A 3340 méter magas Turrialba Costa Rica egyik legterjedelmesebb tűzhányója. Csúcsrégióját egy 800*2200 méter széles mélyedés foglalja el, melyben három kráter található. E kráterekre gyakori fumarola tevékenység jellemző, továbbá az elmúlt 3500 évben öt nagy robbanásos kitörést produkáltak.
2012. január 12-én egy új kis (kb. 3*5 méteres) kürtő nyílt fel a vulkán nyugati csúcskráterének délkeleti oldalában, mely hamuból, valamint forró gázokból és gőzből álló felhőt lövellt a magasba. A kidobott hamu nem friss magmaanyagot képviselt, hanem korábban képződött kőzetanyagból állt. A hamufelhő 500 m magasra emelkedett a kráter fölé, és főként É-ÉK-felé sodródott, bár hamuhullást jelentettek a tűzhányótól 27 km-re DNY-ra található Tres Ríos településről is.
Ez az esemény a helyi vulkanológiai és szeizmológiai obszervatórium (OVSICORI-UNA) jelentése szerint a következővel magyarázható: 2007 óta a Turrialba tűzhányó működésének egy olyan szakaszába lépett, amelyet passzív, de erőteljes kigázosodás jellemez, melynek során jelentős mennyiségű gázt és gőzt juttat az atmoszférába. Azonban a forró gőz és gázok egy része felhalmozódott a felszín alatt, melynek következtében megemelkedett a felszíni hőmérséklet és a belső nyomás, fokozódott a fumarola tevékenység, és egyre több (az ilyen körülmények között stabil) hidrotermális ásványfázis vált ki. A gázok fokozatos felhalmozódása túlnyomást idézett elő, mely január 12-én szétrepesztette a fluidumokkal erősen átjárt kőzetet, és felnyitott egy új, ún. fumarolakürtőt. Az újonnan felnyíló kürtőből a hamuval együtt nagyobb (kb. fél méteres) kőzetfragmentumok is kirepültek. Vagyis ez az esemény nem volt sem freatikus, sem magmás robbanásos kitörés, hanem egy túlnyomás okozta kis kürtő felnyílása, mely a hirtelen nyomás-felszabaduláskor korábbi kőzetfragmentumokat lövellt ki magából.
Január 18-án újabb, jóval erőteljesebb hamukiáramlást észleltek ugyanabból a kis kürtőből, mely 12-én működésbe lépett. A kürtő kiszélesedett, és a hamufelhő most már 4-6 km magasra emelkedett a tűzhányó fölé, majd kelet felé terjedt. A január 12-i kürtőfelnyíláskor csak a vulkánon szokásos szeizmikus aktivitás volt megfigyelhető, viszont 18-án az erős hamukiáramlás kezdetével egy időben a szeizmométereken megjelent a harmonikus tremor (földremegés), melynek egyértelmű oka a forró, nagy nyomású fluidumok mozgása volt.
Ez az esemény a helyi vulkanológiai és szeizmológiai obszervatórium (OVSICORI-UNA) jelentése szerint a következővel magyarázható: 2007 óta a Turrialba tűzhányó működésének egy olyan szakaszába lépett, amelyet passzív, de erőteljes kigázosodás jellemez, melynek során jelentős mennyiségű gázt és gőzt juttat az atmoszférába. Azonban a forró gőz és gázok egy része felhalmozódott a felszín alatt, melynek következtében megemelkedett a felszíni hőmérséklet és a belső nyomás, fokozódott a fumarola tevékenység, és egyre több (az ilyen körülmények között stabil) hidrotermális ásványfázis vált ki. A gázok fokozatos felhalmozódása túlnyomást idézett elő, mely január 12-én szétrepesztette a fluidumokkal erősen átjárt kőzetet, és felnyitott egy új, ún. fumarolakürtőt. Az újonnan felnyíló kürtőből a hamuval együtt nagyobb (kb. fél méteres) kőzetfragmentumok is kirepültek. Vagyis ez az esemény nem volt sem freatikus, sem magmás robbanásos kitörés, hanem egy túlnyomás okozta kis kürtő felnyílása, mely a hirtelen nyomás-felszabaduláskor korábbi kőzetfragmentumokat lövellt ki magából.
Január 18-án újabb, jóval erőteljesebb hamukiáramlást észleltek ugyanabból a kis kürtőből, mely 12-én működésbe lépett. A kürtő kiszélesedett, és a hamufelhő most már 4-6 km magasra emelkedett a tűzhányó fölé, majd kelet felé terjedt. A január 12-i kürtőfelnyíláskor csak a vulkánon szokásos szeizmikus aktivitás volt megfigyelhető, viszont 18-án az erős hamukiáramlás kezdetével egy időben a szeizmométereken megjelent a harmonikus tremor (földremegés), melynek egyértelmű oka a forró, nagy nyomású fluidumok mozgása volt.
Nagyszerű videófelvétel a Turrialba nyugati csúcskráterének délkeleti oldalában felnyílt kürtő január 18-i erőteljes működéséről (a videó forrása: OVSICORI-UNA).
És itt vannak hozzá a műholdképek is a NASA jóvoltából:
VálaszTörléshttp://earthobservatory.nasa.gov/NaturalHazards/view.php?id=42425
http://earthobservatory.nasa.gov/NaturalHazards/view.php?id=77021
Sziasztok!
VálaszTörlésAmatőr kérdés: a videó végén a kürtőből kiáramló gázcsóvában látható fény honnan ered?
Köszönöm a választ.
Arnold
Kedves Arnold!
TörlésA sárga-vörös lángolás a vulkáni gázok öngyulladásának az eredménye ahogy azok reagálnak egymással és érintkeznek a levegővel (oxidáció). Az égési hőmérséklet a színek alapján kb. 700 Celsius fokra becsülhető az OVSICORI-UNA munkatársai szerint.
Részletes leírás:
http://www.ovsicori.una.ac.cr/pdf/2012/turrialba_erupcion_19jan2012_boletin_prensa.pdf
Nézegettem a googlemapson a vulkánt, s ha már arra jártam, vetettem pár pillantást a karibi térségre is. Szerintetek hogy lehet az, hogy nincsenek vulkánok Kubában, Dominikán, Puerto Rico-n? Ott ülnek a mélytengeri árok szélén mint Japán, vagy Kamcsatka, de vulkánoknak se híre se hamva....
VálaszTörlésÜdv Gazz! Nem ilyen egyértelmű a helyzet. A Nagy-Antillák egy oldal elmozdulásos törés rendszer mentén sorakoznak. Igaz nincsenek túl mesze a jelenlegi alábukási zónától, de nem a mentén találhatók (= nem párhuzamos az elhelyezkedésük a mélytengeri árokkal). Azt, hogy magmaképződés és vulkáni működés lesz-e és pontosan hol egy szubdukciós öv mentén, nagyban befolyásolja az egész rendszer geometriája. Az alábukás szöge szintén nagyon fontos.
TörlésAmennyiben időnk engedi sztem megpróbálunk összetenni egy bejegyzést erről.