Etna: vonzások és veszélyek...

Egy aktív vagy potenciálisan aktív vulkán akkor is veszélyes, amikor éppen szunnyad (de bármikor, akár minden előjel nélkül is feléledhet és váratlanul kitörhet; l. pl a japán Ontake 2014-es kitörése) vagy amikor a kitörések inkább turistacsalogatóak. Az Etna évente százezrével vonzza a látogatóak, különösen akkor, amikor működésben van. A látványos lávatűzijáték kitörések vagy lávaöntések kiszámíthatónak tűnnek. Egy tűzhányó azonban bármikor képes váratlan dologra! Ezt tudni kell minden turistának, de még a szakembereknek is… még egy jól ismert vulkán is képes váratlan fordulatra!

Március 15 éjjele az Etnán.(Fotók: Francesco Tomarchio és Fabrizio Zuccarello)

Jó két héttel a korábbi látványos vulkánkitörés után az Etna március 15. reggel ismét munkába fogott. A földremegés intenzitása újra meredeken emelkedett és lávatűzijáték kitörések kezdődtek a Délkeleti kráter és az Új-Délkeleti kráter kúpjai között frissen felépült salakkúpon. Rövidesen láva buggyant ki és ereszkedett le a vulkán déli lejtőjén, követve a korábbi kitörés lávafolyamának útját. Estére a kitörés erőssége némileg gyengült, majd éjfél körül egy új hasadék nyílt a vulkáni kúp előterében és újabb lávafolyam indult el, most keleti irányban. A robbanásos kitörés eközben fluktuálva zajlott, ami már kisebb lávaszökőkutakat is eredményezett március 16. reggelén. A lávafolyam, mint valami bulldózer haladt lassan előre a havas felszínen és keresztezte azt a területet, ahová gyakran jöttek fel négy-kerék-meghajtású turistabuszok. Rövidesen elérte a Valle del Bove peremét, ahol aznap éjjel bukott át és folyt le a széles völgy meredek oldalán. Előtte azonban, a lávafolyam közelében majdnem tragikus esemény történt!
A lassan előrenyomuló lávafolyamot számos turista közelítette meg, ott volt a BBC forgatócsoportja és a közelben dolgoztak a cataniai INGV Etna Obszervatórium vulkanológusai is, akik a vulkáni működés folyamatát értékelték. A korábbi napokban sokan merészkedtek a lávafolyás közvetlen közelébe, mindez veszélytelennek tűnt. Nem sokkal dél után aztán egy váratlan esemény következett be. A Belvedere közelében járó láva frontját hirtelen egy robbanás vetette szét: fehér, vízgőz felhő emelkedett fel, amit az INGV webkamerái is rögzítettek. A helyszínen azonban más volt a helyzet: erős hanghatással szürke-barna színű kitörési felhő robbant ki és a környéken záporoztak a kisebb-nagyobb izzó lávadarabok. A BBC kamerái rögzítették ezt a drámai közel fél percet:



A szétrepülő izzó lávadarabok tíz személyt sebesítettek meg, köztük volt barátom, kollégám Boris Behncke vulkanológus is, aki az Etna egyik legjobb ismerője. Szerencsére kisebb horzsolással megúszta, ahogy a BBC TV stábjának tagjai és a turisták is. Az eset azonban figyelmeztető volt: ennél nagyobb baj is lehetett volna! De mi is történt? Hogyan lehet az, hogy a lávafolyam elején következik be robbanásos kitörés? A láva eddig is havas felszínen folyt, hasonlóan a korábbi kitörésekhez. Mi vezetett akkor ehhez a váratlan eseményhez, egyáltalán miért nem olvad el gyorsan a hó, ahogy a több, mint 1000 fokos láva ráfolyik? Ehhez érdemes megnézni egy másik videofelvételt, ami a Tolbacsik 2013-as vulkáni kitörését mutatja. A jelenségről Ben Edwards és csapata jelentetett meg tanulmányt a Nature Communications folyóiratban. A vastag hótakaróra folyó láva egy része mélyen benyomul a hóba és feltornyosítja, egy másik lávafolyam viszont sokáig zavartalanul halad előre, mígnem egyszer egy szürkésbarna hamufelhő robban ki belőle:



Az Etna két héttel korábbi lávaöntő kitörése után is lehetett látni, hogy a friss láva alatt megmaradt a hó. Pedig a hőmérséklet különbség több, mint 1000 fok! A magyarázat a láva fizikai tulajdonságában keresendő. A lávafolyam ugyanis jó hő megtartó képességű, aminek oka az, hogy a felszínén egy hirtelen megdermedt, kőzetüveges kéreg alakul ki, ami jól szigetel. Ahogy halad előre a vastag lávafolyam, a hó egy része előtte felolvad, azonban a túlhevített hó hirtelen vízgőzzé alakul, ami fehér felhő formájában illan el. Ez veszélytelen, azonban mi történik a láva alatt? A láva és hó között egy vékony vízgőz réteg alakul ki. Ez megakadályozza a láva és a vízgőz réteg alatti olvadékvíz keveredését és ez az állapot hosszasan fennmaradhat, a láva haladhat előre akár több száz métert is. A gond akkor kezdődik, ha a vízgőz réteg felszakad és a láva az olvadékvízzel keveredik. A láva belsejébe jutó víz hirtelen vízgőzzé alakul. Ez a halmazállapot változás térfogat növekedéssel jár. A láva frontján ez nem jelent problémát, a kitáguló vízgőz szabadon tud távozni. A láva belsejében azonban nincs erre megfelelő tér és ezért egy jelentős belső nyomás alakul ki. Ha ennek a belső nyomásnak a feszítőereje többszörösen meghaladja a láva szakító szilárdságát, akkor hirtelen történik a térfogat növekedés mégpedig a lávaanyag darabokra való szétvetésével. Ez maga az a robbanásos esemény, amit a kamcsatkai lávafolyam esetében is megfigyeltek, és ami március 16. kora délután az Etnán is történt.

A freatomagmás kitörési felhő közelről és Rebecca Morelle, BBC operatőr kabátja egy izzó lávadarab által okozott égési sérüléssel. (Fotók: Rebecca Morelle, BBC)

Ezt a folyamatot freatomagmás robbanásos reakciónak nevezik, ami a vulkáni működés során sok esetben bekövetkezhet. Felszín alatti víz és feltörő magma keveredése esetén heves robbanásos kitörést okoz, de ilyen jelenség figyelhető meg a hawaii Nagy-szigeten is, ahol az izzó láva jelenleg is az óceán vízébe ömlik. A freatomagmás robbanásos kitörés az egyik legveszélyesebb folyamat, mert kiszámíthatatlan, hirtelen következik be és nagy területet érint. Szerencsére a láva-hó találkozás esetében mindez viszonylag szűk területre jelent veszéylt. Az Etnán viszont pont ott zajlott ez, ahol emberek is tartózkodtak, ezért volt majdnem végzetes kimenetelű.

Március 16, késő délutáni paroxizmális kitörés a freatomagmás esemény után. (Fotók: Joseph Nasi és Gió Giusa)

Ez az esemény figyelmeztet, hogy még egy békésnek tűnő vulkánkitörés esetében is történhet kis valószínűségű, de súlyos következményekkel járó folyamat. Ezt tudni kell mindenkinek, azoknak különösen, akik akár most is az Etnára készülnek, hogy megcsodálják a természet e különleges jelenségét!

Vulkánok: vonzások és veszélyek - e kettősséget tartsa mindenki szem előtt, mert ilyenek a tűzhányók!

A vulkáni működés e bejegyzés írása során is tart.

Frissítés (2017.03.18. 11:55)

A vulkáni kitörés tovább zajlik, a lávafolyam a Valle del Bove völgyének meredek lejtőjén ereszkedik lefele, pompás látványt nyújtva a környező településekről.

Március 18, izzó lávafolyam ereszkedik le a Valle del Bove völgyébe. (Fotók: Francesco Tomarchio és Giuseppe Famiani)

Frissítés (2017.03.18. 19:00)

...és ismét a potenciális veszélyek! Ma délután a Valle del Bove meredek lejtőjén leereszkedő láva frontja több alkalommal is leomlott és ez lokális piroklaszt-árakat eredményezett. Szerencsére a Valle del Bove völgyében nem veszélyeztetett senkit, azonban ismét egy olyan jelenség, amivel számolni kell még egy csendesnek tűnő lávafolyás esetében is, amennyiben meredek lejtőn ereszkedik le. Hasonló jelenségek nem ritkák a guatemalai Fuego tűzhányón. Az Etna esetében a piroklaszt-árak létrejöttéhez azonban hozzájárulhatott ismét csak a hólével való keveredés és a freatomagmás robbanás, amire a messziről is látható, felemelkedő szürke mellett a fehér színű felhő utal. Orazio Furia remek képei közelről is mutatják az Etnán ritka, de nem példa nélküli, jelentős veszélyt jelentő piroklaszt-árat. Figyelmeztet, hogy egy lávafolyással járó kitörés esetében is kell ilyen jelenséggel számolni, aminek a hatótávolsága akár több kilométer lehet!

Március 18. délután többször is leomlott a Valle del Bove völgyébe ereszkedő lávafolyam frontja, hóval keveredve freatomagmás robbanást és kisebb piroklaszt-árakat okozva. (Fotók: Chiara D'Amico fotója és webkamera felvétel)

Közelről a március 18. délutáni láva-hólé keveredés okozta freatomagmás robbanásos esemény piroklaszt-árja. (Fotók: Orazio Furia)

Hosszú szunnyadás után látványos ébredés: ismét Etna kitörés show!

Ha az Etna kitör rögtön a média hírek középpontjába kerül. Valóban, a robbanásos kitörések látványosak és ilyenkor özönlenek a szebbnél szebb felvételek. Persze van olyan média hír, ami a "Fake media news", azaz az inkább a feltűnésre, meghökkentésre törekvő fals hírszolgáltatást követve a valóságtól messze elrugaszkodva, minden alapot nélkülöző módon számol be a vulkáni eseményről. Az angol nyelvű Express hírportál valószínűleg már most megkaphatja az év legmeghökkentőbb fals tájékoztatási díját, hiszen a vulkáni működést övező pánikról és még Bukarestet is veszélyeztető hamuhullásról vizionál. Valójában, a jelenlegi vulkánkitörés egyelőre békés módon és szemet csalogatóan zajlik. Bár készültségbe helyezték a légiforgalmi irányítást, azonban még nincs szó a cataniai reptér lezárásáról! Tudni kell azonban, hogy a kitörés jellege bármikor erősödhet és ebben az esetben előfordulhat légtérzár (Bukarest azonban továbbra is biztonságban lesz! ;-)).

Így indult a vulkánkitörés február 27-én este...(Fotók: Boris Behncke és Giuseppe Tonzuso)

és így folytatódott másnap, február 28-én(Fotók: Boris Behncke és Fabrizio Zuccarello)

Az Etna jó nyolc hónap szunnyadás után aktivizálódott. Habár a mostani kitörés viszonylag váratlanul indult, ahogy ez általában szokott, a földremegés intenzitása hirtelen emelkedett és kezdődött a környező településekről is jól látható lávatűzijáték kitörés a csúcsi területen, azonban mindezt több hetes gyenge, csak a vulkanológusok által követett robbanásos vulkáni működés előzte meg. Sőt, az előjáték egészen idén januárjáig megy vissza, amikor időszakos kis hamu kilövellések mutatták az ébredezés jeleit. Február 27-én délután azonban egyre magasabbra csaptak fel az izzó lávacafatok, a kitörés helye a Délkeleti kráter és az Új-Délkeleti kráter kúpjai közötti nyereg volt. Egy nap alatt egy tekintélyes méretű salakkúp nőtt ki, aminek magassága már az Etna legmagasabb pontjával vetekszik és könnyen lehet, hogy néhány nap múlva változik a tűzhányó tengerszint feletti magasságának értéke (a jelenlegi legmagasabb pont az Északkeleti kráter kúpján van, ami 3329 m tszf)! A kitörések pulzálva zajlanak, jól látható a felszínre jutó méretes gázbuborékok szétpattanásai, az ezzel járó, különösen az éjszakai órákban látványos lávatűzijáték kitörés. A salakkúp déli oldala hamarosan felnyílt és már másnap izzó lávafolyam ereszkedett déli-délnyugati irányban. A tipikus rögös, azaz aa-láva frontjának vastagsága a 2-3 métert is elérte. A láva több nyelvben halad előre a még havas felszínen, ezzel különleges, kontrasztos látványt nyújtva. A színpadi bemutatóhoz aztán csatlakozott a központi kráter is, ahonnan időszakos sötétszürke hamu kilövellés történik.

Február 28-án már vastag aa-láva nyelvek ereszkedtek le a friss salakú déli lábától kiindulva...(Fotók: Boris Behncke és Giuseppe Tonzuso)

amelyek éjszaka fantasztikus látványt nyújtottak!...(Fotók: Giuseppe Distefano és Giuseppe Famiani)

A vulkáni működés a bejegyzés írása, március 1-én, késődélután is töretlenül zajlott. Az ilyen vulkáni működés akár néhány napig is eltarthat, azonban bármikor be is fejeződhet. Egy harmadik lehetőség, hogy a korábbi évek kitöréseinek koreográfiáját követve ez a vulkáni működés egy több száz méter magasba tornyosuló lávaszökőkút kitörésbe megy át, miközben akár 10 kilométer magasba is emelkedhet a vulkáni hamuoszlop. Mindez a felszín alatti eseményektől függ. Amennyiben friss gázokban gazdag magma nyomul felfelé nagyobb mélységből, akkor ez utóbbi lehetőség valószínűsíthető. Ha egy sekélyebb magmatározóból táplálkozik a kitörés, akkor a csendesebb kitörések folytatódhatnak. Mindebben fontos információt adhat a felszínre jutott vulkáni képződmények kémiai összetétele, a benne lévő kristályos fázisok megjelenése és kémiai összetételbeli változásai. Amit jelenleg tudunk, hogy nincs jelentősebb felszín emelkedés, azaz vélhetően nem történik nagy mélységből, nagyobb térfogatú magma felnyomulása. Így egyelőre vélhetően marad e szemet gyönyörködtető vulkáni működés élvezete, a vulkáni működés ünnepe!
Ahogy a fejlemények alakulnak, úgy nyújtunk további tájékoztatást. Addig is kövessék a napra- és órakész információkat nyújtó Tűzhányó blog Facebook csoportjának híreit!

A látványos vulkáni működés március 1-én is rendületlenül zajlott.(Fotók: Giuseppe Distefano és Giuseppe Famiani)

Boris Behncke, az Etna obszervatórium neves vulkanológusa az alábbi 2,5 perces videofelvételen keresztül mutatja be az Etna jelenlegi kitörésének minden szépségét!

A látványos vulkáni működés március 1-én is rendületlenül zajlott.(Fotók: Giuseppe Distefano és Giuseppe Famiani)

Frissítés (2017.03.02. 08:45)
Úgy tűnik valóban a bejegyzésben valószínűsített kimenet jött be, miszerint nincs egyelőre jelentősebb magma utánpótlás, a lávatűzijáték kitörés nem vált paroxizmális lávaszökőkút kitörésbe. Március 1. éjjel már erősen csökkent a vulkánkitörés intenzitása, ma reggelre pedig már csak időszakos hamu kilövellések voltak, a lávatűzijáték kitörések megszűntek. Kérdés, hogy ismét hosszabb pihenő következik vagy tartogat még valami váratlant a szicíliai hölgy?

Így búcsúzott - egyelőre - az Etna legfrissebb kitörési fázisa: stromboli-típusú lávatűzijáték a Hold bűvöletében március 1 estéjén.(Fotó: Gió Giusa)

2016 emlékezetes vulkánkitörései

Melyik volt a legemlékezetesebb vulkánkitörés 2016-ban, melyik tűzhányó érdemelheti ki az év vulkánja címet? Erik Klemetti Eruptions blogján mindig megszavaztatja erről olvasóit, a voksok alapján 2009 óta olyan vulkánok érdemelték ki ezt a címet, mint a Szaricsev (2009), az Eyjafjallajökull (2010), a Puyehue-Cordón Caulle (2011), a Tolbacsik (2012), az Etna (2013), a Holuhraun-Bárdarbunga (2014) és a Colima (2015). Vajon ki kerül e díszes társaságba 2016-ban? Nem könnyű a döntés, a kérdés az, hogy a szavazók mit részesítenek előnyben: a folyamatos aktivitást (pl. Sinabung, Santiaguito vagy Fuego), a különleges eseményt (pl. Kilauea, Hawaii vagy Piton de la Fournaise, esetleg Bogoslof), vagy a veszélyes helyzetet (pl. Barujari), esetleg a háttérben csendben, de látványosan történő működést (pl. Kljucsevszkoj vagy Sivelucs)? Nos, itt egy képes lista, lehet választani!

Megítélésem szerint a legesélyesebb jelölt: Sinabung, Szumátra, Indonézia - jelenleg a Föld egyik legaktívabb és legveszélyesebb tűzhányója. 2016-ban is folytatódtak a lávadóm kitüremkedések és izzófelhők lezúdulásai, ami mellett látványos vulcanoi-kitörések zajlottak(Fotók: Sadrah Peranginangin)

Tavaly éppen lemaradt az első helyről, most beérhet: a Tűz-hegye, azaz Fuego, Guatemala. 2016-ban 16 paroxizmális kitörése volt látványos lávaszökőkutakkal és a meredek hegyoldalon lecsorgó lávafolyamokkal (Fotók: Martin Rietze)

Már 34 éve folyamatosan zajlik a hawaii Nagy-szigeten a vulkáni működés. Idén különleges látványosság volt az óceánba folyó láva! (Fotók: David Ford és Martin Rietze)

Egy másik esélyes guatemalai tűzhányó: a Santiaguito Caliente lávadómja váratlan heves robbanásos kitörésekkel hívta fel magára a figyelmet, amikor pedig szünetelt a vulkáni működés akkor laharok veszélyeztették a környéket! (Fotók: INSIVUMEH és Eric Colop)

2016-ban két látványos vulkánkitörés zajlott az Indiai-óceán területén lévő, francia fennhatóságú vulkáni szigeten: Piton de la Fournaise! (Fotók: Ilotdrones és Luc Perrot)

A Rinjani kaldera 2016-ban közel 100 ezer látogatót vonzott, a turisták fele külföldi volt. Szeptemberben a Barujari vulkáni kúp egy váratlan kitörése nyomán fejvesztve menekültek az éppen úton lévők. Közel 1000-en voltak a helyszínen, szerencsére tragédia nem történt! (Fotók: Giuseppe Salerno)

A képek alapján bizonyára az egyik nagy esélyes lenne az év tűzhányója címre, de a nagy távolság kevéssé irányítja rá a figyelmet: a Kljucsevszkoj látványos lávatűzijáték kitörésekkel és lávafolyamokkal szinte végig aktív volt az év második felében és egy-egy nagyobb kitörése a légi közlekedésre is veszélyt jelentett (Fotók: Jurij Gyemjancsuk és Denis Bugykov)

Szintén messze a média szeme elől elrejtve dolgozott keményen Kamcsatka másik folyamatosan aktív tűzhányója, a Sivelucs - több nagy robbanásos kitörése volt, amikor a vulkáni hamufelhő közel 1000 km messze sodródott, a lezúduló piroklaszt-árak pedig több mint 10 km távolságba jutottak! Szerencse, hogy a vulkán nem egy sűrűn lakott területen van! (Fotók: Jurij Gyemjancsuk és Szergej Makurin)

Tavaly az év tűzhányója volt, idén az év vége felé erősített újra bele és mutatott látványos kitöréseket a mexikói Colima (Fotók: Hernando Rivera és Julie Roberge)

Bizonyára az év meglepetés vulkáni kitörése, ahol még műszeres megfigyelés sincs: Bogoslof, Aleuti-szigete (Fotók: Paul Tuvman és AVU USGS)

2016-ban egy látványos kitörése volt csupán, azonban az egyik leginkább fotogén tűzhányó: Etna (Fotók: Alessandro Lo Piccolo és Joseph Nasi)

A Szépség és a Szörnyeteg

Az elmúlt hétvége meglehetősen mozgalmas volt a vulkánkitörések terén. Ezek közül két kitörési esemény érdemel különös figyelmet, ami ráirányítja a figyelmet a tűzhányók, a vulkánkitörések kettős természetére: szépek, vonzóak, de egyben veszélyesek és pusztítóak is. Az Etna az elmúlt napokban parádés kitöréseket produkált, míg az indonéziai Sinabung váratlan izzófelhője hét halálos áldozatot követelt.

Két vulkánkitörés a hétvégén: egy látványos (Etna) és egy pusztító (Sinabung) - a vulkáni működés két arca... (fotók: Fernando Famiani és Beidar Sinabung)

Az Etna több hónapos szünet után éledt fel újra a látványos 2015. december eleji kitörése után. Május 17-én este az Északkeleti kráterben kezdődtek kisebb lávatűzijáték kitörések különösebb korábbi előjelek nélkül. Ez a vulkáni működés a következő nap reggelén felerősödött és az erőteljes hamukibocsátás a tűzhányótól keletre okozott némi gondot. Délre a kráterek közelébe kihelyezett magasságmérő erős felszínemelkedést jelzett, félreérthetetlenül utalva arra, hogy friss magmatömeg nyomul fel. Nem sokkal dél után a Voragine kráter lépett működésbe, ahol pulzáló lávaszökőkút kitörés történt, a vulkáni hamuanyag pedig több mint 3 kilométer magasra emelkedett a tűzhányó fölé. Délutánra már láva is kicsordult és vékony folyamban ereszkedett lefelé a nyugati kráter peremen át. A lávaszökőkút kitörés mindeközben mérsékeltebb erősségű lávatűzijáték kitörésre váltott. Éjfélre ismét erőteljes felszínemelkedést mutattak a műszerek, az újabb feltóduló magma adag egy második paroxizmális kitöréshez vezetett a kora reggeli órákban, amit a rossz időjárási viszonyok miatt csak a műszerekkel lehetett érzékelni. Lapilli és vulkáni hamuszemcsék hulltak a tűzhányótól keletre eső területeken. A helyzet a következő napokban is hasonló volt. Egy újabb paroxizmális lávaszökőkút kitörés történt a Voragine kráter kürtőiből május 21. reggel, előtte és utána pedig csendesebb lávatűzijáték zajlott. Május 22-én a legfiatalabb kürtő, az Új Délkeleti kráter oldalában, is vulkáni hamut bocsátott ki, majd estére ismét az Északkeleti kráteré volt a főszerep, ahol folytatódtak a stromboli-típusú kitörések.

Az Etna látványos kitörései az elmúlt napokban (fotók: Francesco Tomarchio, Turi Caggegi, Alessandro Lo Piccolo)

Az Etna kitörése kisebb intenzitással a bejegyzés alatt is folytatódott. A vulkán ismét jelét adta, hogy hosszabb szünet után is nagyon gyorsan feléledhet és akár komolyabb figyelmeztető előjel nélkül is működésbe léphet. Ezt főleg a turistaszezon előtt fontos tudni!
Vulkánok mellett élni sok hasznot nyújt, azonban mindig ott van a fenyegetés is - mi van, ha megváltozik a vulkán természete és a szokotthoz képest eltérő módon működik? Ez az Etna esetében is fennáll, ami jelenleg jóval robbanásosabb kitöréseket mutat, mint korábban. Az indonéziai Sinabung tűzhányóról 2010. előtt azt gondolták, hogy már egy kialudt tűzhányó. Azonban 2010-ben váratlanul felébredt és jelenleg a Föld egyik legaktívabb és legveszélyesebb tűzhányója. Környezetéből több tízezer lakost telepítettek ki, a vulkán körül meghúztak egy veszélyzónát, ahova tilos belépni. Ez a helyzet azonban már 3 éve tart. Az ideiglenes táborhelyek sokak életét nehezíti meg. Az emberek hozzászoktak a gazdagon termő földek műveléséhez, a termések megélhetésüket biztosítják. Három éve azonban családok ezrei élnek nélkülözések között. Közben figyelik a vulkánt, vajon csendesedik-e, vajon befejeződik ez a hosszú vészhelyzet? A tűzhányó pedig folyamatosan és kiismerhetetlenül fenyeget. Csúcsán nehezen mozgó láva türemkedik ki, a lávadómok a meredek oldalon nem sokáig maradnak meg, egyszer csak szétesnek, leomlanak, amelyek mindent elsöprő izzófelhőket okoznak. A piroklaszt-árak kezdetben a vulkán déli oldalán söpörtek le, majd ezévben már a délkeleti oldal is veszélyessé vált. Az elmúlt hónapokban némileg változott a vulkáni működés jellege. Kevesebb volt az izzófelhő, többször volt rövid lefolyású vulcanoi-típusú robbanásos kitörés. Ez kisebb veszélyt jelentett a környező lakosságra.

Pusztító izzófelhő a Sinabung délkeleti oldalán május 21-én (fotók: Firdaus Surbakti, Beidar Sinabung)

A Sinabung körüli veszélyzónák és települések, köztük Gamber falu a vörös zónában

Az emberek pedig egyre jobban vágytak, hogy visszatérjenek otthonukba. Többen nekiindultak és léptek be a veszélyzónába is. Megtehették, hiszen a kitett figyelmeztető táblákon kívül nem akadályozta őket senki. A vörös zónában lévő Gamber településre is egyre többen szállingóztak vissza, hiszen hónapok óta nem volt olyan esemény, ami kárt okozott volna a településen. Május 21-én, helyi idő szerint délután fél 3-kor azonban a tűzhányó csúcsán lévő instabil lávadóm tömeg szétesett, ami hirtelen felszínre hozta a belsejében lévő, gázokban dús, ezért nagy nyomás alatt lévő lávaanyagot is. Hatalmas izzófelhő zúdult le a délkeleti oldalon, a feltornyosuló hamufelhőben villámok cikáztak ezzel is félelmetesebbé téve a több száz Celsius fokú, száz kilométer per óra sebességet meghaladó gyorsasággal mozgó gáz és kőzettörmelék anyagot. Az elmúlt bő egy évben ezek az izzófelhők 2-3 kilométer távolságba jutottak. Ez azonban több mint 4,5 kilométert tett meg és átgázolt Gamber faluján is. A jelentések szerint heten haltak meg, további néhány ember súlyos égési sérülést szenvedett. Állatok pusztultak el, mindent szürke hamulepel borított. A meginduló eső pedig mindezt sárrá változtatta. Szörnyű tragédia, hasonló ahhoz, ami 2014. február 1-én történt, amikor 16-an estek áldozatul annak, hogy egy viszonylag csendesebb időszakban beléptek a veszélyzónába. Akkor is váratlanul érkezett egy szokatlanul nagy izzófelhő.

A Sinabung csúcsán kitüremkedő lávadóm május 9-én és annak hűlt helye május 22-én(fotók: Endro Lewa)

Tanulság van bőven! Egy aktív, látszólag megbízhatóan, kiismerhetően működő tűzhányó esetében is kell váratlan eseményekre számítani. A szakemberek, a vulkanológusok nem tudják órára, percre pontosan megmondani mi fog történni, azonban a veszélyhelyzetet, a lehetséges folyamatokat fel tudják vázolni. A vulkáni kitörés veszély előrejelzésnek azonban ez csupán az első, jóllehet nélkülözhetetlen és kiemelten fontos lépése. A következő lépés, hogy a hatóságok, a döntéshozók ennek megfelelő intézkedéseket foganatosítsanak. Azonban ez sem elég! A hatékony védekezéshez, a katasztrófa bekövetkezésének csökkentéséhez szükséges az is, hogy a vulkán közelében élő lakosok is értsék mi történik és mi történhet és ennek megfelelően hogyan viselkedjenek. Ez pedig a legnehezebb része mindennek. Szükséges hozzá a hatékony felvilágosító tevékenység, nem hiába egyre több vulkanológus kapcsolódik be abba a munkába, hogy ismeretterjesztéssel hívja fel a figyelmet a vulkánok veszélyes tulajdonságaira. A vulkanológusok tudják mi várható, azonban ezt tudni kell a vulkánok közelébe élő tízezreknek is. Sőt, millióknak, hiszen ma már közel 700 millió ember él potenciálisan aktív vulkán közelében. Ez azt jelenti, hogy a jövőben sokkal nagyobb tömegeket kell majd meggyőzni mit lehet, mit kell és mit nem szabad tenni egy vészhelyzet esetén. A Sinabung közeli visszatérő tragédiák figyelmeztetnek, miből KELL tanulni!

A Sinabung május 21-i kitörésének következményei... (fotók: Maz Yons és Endro Lewa). További megrázó képek a kitörés utáni állapotokról itt...

Végül pedig egy helyszíni videofelvétel a kitörésről: