeli német-cseh határvidék, ahol tavaly a földrengésrajok már jelezték ezt a helyzetet, és erre utal a gázok összetétele is, ilyen terület a francia Chaine-des-Puys vidéke (ahol csupán 4000-6000 éve volt az utolsó vulkánkitörés) és ha sokkal kisebb mértékben is, de azért ide sorolható a Tusnád melletti Csomád is, ahol a mélyben szintén még feltételezünk nem teljesen kihűlt magmás testet... Fontos, hogy ezeket a területeket minél jobban megismerjük, hogy elkerüljük a meglepetéseket és persze azért is, hogy tudjuk azt is, mi az, ami csak félelemkeltő hír!

Zárógondolatok...
Olvasóink joggal kérdezhetik, akkor most tervezhetünk utat Gerolsteinbe, vagy éppen a Vulkaneifel, az Eifel Vulkanpark különleges természeti látványosságaihoz, Maria Laach nyugalmat és békét árasztó ódon apátságához vagy éppen eltölteni egy kis időt a Vulkan Brauerei különleges vulkán sörét kortyolgatva? Mások esetleg azt fontolgatják, hogy ezek után érdemes-e ezen a területen befektetéseket eszközölni? Mi lesz, ha jön egy vulkánkitörés? Kell-e egyáltalán félni? Ha nem is lesz szupervulkáni kitörés, de egy kisebb is számtalan gondot okozhat, gondolhatják sokan! Biztosat természetesen a szakember sem állíthat, azonban legjobb tudásom alapján is mindenkit bátorítok, hogy látogasson el erre a gyönyörű vidékre, aki tud akár fektessen be, végezze vállalkozását! Ugyanúgy, mint a Clermont Ferrand közeli csodás vidékre és természetesen a bűbájos, vadregényes Csomádra is! A rendelkezésre álló adatok alapján valószínűsíthetjük, hogy a közeljövőben nem zavarja meg vulkánkitörés e területek nyugalmát, azonban nem tudhatjuk mely generációnak kell majd szembenézni az esetlegesen aggasztó jelekkel. Ezzel azért jó tisztában lennünk!
Fontos tudnunk, hogy a Föld egy dinamikusan működő bolygó, amelynek megvannak az életjelenségei, mint a földrengések és a vulkánkitörések. Az utóbbiak előrejelzéséért sokat tehetnek a vulkanológusok, akiknek kutatásai segítenek megérteni e szemet gyönyörködtető, de sokszor hátborzongató természeti folyamatot. Vannak olyan vulkánkitörések, amelyek lefolyásában nincsen közvetlen tapasztalatunk, nincsenek közvetlen megfigyeléseink. Ilyenek a nagy kaldera-formáló kitörések, ilyenek a hosszú életű vulkáni területek (mint például az Eifel) akár hosszú nyugalmi állapot utáni vulkáni kitörései (erre talán csak a mexikói kukoricaföldön hirtelen kinőtt Parícutin szolgáltatott példát 1943-ban). Ezek kutatása tehát kiemelt fontosságú lehet és ehhez igyekszünk mi is hozzá tenni a magunk szerény eszközeivel kapott eredményeket. A Kárpát-Pannon térség vulkáni működésének vizsgálata ugyanis mindehhez jó alapot szolgáltat. Most már nemzetközi szinten is egyre intenzívebbek például a bazalt vulkáni területek kutatásai, amelynek egyik vezető szakembere az ELTE-n végzett, de ma már Új-Zélandon dolgozó kiváló vulkanológus, Németh Károly. Február végén Aucklandben egy nemzetközi konferencián kiemelt lesz ez a téma, amelyek tapasztalatai sokat segítenek majd a térségünk és akár az Eifel bazalt vulkáni területein lejátszódott vulkáni működések megértésében is. Tapasztalatainkat természetesen továbbra is megosztjuk majd olvasóinkkal!

Best Blogger Tips

2012. január 3., kedd

Nem fog kitörni "szupervulkán" Németországban!

Éppen készítem 2011 vulkáni kitöréseinek összesítését, amikor csörög a telefon és a rendszeresen jelentkező Class FM kedves hírszerkesztője köszönt rám, természetesen egy újabb vulkáni kérdéssel: "Okozhat-e ökológiai katasztrófát egy német szupervulkáni kitörés?" A hírről természetesen tudok, amit a - nem is tudom, hogy jó-e népszerűsíteni - a brit Daily Mail hozott le tegnap és hát természetesen rögtön megjelent, szinte szó szerint ugyanaz a - hogyan is fejezzem ki magam - butaság a hazai sajtóban is... Hát, azt hittem ezzel a témával nem is kell különösebben foglalkozni, annyira elrugaszkodott a valóságtól, de úgy tűnik lesz munkánk bőven ebben az évben is, hiszen 2012 elkezdődött! Most a Laacher-see kitörés megismétlődésével ijesztgetnek!

Nagyon röviden:
1. Németország területén nincsen szupervulkán!
A szupervulkán kifejezést a vulkanológusok egyre kevésbé használják érezvén azt, hogy ennek milyen hatása van a médiára. Az elnevezés egy BBC-Discovery Channell adás nyomán honosodott meg, ami a Yellowstone esetleges kitöréséről szólt. Ennek kapcsán valóban nagyobb figyelem fordult ezekre a hatalmas kitörésekre és a kitörések erősségét jelző VEI skálán a legmagasabb fokozatot elnevezték szupervulkáni kategóriának. Ez azt jelenti, hogy a robbanásos kitörés során több mint 1000 köbkilométer térfogatú vulkáni anyag (tefra) kerül a felszínre. Ez hatalmas mennyiség! A Laacher-see kitörés 12900 évvel ezelőtt "csupán" mintegy 6-10 köbkilométer mennyiségű tefrát dobott ki, ami bár önmagában jelentős térfogat, de messze nem szupervulkáni!

2. Az Eifel térsége valóban vulkanológiailag potenciálisan aktív, de nem várható katasztrofális kitörés!
Mit jelent azonban ez az állítás? Azt, hogy potenciálisan lehet e térségben vulkánkitörés, de az jóval kisebb nagyságú lehet, mint amit most a híradások üzennek! Az utolsó vulkáni működés az Eifel hegység nyugati részén található maar-vulkáni területen zajlott mintegy 10 ezer éve. Azaz nem a Laacher-see kitörés volt a legutolsó, ami egyébként az előzőektől kissé távolabb, az Eifel keleti felén található. Sok jel mutat arra, hogy az egykor látványos, és ritkán pusztító kitöréseket is produkáló területen akár még lehetnek újabb kitörések is. Azonban, ha lesz is ilyen akkor az feltehetően a nyugati-Eifelben zajlik majd és egy robbanásos, úgynevezett freatomagmás maar-vulkáni vagy egy látványos lávatűzijáték-szerű kitörés lesz, ami ijedelmet biztos fog okozni, de katasztrófát nem (inkább turistacsalogató látványosság lesz). A Laacher-see kitörés jelentős mennyiségű magmás anyagot juttatott a felszínre, ami után egy tál-alakú beszakadásos kaldera jött létre (ez maga a tó területe). Egy ilyen kitörés nem egyik napról a másikra következik be, hanem feltehetően sok-sok előjel után.

3. A "szupervulkánoknak" sincsen pontos kitörési ciklusaik!
Ugyanúgy, ahogy a többi vulkánnak sincs! Van, amikor úgy tűnik rendszeresen működnek, de többnyire nem lehet órát igazítani hozzájuk! Az olyan állítás miszerint idézem "ezek a tűzhányók pedig 10-12 ezer évente szoktak kitörni" minden alap nélküli (na ezt sikerült nagyon enyhén, de szépen megfogalmaznom!)!

4. Semmi hasonlóság nincs a Laacher-see vulkánkitörés és a Pinatubo kitörése között!
Ég és föld, vagy alma és körte és sorolhatnánk tovább! Nagyon-nagyon különbözött a két kitörés, nincs semmi értelme ezeket így összehasonlítani!

5. Hol vannak a híradásokban "idézett", az előjelzést adó vulkanológusok?
Természetesen sehol! Ez a legegyszerűbb módja az össznépi riogatásnak: "bizonyos kutatócsoportok", vagy jelen esetben "egyes vulkanológusok" ezt és ezt mondják. Olvasott bárki is neveket ehhez kapcsolódóan? Nem! De így jobban eladható egy színesnek tűnő hír, amit biztosan nagy örömmel olvasnak sokan, mert szeretünk borzongani! Szeretünk félni, szeretjük várni a világvégét! Az ilyen hír tehát érdekes (?) és sokakat kielégít! Igazán, ezek cáfolata már unalmas, hiszen miért jó letörni azt a szép várakozást hogy katasztrófa vár ránk! Bocsánat, én egy ilyen unalmas ember vagyok, ahogy nyilatkoztam "nem kell egy hatalmas sötét ördögöt a falra festeni, elég egy kicsit is". Azaz nem jó ilyen hírekkel félrevezetni az embereket, igazán vannak valóban olyan jövőbeli veszélyes természeti események amelyek bekövetkezése sokkal valószínűbb és talán jobb azokra felkészülni, jobb azokkal foglalkozni. Azonban ez nem egy össznépi riasztgató játék formájában történhet, hanem szakmailag megalapozott tanulmányokkal, elemzésekkel. Ez talán nem annyira színes hír, de talán egyszer hasznosabb lesz...

Best Blogger Tips

2012. január 2., hétfő

Újévi tűzijáték vulkán módra


Gyönyörű tűzijátékkal köszöntötte a 2012-es esztendőt a Sakurajima vulkán Japánban. Magyarországon még december 31. este volt, amikor ott már az új év első hajnalán kitört a japán cseresznyevirágról elnevezett tűzhányó. A vulkán 2011-ben rekordot jelentő 996 alkalommal tört ki és amint látható, nem kellett sokat várni az első idei kitörésére sem. Az alábbi videón - amit CombatArchery töltött fel - a hajnal halvány fényét túlragyogó stromboli-típusú kitörés tűzijátékában gyönyörködhetünk.





Mindemellett sajnos nem csak ezzel a geológiai eseménnyel indult az év Japánban, Tokiótól 495 km-re délre, 348.5 km mélységben 6.8-as magnitúdójú földrengés pattant ki, cunamiriadót nem rendeltek el, adta hírül az IBT.

Best Blogger Tips