2014. szeptember 30., kedd

És újra tölt a Sinabung!

Frissítés (2014.10.05. 18:30):
A mai nap folyamán több izzófelhő rohant le a Sinabung oldalán, a reggeli volt a legnagyobb, ami 4,5 km távolságba jutott. Mindez azt jelenti, hogy egy gázokban gazdagabb magma érte el a felszínt és a következő napokban is lehet hasonló eseményekre számítani. Az izzófelhő az egyik legveszélyesebb, legpusztítóbb vulkáni folyamat. Rendkívül gyorsan zúdul le, kiszámíthatatlan, hogy mikor indul el és mindent elsöpör az útjából. Ne feledjük, hogy most több mint 1 éve kell több mint 10 ezer embernek otthonától távol, ideiglenes lakhelyen élni...

Izzófelhő rohan le ma reggel a Sinabung oldalán. Fotók: Hasron David Ginting, Martin Ledanto Sinulingga, Ricky Febriand és webkamera kép


Eredeti bejegyzés:

A sok vulkánkitörés mellett talán el is feledkezünk az indonéz Sinabungról, amelyik meredek oldalán naponta tucatnyi izzófelhő rohant le az év elején. Február 1-én 16-an haltak meg egy hirtelen lerohanó izzófelhő következtében. A több hónapos viszonylagos nyugalom után sokan talán arra gondolhattak, hogy már elmúlt a veszély, a vulkán azonban ma tudtul adta: a veszély továbbra is fennáll! Helyi idő szerint ma délután egy újabb piroklaszt-ár indult ki a vulkán csúcsi részéről, amit egy kivételes videofelvétel is megörökített, íme:

További fotók az izzófelhőről:
Izzófelhő rohan le a Sinabung oldalán. Fotók: Mbah Lewa


Best Blogger Tips

2014. szeptember 27., szombat

Szombati tragédiák: Ontake, Japán és Macalube d’Aragona, Szicília

Frissítés (2014.09.28, 20:55): Az elmúlt 30 év egyik legnagyobb vulkáni katasztrófája
Sajnos az elmúlt bő 24 óra újabb és újabb tragikus hírt hozott és most már a legfrissebb jelentések szerint meghaladja a 31 főt az áldozatok száma (frissítés: hétvégére már 50 fölé kúszott az áldozatok száma és még mindig több, mint 20 az eltűntek száma) és még mindig sok az eltűnt. A váratlan kitörés során sokan menekültek le a hegyről, de több tucat ember igyekezett inkább menedéket találni a közeli szentély falai között. A képek szerint a szürke vulkáni hamutakaróval borított házak teteje sok helyen beomlott. Az ajtókat alig lehetett kinyitni a több mint 20 centiméter vastag hamutömeg miatt. Az emberek lélegzeni alig tudtak, nemcsak a sűrű vulkáni hamuval telített levegő miatt, hanem a vulkáni gázok miatt. Az áldozatok többsége fulladásos halált szenvedett. Pedig ez nem volt egy jelentős kitörés... Sokan kérdeztek és a médiában is sok helyen tették fel a kérdést: nem lehetett ezt a kitörést előre jelezni, főleg Japánban?

Zajlik a mentés a vulkáni hamuval fedett szentély falai között az Ontake kitörése után... Forrás: www.telegraph.co.uk

A válasz nem olyan egyszerű. Egyrészt maga a tűzhányó nem tartozott a veszélyes aktív vagy potenciális aktív tűzhányók közé, az 1979-80-as kitörése (ami ennél nagyobb volt... mi lett volna, ha az ismétlődik meg?...) előtt ismereteink szerint több mint 23 ezer évig nem működött a vulkán, azaz látszólag inaktív volt. Ez a látszólagos nyugalom is hozzájárult ahhoz, hogy a japánok e szent hegye kedvelt zarándok hely és turista célpont volt. A szombati nap különösen szép, napsütéses volt és ez kicsalogatta az embereket a hegyre. Az egyik kulcsmozzanat tehát ez. A tragédia egyik oka a rossz időben, rossz helyen sokan voltak eset. A másik maga a váratlan vulkáni kitörés. A felvételek és az első szakmai értékelések szerint a kitörés freatikus jellegű volt (esetleg a vulcanoi kitörések felé hajló), azaz a robbanásos kitörés elsőrendű oka a felszínalatti vizek felhevülése (például repedések mentén lefelé szivárognak, ahol a vulkán alatti magmatest hőhatása miatt forráspont fölé hevülnek) és hirtelen gőzzé alakulása, ami térfogatnövekedéssel járó folyamat, azaz adott esetben szétveti a kőzettestet. Egy ilyen eseményt NEM LEHET ELŐREJELEZNI, MERT EGY ILYENNEK NINCSENEK ELŐJELEI. Váratlanul, az egyik pillanatból a másikra bekövetkezhet. Nincsenek földrengések, nincsen felszíndeformáció (azaz nem emelkedik a felszín a magma nyomása miatt), nem szivárognak felszínre gázok - egyszerre csak bummmm! Ilyen történt tavaly a Fülöp-szigeteki Mayon vulkánon is, ahol akkor öt turista vesztette életét és majdnem egy ilyen eset történt két alkalommal is az új-zélandi Tongariro vulkánon.
Egyszerűen nincs mit tenni ilyen esetben és ezt EL KELL FOGADNI, bármilyen szörnyű is! A helyzet az, hogy a Föld népessége rohamosan nő, millióan élnek potenciálisan aktív tűzhányók közelében (mi lesz, ha egyszer egy ilyen kitöréssel kell majd szembenézni??), sokan kelnek útra, például másznak fel vulkánokra. Ezek veszélyes hegyek akkor is, ha éppen nem működnek. Aki vulkánokra mászik, tudnia kell, hogy az a tűzhányó esetében milyen lehetséges veszély történhet egy kitörés esetében, tudni kell, hogy ilyen esetben mit kell csinálni, tudniuk kell másoknak is, hogy hova mennek és milyen elérhetőségük van és meg kell érteni, hogy történhet veszélyhelyzet, azaz ismerni kell valamelyest a vulkáni kitörések lefolyását. Új helyzet, ami azonban megint csak felhívja a figyelmet arra, hogy mennyire fontos a szakszerű ismeretterjesztés!

Eredeti bejegyzés:

Miközben rendületlenül zajlik az izlandi Holuhraun lávaöntő kitörés, ami lassan az elmúlt évszázad legnagyobb izlandi vulkánkitörésévé növi ki magát, szombaton egy másik vulkánkitörés került rivaldafénybe. Japánban, a szombat reggeli órákban váratlanul, minden előjel nélkül kitört a szigetország második legmagasabb tűzhányója, az Ontake (vagy más néven Ontake-san). A Smithsonian Intézet adatbázisa mindössze egyetlen kitörést említ az Ontake vulkánon az elmúlt 10 ezer évből, ez 1979-1980-ban történt. Ezt megelőzően úgy tűnik, hogy vagy 23 ezer évig nem működött a tűzhányó, azaz látszólag inaktív volt. A hegy egyike japán szent hegyeinek, ahova zarándokok ezrei érkeztek és kedvelt kirándulóhely is volt. Szombat reggel is vagy 250-en voltak a hegyen, amikor hirtelen heves robbanásos kitörést történt...
Az Ontake szeptember 27-i váratlan robbanásos kitörése (Twitter képek)

Kivételes videofelvétel az Ontake szeptember 27-i kitöréséről. Forrás: KyodoNews

A fotók és videofelvételek szerint vulcanoi-kitörés történhetett, amelynek során a kitörési felhőben nagy mennyiségű kőzetdarab került. A megnehezült vulkáni anyagot a kitörési felhő nem tudta magasba emelni, az hirtelen összeomlott és piroklaszt-árak rohantak le a hegy oldalában. A kitörést sűrű hamuhullás kísérte. A hegyen lévő turisták fejvesztve menekültek, amit egy különleges videofelvétel is megörökített. Többen súlyosan megsebesültek és sajnos az eddigi jelentések szerint egy áldozata is van a vulkánkitörésnek. Kérdés, hogy ez a kitörés csupán egy egyszeri kitörés volt, mint az új-zélandi Tongariro 2012-es kitörése, vagy lesz ennek komolyabb folytatása. Ehhez nélkülözhetetlen a szombati esemény pontos rekonstruálása és a kitörési anyag vizsgálata. Egy biztos, ez a vulkáni működés is ráirányítja a figyelmet arra, hogy a látszólag inaktívnak tűnő vulkánok esetében sem zárhatók ki - akár minden előjel nélküli - kitörések és ennek mozgatórugóinak feltárása egy új kihívást jelent a vulkanológusok számára.
Az Ontake kitörésének következményei (Twitter képek)


Egy fantasztikus videofelvétel a felhők alól kibúvó, felszínhez tapadva lezúduló piroklaszt-árról. Forrás: earthspace101 in YouTube


A szombati napnak egy másik tragikus eseménye is volt, aminek nincs közvetlen kapcsolata a vulkánokkal, azonban ez is egy váratlan kitöréshez kapcsolódik. A szicíliai Agrigento közelében lévő Macalube d’Aragona iszapfortyogó területén egy váratlan metánkitörés következtében két kisgyermek halt meg, akik édesapjukkal éppen akkor sétáltak arra. Ez az iszapvulkáni működés sok tekintetben hasonlít a Kárpátkanyarban lévő Buzău (Bodzavásár, délkelet Kárpátok) környéki iszapfortyogó területhez. A szicíliai iszapfortyogó metánkitörései korábban is elérték a méretes nagyságot (pl. 2008-ban), ez a tragikus eset ráirányítja a figyelmet, hogy ezekkel a veszélyekkel is komolyan kell számolni és erre a turisták, látogatók figyelmét is fel kell hívni (egyes hírek szerint már augusztus óta erősebb gázkitörések történtek...)!

Best Blogger Tips

2014. szeptember 11., csütörtök

Holuhraun kitörés: látványos hasadékvulkáni működés gyarapodó lávamezővel. Gáz lesz?

Az elmúlt héten szakmai konferencia miatt nem tudtunk napi összefoglalókat adni a Bárdarbunga-Holuhraun hasadékvulkáni működésről és a kapcsolódó fejleményekről, most igyekszünk pótolni a legújabb hírekkel!
A látványos lávaszökőkút kitörések mellett zajló lávaöntéses vulkáni működésről naponta jelennek meg szebbnél szebb fotók és videofelvételek. A modern, internetes megosztásokkal jellemzett világunkban gyorsan terjednek az információk, a kihelyezett webkamerákon keresztül pedig élőben követhetjük az eseményeket. Mindez lehetővé teszi, hogy a lemeztektonika egyik legnagyszerűbb folyamatát, két hatalmas kőzetlemez távolodási folyamatát és az ehhez kapcsolódó hasadékvulkáni működés történéseit megfigyelhessük és elemezhessük. Az Izlandi Meteorológiai Intézet (Icelandic Met Office=IMO) példaértékűen végzi az adatszolgáltatást, természetesen szoros összefogásban az Izlandi Egyetem Földtudományi Intézet szakembereivel.
A vulkáni működés egyik leglátványosabb, legnagyszerűbb eseményei: felcsapó lávaszökőkút, előrenyomuló lávafolyam! Fotó: Johanne Schmith és Simon Redfern


Holuhraun 2014 - Eldgos í Vatnajökulsþjóðgarði / Eruption in Vatnajökull National Park from Vatnajökull National Park on Vimeo.

Lávaöntő működés: A hasadékvulkáni működés augusztus 31. óta szakadatlanul zajlik és egyesek már az elmúlt évszázad egyik legnagyobb lávaöntő kitöréséről beszélnek. A méretekről azonban csak becslések vannak. Annyit tudunk, hogy a lávamező már közel 20 négyzetkilométer nagyságú területet fed be, a lávafolyás jelenleg naponta mintegy 100 métert halad előre északkelet felé és a frontja már 17 km távolságba jutott a hasadéktól. Az eddig felszínre került lávamennyiség pontos számadata nem ismert, de becslések szerint még nem éri el a 100 millió köbmétert, (0.1 köbkilométer), azaz egyelőre még elmarad a Krafla 1975-1984-es hasadékvulkáni kitörés 0.2-0.3 köbkilométer lávamennyiségétől. Azonban míg ez utóbbi 9 év alatt gyülemlett fel, a közel 0.1 köbkilométer láva a jelenlegi kitörés során mindössze 2 hét alatt jutott a felszínre, azaz most sokkal nagyobb a kitörési ráta, azaz a kitörési intenzitás (ez most másodpercenként 200-300 köbméterre becsülhető)! Ez többszöröse a Krafla lávaöntő működése során tapasztaltnál! Ha a lávaöntés a mostanihoz hasonló ütemben folytatódik, akkor a Holuhraun vulkáni kitörés valóban Izland történelmi időkben zajlott legnagyobb vulkánkitörései közé juthat. A lávafront már félig keresztezte a Jökulsá á Fjöllum gleccser folyamot, ami a Vatnajökull gleccserből kiindulva halad több ágon észak felé. A láva-víz találkozás egyelőre nem okozott számottevő robbanásos kitöréseket, a lávafronton olykor gőzoszlop emelkedik fel. Érdekes megfigyelni azonban, ahogy az előrenyomuló lávafolyam fokozatosan téríti el a folyóvizet. Izgalmas kérdés, hogy mi történik, ha a láva eléri a jelenleg még néhány kilométer távolságba lévő kiemelkedést, ahol a webkamerák is vannak. Amennyiben északnyugatra tér el, akkor adott esetben elérheti az Askja kalderát, a kis Víti beszakadásos kráter tavát...
A Holuhraun lávamező az űrből és egy közel kép a lávafrontról, ami eléri a 4 méter vastagságot! Fotó: NASA és Simon Redfern

Jön a gáz: Jön, mégpedig jelentős mennyiségben, ami egyre nagyobb problémát okoz a helyszínen és Izland északkeleti részén! A hasadékvulkáni kitörést erős kéndioxid és széndioxid gázkiáramlás kíséri. A kéndioxid gáz jelenlétét a hasadékból felemelkedő szürkéskék felhő, a területre gyakran rátelepedő kékes vulkáni szmog is jelzi. A kellemetlen záptojás szagú kéndioxid gáz jelentős mennyisége miatt még a méréseket végző szakembereknek is többször el kellett hagyniuk a helyszínt, a turisták pedig eleve nem közelíthetik meg a kitörés területét. Az egészségre káros kéndioxid alsó határértéke 350 µg/m3 (egy órás átlagban), illetve 125 µg/m3 (napi átlagban), a WHO szerint viszont napi átlagban a 20 µg/m3 koncentráció is egészségre káros hatással lehet. Ehhez képest a helyszínen több mint 1000 µg/m3 koncentrációt is mértek! A kéndioxid mellett jelentős a széndioxid kiáramlás is, amely gáz nagy sűrűsége miatt a felszíni mélyedésekben ül meg. A terepen dolgozó 10-20 szakember ezért csak gázmaszkban dolgozhat gázmérő detektorokkal felszerelve és a közelükben oxigénmaszkok is vannak, amennyiben jelentős széndioxidot lélegzenének be.
Balra: Kékes köd lepi el Izland keleti felét: ez a vulkáni szmog! Jobbra: a Holuhraun kitörés nyomán kelet felé sodródó kéndioxid felhő az Eumetsat GOME-2 modellje szerint

Balra: Markáns kéndioxid koncentráció csúcs Dublinben szeptember 6-án. Jobbra: a Holuhraun kitörés nyomán Norvégia felé sodródó kéndioxid felhő szeptember 9-én

A légszennyezés azonban nem csak a kitörés helyszínére korlátozódik. A sokszor változó irányú szél északkeleti-keleti irányba sodorja tovább a kéndioxiddal telített légtömeget, aminek következtében az Izland keleti partvidékén élők egyre szennyezettebb levegővel szembesülnek. A tájat kékes köd lepi el és a gáz több mint 100 km távolságban (pl. Reydarfjordur településen) is többeknek egészségügyi problémát okoz. Ilyen magas kéndioxid koncentrációt (2600 µg/m koncentrációt is mértek!) még nem mértek Izlandon a modern műszeres elemzések bevezetése óta! A kénes szmog azonban már túlterjed Izlandon és Európa egyes területeit is elérte. Szeptember 6-án például kiugróan magas kéndioxid koncentrációt mértek Dublinben (a szokott érték mintegy 200-szorosát!). Aztán némileg módosult a szélirány és a következő napokban Norvégia nyugati partvidéke kapott a kénes levegőből azaz több mint 1300 kilométerre a kitörés helyétől! A vulkáni működés távoli hatása... Most Európa nem vulkáni hamut, hanem a kénes szmogot kapja, azonban fontos megjegyezni, hogy ez még messze nem jelent veszélyt, jóllehet egyesek már felidézik a Laki 1783-84-es kitörését kísérő, Európát ellepő kénes szmog következményeit. Fontos leszögeznünk, hogy még messze nem tartunk ott, hogy a bő 230 évvel ezelőtti események megismétlődésétől kellene tartanunk. Ahhoz, hogy komolyabb hatása legyen a vulkáni szmognak Európában szükséges, hogy (1) tartós maradjon a jelentős kéndioxid gáz kiáramlás a vulkáni működés során, sőt ez növekedjen a hasadék továbbnyílásával, a lávaöntés intenzitásának növekedésével; (2) a lávaöntő működéshez robbanásos kitörések is kapcsolódjanak;(3) tartósan kelet felé sodródjon a kénes légtömeg; (4) tartósan magas nyomású időjárási körülmények legyenek, ami Európára nyomja a kénes levegőt. Ez azt jelenti, hogy sok körülmény összejátszása szükséges egy valóban súlyos helyzet kialakulásához. De... De, a potenciális veszély megvan, amivel foglalkozni kell, mint kis valószínűségű, de nagy hatású, nem kizárható eseménnyel. Az európai kormányok, döntéshozók közül egy ilyen lehetőséggel és annak következményeivel komolyan talán csak a britek foglalkoztak. A Brit Geológiai Szolgálat kiváló szakember gárdája példaértékűen foglalta össze a Laki esemény akkori és esetleges egy ehhez hasonló eset következményeit és a tennivalókat, amiről érdemes elolvasni Anja Schmidt leírását is.

Balra: Gázördögök tánca a Holuhraun lávamezőn. Jobbra: a forró gázördögök kialakulása a norvég Nicarnica Aviation infravörös kamera felvételén.


"Gázördögök" tánca: Az izlandi Holuhraun hasadékvulkáni kitörés elképesztő sok izgalmas megfigyelést és újdonságot szolgáltat. Ez utóbbiak közül a legérdekesebb a karcsú "gázördögök" kialakulása. Mindez szinte naponta látható és a webkamerákon is jól követhető. Igazán még meghonosodott nevük sincsen, hiszen ilyen környezetben még nem figyeltek meg hasonló jelenséget. Az év elején az indonéziai Sinabung kitörése során észleltek ilyet. Akkor, a lezúduló izzófelhők finom vulkáni hamuanyaga alakított ki forgószélszerű jelenséget. Ezek azonban nem valódi tornádók, mivel kialakulási mechanizmusuk eltér azoktól és inkább az úgynevezett porördög jelenséghez hasonlítanak. Mindennek hátterében a talaj fölött lévő levegő erős felmelegedése áll, ami így a környezeténél (hidegebb felső légrétegek) könnyebbé válik, amiatt felszáll, a nyomáskülönbség miatt pedig ebbe a légörvénybe beáramlik a levegő és ezzel egy egyre gyorsuló forgómozgás alakul ki. Ez ahhoz hasonlít, amit a műkorcsolya versenyzők esetében is látunk a piruett közben és ilyenek a különleges "tűzördögök" avagy "tűztornádók" is. Valami hasonló jelenség történt a Sinabung forró piroklaszt-árja esetében is, ahol az üledék felett kialakult nagy hőmérsékletű légtömeg emelkedett fel, magába keverve a finomszemcsés hamuanyagot és a gyors pörgés miatt egy karcsú fonálszerű légfeláramlás jött létre. A piroklaszt-ár esetében tehát egyfajta "hamuördögök" tánca zajlott.
A Holuhraun lávamezőn azonban nincsen finom vulkáni hamu, sem por, akkor hogy jönnek ide az ördögök? Nos, itt egy újabb különleges, de a porördögök kialakulásához hasonló természeti eseményt látunk. A forró lávamező felett nagy hőmérsékletű gázréteg alakul ki a kiáramló kéndioxidtól. A jelenség lényege megint csak az, hogy van egy nagy hőmérsékletű gáz anyagunk a földfelszín közvetlen közelében, míg a felső légrétegek jóval hidegebbek. Ehhez hozzájárul még a kavargó szél, ami jelentős szélnyírást hozhat létre (lent szélcsend, feljebb erős szél). Adva van tehát minden a karcsú, pörgő ördögök bejöveteléhez, amelyeket itt "gázördögöknek" nevezhetünk. Szeptember 3-án ilyen "gázördögök" kialakulását vette fel a norvég Nicarnica Aviation infravörös kamerája, amely felvételen jól követhető, ahogy alulról, a földfelszín közeléből kiindulva jönnek létre a vékonyka forró, forgó légörvények.

A Bárdarbunga kaldera folyamatosan süllyed, aminek a mértéke már a 20 métert is meghaladja.

Mire készül a Bárdarbunga és további kilátások: Végül, mik most a kilátások? Egyelőre úgy tűnik, hogy stabilan zajlik tovább a hasadékvulkáni kitörés, ami egyre növeli a lávamező nagyságát. Ha ez a folyamat zajlik tovább (erre minden esély megvan, mivel továbbra is tágulásos kéregmozgást jeleznek a GPS adatok), akkor egy izgalmas kérdés a korábbiakban említett lávafolyás iránya, azaz miképpen befolyásolják a morfológiai elemek, így például a kiemelkedések, a lávafolyás további előrenyomulását. Ahogy ezt fentebb írtam, adott esetben ez új eseményekkel bővítheti a Holuhraun lávaöntés folyamatát (pl. lávaömlés az Askja kalderába, a Víti krátertóba...). A legvalószínűbb esemény mellett azonban ott vannak a szintén számba vehető, kisebb valószínűségű, de nagyobb hatású folyamatok is. A Holuhraun hasadékvulkáni kitörés most jégsapkamentes területen zajlik, azonban a szétnyíló hasadékzóna folytatódik a Dyngjujökull jégnyelv alatt is. E zónában a kipattanó földrengések főleg a jégsapka alatti területre koncentrálódnak, ami azt jelenti, hogy ott van jelentősebb kőzetfeszültség. Megvan az esélye annak, hogy az újabb felszíni hasadék itt nyílik fel és akkor jégalatti lávaöntés indul el, ami jökulhlauppal, jeges-iszapos áradattal és heves robbanásos kitöréssel, több kilométer magasra feljutó vulkáni hamufelhővel járhat. Ezt komoly veszélyként tartják számon a szakemberek és ezért is van lezárva a terület a turisták elől. A helyszínen csak a méréseket végző szakemberek tartózkodhatnak.
A legnagyobb aggodalomra azonban a Vatnajökull jégtakaró alatt fekvő Bárdarbunga viselkedése ad okot. A széles kaldera alatt nap, mint nap pattannak ki M>4 nagyságú földrengések, ami komoly kőzettest mozgást jeleznek néhány kilométer mélységben. A további mérések arra utalnak, hogy a kaldera felszíne már 20 métert süllyedt! Ennek oka még nem teljesen világos, mindenesetre a két neves izlandi geofizikus, Magnús Tumi Guðmunds­son és Páll Ein­ars­son úgy vélik, hogy a tűzhányó alatt oldalirányban kiáramló magmatömeg vált ki a felette lévő kőzettestben beszakadást. Az ilyen mértékű kaldera beszakadásos folyamat nem példa nélküli, legutóbb Izlandon az Askja 1875-ös kitörését követte fokozatos beszakadás. Azonban ez a felfogás A Bárdarbunga alatti központi magma felnyomulást és oldalirányú, a földkéregben mintegy 10-15 kilométer mélységben történő magmaáramlást feltételez, amiben nem mindenki ért egyet. A két izlandi szakember mindazonáltal három lehetséges jövőbeli kimenetet vázolt fel:
1. A Bárdarbunga alatti süllyedés és a Holuhraun hasadékvulkáni kitörési fokozatosan leáll.
2. A Bárdarbunga kaldera süllyedése tovább tart, elérheti akár a több mint 100 méteres beszakadást is, a Holuhraun hasadékzóna mentén tovább zajlik a kitörés és a Dyngjujökull alatt is újabb hasadék nyílik fel. Ez ahogy fentebb írtam, a jökulhlaup mellett erősebb robbanásos kitöréssel is járhat.
3. A Bárdarbunga kaldera süllyedése egy heves robbanásos kitöréshez vezet, a meggyengült, repedésekkel átjárt kőzettesten keresztül kitörő magma kölcsönhatásba lép a vastag jégtakaróval és ez erős freatomagmás, nagy mennyiségű finomszemcsés vulkáni hamuval járó kitörést okoz. Mindez mindent elsöprő jökulhlauppal jár a környező területeken.
Magnús Tumi Guðmunds­son és Páll Ein­ars­son modellje három lehetséges további eseménysorra.


Best Blogger Tips

2014. szeptember 8., hétfő

Kitörések a Föld túloldalán - Rabaul és Kilauea

Nem csak Izlandon zajlanak kitörések! A Csendes-óceán két távoli szigetén, Új-Britannián és Hawaiin sem unatkoznak a vulkanológusok.
A Rabaul kaldera Tavurvur kúpja rendkívül aktív. Az alábbi felvétel augusztus 29-én készült egy hajóról. A rövid filmen egy vulcanói kitörés látható. Jól megfigyelhető az általa keltett lökéshullám, ami szó szerint elsöpri a felhőket a hegy körül.

Az eseményt követően a közeli Rabaul város lakosságát felszólították, hogy maradjanak a házaikban, vagy hagyják el a várost. Francis Bakare, Kokopoi lakos a Radio New Zealand International-nek beszámolt a vulkán által kihajított bombákról és a hamufelhőről, ami beborította Rabaul várost és környezetét. Közölte továbbá, hogy számos szántóföldet is elpusztított a kitörés és hogy a korábbi utasításokkal szemben a hatóságok felszólították a rabauliakat, hogy költözzenek Kokopo faluba, vagy más, biztonságos helyre.

A kitörés nem sokkal az első robbanás után átváltott heves, stromboli-típusúba, ez látható a következő videón is:



A NewsCom-on emellett nagyszerű fényképeket is láthatunk a kitörésről.

Néhány ezer kilométerrel északkeletre, Hawaii szigetén egy lávafolyás egy kisebb házcsoportot fenyeget. A USGS azután emelte a Kilaueá-n a készültségi szintet a legmagasabbra, miután a június 27-i lávafolyás nagyon közel került a vulkán lejtőjén lévő házakhoz és továbbra is feléjük tart. A még mindig aktív lávafolyás már 13.2 km-t tett meg szeptember 7-ig. A láva jó része egy felszíni repedésben talált utat magának, így gyorsabban halad és lassabban hűl ki. Az USGS szerint 5-7 nap kell rá, hogy a mostani sebességével az 1,4 km-re lévő Wao Kele o Puna házaiig eljusson.


A Kilauea június 27-i lávafolyása
A házak felé tartó lávafolyásnak még kb. egy hétig tart, amíg a tisztásra ér 
A lávafolyás hosszan kipusztította az erdőt
További képeket tekinthetnek meg itt, a Hawaiinewsnow honlapján.

Best Blogger Tips