A vulkanológia egy nagy kihívása, hogy minél pontosabban előre tudjon jelezni egy potenciális veszéllyel járó vulkáni kitörést. Az elmúlt napokban drámai helyzet alakult ki két szigeten is: a Vanuatu szigetcsoporthoz tartozó Ambae szigeten már zajlik hamuhullással járó vulkáni működés, aminek következtében a sziget lakosságának több mint felét (több mint 6000 embert) kellett kitelepíteni, ami egyre nagyobb próbatételt jelent. Ezzel egy időben az indonéziai Bali szigetén már több mint 40 ezer embert telepítettek ki, pedig még nem zajlik vulkánkitörés.
A vulkánkitörés előrejelzés lényege, hogy a felszín felé törő magma jeleit észlelni lehessen és amennyiben a jelek arra utalnak, hogy a tűzhányó bármikor kitörhet, a készültségi fokot a legmagasabb szintre kell emelni, ami további intézkedéseket jelent, mint például a kiemelten veszélyes területekről a lakosság kitelepítését. A magma mozgását jelezhetik a gyarapodó vulkáni földrengések, a tűzhányó felszínének emelkedése, a felszínre törő gázok és a térségben megemelkedő felszíni hőmérsékleti anomália. Az indonéz hatóságok ( PVMBG, Pusat Vulkanologi dan Mitigasi Bencana Geologi) szeptember 14-én léptették életbe a 4 fokozatú skálán a második készültségi szintet a Bali sziget keleti oldalán lévő Agung vulkán esetében, ami a "figyelmeztető" fokozatot jelenti. Négy nappal később már 3-as fokozatra emelték a készültséget, mivel egyre több földrengést észleltek, amelyek vulkanotektonikus eredetűek voltak, azaz magma mozgásához kapcsolódó kőzettest törések következtében pattantak ki. Ismét négy nap telt el, amikor szeptember 22-én este kiadták a legmagasabb készültségi fokozatot. A 4-es szint azt jelenti, hogy a tűzhányó bármikor kitörhet és ezért a vulkán 9-12 km körzetéből minden lakost ki kell telepíteni. Ez több mint 50 ezer embert érint! Az elővigyázatosság oka, hogy naponta már több mint 700 földrengést észleltek és ezek között egyre több volt a sekély, azaz néhány kilométer mélységből származó jel.
Az 1963-as kitörés
Miért különösen aggasztóak a jelek? Az Agung egy viszonylag ritkán működő tűzhányó, átlagosan évszázadonként egy alkalommal tör ki. Utolsó kitörése 1963-ban volt, ami a 20. század legnagyobb és sok halálos áldozattal (közel 2000-en estek áldozatul) járó kitörései között volt. Akkor kisebb robbanásos kitörésekkel és csendesebb lávafolyással kezdődött a vulkáni működés, a kitörést megelőzően mindössze két napon keresztül tartó rengéseket jegyeztek fel. Az első nagyobb robbanásos kitörés egy hónappal a vulkáni működés megindulása után történt, március 17-én. A 7 órán keresztül tartó kitörés során több mint 20 km magasba tornyosuló hamufelhőből jelentős területen hullott vulkáni hamu, elsősorban a tűzhányótól nyugatra. Mindeközben piroklaszt-árak zúdultak le a vulkán oldalában mélyült völgyekben északi és déli irányban. A vulkáni működés csapadékos időszakban zajlott, ami miatt iszapárak (laharok) keletkeztek és jutottak el mindent elsodorva a folyóvölgyekben több mint 10 kilométer távolságba. A vulkáni működés ezután csendesebbé vált, de nem szűnt meg.Május 16-án a korábbinál is erősebb, heves robbanásos kitörés következett be, ami jelentős rombolást okozott a környező településeken. Az ezt követő vulkáni működés egészen 1964 január 17-ig tartott.
A vulkáni képződmények vizsgálata alapján rekonstruálhatóak voltak a kitörést megelőző magmakamra folyamatok. A vulkáni kőzetekben lévő kristályok kémiai összetétel változása jelezte azt, hogy a magmakamrába friss, magas hőmérsékletű bazaltos kőzetolvadék nyomult és ez a magmakeveredés nagy szerepet játszhatott a kitörés megindulásában. A felszínre tóduló magma nagy kéntartalmú volt, a kén-dioxid gázok a magas légkörbe is bejutottak, ahol a reakciók során kénsav aeroszol jött létre és ez érezhető globális klimatikus hatást váltott ki (az átlaghőmérséklet kis mértékű csökkenését).
Legmagasabb készültségi szinten
A korábbi kitörések alapján szerkesztették meg a helyi vulkanológusok az Agung vulkán kitörési veszély térképét, ami kijelöli azokat a területeket, ahonnan a készültségi szint legmagasabb fokozata esetén ki kell telepíteni a lakosságot. Rendelkezésre áll tehát a tűzhányó korábbi - aggasztó, komoly veszélyekkel járó - kitörési története, nagy számú, naponta kipattanó földrengés, ami magma mozgására utal és egy környezet, ami 1963 óta is már sokat változott, hiszen a növekvő számú lakosság mellett évente több mint 5 millióan látogatnak Bali szigetére, ráadásul most kezdődik Ausztráliában a turista időszak, amikor nagyok sokan repülnek át Bali szigetére. Hozzá kell még tenni, hogy a helyi veszélyek mellett, potenciálisan számolni kell azzal is, hogy egy esetleges nagy robbanásos kitörésnek akár globális klimatikus hatása is lehet. Az aggodalom tehát megalapozott, a kulcskérdés, mint minden természeti veszéyl előrejelzés esetében, hogy vajon megjósolható az, hogy mikor következik be a vulkánkitörés? A válasz: Nem, ez nem mondható meg pontosan, sőt az is elképzelhető, hogy végül nem történik vulkánkitörés!
A meghökkentőnek tűnő állítás mögött az bújik meg, hogy a vulkanológusok sem rendelkeznek a jövőbe látás képességével, azaz az általuk észlelt jelek alapján legfeljebb valószínűsíteni tudnak eseményeket. Jelen pillanatban a jelek arra utalnak, hogy bármikor megindulhat egy erős vulkánkitörés és ismerve a lefolyási lehetőségeket ez komoly veszélyt jelent a lakosságra. Ilyen esetben pedig nincs más lehetőség, mint a kitelepítés és a lakosság felkészítése arra, hogy egy vulkáni kitörés esetében mit kell tenni. Ez még egy jó eset, mivel van idő a felkészítésre és ez életeket menthet meg, azonban az idő múlásával egy másik veszéllyel is szembe kell nézni! A lakosság többsége nem élte állt a legutolsó vulkánkitörést és ezért nincs tapasztalata arról, hogy mit jelent egy vulkáni működés, annak mennyi veszélyforrása van. A kitelepített emberek türelme azonban egyre fogyni fog. Ott hagyták ingóságukat, minden vagyonukat, állataikat - előbb-utóbb vissza fognak szállingózni lakóhelyükre, sőt az sem kizárt, hogy megtagadják a kitelepítést, mondván nem történik semmi. Itt van tehát a dráma! Amennyiben a vulkánkitörés megindulása elhúzódik, a potenciális veszély nő, hiszen sokan visszatérnek a veszélyzónába. Ez különösen érzékennyé teszi a kríziskezelést, ekkor különösen nagy szerepe van a veszély kommunikációnak!
A következő napok tehát különösen kritikusak lesznek az Agung vulkán környezetében. A vulkanológusok folyamatosan teszik közzé az vulkán alól jövő jelek alapján levonható információkat, a hatóságok pedig ezek alapján látják el tanácsokkal a lakosságot. Jelenleg továbbra is nagy számú földrengés pattan ki (lehet ez vajon a friss magmával keveredés eseménye?), a kitörés bekövetkeztének valószínűsége mindig nagy, de vajon ez pontosan mikor és egyáltalán bekövetkezik-e? Mennyire más világban élünk ma! Az internet, ezen belül a Facebook és Twitter időszakában az információk rendkívül gyorsan terjednek. Gyorsan terjednek a rém- és fals hírek is és ezért különösen fontos, hogy hiteles forrásból származzanak a lakossághoz eljutó hírek, hiszen fontos, hogy az emberek valós információkhoz jussanak, ne legyen pánik. Janine Krippner vulkanológus ezért folyamatosan adja közre Twitter üzenetekben a megbízható, szakmailag kontrollált híreket, weblapján pedig összegyűjtötte azokat a forrásokat, amelyek hitelesen tájékoztatják a lakosokat a vulkán állapotáról. Jelen pillanatban ez az, ami maximálisan tehető. A várakozás ideje pedig segíti a hatékony felkészülést egy esetleges nagy vulkánkitörésre.
Frissítés (szerda, 21:30)
A kitelepítettek száma közelít a 100 ezerhez!!!!! A földrengések száma mindig magas és egyre erősebbek! Ma délután 6 óráig 329 sekély rengés, 444 mély vulkáni rengés és 56 tektonikus eredetű földrengés volt! Sajnos felszín emelkedésről továbbra sincsenek megbízható adatok.
 |
A 3031 méter magas Agung vulkán látszólag még nyugodt, de a mélyből jövő jelek nyugtalanságra adnak okot(Fotó: Sky News)
A vulkánkitörés előrejelzés lényege, hogy a felszín felé törő magma jeleit észlelni lehessen és amennyiben a jelek arra utalnak, hogy a tűzhányó bármikor kitörhet, a készültségi fokot a legmagasabb szintre kell emelni, ami további intézkedéseket jelent, mint például a kiemelten veszélyes területekről a lakosság kitelepítését. A magma mozgását jelezhetik a gyarapodó vulkáni földrengések, a tűzhányó felszínének emelkedése, a felszínre törő gázok és a térségben megemelkedő felszíni hőmérsékleti anomália. Az indonéz hatóságok ( PVMBG, Pusat Vulkanologi dan Mitigasi Bencana Geologi) szeptember 14-én léptették életbe a 4 fokozatú skálán a második készültségi szintet a Bali sziget keleti oldalán lévő Agung vulkán esetében, ami a "figyelmeztető" fokozatot jelenti. Négy nappal később már 3-as fokozatra emelték a készültséget, mivel egyre több földrengést észleltek, amelyek vulkanotektonikus eredetűek voltak, azaz magma mozgásához kapcsolódó kőzettest törések következtében pattantak ki. Ismét négy nap telt el, amikor szeptember 22-én este kiadták a legmagasabb készültségi fokozatot. A 4-es szint azt jelenti, hogy a tűzhányó bármikor kitörhet és ezért a vulkán 9-12 km körzetéből minden lakost ki kell telepíteni. Ez több mint 50 ezer embert érint! Az elővigyázatosság oka, hogy naponta már több mint 700 földrengést észleltek és ezek között egyre több volt a sekély, azaz néhány kilométer mélységből származó jel.
 |  |
Szeptember 22. óta naponta közel ezer földrengés pattan ki az Agung alól, ami magma mozgásához kapcsolódik(Fotók: BVMBG)
Az 1963-as kitörés
Miért különösen aggasztóak a jelek? Az Agung egy viszonylag ritkán működő tűzhányó, átlagosan évszázadonként egy alkalommal tör ki. Utolsó kitörése 1963-ban volt, ami a 20. század legnagyobb és sok halálos áldozattal (közel 2000-en estek áldozatul) járó kitörései között volt. Akkor kisebb robbanásos kitörésekkel és csendesebb lávafolyással kezdődött a vulkáni működés, a kitörést megelőzően mindössze két napon keresztül tartó rengéseket jegyeztek fel. Az első nagyobb robbanásos kitörés egy hónappal a vulkáni működés megindulása után történt, március 17-én. A 7 órán keresztül tartó kitörés során több mint 20 km magasba tornyosuló hamufelhőből jelentős területen hullott vulkáni hamu, elsősorban a tűzhányótól nyugatra. Mindeközben piroklaszt-árak zúdultak le a vulkán oldalában mélyült völgyekben északi és déli irányban. A vulkáni működés csapadékos időszakban zajlott, ami miatt iszapárak (laharok) keletkeztek és jutottak el mindent elsodorva a folyóvölgyekben több mint 10 kilométer távolságba. A vulkáni működés ezután csendesebbé vált, de nem szűnt meg.Május 16-án a korábbinál is erősebb, heves robbanásos kitörés következett be, ami jelentős rombolást okozott a környező településeken. Az ezt követő vulkáni működés egészen 1964 január 17-ig tartott.
A vulkáni képződmények vizsgálata alapján rekonstruálhatóak voltak a kitörést megelőző magmakamra folyamatok. A vulkáni kőzetekben lévő kristályok kémiai összetétel változása jelezte azt, hogy a magmakamrába friss, magas hőmérsékletű bazaltos kőzetolvadék nyomult és ez a magmakeveredés nagy szerepet játszhatott a kitörés megindulásában. A felszínre tóduló magma nagy kéntartalmú volt, a kén-dioxid gázok a magas légkörbe is bejutottak, ahol a reakciók során kénsav aeroszol jött létre és ez érezhető globális klimatikus hatást váltott ki (az átlaghőmérséklet kis mértékű csökkenését).
 |  |
Az Agung legutóbbi, 1963-as kitörésének képe és a vulkáni működés tűzhányó körüli eseményeinek térképi ábrázolása (Fotók: K. Kusumadinata, illetve Self és Rampino 2012-es tanulmánya)
Legmagasabb készültségi szinten
A korábbi kitörések alapján szerkesztették meg a helyi vulkanológusok az Agung vulkán kitörési veszély térképét, ami kijelöli azokat a területeket, ahonnan a készültségi szint legmagasabb fokozata esetén ki kell telepíteni a lakosságot. Rendelkezésre áll tehát a tűzhányó korábbi - aggasztó, komoly veszélyekkel járó - kitörési története, nagy számú, naponta kipattanó földrengés, ami magma mozgására utal és egy környezet, ami 1963 óta is már sokat változott, hiszen a növekvő számú lakosság mellett évente több mint 5 millióan látogatnak Bali szigetére, ráadásul most kezdődik Ausztráliában a turista időszak, amikor nagyok sokan repülnek át Bali szigetére. Hozzá kell még tenni, hogy a helyi veszélyek mellett, potenciálisan számolni kell azzal is, hogy egy esetleges nagy robbanásos kitörésnek akár globális klimatikus hatása is lehet. Az aggodalom tehát megalapozott, a kulcskérdés, mint minden természeti veszéyl előrejelzés esetében, hogy vajon megjósolható az, hogy mikor következik be a vulkánkitörés? A válasz: Nem, ez nem mondható meg pontosan, sőt az is elképzelhető, hogy végül nem történik vulkánkitörés!
A meghökkentőnek tűnő állítás mögött az bújik meg, hogy a vulkanológusok sem rendelkeznek a jövőbe látás képességével, azaz az általuk észlelt jelek alapján legfeljebb valószínűsíteni tudnak eseményeket. Jelen pillanatban a jelek arra utalnak, hogy bármikor megindulhat egy erős vulkánkitörés és ismerve a lefolyási lehetőségeket ez komoly veszélyt jelent a lakosságra. Ilyen esetben pedig nincs más lehetőség, mint a kitelepítés és a lakosság felkészítése arra, hogy egy vulkáni kitörés esetében mit kell tenni. Ez még egy jó eset, mivel van idő a felkészítésre és ez életeket menthet meg, azonban az idő múlásával egy másik veszéllyel is szembe kell nézni! A lakosság többsége nem élte állt a legutolsó vulkánkitörést és ezért nincs tapasztalata arról, hogy mit jelent egy vulkáni működés, annak mennyi veszélyforrása van. A kitelepített emberek türelme azonban egyre fogyni fog. Ott hagyták ingóságukat, minden vagyonukat, állataikat - előbb-utóbb vissza fognak szállingózni lakóhelyükre, sőt az sem kizárt, hogy megtagadják a kitelepítést, mondván nem történik semmi. Itt van tehát a dráma! Amennyiben a vulkánkitörés megindulása elhúzódik, a potenciális veszély nő, hiszen sokan visszatérnek a veszélyzónába. Ez különösen érzékennyé teszi a kríziskezelést, ekkor különösen nagy szerepe van a veszély kommunikációnak!
A következő napok tehát különösen kritikusak lesznek az Agung vulkán környezetében. A vulkanológusok folyamatosan teszik közzé az vulkán alól jövő jelek alapján levonható információkat, a hatóságok pedig ezek alapján látják el tanácsokkal a lakosságot. Jelenleg továbbra is nagy számú földrengés pattan ki (lehet ez vajon a friss magmával keveredés eseménye?), a kitörés bekövetkeztének valószínűsége mindig nagy, de vajon ez pontosan mikor és egyáltalán bekövetkezik-e? Mennyire más világban élünk ma! Az internet, ezen belül a Facebook és Twitter időszakában az információk rendkívül gyorsan terjednek. Gyorsan terjednek a rém- és fals hírek is és ezért különösen fontos, hogy hiteles forrásból származzanak a lakossághoz eljutó hírek, hiszen fontos, hogy az emberek valós információkhoz jussanak, ne legyen pánik. Janine Krippner vulkanológus ezért folyamatosan adja közre Twitter üzenetekben a megbízható, szakmailag kontrollált híreket, weblapján pedig összegyűjtötte azokat a forrásokat, amelyek hitelesen tájékoztatják a lakosokat a vulkán állapotáról. Jelen pillanatban ez az, ami maximálisan tehető. A várakozás ideje pedig segíti a hatékony felkészülést egy esetleges nagy vulkánkitörésre.
 |  |
 |
A korábbi vulkánkitörések során érintett területek Karen Fontijn és munkatársainak 2015-ös tanulmányából, valamint a jelenleg hatályos vulkáni kitörés veszély térkép és a földrengések számának alakulása az elmúlt napokban (Forrás: BVMBG)
Frissítés (szerda, 21:30)
A kitelepítettek száma közelít a 100 ezerhez!!!!! A földrengések száma mindig magas és egyre erősebbek! Ma délután 6 óráig 329 sekély rengés, 444 mély vulkáni rengés és 56 tektonikus eredetű földrengés volt! Sajnos felszín emelkedésről továbbra sincsenek megbízható adatok.
Szia, véleményed szerint mennyi az esélye egy kitörésnek a jelenlegi adatokat tudva? Ha kitörik akkor kb milyen hatótávolságban nem érdemes tartózkodni?
VálaszTörlésA helyi vulkanológusok szerint nagy eséllyel kitörhet a vulkán, bár azt is hozzáteszik, hogy az is előfordulhat, hogy nem lesz végül kitörés. Egy ilyen helyzetben ez, azaz a kitelepítés az egyetlen ésszerű lépés!
VálaszTörlésA dráma az, hogy vajon milyen hosszú ideig húzódik ez az erőteljes szeizmikus tevékenység, meddig tarthatók a lakosok távol otthonuktól. Ez a helyzet mindenképpen tanulságos lesz és a jövőre nézve akár példaértékű lehet. Innen távolból, a pontos adatokat nem látva merészség lenne véleményt formálni, hogy mi lehet és mi nem. Az látszik, hogy sokkal kevesebb az információ, mint volt mondjuk a Merapi 2010-es kitörése előtt. Nem tudjuk, mert nem nyilvánosak a földrengések fészekmélységei és nagyságai - ezek fontos információk - de ezt az ottaniak biztos tudják. Ami nagyon hiányzik, a felszínemelkedés információ. Ez döntő lehet egy előrejelzésben, lehet, hogy ők ezt tudják, de erről nyilvános adat nincs.
Ha csak elméletben vizsgáljuk a helyzetet, mint a vulkáni működés mechanizmusát, figyelembe véve a korábbi kitörésekről, különösen a kitöréseket megelőző magmakamra folyamatokról való ismereteket, akkor azt mondhatom, hogy az is elképzelhető, hogy most egy olyan magma benyomulás jeleit észleljük, ami korábban is történt, miszerint a magmatározóban különböző összetételű magmák keverednek. Ez vezethet kitöréshez is, de pontosan nem tudni mennyi idő alatt történhet ez - hetek, hónapok vagy néhány év? Ilyen események nem ritkák vulkánok alatt, ez történt 2010-2011-ben (ha jól emlékszem a dátumra) a Santorini alatt is. Az Agung esetében a különleges helyzetet az adja, hogy a vulkán közelében nagy a népsűrűség - már most több mint 100 ezer embert kellett kitelepíteni és ez csak a közvetlen veszélyzóna! Az új és különleges helyzetet tehát az okozza, hogy ez, a vulkánok esetében teljesen normális eseménysor - ami akár csak egy magmakamra feltöltődés és magmakeveredési folyamat is lehet - most egy olyan tűzhányó esetében észlelik, ahol sokan élnek. Több előadásomban is elmondtam, hogy a 21. század nagy kihívása vulkanológusok és polgári védelem számára, hogy kezelni kell azokat az eseteket, amikor egy nagyobb népsűrűségű területen kezd mozgolódni egy tűzhányó. Nehéz tehát pontosan választ adni a kérdésre, hogy mi lesz, azonban az indonéz hatóságok által foganatosított intézkedések teljesen rendben vannak, ez az egyetlen ilyen helyzetben, amit tenni lehet és közben figyelni, adatot gyűjteni, értékelni, értelmezni, továbbá a lakosságot tájékoztatni, felkészíteni különböző lehetőségekre.
Ha kitörés indul, akkor a vulkán 10-15 km körzete kiemelten veszélyes lesz, de lehet, hogy ez akár 20-25 km-t is kitesz. A korábbi adatok szerint a hamufelhő, azaz a hamuhullás a nyugati területet érintheti, azaz ott is fel kell készíteni a lakosságot és turistákat, hogy hamuesőben mit kell tenni. Ez pedig már több százezer embert érint!
JAAAAAJ talán még sem tör ki !! Ha éppen kitörne, akkor is van esély, hogy turistaként lehet - e menni ?
VálaszTörlésKedves Szabolcs, köszönöm a kimerítő választ, nagyon hasznos volt. Milyen "érdekes" és "szép" is egyben, hogy bármi megtörténhet és nem tudjuk megjósolni mi fog történni. Azért kérdeztem,és követem nagy figyelemmel az eseményeket,mert nászútra mennénk Balira, október 10-től. Nagyon nagy kétejek között vagyunk most. Mit kell tenni akkor ha jön a hamu? Nyilvános előadásokat szokott tartani? Engem érdekelne.
VálaszTörlésEz voltam Én: Névtelen2017. szeptember 28. 8:27
Holnap 12. Vulkán Nap, benne sok-sok érdekesség: vulkán kitörés szimuláció (itt KI FOG törni a vulkán! ;-)), kőzetek, vulkán hamu és egy előadás, hogyan kutatjuk a Kárpát-medence legfiatalabb tűzhányóját, a székelyföldi Csomádot. Ki fog-e még törni? Erről is szó lesz! http://www.kutatokejszakaja.hu/2017/esemenynaptar/index.php?menu_id=4&hely=7 helyszín: ELTE Kőzettan-Geokémiai tanszék
VálaszTörlésAz Agungról... VAN esély, hogy turistaként elmenjenek Bali szigetére! A legnagyobb veszély a sziget keleti részén lévő vulkán 12-15 km sugarú környezetében van. A korábbi kitörések alapján a sziget nyugati részén, egy nagyobb kitörés esetén, a vulkáni hamu hullás jelentheti a veszélyt, ez ellen szájmaszkkal lehet védekezni. Azaz ha utaznak, érdemes betenni szájmaszkot, az nem egy súly, a bőröndbe. Addig azért még sok minden történhet, érdemes a híreket folyamatosan figyelni, akárcsak az időjárás jelentést utazás előtt!
Kedves Szabolcs! Koszonjuk a reszletes es korrekt tajekoztatast. En Bali szigeten elek 7 eve,de tavol a vulkantol. A kitelepitett emberek valoban kezdik elveszteni turelmuket es lassan szalingoznak vissza otthonukba.Persze akik a 12 km-es veszely zonan belul elnek nem mehetnek haza. Egy kedves ismerosom apukaja meselte, hogy 63-ban is pont ugyanigy tortent es akkor tortent a katasztrofa, mikor hazaertek. Abban bizunk, hogy az Indonez szakertok "jok" ebben, hiszen oriasi tapasztalatuk van a vulkankitoresekben (kb 140 aktiv vulkan van az orszagban).
VálaszTörlésA lakossag tajekoztatasa kielegito, de ahogy emlitette, igazabol azok veszik komolyan akik megertek vagy legalabb a szuleik reszesei voltak a 63-as kitoresnek.
Mi kulfoldiek valoszinuleg jobban tartunk a kovetkezmenyektol, mert jobban tajekozodunk, olvasunk, keressuk az uj hireket, infokat.
Az Agung vulkan meg abban is kulonleges, hogy a balinezek szent hegykent tisztelik, rengeteg misztikus tortenet fuzodik hozza.Meg 2 nappal ezelott is mentek fel papok a kraterhez imadkozni es aldozati ajandekokat bemutatni, ezzel csillapitva Isteneik haragjat. Bizzunk abban, hogy kegyesek lesznek ehez a csodalatos szigethez es a Balinez emberekhez!
Az ide utazoknak itt elokent annyit tudok mondani, ahogy Szabolcs is irta, a vulkan 12 km -es korzete van lezarva, veszelyes zonanak nyilvanitva. A hotelek nagy resze delen van, majd 70-90 km-re a vulkantol (Kuta, Sanur, Nusa dua). A repter zavartalanul uzemel, jaratokat eddig nem toroltek, tovabbra is tobb ezer vendeg erkezik naponta. En is delen lakom,itt semmit nem erzunk az egeszbol.Az utazasi irodak tovabbra is csinaljak a programokat, termeszetesen a Vulkan korzetenek kihagyasaval.
A Repter felkeszult az esetleges lezarasra, 7 masik szigeten levo repterre fogjak az utasokat atszallitani (Java, Surabaya, Lombok).
Bizzunk abban, hogy a hamu es por a deli reszeket nem erinti majd ,de en is kerem az utasokat, hogy szerezzenek be maszkot. A munkavedelmi boltokban kaphato 3M N95 maszk megfelelo lehet vulkani hamu ellen. Remelhetoleg a nyaralas alatt nem lesz ra szugseg, ez esetben kerem az utasokat, hogy ajanljak fel a helyi lakosoknak adomanykent, ezzel segitve oket.
Nem akarok senkit sem ra-sem lebeszelni a Balira utazasrol, a tenyek ismereteben mindenkinek maganak kell eldontenie, hogy utazik-e.
Bizzunk abban, hogy az Istenek kegyesek lesznek!!!
Kedves Eszter! November 19-én utaznánk Sanurba, nagy a dilemma, menjünk vagy ne menjünk? Nem Tőled várok választ csak megosztom Veled a gondomat, hátha valami okosat írsz, döntésünket elősegítvén! Ágnes
TörlésKedves Ágnes! A BNPB Indonesia pont ma tette közzé twitter üzenetét (https://pbs.twimg.com/media/DL2ossdUQAAnSF3.jpg), aminek lényege, hogy a jelenlegi vulkáni krízis helyzet nem jelenti azt, hogy nem lehet jönni Bali szigetére, sőt! Ahogy korábbi bejegyzésben írtam: "A legnagyobb veszély a sziget keleti részén lévő vulkán 12-15 km sugarú környezetében van. A korábbi kitörések alapján a sziget nyugati részén, egy nagyobb kitörés esetén, a vulkáni hamu hullás jelentheti a veszélyt, ez ellen szájmaszkkal lehet védekezni. Azaz ha utaznak, érdemes betenni szájmaszkot, az nem egy súly, a bőröndbe." Jelen pillanatban továbbra is jelentős számú földrengés pattan ki a tűzhányó alól, ami jelezhet előre vulkánkitörést, de az is elképzelhető, hogy "csak" a magmakamra töltődik fel. A helyzetet mindenesetre komolyan kell venni, hiszen egy potenciálisan aktív vulkánról van szó, a helyzet azonban messze van attól, hogy ezért utazást kelljen lemondani. Annyit kell azonban tudni, hogy a szigeten van egy vulkán, egy olyan, ami akár ki is törhet és ennek van egy kiemelt veszélyzónája, ahova NEM lehet menni. A többi terület (általában a turisták által leginkább látogatott területek) alapvetően biztonságos, a legrosszabb, ami történhet egy hamuhullás, ez ellen azonban lehet védekezni! Jó utat és szép élményeket! üdv: Szabolcs
VálaszTörlés