Ha valakivel tűzhányókról beszélgetünk, biztos, hogy elsők között kerül szóba Hawaii, hiszen valamilyen módon a vulkanológia egyik bölcsője, bolygónk egyik legaktívabb vulkáni területe és talán az is elmondható, hogy az itt zajló kitörések a leglátványosabbak között vannak. Mégis, ritkán kerül be a hírekbe az itt zajló vulkáni működés. Persze - szerencsére - ezek a kitörések nem okoznak katasztrófát és így nehezen ütik át a társadalom ingerküszöbét, a szépség, a vulkáni működés látványossága, egy megállás nélkül zajló vulkáni esemény pedig sajnos nem sokakat érdekel. A hawaii Nagy-szigeten (Big Island) immár 31 éve óta szakadatlanul folyik a vulkáni működés. A Pu'u 'O'o - Kupaianaha kitörés 1983. január 3-án kezdődött és azóta több mint 4 köbkilométer térfogatú (ez több mint kétszerese a Balaton víztérfogatának) láva került a felszínre, ami 128 négyzetkilométer területet öntött el. A vulkáni működésnek számos fordulata volt, legutolsó tavaly november táján, amikor a korábbi, gyakoribb déli lávafolyásokkal szemben, északkelet felé indult el egy lávafolyam. Ezt a szakemberek Kahauale'a 2 lávának nevezték el. Bár iránya lakott területek felé mutat, a kitörés intenzitása (időegység alatt felszínre került magma mennyisége) jelenleg kicsi, így a mostani intenzitás értéket tartva még több mint egy év kellene, hogy elérje Pahoa-t. A lassan előrehaladó lávafolyam frontját az erdős területen kisebb, felcsapó tüzek jelzik.
Mindeközben a Pu'u 'O'o kráterében egy kisebb, kb. 15 méter átmérőjű lávatavacska alakult ki. Az alulról érkező gázok egyfajta gázdugattyúként emelik meg a lávafelszínt és a gázok lávaspriccelés közben távoznak, majd kezdődik minden elölről. E különleges folyamatot követhetjük nyomon a HVO látványos QuickTime videofelvételén. 2008 óta a vulkáni működésnek egy friss eleme a Kilauea központi kalderájában lévő Halema`umu`u beszakadásos kráterben kialakult lávató, aminek sejtelmes, vöröslő fényeit Leigh Hilbert remek fotóin láthatjuk:
Végül, még egy évforduló közeleg: éppen elindult a Pu'u 'O'o kitörés 1983 elején, amikor bő egy évre rá, 1984. március 25-én, azaz 30 éve, a Mauna Loa pajzsvulkánon hasadt fel a földfelszín, és csapott ki mintegy 20 méter magas lávafüggöny. A kapcsolódó lávafolyam Hilo városa felé indult el, de még bőven a település előtt megállt, köszönhetően annak, hogy a lávacsatorna oldalsó gátfala (úgynevezett 'lava levee') beszakadt és ezzel két kisebb párhuzamos ágra vált el a lávafolyam. Ez a kitörés volt a Mauna Loa eddigi utolsó vulkáni működése. A szokatlanul hosszú szunnyadási időszak úgy tűnik egy új szakaszt jelent e hatalmas vulkán működésében.
Az elmúlt bő 150 évben 39-szer tört ki a Mauna Loa, ami átlag 4 éves szüneteket jelent. A kitörések nagy része azonban 1832 és 1950 között történt, amikor átlag 3 évente voltak a vulkáni működési szakaszok. 1950 óta azonban csak két alkalommal éledt fel a tűzhányó: 1975-ben és 1984-ben. Az eltelt 30 év bizony még így is hosszúnak tűnik, mondhatni azt is, hogy talán itt is az ideje az újabb kitörésnek, de a vulkánok nem így működnek, azaz nem szeretik a matematikát... Aminek el kell jönnie, az el fog jönni és a hosszú szunnyadás arra azért figyelmeztet, hogy jó résen lenni! A Mauna Loa felszíne 1984 óta lassan domborodik, azaz van alulról érkező nyomás, van magma felhalmozódás a mélyben. Egyelőre a földrengések száma még bőven elmarad attól, ami megelőzte a legutolsó kitöréseket, azaz még nem kezdődtek meg az előkészületek. Az idő előrehaladtával azonban egyre nagyobb a valószínűsége egy újabb színielőadásnak. A kérdés az, hogy vajon ehhez el kell csendesülnie a jelenleg folyó Kilauea kitörésnek vagy egymás mellett is történhet a természet e különleges folyamata?
A hawaii Pu'u 'O'o - Kupaianaha kitörés immár 31 éve folyamatosan zajlik. Tavaly novemberében a korábbi délkeleti folysáiránnyal szemben, most északkelet felé indult el egy lávafolyam, amit Kahauale'a 2 lávának neveztek el. Alul a lávafolyás erdőtüzekkel jelzett haladási frontja. Térképek és Fotó: HVO
Mindeközben a Pu'u 'O'o kráterében egy kisebb, kb. 15 méter átmérőjű lávatavacska alakult ki. Az alulról érkező gázok egyfajta gázdugattyúként emelik meg a lávafelszínt és a gázok lávaspriccelés közben távoznak, majd kezdődik minden elölről. E különleges folyamatot követhetjük nyomon a HVO látványos QuickTime videofelvételén. 2008 óta a vulkáni működésnek egy friss eleme a Kilauea központi kalderájában lévő Halema`umu`u beszakadásos kráterben kialakult lávató, aminek sejtelmes, vöröslő fényeit Leigh Hilbert remek fotóin láthatjuk:
Fantasztikus vörös fények az éjszakában a Halema`umu`u beszakadásos kráterben lévő kis lávató felett. Fotó: Leigh Hilbert
Végül, még egy évforduló közeleg: éppen elindult a Pu'u 'O'o kitörés 1983 elején, amikor bő egy évre rá, 1984. március 25-én, azaz 30 éve, a Mauna Loa pajzsvulkánon hasadt fel a földfelszín, és csapott ki mintegy 20 méter magas lávafüggöny. A kapcsolódó lávafolyam Hilo városa felé indult el, de még bőven a település előtt megállt, köszönhetően annak, hogy a lávacsatorna oldalsó gátfala (úgynevezett 'lava levee') beszakadt és ezzel két kisebb párhuzamos ágra vált el a lávafolyam. Ez a kitörés volt a Mauna Loa eddigi utolsó vulkáni működése. A szokatlanul hosszú szunnyadási időszak úgy tűnik egy új szakaszt jelent e hatalmas vulkán működésében.
Mintegy 30 éve, 1984. március 25-én, a Mauna Loa felszínén megnyíló hasadékból 20 méter magasra csapott fel a lávafüggöny. Előtérben a HVo egyik vulkanológusa. Fotó: HVO
Az elmúlt bő 150 évben 39-szer tört ki a Mauna Loa, ami átlag 4 éves szüneteket jelent. A kitörések nagy része azonban 1832 és 1950 között történt, amikor átlag 3 évente voltak a vulkáni működési szakaszok. 1950 óta azonban csak két alkalommal éledt fel a tűzhányó: 1975-ben és 1984-ben. Az eltelt 30 év bizony még így is hosszúnak tűnik, mondhatni azt is, hogy talán itt is az ideje az újabb kitörésnek, de a vulkánok nem így működnek, azaz nem szeretik a matematikát... Aminek el kell jönnie, az el fog jönni és a hosszú szunnyadás arra azért figyelmeztet, hogy jó résen lenni! A Mauna Loa felszíne 1984 óta lassan domborodik, azaz van alulról érkező nyomás, van magma felhalmozódás a mélyben. Egyelőre a földrengések száma még bőven elmarad attól, ami megelőzte a legutolsó kitöréseket, azaz még nem kezdődtek meg az előkészületek. Az idő előrehaladtával azonban egyre nagyobb a valószínűsége egy újabb színielőadásnak. A kérdés az, hogy vajon ehhez el kell csendesülnie a jelenleg folyó Kilauea kitörésnek vagy egymás mellett is történhet a természet e különleges folyamata?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése