A vulkanológia egy nagy kihívása, hogy minél pontosabban előre tudjon jelezni egy potenciális veszéllyel járó vulkáni kitörést. Az elmúlt napokban drámai helyzet alakult ki két szigeten is: a Vanuatu szigetcsoporthoz tartozó Ambae szigeten már zajlik hamuhullással járó vulkáni működés, aminek következtében a sziget lakosságának több mint felét (több mint 6000 embert) kellett kitelepíteni, ami egyre nagyobb próbatételt jelent. Ezzel egy időben az indonéziai Bali szigetén már több mint 40 ezer embert telepítettek ki, pedig még nem zajlik vulkánkitörés.
A vulkánkitörés előrejelzés lényege, hogy a felszín felé törő magma jeleit észlelni lehessen és amennyiben a jelek arra utalnak, hogy a tűzhányó bármikor kitörhet, a készültségi fokot a legmagasabb szintre kell emelni, ami további intézkedéseket jelent, mint például a kiemelten veszélyes területekről a lakosság kitelepítését. A magma mozgását jelezhetik a gyarapodó vulkáni földrengések, a tűzhányó felszínének emelkedése, a felszínre törő gázok és a térségben megemelkedő felszíni hőmérsékleti anomália. Az indonéz hatóságok ( PVMBG, Pusat Vulkanologi dan Mitigasi Bencana Geologi) szeptember 14-én léptették életbe a 4 fokozatú skálán a második készültségi szintet a Bali sziget keleti oldalán lévő Agung vulkán esetében, ami a "figyelmeztető" fokozatot jelenti. Négy nappal később már 3-as fokozatra emelték a készültséget, mivel egyre több földrengést észleltek, amelyek vulkanotektonikus eredetűek voltak, azaz magma mozgásához kapcsolódó kőzettest törések következtében pattantak ki. Ismét négy nap telt el, amikor szeptember 22-én este kiadták a legmagasabb készültségi fokozatot. A 4-es szint azt jelenti, hogy a tűzhányó bármikor kitörhet és ezért a vulkán 9-12 km körzetéből minden lakost ki kell telepíteni. Ez több mint 50 ezer embert érint! Az elővigyázatosság oka, hogy naponta már több mint 700 földrengést észleltek és ezek között egyre több volt a sekély, azaz néhány kilométer mélységből származó jel.
Az 1963-as kitörés
Miért különösen aggasztóak a jelek? Az Agung egy viszonylag ritkán működő tűzhányó, átlagosan évszázadonként egy alkalommal tör ki. Utolsó kitörése 1963-ban volt, ami a 20. század legnagyobb és sok halálos áldozattal (közel 2000-en estek áldozatul) járó kitörései között volt. Akkor kisebb robbanásos kitörésekkel és csendesebb lávafolyással kezdődött a vulkáni működés, a kitörést megelőzően mindössze két napon keresztül tartó rengéseket jegyeztek fel. Az első nagyobb robbanásos kitörés egy hónappal a vulkáni működés megindulása után történt, március 17-én. A 7 órán keresztül tartó kitörés során több mint 20 km magasba tornyosuló hamufelhőből jelentős területen hullott vulkáni hamu, elsősorban a tűzhányótól nyugatra. Mindeközben piroklaszt-árak zúdultak le a vulkán oldalában mélyült völgyekben északi és déli irányban. A vulkáni működés csapadékos időszakban zajlott, ami miatt iszapárak (laharok) keletkeztek és jutottak el mindent elsodorva a folyóvölgyekben több mint 10 kilométer távolságba. A vulkáni működés ezután csendesebbé vált, de nem szűnt meg.Május 16-án a korábbinál is erősebb, heves robbanásos kitörés következett be, ami jelentős rombolást okozott a környező településeken. Az ezt követő vulkáni működés egészen 1964 január 17-ig tartott.
A vulkáni képződmények vizsgálata alapján rekonstruálhatóak voltak a kitörést megelőző magmakamra folyamatok. A vulkáni kőzetekben lévő kristályok kémiai összetétel változása jelezte azt, hogy a magmakamrába friss, magas hőmérsékletű bazaltos kőzetolvadék nyomult és ez a magmakeveredés nagy szerepet játszhatott a kitörés megindulásában. A felszínre tóduló magma nagy kéntartalmú volt, a kén-dioxid gázok a magas légkörbe is bejutottak, ahol a reakciók során kénsav aeroszol jött létre és ez érezhető globális klimatikus hatást váltott ki (az átlaghőmérséklet kis mértékű csökkenését).
Legmagasabb készültségi szinten
A korábbi kitörések alapján szerkesztették meg a helyi vulkanológusok az Agung vulkán kitörési veszély térképét, ami kijelöli azokat a területeket, ahonnan a készültségi szint legmagasabb fokozata esetén ki kell telepíteni a lakosságot. Rendelkezésre áll tehát a tűzhányó korábbi - aggasztó, komoly veszélyekkel járó - kitörési története, nagy számú, naponta kipattanó földrengés, ami magma mozgására utal és egy környezet, ami 1963 óta is már sokat változott, hiszen a növekvő számú lakosság mellett évente több mint 5 millióan látogatnak Bali szigetére, ráadásul most kezdődik Ausztráliában a turista időszak, amikor nagyok sokan repülnek át Bali szigetére. Hozzá kell még tenni, hogy a helyi veszélyek mellett, potenciálisan számolni kell azzal is, hogy egy esetleges nagy robbanásos kitörésnek akár globális klimatikus hatása is lehet. Az aggodalom tehát megalapozott, a kulcskérdés, mint minden természeti veszéyl előrejelzés esetében, hogy vajon megjósolható az, hogy mikor következik be a vulkánkitörés? A válasz: Nem, ez nem mondható meg pontosan, sőt az is elképzelhető, hogy végül nem történik vulkánkitörés!
A meghökkentőnek tűnő állítás mögött az bújik meg, hogy a vulkanológusok sem rendelkeznek a jövőbe látás képességével, azaz az általuk észlelt jelek alapján legfeljebb valószínűsíteni tudnak eseményeket. Jelen pillanatban a jelek arra utalnak, hogy bármikor megindulhat egy erős vulkánkitörés és ismerve a lefolyási lehetőségeket ez komoly veszélyt jelent a lakosságra. Ilyen esetben pedig nincs más lehetőség, mint a kitelepítés és a lakosság felkészítése arra, hogy egy vulkáni kitörés esetében mit kell tenni. Ez még egy jó eset, mivel van idő a felkészítésre és ez életeket menthet meg, azonban az idő múlásával egy másik veszéllyel is szembe kell nézni! A lakosság többsége nem élte állt a legutolsó vulkánkitörést és ezért nincs tapasztalata arról, hogy mit jelent egy vulkáni működés, annak mennyi veszélyforrása van. A kitelepített emberek türelme azonban egyre fogyni fog. Ott hagyták ingóságukat, minden vagyonukat, állataikat - előbb-utóbb vissza fognak szállingózni lakóhelyükre, sőt az sem kizárt, hogy megtagadják a kitelepítést, mondván nem történik semmi. Itt van tehát a dráma! Amennyiben a vulkánkitörés megindulása elhúzódik, a potenciális veszély nő, hiszen sokan visszatérnek a veszélyzónába. Ez különösen érzékennyé teszi a kríziskezelést, ekkor különösen nagy szerepe van a veszély kommunikációnak!
A következő napok tehát különösen kritikusak lesznek az Agung vulkán környezetében. A vulkanológusok folyamatosan teszik közzé az vulkán alól jövő jelek alapján levonható információkat, a hatóságok pedig ezek alapján látják el tanácsokkal a lakosságot. Jelenleg továbbra is nagy számú földrengés pattan ki (lehet ez vajon a friss magmával keveredés eseménye?), a kitörés bekövetkeztének valószínűsége mindig nagy, de vajon ez pontosan mikor és egyáltalán bekövetkezik-e? Mennyire más világban élünk ma! Az internet, ezen belül a Facebook és Twitter időszakában az információk rendkívül gyorsan terjednek. Gyorsan terjednek a rém- és fals hírek is és ezért különösen fontos, hogy hiteles forrásból származzanak a lakossághoz eljutó hírek, hiszen fontos, hogy az emberek valós információkhoz jussanak, ne legyen pánik. Janine Krippner vulkanológus ezért folyamatosan adja közre Twitter üzenetekben a megbízható, szakmailag kontrollált híreket, weblapján pedig összegyűjtötte azokat a forrásokat, amelyek hitelesen tájékoztatják a lakosokat a vulkán állapotáról. Jelen pillanatban ez az, ami maximálisan tehető. A várakozás ideje pedig segíti a hatékony felkészülést egy esetleges nagy vulkánkitörésre.
Frissítés (szerda, 21:30)
A kitelepítettek száma közelít a 100 ezerhez!!!!! A földrengések száma mindig magas és egyre erősebbek! Ma délután 6 óráig 329 sekély rengés, 444 mély vulkáni rengés és 56 tektonikus eredetű földrengés volt! Sajnos felszín emelkedésről továbbra sincsenek megbízható adatok.
 |
A 3031 méter magas Agung vulkán látszólag még nyugodt, de a mélyből jövő jelek nyugtalanságra adnak okot(Fotó: Sky News)
A vulkánkitörés előrejelzés lényege, hogy a felszín felé törő magma jeleit észlelni lehessen és amennyiben a jelek arra utalnak, hogy a tűzhányó bármikor kitörhet, a készültségi fokot a legmagasabb szintre kell emelni, ami további intézkedéseket jelent, mint például a kiemelten veszélyes területekről a lakosság kitelepítését. A magma mozgását jelezhetik a gyarapodó vulkáni földrengések, a tűzhányó felszínének emelkedése, a felszínre törő gázok és a térségben megemelkedő felszíni hőmérsékleti anomália. Az indonéz hatóságok ( PVMBG, Pusat Vulkanologi dan Mitigasi Bencana Geologi) szeptember 14-én léptették életbe a 4 fokozatú skálán a második készültségi szintet a Bali sziget keleti oldalán lévő Agung vulkán esetében, ami a "figyelmeztető" fokozatot jelenti. Négy nappal később már 3-as fokozatra emelték a készültséget, mivel egyre több földrengést észleltek, amelyek vulkanotektonikus eredetűek voltak, azaz magma mozgásához kapcsolódó kőzettest törések következtében pattantak ki. Ismét négy nap telt el, amikor szeptember 22-én este kiadták a legmagasabb készültségi fokozatot. A 4-es szint azt jelenti, hogy a tűzhányó bármikor kitörhet és ezért a vulkán 9-12 km körzetéből minden lakost ki kell telepíteni. Ez több mint 50 ezer embert érint! Az elővigyázatosság oka, hogy naponta már több mint 700 földrengést észleltek és ezek között egyre több volt a sekély, azaz néhány kilométer mélységből származó jel.
 |  |
Szeptember 22. óta naponta közel ezer földrengés pattan ki az Agung alól, ami magma mozgásához kapcsolódik(Fotók: BVMBG)
Az 1963-as kitörés
Miért különösen aggasztóak a jelek? Az Agung egy viszonylag ritkán működő tűzhányó, átlagosan évszázadonként egy alkalommal tör ki. Utolsó kitörése 1963-ban volt, ami a 20. század legnagyobb és sok halálos áldozattal (közel 2000-en estek áldozatul) járó kitörései között volt. Akkor kisebb robbanásos kitörésekkel és csendesebb lávafolyással kezdődött a vulkáni működés, a kitörést megelőzően mindössze két napon keresztül tartó rengéseket jegyeztek fel. Az első nagyobb robbanásos kitörés egy hónappal a vulkáni működés megindulása után történt, március 17-én. A 7 órán keresztül tartó kitörés során több mint 20 km magasba tornyosuló hamufelhőből jelentős területen hullott vulkáni hamu, elsősorban a tűzhányótól nyugatra. Mindeközben piroklaszt-árak zúdultak le a vulkán oldalában mélyült völgyekben északi és déli irányban. A vulkáni működés csapadékos időszakban zajlott, ami miatt iszapárak (laharok) keletkeztek és jutottak el mindent elsodorva a folyóvölgyekben több mint 10 kilométer távolságba. A vulkáni működés ezután csendesebbé vált, de nem szűnt meg.Május 16-án a korábbinál is erősebb, heves robbanásos kitörés következett be, ami jelentős rombolást okozott a környező településeken. Az ezt követő vulkáni működés egészen 1964 január 17-ig tartott.
A vulkáni képződmények vizsgálata alapján rekonstruálhatóak voltak a kitörést megelőző magmakamra folyamatok. A vulkáni kőzetekben lévő kristályok kémiai összetétel változása jelezte azt, hogy a magmakamrába friss, magas hőmérsékletű bazaltos kőzetolvadék nyomult és ez a magmakeveredés nagy szerepet játszhatott a kitörés megindulásában. A felszínre tóduló magma nagy kéntartalmú volt, a kén-dioxid gázok a magas légkörbe is bejutottak, ahol a reakciók során kénsav aeroszol jött létre és ez érezhető globális klimatikus hatást váltott ki (az átlaghőmérséklet kis mértékű csökkenését).
 |  |
Az Agung legutóbbi, 1963-as kitörésének képe és a vulkáni működés tűzhányó körüli eseményeinek térképi ábrázolása (Fotók: K. Kusumadinata, illetve Self és Rampino 2012-es tanulmánya)
Legmagasabb készültségi szinten
A korábbi kitörések alapján szerkesztették meg a helyi vulkanológusok az Agung vulkán kitörési veszély térképét, ami kijelöli azokat a területeket, ahonnan a készültségi szint legmagasabb fokozata esetén ki kell telepíteni a lakosságot. Rendelkezésre áll tehát a tűzhányó korábbi - aggasztó, komoly veszélyekkel járó - kitörési története, nagy számú, naponta kipattanó földrengés, ami magma mozgására utal és egy környezet, ami 1963 óta is már sokat változott, hiszen a növekvő számú lakosság mellett évente több mint 5 millióan látogatnak Bali szigetére, ráadásul most kezdődik Ausztráliában a turista időszak, amikor nagyok sokan repülnek át Bali szigetére. Hozzá kell még tenni, hogy a helyi veszélyek mellett, potenciálisan számolni kell azzal is, hogy egy esetleges nagy robbanásos kitörésnek akár globális klimatikus hatása is lehet. Az aggodalom tehát megalapozott, a kulcskérdés, mint minden természeti veszéyl előrejelzés esetében, hogy vajon megjósolható az, hogy mikor következik be a vulkánkitörés? A válasz: Nem, ez nem mondható meg pontosan, sőt az is elképzelhető, hogy végül nem történik vulkánkitörés!
A meghökkentőnek tűnő állítás mögött az bújik meg, hogy a vulkanológusok sem rendelkeznek a jövőbe látás képességével, azaz az általuk észlelt jelek alapján legfeljebb valószínűsíteni tudnak eseményeket. Jelen pillanatban a jelek arra utalnak, hogy bármikor megindulhat egy erős vulkánkitörés és ismerve a lefolyási lehetőségeket ez komoly veszélyt jelent a lakosságra. Ilyen esetben pedig nincs más lehetőség, mint a kitelepítés és a lakosság felkészítése arra, hogy egy vulkáni kitörés esetében mit kell tenni. Ez még egy jó eset, mivel van idő a felkészítésre és ez életeket menthet meg, azonban az idő múlásával egy másik veszéllyel is szembe kell nézni! A lakosság többsége nem élte állt a legutolsó vulkánkitörést és ezért nincs tapasztalata arról, hogy mit jelent egy vulkáni működés, annak mennyi veszélyforrása van. A kitelepített emberek türelme azonban egyre fogyni fog. Ott hagyták ingóságukat, minden vagyonukat, állataikat - előbb-utóbb vissza fognak szállingózni lakóhelyükre, sőt az sem kizárt, hogy megtagadják a kitelepítést, mondván nem történik semmi. Itt van tehát a dráma! Amennyiben a vulkánkitörés megindulása elhúzódik, a potenciális veszély nő, hiszen sokan visszatérnek a veszélyzónába. Ez különösen érzékennyé teszi a kríziskezelést, ekkor különösen nagy szerepe van a veszély kommunikációnak!
A következő napok tehát különösen kritikusak lesznek az Agung vulkán környezetében. A vulkanológusok folyamatosan teszik közzé az vulkán alól jövő jelek alapján levonható információkat, a hatóságok pedig ezek alapján látják el tanácsokkal a lakosságot. Jelenleg továbbra is nagy számú földrengés pattan ki (lehet ez vajon a friss magmával keveredés eseménye?), a kitörés bekövetkeztének valószínűsége mindig nagy, de vajon ez pontosan mikor és egyáltalán bekövetkezik-e? Mennyire más világban élünk ma! Az internet, ezen belül a Facebook és Twitter időszakában az információk rendkívül gyorsan terjednek. Gyorsan terjednek a rém- és fals hírek is és ezért különösen fontos, hogy hiteles forrásból származzanak a lakossághoz eljutó hírek, hiszen fontos, hogy az emberek valós információkhoz jussanak, ne legyen pánik. Janine Krippner vulkanológus ezért folyamatosan adja közre Twitter üzenetekben a megbízható, szakmailag kontrollált híreket, weblapján pedig összegyűjtötte azokat a forrásokat, amelyek hitelesen tájékoztatják a lakosokat a vulkán állapotáról. Jelen pillanatban ez az, ami maximálisan tehető. A várakozás ideje pedig segíti a hatékony felkészülést egy esetleges nagy vulkánkitörésre.
 |  |
 |
A korábbi vulkánkitörések során érintett területek Karen Fontijn és munkatársainak 2015-ös tanulmányából, valamint a jelenleg hatályos vulkáni kitörés veszély térkép és a földrengések számának alakulása az elmúlt napokban (Forrás: BVMBG)
Frissítés (szerda, 21:30)
A kitelepítettek száma közelít a 100 ezerhez!!!!! A földrengések száma mindig magas és egyre erősebbek! Ma délután 6 óráig 329 sekély rengés, 444 mély vulkáni rengés és 56 tektonikus eredetű földrengés volt! Sajnos felszín emelkedésről továbbra sincsenek megbízható adatok.
.jpg)
.jpg)
.jpg)
