A bejegyzés készült:
2014.01.30. 13:40:
Különleges
lehetőségre nyílik módja mindenkinek, ugyanis egy látványos
vulkáni
jelenséget, a lávafolyásokat tanulmányozhatjuk, kiváló fotográfusoknak, az
Etnawalk csapatának és az
Ndeso adventure fotósának köszönhetően. Ezek
az olvadt kőzetfolyamok nagyon sokfélék lehetnek, amelynek fő oka a magma
viszkozitása vagyis "folyóssága". A viszkozitást számos fizikai és
kémiai paraméter meghatározza ezek közül a legfontosabbak a magma kémiai
összetétele, hőmérséklete és az illó tartalma. A kísérleti kőzettani
eredmények alapján az egyik fontos szabály, hogy a felszínre törő magma
Si tartalmának növekedésével egyre kevésbé képes folyni a kőzetolvadék. Hogyan is kell ezt elképzelni? A felszínre törő szilikát kőzetolvadékok fő "alapkövei" a parányi szilícium és oxigén ionok alkotta tetraéderek. A tetraéderek az oxigén ionokon keresztül összekapcsolódnak és így épül fel az a tetraéderes polimer háló, ami maga a kőzetolvadék. A magma/láva tehát azért viselkedik másként, mint a hétköznapokban megszokott folyadékok, mert jelentős mértékben polimerizált. Minél több a Si tartalma egy olvadéknak annál polimerizáltabb és viszkózusabb. További adalék, hogy a szilikát olvadékokban egyéb kationok is vannak (pl.: Mg2+, Ca2+), amelyek általában akadályozzák a tetraéderek összekapcsolódást és ezért a mennyiségük növekedésével csökken a viszkozitás.
 |
| Különböző Si tartalmú magmák (bazalt-andezit-riolit) viszkozitása a hőmérséklet függvényében. A piros nyilak jelzik, hogy a kémiai összetétel változásának hatására nagyságrendekkel változik a viszkozitás. |
|
 |
| Felül: szilícium és oxigén ionok alkotta tetraéder, a szilikát magmák parányi alkotója. Alul: Nagy nagyítású mikroszkóp alá helyezett kőzetolvadék sematizált képe. Láthatjuk az oxigéneken keresztül kapcsolódó tetraéderek alkotta hálót és a köztes depolimerizáló kationokat. | |
|
Az alábbi két példa azt szemlélteti, hogy a jelenleg zajló effuzív
kitörések során milyen típusú lávafolyás jellemzi majd az eltérő kémiai
összetételű és hőmérsékletű kőzetolvadékokat.
Lássuk
a címben szereplő két híres tűzhányót. Mindkét vulkán esetében éppen
effuzív kitörés zajlik, amely során teljesen eltérő lávafolyásokat
figyelhetünk meg a lejtőiken. Hogy miért? A választ megkapjuk, ha
belépve vulkanlógusok közé rögtön a kőzettan-geokémia szakértői felé
fordulunk, akik egybehangzóan válaszolnak majd, hogy eltérő összetételű
magma tör a felszínre. Míg az Etna esetében a hígabban folyós, Si-ben szegényebb bazaltos
magma táplálja a patakokban csordogáló izzó lávafolyásokat, addig a
Sinabungon jóval cammogosabb intermedier (andezit-dácit) Si-ben gazdagabb magma táplálja
az inkább "csúszó" mintsem folyó, vastag, darabos (blokkos) lávafolyást,
amit a vulkanológiában culée-nek. nevezünk. A
culée nem más mint a tűzhányó meredek oldalán megfolyó viszkózus lávadóm (ahogy ezt nagyszerűen bemutatja a Sinabung példáján a
Culture Volcan blog szerzője).
Lássuk a várva várt képeket:
Etna: A Valle del Bove-ba csordogáló
*, vörösen izzó, kőzetolvadék patakok.
Sinabung: a tűzhányó lejtőjébe hasító völgyben cammogó ,blokkos felszínű, vastag culeé.
*meanderező helyett - Kósik Szabi javaslata alapján kijavítottam.
Szerintem a Sinabung-on ez a culée még veszélyesebbé teszi a helyzetet.
VálaszTörlésEnnek pedig az az oka, hogy nem lehet kiszámítani, hogy honnan fog izzófelhő kiindulni.
Egy pl. a mai nap a culée elejéről indult ki.
A rossz idő miatt pedig 4 ember életét vesztette.
És állítólag további 10 komoly sérüléseket szenvedett.
Szia Alex!
TörlésInkább úgy fogalmaznék, hogy megváltozott a helyzet. Az egyik dolog, amit érdemes kiemelni, hogy közelebb jött a veszélyforrás vagyis a láva dóm frontja, ugyanakkor a lávafolyás végéről induló PDC-knek (a legtöbb azért onnan fog elindulni) kisebb lesz a gravitációs energiájuk. Szóval sokat változott a helyzet, ami új fajta stratégiát igényel. De nem kell szerintem féltenünk az indonéz vulkanaológusokat, mert ők jól tudják mi a teendőjük. Szerintem ez a culée inkább jó hír a környékbelieknek. Után kell néznem, de úgy emlékszem, hogy a Kizimen esetében azt lehetett látni, hogy a culée megjelenésével jelentősen csökkentek a pusztító PDC-k. Amíg nem folyt meg a dóm, ott is ugyanilyen lenyűgöző piroklaszt árak fotóit láttuk.
Szia Balázs
TörlésÉrdekesek a dolgok amiket írtál, valóban a helyzet mindenképpen megváltozott.
Azért az ne feledjük el, hogy a Kizimen esetében a megfolyt dóm a domborzati viszonyok miatt idővel kénytelen volt megállni.
A Sinabung esetében viszont sík terepről beszélünk, ami megint más forgatókönyvet ad.
Ha a megfolyt dóm tovább halad a vulkánon, akkor a szakembereknek nem lesz szabad a biztonsági zónát visszahúzniuk, illetve a visszatelepítések is elmaradnak.
Kíváncsi vagyok, hogy mit fognak tenni a szakemberek.
Szia Alex,
Törlésha megnézed a képeket a kizimenről látod majd, hogy nem a domborzat miatt állt meg ott a lávafolyás. Topográfia szempontjából a két helyzet nagyon hasonló. Ezeknél a cammogós láváknál inkább az a helyzet, hogy csak addig tudnak haladni, amíg a nagy lejtőszög "hajta őket" azután "feltorlódnak". :) Majd ha jössz hozzánk a Szepesi Jani tud nagyon szép példákat mutatni Neked az "feltorlódáskról". Erről jut eszember: voltál a nyílt napon?
Közben megnéztem a Kizimen fotóit a KVERT honlapján, ami alapján a lávafolyás megindulását követően már tényleg nem volt nagyobb PDC, vagy csak nem fotózták le.
Kedves Balázs
VálaszTörlésIsmét érdekes infókat adtál, köszönöm őket.
Igen voltam a nyílt napon, és pár új infót is megtudtam, hogy mire kell készülnöm.