Vulkánkitörés a hawaii Nagy-szigeten: kérdések és válaszok

Helyi idő szerint május 3-án kezdődött el az a vulkánkitörés a hawaii Nagy-szigeten, ami az Amerikai Földtani Szolgálat (USGS) és a Hawaii Vulkánobszervatórium (HVO) vulkanológusai már előre jeleztek. A vulkáni működés már több, mint 80 lakóházat semmisített meg és több ezrek életét alakítja át. Az esemény különlegessége, hogy lakóházak mellett hasadt fel a föld több helyen és indult meg a vulkánkitörés, mondhatni, a kertekben kezdődött vulkánkitörés. Erre eddig nem sok példa volt a modern történelemben, azonban figyelmeztet arra, hogy a Föld növekvő népességének a jövőben ilyen veszélyekkel is szembe kell nézni. Ma már több mint 700 millióan élnek olyan vulkán 100 kilométeres körzetében, amely a jövőben kitörhet és aminek beláthatatlan következményei lehetnek. Hawaii most kiemelt figyelmet kap, aminek részben az az oka, hogy a kitörés lakott településen zajlik, másrészt a USGS-HVO szakemberei folyamatosan adják a tájékoztatást, a helyiek folyamatosan osztják meg a fantasztikus fotó és videofelvételeket. Ugyanakkor egy ehhez nagyon hasonló vulkáni működés zajlik a Piton de la Fournaise vulkánon is, ami legalább ennyire látványos, azonban ez lakatlan területen történik, így nincs akkora média nyilvánossága. A napokban az indonéziai Merapinak is volt néhány kisebb robbanásos kitörése, nyolc év pihenő után fennáll a veszély, hogy újabb jelentős (bár a 2010-es kitörésnél kisebb) kitörése induljon. Összehasonlításképpen, ott 30 kilométeres körzetben 4 millióan élnek, a hawaii vulkáni kitörés körzetében alig többen mint nyolcezren. Azonban ez sem kevés, továbbá ehhez hozzá kell adni a turisták számát is, tehát fontos, hogy rendszeres és hiteles tájékoztatás történjen. Sajnos a hazai és külföldi médiában is számtalan valótlan, szakszerűtlen, illetve szenzációhajhász hír jelent meg. Mindez úgy, hogy a USGS-HVO a legprofibb módon kezeli a helyzetet, folyamatosan ad minden eseményről tájékoztatást, ad sokszor laikusoknak is érthető módon magyarázatot a vulkáni működés hátteréről, ad választ minden felmerülő kérdésre, nyújt előrejelzést a jövőbeli lehetséges kimenetelekről és hívja fel a figyelmet a veszélyekre. Hírt csak hiteles forrásból, ezt nyújtja a USGS-HVO honlapja, ahol mindent meg lehet találni! Itthon pedig, ha kérdés merül fel, szívesen válaszolunk, illetve nyújtunk folyamatos, fotó- és videofelvételekkel, on-line közvetítésekkel teli tájékoztatást a Tűzhányó blog Facebook csoportjában!
Az alábbiakban röviden összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat a most már több mint 3 hete zajló vulkánkitörésről.

A USGS-HVO folyamatosan teszi közzé a vulkáni működés helyszínének térképét a megnyílt hasadékokkal és lávafolyásokkal elöntött területekkel. A hőkamerás térképeken világos színek jelzik az éppen aktív lávafolyamokat - a május 25-i állapot (Forrás: Hawaii Vulkánobszervatórium)

Jelenlegi (május 25-i) állapot

A HVO naponta többször ad ki összefoglaló jelentést a vulkáni működésről. A vulkáni kitörés folyamatosan és viszonylag nagy intenzitással zajlik. Eddig 23 helyen repedt fel, mintegy 7 km hosszúságban a földfelszín a Kilauea kalderától keletre, közel 30 kilométer távolságban, a Keleti Riftzóna mentén. A hasadékok közül jelenleg több is aktív: a 22. sz. hasadékból délkelet felé folyik a láva, ami két ágra szakad. A lávagátak között szinte hűlés nélkül, viszonylag gyorsan halad a lávafolyam és két helyen is elérte a kb. 4 kilométer távolságban lévő óceánt. A 6. és 13. sz. hasadékokból is ömlik ki a láva, aminek egy lávagátak között kígyózó ága néhány napja szintén elérte az óceánt. A Leilani Estates településen belül található 7. és 21. sz. hasadékok mentén lávacafatok csapnak fel, amelyek egy kis időszakos lávatavacskát hoztak létre. Innen a láva északkelet felé folyik tovább és ez veszélyt jelent további lakóházakra, újabb utakat vág át, sőt a Puna geotermikus erőműre is! Ez utóbbi egyelőre még megmenekült, bár a közvetlen közelében intenzív vulkáni kitörések folynak. A láva azonban itt délkeleti felé folyik. A 7. és 21. sz. hasadékok lávája azonban közelít az erőmű felé. A többi hasadék mentén kéndioxidban gazdag gázok törnek fel, ami vulkáni szmogot idéz elő. A vulkáni kitöréssel egyidőben további földrengések pattannak ki, azonban ezek nem tolódnak tovább kelet felé, így egyelőre Vacationland Hawaii település még nincs veszélyben. A jelek azonban egyértelműen további magma érkezését jelzik, azaz a vulkánkitörés úgy tűnik folytatódik. Azonban ez nem csak e térségben zajlik, hanem a Kilauea vulkáni területén központi részén is! A Halema'uma'u krátert korábban színültig kitöltő lávató szintje több mint 400 métert esett és ezzel a talajvíz szintje alá került. Ez hasonló helyzetet hozott létre, mint ami 1924-ben volt. Ekkor hatalmas robbanásos kitörések történtek és több tonnás kőzetdarabok hulltak a kráter környezetére. A vulkanológusok most is tartanak ettől. Május 9. óta naponta zajlanak freatikus és freatomagmás kitörések, amelyek nyomán olykor több kilométer magasra tornyosul a gomolygó hamufelhő. A közeli Hawaii Obszervatóriumból már kiköltöztették a szakembereket, mivel a Kilauea kaldera térségében kipattanó földrengések utakat repesztettek fel és egy nagyobb robbanásos kitörés is veszélyeztetheti az obszervatóriumban lévőket. Május 25-én több 3-4 magnitúdójú földrengés volt, ami után szürke hamufelhő és fehér vízgőz felhő tört ki a kráterből.

A 7. és 21. sz. hasadékok mentén zajló vulkánkitörés és friss lávája, ami színben elkülönül a sötétebb a kitörés elején keletkezett lávától és jobbra a teljes hasadékvonal látképe Bruce Omori felvételein

Az egyik legnagyszerűbb drón felvétel a 22. sz. hasadékból az óceán felé kígyózó lávafolyamról (USGS)

Frissítés (május 27)

A vulkáni működés továbbra is nagyon intenzív! Eddig közel 10 négyzetkikométer területet fedett be a lávafolyam, most a 7 és 21 sz. hasadékból északkelet felé folyik pont az erőmű irányába. A láva azonban aa-típusra váltott, így lassabbá vált, majd rajta újabb lávafolyam indult el. Helyi idő szerint május 26-án délután belépett a Puna Geotermikus Erőmű területére és egyre közelebb és közelebb jut hozzá. Nincs arra tapasztalat, hogy ilyenkor mi történik, így sokan izgalommal várják, hogy eléri-e a láva az erőművet (a 38 MW teljesítményő erőmű 1993-ban épült és a sziget energia ellátásnak több mint 20%-át adta). A 13. és 22. sz. hasadékok továbbra is bő láva anyaggal látják el az óceán felé kígyózó lávafolyamokat.

Vajon épen marad az 1993-ben épült Puna Geotermikus Erőmű vagy ez is a láva martaléka lesz? Helyi idő szerint május 26-i állapot Bruce Omori felvételén

Miért nem a Kilauea központi térségében zajlik a vulkánkitörés?

A Kilauea nem egyetlen egy vulkán, hanem egy kiterjedt vulkáni mező, ahol több kitörési központ van. Központi területe a Kilauea kaldera, amelyen belül található a Halema'uma'u beszakadásos kráter, azon belül pedig egy kisebb kráter, amiben egészen április végéig lávató volt. A Kilauea vulkáni terület a Mauna Loa oldalában alakult ki. A felhalmozódott lávatömeget a Mauna Loa oldala már nem képes tartani, egy óriási blokk az óceán irányába mozdulnak el. Ez olykor meg is történik, mégpedig két gyengeségi zóna , a Kilauea kalderából hatalmas karként szétnyíló Keleti és Délnyugati rift (hasadék) zóna mentén. E területeken széthúzásos feszültség lép fel, ami miatt nyitott hasadékok, árkok alakulnak ki, illetve felszín alatt, ahol nagyobb a feszültség és nagyobb az elmozdulás is repedések jönnek létre a kőzettestben. Az elmúlt évtizedekben a Keleti Riftzóna volt aktívabb és e gyengeségi területre nyomult be a magma fenntartva már több mint 35 éve a Pu'u 'O'o központtal működő vulkanizmust. Április második felében azonban egyre több földrengés pattant ki a riftzóna további részén. A felszín horizontális elmozdulást mutatott, jelentős mértékben az óceán felé. Mindebből egyértelműen le lehetett vonni a következtetést, hogy a magma tovább nyomul keleti irányban, a felszín alatt mintegy 3 kilométer mélyen. Végül helyi idő szerint május 3-án repedt fel a földfelszín és indult meg a vulkáni működés.

Lisa Faust ábrája (USGS) balra, jobbra pedig Sentinel-1 műhold InSAR radarképe, ami a felszín magasságváltozását mutatja még a vulkáni működés megindulása előtt. Ezen jól kivehető a felszín alatt keleti irányba mozgó magma okozta felszín emelkedés.

Mi történik eközben a Kilauea kalderában?

A Kilauea kaldera alól, a felszín alatt áramlik kelet felé a magma. Emiatt a Halema'uma'u kráter április végén még színültig kitöltő lávató (a lávató túlcsordulása jelezte, hogy friss magma nyomul felfelé) szintje viszonylag gyorsan csökkenni kezdett. Az óránként néhány méternyi sebességgel csökkenő lávató szint végül már több mint 400 métert esett és ezzel a talajvíz szintje alá került. Ez pedig, ahogy azt korábban írtuk megadja a lehetőségét, hogy víz kerüljön a forró magmába és ezzel heves robbanásos kitörések történjenek. Május 9-én meg is indultak a robbanásos kitörések, amelyek minden naposakká váltak. Azonban nem csak a lávató szintje csökken, hanem az egész kaldera területe süllyed lefele (hiszen megszűnt az alatta lévő magma felfelé irányuló nyomóereje). Ez pedig jelentős földrengés tevékenységgel jár. A földrengések között nem ritkák a 3-5 magnitúdójú földlökések sem, ami miatt felszínrepedések is kialakultak, többek között a kalderához vezető autóúton is. A kaldera már 1,4 métert süllyedt az elmúlt 3 hét alatt (ez hasonló ahhoz, ami Izlandon történt 2004-2005-ben, amikor a jégtakaró alatti Bárdarbunga kaldera felszíne süllyedt rohamosan, miközben a tőle több mint 20 kilométer távolságban zajlott a Holuhraun lávaöntő kitörés. A két esemény mechanizmusa nagyon hasonlít egymáshoz!), a pereme pedig 60 centiméter süllyedt. A földrengések most is folyamatosan, akárcsak a felszínsüllyedés, azaz további magma nyomul kelet felé a riftzónába. Ugyanez a helyzet a Pu'u 'O'o térségében is. Ott is egy lávató volt még április végén, ami túlcsordult a peremen, majd gyorsan visszahúzódott és most egy hatalmas üreg maradt vissza!

Május 16-i robbanásos kitörés a Halme'uma'u kráterben (webkamera és Tim Marshall fotó)

Becsúszik a Kilauea vulkáni terület az óceánba?

Egy, a médiában gyakran megjelenő, minden alapot nélkülöző "hír"-nek. A válasz határozottan: NEM. Habár a kitörést megelőző 6.9-os magnitúdójú földrengést követően mérhető volt a horizontális elmozdulás (mintegy fél méter a riftzóna mentén, míg néhány kilométer mélységben ez akár a 2 métert is meghaladhatta), ez nem jelenti, hogy a teljes terület bezúdul az óceánba és az szökőárt okoz! A jelenlegi elmozdulások teljes összhangban vannak a magma benyomulási eseménnyel és a múltban sem történt olyan eset, ami alapjául szolgálna egy katasztrofális csuszamlásnak!

A USGS magyarázó rajza a magma benyomulás miatta oldalirányú kőzettest mozgásról.

A hawaii vulkánkitörés beindítja az USA nyugati peremén sorakozó vulkánokat?

Egy másik, sok média által átvett, sok helyen megjelent és minden alapot nélkülöző rémhír, amit a hazai média is átvett azzal, hogy mindezt amerikai vulkanológusok vetették fel! NEM, ezért nem fognak kitörni a Cascades vonulat tűzhányói! Semmi kapcsolat nincs ugyanis a Hawaii-szigetek vulkánossága (forró folt terület) és a Ny-USA vulkánjainak működése (kőzetlemez alábukási zóna és a mögötti szétnyílásos medence területek) között! Hogy jönnek akkor ide az amerikai vulkanológusok, akikre hivatkoznak? Nos, egy nem kicsi csúsztatással, mondhatni a hír igaz, de nem úgy ahogy tálalják és innentől kezdve válik hamissá! A Cascades vulkáni íve mentén ugyanis valóban sok a veszélyes és hosszan szunnyadó tűzhányó. Az elmúlt évszázadban ezek közül kettő lépett működésbe: jó száz évvel ezelőtt a kaliforniai Lassen Peak, majd 1980. május 18-án a Mt St. Helens. Ezen kívül ott van a Rainier, a Shasta, a Hood, amelyik közül bármelyik, ha felébred, annak bizony súlyos következményei lennének. Ezek körül ugyanis nem 8 ezren, hanem több tíz, illetve százezrek élnek, sőt nagyvárosok, mint pl. Seattle lehet adott esetben veszélyben! Az amerikai vulkanológusok hangsúlyozzák, hogy mindezekre komolyan oda kell figyelni, hiszen nem az a kérdés, hogy e vulkánok kitörnek-e a jövőben, hanem az, hogy mikor! Mindenesetre jelenleg még nincs jel arra, hogy bármelyik működésbe szeretne lépni! Itt van tehát a fals összekötés: az amerikai vulkanológusok valóban beszélnek arról (már évek óta), hogy veszélyes és a jövőben működőképes tűzhányók sorakoznak az USA nyugati partvidékén, a hawaii vulkánkitörés valóban zajlik, ezeknek az eseményeknek azonban sem időben sem térben nincs közük!

Az USA nyugati partvidékén sorakozó tűzhányók - ezek veszélyesek, potenciálisan kitörhetnek, de SEMMI közük a hawaii nagy-szigeten zajló vulkáni működéshez! (USGS ábrák)

Mi történik ha a láva az óceán vizébe ömlik?

Bár úgy tűnik, hogy ilyenkor csupán fehér vízgőz száll fel, azonban ez komoly veszélyeket rejt! Sajnos ezzel kapcsolatban is sok fals információ jelent meg a hazai médiában, amiben azért az MTI is ludas... Az amerikai vulkanológusok az ilyenkor fellépő veszélyt "laze"-nek nevezik, ami a lava (láva) és haze (köd, pára) szavakból alakult ki. Amikor az 1000 fok körüli hőmérsékletű láva az óceánba folyik fehér gőz/gáz felhő emelkedik fel. Bár ez úgy tűnik, hogy veszélytelen, azonban ebben számos veszélyes anyag van: apró üvegszilánkok, ami a hideg óceánvízbe jutó láva hirtelen szétesése és darabjainak megdermedése során jönnek létre; a túlhevített víz gőzanyaga és sósav gáz (NEM, nem "klórsav gáz", ahogy az a híradásokban megjelent...). A feltóduló fehér felhőbe magmás gázok nemigen kerülnek (a lávában már nincs sok illó, a kéndioxid gáz a hasadékok mentén távozik). A sósav (HCl) eredete is ezért az óceán vízében keresendő. Egyes elgondolások szerint a víz só (NaCl) tartalma bomlik fel a hőhatás miatt és lesz belőle sósav gáz a vízgőzzel való reakció során. Vannak, akik szerint először MgCl2 keletkezik, amiből aztán további vízgőz reakciókkal jön létre a HCl: MgCl2 nH2O→MgO + (n−1)H2O(gas) + 2HCl(gas). Végül vannak olyanok, akik egy komplexebb reakciót javasolnak a láva-víz reakciója során: 6SiO2(s;l) + Al2O3(s;l) + 2NaCl(s;l) + H2O(g;l)→2NaAlSi3O8 + 2HCl(g). A forró, savas (a felhő pH értéke 1,5-3,5 közötti) felhő főleg napközben jelent veszélyt, mivel ekkor a szelek a szárazföld felé hajtják (éjjel viszont az óceáni terület felé mozog). Ezzel a "láthatatlan" veszéllyel komolyan számolni kell annak, aki megközelíti az óceánba ömlő lávafolyás (pl. nem feltétlenül jó dolog egy hajóval megközelíteni a helyszínt, mert nem biztos, hogy ki lehet számolni a légáramlatokat! Ezzel szemben a felnyíló hasadékok mentén a feltörő vulkáni kéndioxid gáz jelent különösen nagy veszélyt! Szóval, ez most Hawaii... - mondhatni "gázos" a helyzet... annak ellenére, hogy csak ártalmatlan fehér gőzfelhőnek néz ki... nem minden az, aminek látszik...

Jelenleg három ponton ér a láva az óceánba, aminek következtében fehér gőzfelhő "laze" emelkedik fel (USGS és Bruce Omori fotók)

Miért változott a lávaöntés jellege?

A vulkáni működés kezdetén lassan folyó, úgynevezett aa-láva jött a felszínre, ami nem jutott el nagy távolságba, mivel nehezen folyós, azaz viszonylag nagy a viszkozitása. Néhány nap után azonban már messzire folyó, kisebb viszkozitású pahoehoe láva terített be nagy területet. Ennek oka a láva összetételében keresendő. A gyors láva kémiai összetétel elemzés a szakembereket is meglepő eredményhez vezetett. Kezdetben ugyanis nem a hawaii vulkánkitörések jellemző bazalt magmája jutott a felszínre, hanem andezit, aminek szilíciumdioxid tartalma 57 tömeg% (a bazalté kevesebb, mint 52 tömeg% és ez jelentősen befolyásolja a viszkozitást). De hogyan lehetséges, hogy andezites láva jut a felszínre a Kilauea területen? Nos, ennek a magyarázata, hogy ez a felszínre törő magma egyáltalán nem friss, hanem vagy 100 éve ott van a Keleti Riftzóna alatt! Lehet ez az 1955-ös kitörés maradványa, de lehet, hogy 1840 óta ott lebzsel. Igazán ilyenre nem sok példa volt eddig, bár tudunk arról, hogy 2005-ben, pont a Puna geotermikus területen egy fúrás során dácitot hoztak fel és 1955-ben is szilíciumdioxidban gazdagabb láva folyt először a felszínre. Mi van tehát a mélyben? Arról már elég sokat bizonyítékot gyűjtöttünk, hogy a szilíciumgazdag magmák akár több tíz- vagy százezer évig is fennmaradhatnak, ezek a magmakamrák hosszú ideig is létezhetnek. Úgy tűnik, hogy ha kisebb időléptékben is, de ez igaz lehet bazaltos magmás rendszerre is. Azaz kristályokban gazdag bazaltos magma maradhat vissza a vulkáni kitörések után, a bazaltos magma még hosszú ideig nem szilárdul meg, hanem lassan kristályosodik. A kristályosodás során a megjelenő ásványok után egy szilíciumdioxidban gazdagabb maradékolvadék lesz. A 17. hasadék megnyílása felszínre hozta ezt a maradékolvadékot! Az andezit kialakulásának egy másik lehetséges magyarázata, hogy egy még nagyobb szilíciumdixoid tartalmú magma, azaz dácitos magma lebzselt a felszín alatt, amikor megérkezett a friss bazaltos kőzetolvadék. Keveredtek egymással és ennek eredménye lett a köztes, andezites összetétel. Miért is izgalmas különösen az andezit láva összetétel? Andezit ugyanis általában szubduckiós (kőzetlemez alábukási) övezetekben fordul elő és sokan úgy tartják, hogy kifejezetten erre a tektonikai övezetre jellemző. Azonban az andezit megjelenhet más lemeztektonikai környezetben, akár kőzetlemezen belül is. Nos, ez egy kiváló példa, hogy igen, andezit lehet ilyen környezetben is, a tudomány így szép, így izgalmas, hogy nincsenek előre leosztott lapok! Később már friss bazaltos magma jutott a felszínre, amit két jelenség is alátámasztott: a lávaszökőkutak erőteljesebbek lettek, néhány tíz méter magasságba csaptak fel, ami gázokban gazdagabb, könnyen mozgó magmára utalt és a felszínre ömlő láva jellege is változott. Most már pahoehoe, azaz sima felszínű, kötélláva alakult ki. Ezen belül lávagátak jöttek létre, amin belül a kőzetolvadék szinte hűlés nélkül haladhatott tovább, ezért messze, több kilométer távolságba is képes volt elfolyni és végül az óceánpartot is elérte.

Lávaöntés május 5 és 18-án. A nehezen folyó, viszokózus láva ekkor még csak kis területet öntött el (USGS fotók)

Hogy kerül metán a repedésekbe és miért lángol kéken?

Május 23-án egy újabb érdekes felvételt osztott meg a USGS Hawaii Vulkán Obszervatórium. Egy lávafolyam közelében, az út repedéseiben kékes láng tört fel. Ez metán gáz, ami akkor jön létre, amikor a láva növényzetre folyik (ez egy különleges veszélyt jelent, amikor metán robbanás történhet tejesen váratlanul!). A metán gáz az égő növényből szabadul fel, beszivároghat a felszín alá, majd újra megjelenik a felszínen, amikor felhevül. A metán meggyulladva, aztán kék színnel ég.

Kékesen égő metán gáz az utak repedéseiben (USGS és Brad Lewis fotó)

Utószó...

Végül, néhány szóban nem árt reagálni azokra a valóságtól nagyon-nagyon elrugaszkodott hírekre is, miszerint (1) a Kilauea NEM szupervulkán! Szupervulkánok, mint már sokszor írtam, nincsenek is, legfeljebb szupervulkáni kitörések, amelyek több, mint 1000 köbkilométer mennyiségű vulkáni anyagot terítenek szét a felszínen. A mostani hawaii vulkánkitörés lávamennyisége még messze nem éri el az 1 köbkilométert sem! Sőt, a múltban SEM VOLT szupervulkáni kitörés a Kilauea területén és nyugodtan le is írhatom, ilyen a jövőben SEM LESZ! (2) a Kilauea NEM fog beszakadni mint a Krakatau! Megint csak, a Kilauea egy teljesen más vulkáni rendszer, nem úgy működik, mint indonéz társa. Azaz jó hírem van, a hawaii Nagy-sziget továbbra is megmarad, lehet tervezni rá turistautat! :-) (3), Nem, a Kilauea vulkáni működés NEM befolyásolja globálisan az éghajlatot! Ehhez ugyanis az kell, hogy a kéndioxid gázok nagy magasságba, egészen a sztratoszférába feljussanak, mennyiségük bőven meghaladja az 1 millió tonnát. Ehhez persze erős robbanásos vulkánkitörés kell. A hawaii vulkánkitörés során viszonylag sok kéndioxid gáz (azonban messze nem 1 millió tonna) kerül a levegőbe (de CSAK az alsó légkörbe), ez alapvetően a szigeten okoz jelentősebb egészségügyi problémát (vulkáni szmog), illetve a legfrissebb hírek szerint a 3000-4000 km távolságban lévő mikronéziai szigetvilágban!

Parádés hétvégi tűzhányó show: Holuhraun, Kilauea, Colima, Sivelucs és Fogo

A hétvégén izzott a Tűzhányó blog Facebook csoportjának hírvonala, érkeztek a hírek az újabb és újabb vulkánkitörésekről. Mozgalmas hétvége volt, csak kapkodtuk a fejünket! Ezt tetézte, hogy a romániai Vráncsa közelében 39 km mélységben kipattant egy 5.6 magnitúdójú földrengés, ami nem kevés riadalmat okozott a térségben. A Vráncsa Európa szeizmikusan egyik legaktívabb területe, itt a földrengések azonban nagy mélységben, a földköpenyben pattannak ki, több mint 100 km mélyen. Ez a földrengés a Vráncsa övezettől némileg keletebbre zajlott, a Focsani területen. A fészekmélység szerint a rengés a földkéreg alsó részén történt és gyaníthatóan kapcsolatban lehet a Vráncsa alatti litoszféra süllyedéssel, ami a Focsani medence létrejöttében is lényeges szerepet játszott, mivel húzó hatást gyakorol az alatta lévő kontinentális litoszférára. Ez a húzásos feszültség okozhatta a hétvégi földrengést. Térjünk vissza azonban a vulkáni eseményekre!

Kilauea, Hawaii
A frontok október 31. óta "megmerevedtek", azonban ez nem jelenti azt, hogy Pahoa település lakói fellélegezhetnek. A Június 27. láva Pahoa határán valóban megállt, azonban ahogy azt a korábbi részletes beszámolónkban írtuk, a pahoehoe lávafolyások jellemzője, hogy egy hosszabb előrehaladás után oldalirányba terjeszkedik a lávamező, a láva vastagsága növekszik és a továbbiak a lávacsatornákban lévő kőzetolvadék utánpótlásától függ. Ez azt jelenti, hogy a lávafolyam egyes részein friss kőzetolvadék törhet elő (úgynevezett 'breakout') a felrepesztett lávakőzeten keresztül és ez a friss lávanyelv gyorsan mozoghat előre. Ilyen felrepedések vezettek ahhoz, hogy a település határában lévő kommunális lerakóhelyre is betörtek lávanyelvek, azonban szerencsére egyelőre nagyobb kárt nem okoztak.

Friss lávanyelvek hatolnak be Pahoa kommunális hulladék lerakóhelyére. Forrás: HVO/USGS

Az elmúlt héten és a hétvégén is, a felrepesztő friss lávanyelvek a lávafolyam felsőbb részein jelentek meg. A Hawaiian Volcano Observatory (HVO) munkatársai folyamatosan végeznek repülőgépes megfigyeléseket, adnak ki naponta jelentéseket és követik a Puʻu ʻŌʻō felszínváltozásait, amiből következtetni lehet a magma utánpótlásra. Úgy tűnik, hogy van még elegendő magma mennyiség a lávafolyam táplálására, így a fontos a további készültség, a lávacsatornák újra megtelve ismét továbbterjeszthetik a lávamezőt!

A Június 27-i lávafolyam két részén vannak jelenleg aktív lávanyelv kifolyások (pirosasal jelölve). Forrás: HVO/USGS

Holuhraun-Bárdarbunga, Izland
Az izlandi Holuhraun lávaöntő kitörés szakadatlanul, most már lassan három hónapja zajlik és szép csendben Izland történelmének egyik legnagyobb vulkánkitörésévé növi ki magát. A lávamező nagysága már meghaladta a 73 négyzetkilométert, térfogata pedig közelít az 1.2 köbkilométerhez (ez több mint a Balaton teljes vízmennyiségének fele!). A Nornahraun kitörés ezzel Izland történelmének legjelentősebb vulkánkitörései közé lépett, 1783 óta pedig a legnagyobb. Fontos azonban megjegyezni, hogy méretében és jellegében is elmarad az 1783-as Laki kitöréstől, ami Európára katasztrofális kihatású volt. A 8 hónapig tartó Laki vulkáni működés 15 köbkilométer mennyiségű magmát hozott a felszínre, a kapcsolódó robbanásos kitörések miatt a vulkáni eseménynek globális kihatása volt. Mindazonáltal a Nornahraun kitörés is boszorkányos intenzitással (másodpercenként 250-300 köbméter magma jut a felszínre) zajlik. A kezdeti hasadékmenti kitörés jellegében némileg változott és jelenleg egy központból ömlik a láva. A lávaszökőkutak által felépített fröccs-sánc belsejét bugyborékoló lávató tölti ki, időszakonként azonban, ahogy friss, gázokban dús magma éri el a felszínt ismét több tíz méter magasba csapnak fel a lávacafatok.

Pokoli képek a Nornahraun vulkáni működésről. Forrás: Ármann Höskuldsson, IMO és University of Iceland

Volcano Helicopter Flight over Holuhraun eruption - Iceland from Volcano Heli - Iceland on Vimeo.

A Holuhraun lávamezőn felnyíló hasadék mentén folyamatosan szürkéskék a levegő a kiáramló gázoktól. A vulkáni működés közben felszínre jutó gázok közül a legnagyobb mennyiségben a vízgőz van, amit a szén-dioxid és kén-dioxid követ. Ez utóbbi kettő pedig már fontos légköri szennyezőanyag. Kettőjük közül a kén-dioxid kap nagyobb figyelmet. A mérések szerint volt olyan nap, amikor több mint 80 ezer tonna kén-dioxid gáz jutott a felszínre, átlagosan pedig 20-40 ezer tonna/nap a teljesítmény. A gyakori szelek a vulkáni gázokkal telített levegőt a szigetország távolabbi területei fölé is elszállítják. Izland keleti részén lévő halászfalvakban már 4000 mikrogramm/köbméter kén-dixoid koncentrációt is mértek a levegőben (az egészségre kifejezetten káros mennyiség 300-500 mikrogramm/köbméter körül van, de az egészségügyi világszervezet szerint napi szinten már az 50-100 mikrogramm/köbméter érték is légúti gondot okozhat), ami messze meghaladja az eddig bármikor is mért értékeket. Reykjavikra is több alkalommal vulkáni szmog telepedett, volt amikor vöröslő Nap kelt fel hajnalban és nyugodott le este. A téli időszak beálltával a kiáramló kénes gázok részben a hóban halmozódnak fel, a hólé pH-értéke a november közepi mérések szerint 3,2 körüliek volt a szokott 5,6 értékhez képest. Ugyancsak alacsony, savas pH értékeket mértek az esővízből is (3,5). A lávaöntő kitörés tehát nem csekély környezeti hatással jár, egyelőre Izlandra nézve.
A modern technikának köszönhetően a vulkáni működést folyamatosan követhetjük a webkamerákon, a felcsapó lávaszökőkút a hétvégén pazar látványt nyújtott. Mindeközben a Vatnajökull alatti Bárdarbunga az augusztus közepi állapothoz képest már több mint 40 métert süllyedt (a pontos mérőműszerek szeptember közepi kihelyezése óta 25 méter süllyedés)! A kaldera felszín süllyedését naponta erős (M>3) földrengések kipattanásai jelzik, ezek között nem ritkák az M>5 erősségű földrengések sem! A vulkáni esemény nagy kérdése, hogy ez a jelentős felszínsüllyedés elvezet-e egy erőteljesebb, robbanásos kitöréshez?

A Holuhraun lávaöntő kitörés fantasztikus lávaszökőkúttal vasárnap esti webkamera felvételeken.

Colima, Mexikó
A mexikói Colima az elmúlt hetekben kisebb lávafolyásokkal hívta fel magára a figyelmet, aztán pénteken váratlanul nagyot dörrent! A vulkáni hamufelhő 5 km magasra tornyosult a tűzhányó fölé és a vulkántól 25 km távolságban is hamuesőt jelentettek. A tipikusan vulcanoi-típusú kitörésnek nem volt komolyabb előjele, azt valószínűleg a kitüremkedő viszkózus láva kürtőt eltorlaszoló hatása váltotta ki. A lávadugó alatt felgyülemlő gázokban gazdag magma növekvő belső nyomása hirtelen vetette szét a kürtőt blokkoló kőzettestet és robbant nagy erővel a felszínre. Ezek a legveszélyesebb kitörések közé tartoznak, mivel nagyon gyorsan, minden előjel nélkül végbemehetnek! A robbanásos kitörések pedig szinte minden esetben piroklaszt-árakkal is járnak

A Colima vulcanoi-kitörésének több kilométer magasba emelkedő hamufelhő oszlopa. Forrás: Bullriv Colima Rivera.

Sivelucs, Kamcsatka
A Colima kitörését rögtön megirigyelte a kamcsatkai Sivelucs, ami szombaton durrantott egy nagyot. A mechanizmus itt is nagyon hasonló a Colimához. A Sivelucs esetében is egy viszkózus lávadóm türemkedik ki, ami eldugaszolja a kürtőt. Az alatta felhalmozódó friss magma túlnyomása pedig időszakosan heves robbanásos kitörés formájában jut a felszínre. Utoljára szeptember 24-én volt ehhez hasonló, nagyobb kitörés a távoli vulkánon. Most 9 km magasra emelkedett fel a vulkáni hamufelhő

Heves robbanásos kitörés a Sivelucson. Forrás: Jurij Gyemjancsuk, KVERT és webkamera kép.

Fogo, Zöld-foki szigetek (Cape Verde)
A hétvégi gazdag vulkáni kitörés eseménysorra egy másik váratlan vulkáni működés tette fel a koronát: 1995 után, közel 20 évnyi szünetet követően újra megnyílt a föld a Zöld-foki szigeteken lévő Fogo vulkáni kúp lábánál. Helyi idő szerint vasárnap délelőtt 10 órakor indult meg a vulkáni működés, amit néhány napos kisebb rengések után, szombat este némileg erősebb földlökések vezettek be. A szigeten folyamatosan követték a talajból felszínre kerülő szén-dioxid mennyiségét, ami 2014. április végén ugrott meg hirtelen és maradt az átlag felett egészen augusztus végéig. Mindez jelenthette friss magma felnyomulását, amiből távoztak a kiváló, kisebb sűrűségű gázok. Érdekes azonban, hogy a gázkiáramlás intenzitása a kitörés előtti időszakban lecsökkent. A kitörés ugyanott következett be, ahol közel 20 éve is történt, azaz nem a Pico do Fogo, közel 3000 méter magasra emelkedő vulkáni kúp csúcsán, hanem annak lábánál nyílt fel egy hasadék.

Egy félkaréjban beszakadt kalderában épült fel a Fogo tűzhányó, ennek nyugati lábánál hasadt fel 1995-ben és most is a föld. Forrás: Wikipedia képek.

A kis sziget, Fogo, a Zöld-foki szigetek legfiatalabbika. A félkaréj ívben beszakadt, közel 10 km átmérőjű kaldera belsejében épült fel a szabályos kúp alakú Pico do Fogo. A kaldera nem szoros értelemben vett vulkáni kaldera, azaz nem robbanásos kitörés során alakult ki, hanem a közeli Kanári-szigeteknél tapasztaltakhoz hasonlóan, egy hatalmas lejtőösszeomlás során (az ilyen események viszonylag gyakoriak a meredek oldalú vulkáni szigeteken). A tengerbe zúduló hatalmas kőzettömeg egy széles sebhelyet hagyott vissza, hasonlóan, mint amit Tenerifén vagy éppen La Palma szigetén és El Hierro-n láthatunk. A sebhely oldalsó sziklafala közel 1000 méter magasan emelkedik és ennek a lábánál jöttek létre a kisebb települések (pl. a mintegy 1000 lakosú Chã das Caldeiras). A Pico vulkáni kúp több mint 1000 méter magas, csúcsán egy 500 méter széles, 150 méter mély kráter található, ami egy ideje üresen ásítozik, mert a közelmúlt vulkáni eseményei nem itt zajlottak. Utoljára 1675-ben tört ki, ami miatt a lakosoknak el kellet menekülniük a szigetről. 1995 előtt 1951-ben volt vulkáni működés a vulkáni kúp előterében.
A vulkáni működést kezdetben több ponton felcsapó vulkán hamu kilövellések vezették be, majd egyre inkább vöröslő lávacafatok csaptak ki és rövidesen egy láva indult el a hasadékból. Mindez nagyon hasonlít az 1995-es kitöréshez. A viszkózus, lassan előrenyomuló láva rövidesen átvágta a kaldera belsejében a településeket összekötő utat, ami miatt azonnal megindult a kitelepítés. Az 1995-ös kitörés mintegy másfél hónapon keresztül tartott, akkor a láva 6,3 négyzetkilométer területet borított be, térfogatát 60-100 millió köbméterre becsülték. A vulkáni működés jelenleg is zajlik, a lakosokat hajókon, csónakokon telepítik ki a szomszédos szigetekre.

Egy hasadék mentén, több ponton indult meg a vulkáni kitörés. Forrás: FogoNews

,,,majd rövidesen izzó lávafolyam nyomult ki hasadékból és vágta át a kaldera belsejében húzódó egyetlen utat. Forrás: FogoNews

Kitörések a Föld túloldalán - Rabaul és Kilauea

Nem csak Izlandon zajlanak kitörések! A Csendes-óceán két távoli szigetén, Új-Britannián és Hawaiin sem unatkoznak a vulkanológusok.

A Rabaul kaldera Tavurvur kúpja rendkívül aktív. Az alábbi felvétel augusztus 29-én készült egy hajóról. A rövid filmen egy vulcanói kitörés látható. Jól megfigyelhető az általa keltett lökéshullám, ami szó szerint elsöpri a felhőket a hegy körül.

Az eseményt követően a közeli Rabaul város lakosságát felszólították, hogy maradjanak a házaikban, vagy hagyják el a várost. Francis Bakare, Kokopoi lakos a Radio New Zealand International-nek beszámolt a vulkán által kihajított bombákról és a hamufelhőről, ami beborította Rabaul várost és környezetét. Közölte továbbá, hogy számos szántóföldet is elpusztított a kitörés és hogy a korábbi utasításokkal szemben a hatóságok felszólították a rabauliakat, hogy költözzenek Kokopo faluba, vagy más, biztonságos helyre.

A kitörés nem sokkal az első robbanás után átváltott heves, stromboli-típusúba, ez látható a következő videón is:

A NewsCom-on emellett nagyszerű fényképeket is láthatunk a kitörésről.

Néhány ezer kilométerrel északkeletre, Hawaii szigetén egy lávafolyás egy kisebb házcsoportot fenyeget. A USGS azután emelte a Kilaueá-n a készültségi szintet a legmagasabbra, miután a június 27-i lávafolyás nagyon közel került a vulkán lejtőjén lévő házakhoz és továbbra is feléjük tart. A még mindig aktív lávafolyás már 13.2 km-t tett meg szeptember 7-ig. A láva jó része egy felszíni repedésben talált utat magának, így gyorsabban halad és lassabban hűl ki. Az USGS szerint 5-7 nap kell rá, hogy a mostani sebességével az 1,4 km-re lévő Wao Kele o Puna házaiig eljusson.

A Kilauea június 27-i lávafolyása

A házak felé tartó lávafolyásnak még kb. egy hétig tart, amíg a tisztásra ér 

A lávafolyás hosszan kipusztította az erdőt

További képeket tekinthetnek meg itt, a Hawaiinewsnow honlapján.

"Elfeledett" Hawaii

Ha valakivel tűzhányókról beszélgetünk, biztos, hogy elsők között kerül szóba Hawaii, hiszen valamilyen módon a vulkanológia egyik bölcsője, bolygónk egyik legaktívabb vulkáni területe és talán az is elmondható, hogy az itt zajló kitörések a leglátványosabbak között vannak. Mégis, ritkán kerül be a hírekbe az itt zajló vulkáni működés. Persze - szerencsére - ezek a kitörések nem okoznak katasztrófát és így nehezen ütik át a társadalom ingerküszöbét, a szépség, a vulkáni működés látványossága, egy megállás nélkül zajló vulkáni esemény pedig sajnos nem sokakat érdekel. A hawaii Nagy-szigeten (Big Island) immár 31 éve óta szakadatlanul folyik a vulkáni működés. A Pu'u 'O'o - Kupaianaha kitörés 1983. január 3-án kezdődött és azóta több mint 4 köbkilométer térfogatú (ez több mint kétszerese a Balaton víztérfogatának) láva került a felszínre, ami 128 négyzetkilométer területet öntött el. A vulkáni működésnek számos fordulata volt, legutolsó tavaly november táján, amikor a korábbi, gyakoribb déli lávafolyásokkal szemben, északkelet felé indult el egy lávafolyam. Ezt a szakemberek Kahauale'a 2 lávának nevezték el. Bár iránya lakott területek felé mutat, a kitörés intenzitása (időegység alatt felszínre került magma mennyisége) jelenleg kicsi, így a mostani intenzitás értéket tartva még több mint egy év kellene, hogy elérje Pahoa-t. A lassan előrehaladó lávafolyam frontját az erdős területen kisebb, felcsapó tüzek jelzik.

A hawaii Pu'u 'O'o - Kupaianaha kitörés immár 31 éve folyamatosan zajlik. Tavaly novemberében a korábbi délkeleti folysáiránnyal szemben, most északkelet felé indult el egy lávafolyam, amit Kahauale'a 2 lávának neveztek el. Alul a lávafolyás erdőtüzekkel jelzett haladási frontja. Térképek és Fotó: HVO

Mindeközben a Pu'u 'O'o kráterében egy kisebb, kb. 15 méter átmérőjű lávatavacska alakult ki. Az alulról érkező gázok egyfajta gázdugattyúként emelik meg a lávafelszínt és a gázok lávaspriccelés közben távoznak, majd kezdődik minden elölről. E különleges folyamatot követhetjük nyomon a HVO látványos QuickTime videofelvételén. 2008 óta a vulkáni működésnek egy friss eleme a Kilauea központi kalderájában lévő Halema`umu`u beszakadásos kráterben kialakult lávató, aminek sejtelmes, vöröslő fényeit Leigh Hilbert remek fotóin láthatjuk:

Fantasztikus vörös fények az éjszakában a Halema`umu`u beszakadásos kráterben lévő kis lávató felett. Fotó: Leigh Hilbert

Végül, még egy évforduló közeleg: éppen elindult a Pu'u 'O'o kitörés 1983 elején, amikor bő egy évre rá, 1984. március 25-én, azaz 30 éve, a Mauna Loa pajzsvulkánon hasadt fel a földfelszín, és csapott ki mintegy 20 méter magas lávafüggöny. A kapcsolódó lávafolyam Hilo városa felé indult el, de még bőven a település előtt megállt, köszönhetően annak, hogy a lávacsatorna oldalsó gátfala (úgynevezett 'lava levee') beszakadt és ezzel két kisebb párhuzamos ágra vált el a lávafolyam. Ez a kitörés volt a Mauna Loa eddigi utolsó vulkáni működése. A szokatlanul hosszú szunnyadási időszak úgy tűnik egy új szakaszt jelent e hatalmas vulkán működésében.

Mintegy 30 éve, 1984. március 25-én, a Mauna Loa felszínén megnyíló hasadékból 20 méter magasra csapott fel a lávafüggöny. Előtérben a HVo egyik vulkanológusa. Fotó: HVO

Az elmúlt bő 150 évben 39-szer tört ki a Mauna Loa, ami átlag 4 éves szüneteket jelent. A kitörések nagy része azonban 1832 és 1950 között történt, amikor átlag 3 évente voltak a vulkáni működési szakaszok. 1950 óta azonban csak két alkalommal éledt fel a tűzhányó: 1975-ben és 1984-ben. Az eltelt 30 év bizony még így is hosszúnak tűnik, mondhatni azt is, hogy talán itt is az ideje az újabb kitörésnek, de a vulkánok nem így működnek, azaz nem szeretik a matematikát... Aminek el kell jönnie, az el fog jönni és a hosszú szunnyadás arra azért figyelmeztet, hogy jó résen lenni! A Mauna Loa felszíne 1984 óta lassan domborodik, azaz van alulról érkező nyomás, van magma felhalmozódás a mélyben. Egyelőre a földrengések száma még bőven elmarad attól, ami megelőzte a legutolsó kitöréseket, azaz még nem kezdődtek meg az előkészületek. Az idő előrehaladtával azonban egyre nagyobb a valószínűsége egy újabb színielőadásnak. A kérdés az, hogy vajon ehhez el kell csendesülnie a jelenleg folyó Kilauea kitörésnek vagy egymás mellett is történhet a természet e különleges folyamata?

Vulkánhírek a világ minden tájáról

Balázs: 09/05 21:30

Kedves Olvasóink!

Csütörtökön lesz a II. Kőzettani és Geokémiai Vándorgyűlés, amelyen a Vulkanológiai Csoport apraja-nagyja tart majd előadást, így a héten kevés időnk lesz bejegyzéseket írni. De megjegyzések formájában majd igyekszünk válaszolni a kérdésekre vagy közölni a fontosabb híreket. Aki egy érdekes hírre bukkan az bátran írja be a megjegyzések közé, hiszen nekünk is kevesebb időnk lesz a híreket olvasni, keresni.
Ne feledjék, hogy már 7 nap eltelt az Etna legutóbbi kitörése óta. Egyelőre minden csendes, de ha a vulkán tartja a lépést, akkor 2-3 nap múlva ismét jöhet az újabb lávaszökőkút.
Végül még egy vulkánhír mára. Az OVSICORI augusztus 31-én tette közzé a Poas-ról szóló nagyszerű képekkel tarkított jelentését, amelyben a tűzhányó elmúlt félévi működését foglalják össze. Ehhez kapcsolóan egy videót is készítettek:

Videó összefoglaló a Poas elmúlt félévi működéséről. Készített: OVSICORI

Frissítés: Tomi (hétfő, 9:45)

A csendes-óceáni tűzgyűrű egyik gyöngyszeme, a szinte megállás nélkül működő Sakura-Jima ismét nagyszerű kitöréssel örvendeztetett meg bennünket. Az alábbi felvételt TwoCandlesticks tette közzé, helyi idő szerint szeptember 4-én hajnalban készült:




Eredeti bejegyzés: Balázs (szombat, 20:20)

Stromboli-típusú kitörés a Batu Tara tűzhányón (2011.08.18.). A fotót készítette: Martin Rietze. A kép forrása: itt.

Az elmúlt hét legfontosabb vulkánhíreit, történéseit ismét elolvashatják a Smithsoniain Intézet heti rendszerességgel megjelenő írásában. Ezért nem is szeretném magyarul megismételni az ott leírtakat, inkább kiemelnék néhány hírt, amelyek véleményem szerint a legizgalmasabbak.
Az intézet által közölt interaktív térképen láthatjuk, hogy a Csendes-óceáni Tűzgyűrű mentén volt a legtöbb történés, kitörés, fokozódó nyugtalanság. Ezek közül szerintem a legizgalmasabb a Tamborán /videó/ (igen, az a Tambora) zajló, fokozódó szeizmikus aktivitásról és erősödő fumarola tevékenységről szóló hír (A Tamborán zajló eseményekről és a várható történésekről egy külön bejegyzésben Évi számolt be). Egy másik érdekes hír a Flores-szigeteki Ranakahról érkezett. Egyelőre a Tamborához hasonlóan itt is fokozódó szeizmikus és fumarola tevékenység miatt kellett emelni a készültségi szintet. Izgalmassá az teszi a dolgot, hogy szinte semmit nem tudunk a tűzhányóról. Annyi bizonyos, hogy 1987-ben egy VEI 3-as kitörése volt, amely során evakuálni kellett a környékbelieket. A kitörést heves robbanások, lávadóm kitüremkedés, piroklaszt árak kísérték. Ezután 4 évvel volt egy kisebb robbanásos kitörés, de a tűzhányó azóta csendes. A '87-es aktivitást megelőzően azonban nem volt (nem ismert) kitörése a történelmi időkben. A Ranakah vulkán a szintén kevéssé ismert Poco Leok kaldera peremén található, egy sor lávadóm társaságában. Az 1987-es kitörés során képződött lávadómot Anak Ranakah-nak nevezik. A hiányos ismeretek miatt nehéz megmondani tehát, hogy mi várható a Ranakah esetében. Nem kizárt, hogy újabb lávadómkitörés következik majd, de az is elképzelhető, hogy a magmakamra szintjén megáll a folyamat.

View Larger Map

Az Anak Ranakah lávadóm a ggFöldben.

Még egy Indonéz vulkánról szeretnék említést tenni. A Batu Tararól szinte hetente jönnek a hírek, hogy néhány km magas hamufelhő tört fel a tűzhányó kráteréből. A vulkáni működésben továbbra sincs változás. Néhány vulkánfotográfus jóvoltából azonban most gyönyörű felvételeken láthatjuk az indonéz Stromboliként is emlegetett vulkán tűzijátékszerű kitöréseit (augusztus 16-22. között).

A Csendes-óceán középső részén található hawaii-szigeteki Kilauea mindig szolgál érdekességgel. A Pu'u'O'o kráteraljazatának beszakadását követően hamar visszaállt az azt megelőző állapot, mintha mi sem történt volna. A láva "visszatért" a Pu'u'O'o kráterébe, ahol újra egy lávatavat formált. A Kilauea csúcskráterében pedig ismét magas a lávató szintje. A tilt méter adatai pedig újra felpúposodást jeleznek, ami alapján friss magma nyomul a magmatározóba.

A videó webkamera felvételekből készült a Pu'u'O'o friss lávataváról augusztus 29-31. között. Különleges látvány nyújt, ahogy a számtalan túlcsordulás közben kialakuló lávafolyás kígyózik minden irányba a kráteraljzaton. A videó forrás: itt.

Kis intenzitással, de folytatódik a Puyehue Cordon Caulle kitörése Chile-ben. Az elmúlt héten erőteljes fumarola tevékenység és időnként erőteljes robbanások történtek a tűzhányón. A legutóbbi nagyszerű NASA felvételen látható, hogy a kitörési felhő továbbra is több száz kilométer távolságba sodródik a krátertől. Egy augusztus közepén készült közeli felvételen pedig megfigyelhető, hogy egy kiterjedt lávafolyás is képződött a kitörés során:

A Puyehue kitörés 2011. 08. 18-án. A képen az 1960-as kitörés krátere és lávafolyása is látszik. A felvételt a NASA EO-1 ALI műholdja segítségével készítette Jesse Allen és Robert Simon, felhasználva a NASA EO-1 csapat adatait. Az eredeti kép: itt.

Végül néhány szó Európáról. Az elmúlt hetekben-hónapokban az európai vulkánhírek az olasz tűzhányókról szóltak/szólnak. Ez nem is meglepő, hiszen megnyitva például az INGV-Catania (Osservatorio Etneo) augusztusi jelentését láthatjuk, hogy az Etna és a Stromboli is szépen dolgozik. Az Etna kitöréseit(videó) folyamatosan követjük itt a blogon is. A Stromboli-ról azonban jóval kevesebb szó esik, (Miért is lenne érdekes egy olyan vulkán, amelyen naponta akár egy tucat kitörés vagy még több is előfordul. Természetesen most csak ironizálok. Talán nem feltétlenül hiba, ha az ilyen permanensen működő vulkánoknál csak a működésükben bekövetkező változásokról írunk és nem a napi rutinjukról.) pedig ezen a vulkánon is zajlanak az események. Az elmúlt hónapban egyértelműen fokozódott a vulkáni működés. A kitörések erőteljesebbek és időnként kráteren belüli lávafolyások is kialakultak. Tehát érdemes mostanában figyelni a Strombolit a webkamerákon keresztül és talán sikerül elkapni egy-egy szebb kitörést (például egy ilyet).

Tűzijátékszerű kitörés és lávafolyás a Stromboli kráterteraszán található kisebb salakkúpon (2011. 08. 11-12.). A képet készítette Gijs de Reijke. Az eredeti kép: itt.

Ha már Európában "járunk" akkor érdemes említést tenni egy régebbi, de izgalmas eseményről. Júliusban egy expedíciót szerveztek a Grímsvötnre. A cél a tavaszi kitörés anyagának terepi feldolgozása volt. John Stevenson, az egyik résztvevő 3 részes blog bejegyzésben írt a terepi munkáról (1,2,3).

Új lávafolyam Hawaii-n, nem csendesül a 28 éve tartó vulkáni működés

Alig telt el 5 hónap a márciusi Kamoamoa hasadékkitörés óta, és Pele istennő ismét elkápráztatja a vulkánrajongókat. A Kamoamoa kitörést követően a láva néhány hét alatt "visszatért" a Pu'u'O'o(kép) és Halema'uma'u(kép) kráterekbe. Az ezt követő hónapokban főként a Pu'u'O'o működése vonta magára a figyelmet. Április közepére már egy kisebb lávató (kép: a lávató április 21-én) alakult ki a kráterében, amit újabb és újabb magmacsomagok felnyomulása táplált. A magmautánpótlás olyan intenzív volt, hogy elkezdte megemelni a kráteraljazatot, ami körülbelül 110 méter emelkedést követően érte el azt a magasságot, amely a Kamoamoa kitörést megelőző kráteraljzat-beszakadás előtt jellemezte a vulkánt. Az emelkedés azonban nem állt meg, további magmacsomagok érkeztek, amelyek annyira felboltozták a kráteraljzatot, hogy végül a lávató felszíne már elérte a kráterperem szintjét (lásd 1. ábra).

1. ábra A Pu'u'O'o kráterében kialakult lávakupola 2011. 07. 28-án. A kép forrása: HVO, felirat: Kiss Balázs Tűzhányó blog.

A vulkáni szerkezet nem sokáig bírt ellenállni ennek a nyomásnak, amelyet a kürtőrendszerbe nyomuló és a kráteraljzatot is felboltozó egyre gyarapodó magma fejtett ki rá. Helyi idő szerint 2011. augusztus 3-án délután 2:02-kor a felboltozott kráteraljzat elkezdett süllyedni, majd néhány órával később teljesen beszakadt. A Pu'u'O'o alatt felhalmozódott kőzetolvadék ugyanis új utat talált magának(videó, kép a kráteraljzat omlást követően) .

A helyi obszervatórium normál és hőkamerás képeiből készült videó a Pu'u'O'o kráteraljzatának beszakadásáról 2011. 08. 03. Forrás: HVO

A kráteraljzat beszakadásával párhuzamosan a vulkáni kúp nyugati lejtőjének lábánál több hasadék is felnyílt és ezeken keresztül (hőkamerás kép) kezdett kiömleni a láva. A lávaöntés olyan intenzív volt, hogy kb. 1,5 óra alatt 3 km-t haladt a lávafolyás. A láva több ágban folyt nyugati irányba, akár egy fonatos folyó (hőkamerás kép). A hasadékokból kibugyogó magma kisebb fröccskúpokat hozott létre (lásd következő videó).

A HVO munkatársainak felvételei 2011. 08. 03-án a fonatos lávafolyásról és az új fröccskúpokról. Forrás: Big Island Video News.com, eredeti videó: HVO.

A fonatos lávafolyás este mutatja meg igazi arcát:

Éjszakai videofelvétel a Pu'u'O'o Nyugati oldalából kiinduló fonatos lávafolyásról. Forrás: Reuters

A Reuters éjszakai felvételén nagyszerűen megfigyelhető a lávafolyás felszínének fejlődése. Ahol a lávafolyás egy laposabb térszínre ér lelassul és a felszínén lávabőr képződik, majd a meredekebb térszínen a felgyorsuló lávafolyás felszínét borító lávabőr felszakadozik és eltűnik. Az is látható, hogy lávafolyás főként csatornákban halad és nem terül szét a felszínen. Ennek köszönhetően a lávafolyások jóval messzebbre juthatnak, mert a csatornában jóval kevesebb hőt veszít a láva, így a viszkozitása alig nő.

Egy héttel a fentebb leírt eseményeket követően a magma továbbra is Pu'u'O'o kúp nyugati oldalában lévő hasadékokon keresztül kerül a felszínre és a fonatos lávafolyást táplálja. Az új hasadékok felnyílása új utat nyitott a Kilauea vulkán alatt lévő magma előtt, aminek hatására jelentősen esett a lávató szintje a csúcskráterben is. Egy hét után úgy tűnik kisebb, de egyáltalán nem szokatlan változások állnak be a Kilauea működésébe. A lávató aktivitást lávaöntés váltja fel a Keleti Rift Zónában, a csúcs kráterben lévő beszakadásos kráterbe pedig jóval kevesebb magma jut, ami alacsony lávatószinttel jár együtt.
Az alábbi videó 2 napja készült az új hasadékokról:

A HVO felvétele 2011. 08. 08-án a Pu'u'O'o nyugati oldalában zajló lávaöntésről. Forrás: HVO

A Hawaii Vulkaológiai Obszervatórium honlapján további képeket találhatnak nem csak a mostani eseményekről, hanem az azt megelőző lávató működésről is(link). Érdemes nézni a webkamerákat is, én csupán félórával maradtam le a bejegyzésben taglalt kráteraljzat-beomlásról, de kis szerencsével bárki szemtanúja lehet ilyen eseményeknek.