Mozgolódik az Etna, ismét nagyot durrantott a Sakurajima!

Az Etna mondhatni átaludta a nyarat és átadta a teret a turistáknak, szeptemberben azonban szaporodnak az említést érdemlő események! Az elmúlt napokban ez odáig fokozódott, hogy egyre több lávatűzijátékszerű stromboli-típusú kitörés történik az Új-Délkeleti Kráterben. Emellett, kisebb hamukilövellések zajlanak a Bocca Nuova kráterben is, azaz az Etna két krátere is éledezik és ez már a webkamerákon keresztül is látható. A kitörések először néhány nap időközönként következtek, most azonban már egyre gyakoribbak (naponta 2-3 kitörés is történik). A kitörések robajló hangját a környező településeken is hallani lehetett.
Marco Restivo a szokás szerint ismét kitűnő képekkel örvendeztette meg a tűzhányók szerelmeseit, itt látható két remek fotófelvétele Boris Behncke szintén gyönyörű képe mellett, a negyedik képet pedig a Lave webkameráról mentettem le és a mai legutóbbi hamukilövellő kitörést örökíti meg. Merre tovább Etna? Nincs kizárva, hogy az egyre gyakoribb stromboli-típusú kitörések egy újabb paroximális kitörésbe torkollanak. Mi sem lenne szebb a közelgő, pénteki Kutatók éjszakája Vulkán Napra!

Hamukilövellés és lávatűzijáték kitörés: stromboli-típusú vulkáni működés az Új Délkeleti Kráterben szeptember 24-én nappal és este. Forrás: Marco Restivo és Marco Restivo

Balra hamukilövellés az Etna Új Délkeleti Kráterében szeptember 23. reggelén (Forrás: Boris Behncke, jobbra pedig egy webkamera felvétel a ma délelőtti hamukilövellő kitörésről (Forrás: Lave webkamera)

Végül egy másik vulkáni működésről is álljon itt egy webkamera felvétel. A Föld egyik legaktívabb tűzhányója ismét nagyot durrantott és a vulcanoi-kitörés eredményeképpen sötét hamufelhő tornyosult a kürtő fölé. Nincs mit mondani erről: hátborzongató, lélegzet elállító... Íme a fotó róla:

Hátborzongató sötét vulkáni hamufelhőoszlop emelkedik a Sakurajima tűzhányóból. Forrás: Michael Ross webkamera felvétele

Hamuval borította be Kagoshimát a Sakurajima erőteljes robbanása

A Kagoshima Local Meteorological Observatory által készített kép a Sakurajima fölé tornyosuló kitörési felhőről (forrás: Baltimoresun.)

Úgy tűnik, alig várta a Sakurajima, Japán és a Föld egyik legaktívabb tűzhányója, hogy véget érjen a IAVCEI konferencia - a vulkanológusok legfontosabb találkozója - az alig 10 km-re lévő Kagoshimában. Miután minden lenyugodott körülötte és nem meredt rá több száz vulkanológus szeme nap mint nap, úgy döntött végre elengedheti magát és fújhat egy nagyot. A tűzhányó örömében az elmúlt évek legerőteljesebb robbanását mutatta be múlt vasárnap délután (2013. 08. 18.). A robbanás a 2009-óta hiperaktív Showa kráterben történt. A kitörési felhő 5 km magasra emelkedett, a "The Japan News" írása szerint 1955-óta ez volt a legmagasabb kitörési felhő, amely a Showa kráterhez kötődik. A robbanás ereje fél méter átmérőjű bombákat repített 1.3-1.8 km távolságba. A kitörés során a tűzhányó oldalán egy  piroklaszt sűrűség ár zúdult le, amely 1 km távolságba jutott.

A hamufelhőt a szél nyugati irányba sodorta, így nem sokkal a robbanás után Kagoshima fölé érkezett és a szép, napfényes égbolt hamarosan elsötétedett, ahogy a várost belepte a sűrűn hulló vulkáni hamu.

Gomolygó hamufelhő közeledik Kagoshima fölé. (forrás: Kazuhiro Shiozaki)

A hamuhullás elsősorban a vasúti közlekedésben okozott fennakadást. Az emberek a szájukat és orrukat eltakarva, esernyővel közlekedtek az utcán, hogy megvédjék magukat az apró szemű vulkáni hamutól. A vulkáni hamu nem csak azért veszélyes, mert 2 mm-nél kisebb szemcsékből áll, hanem azért is mert jórészt üvegessé dermedt kőzetolvadék alkotja. Tehát olyan mintha apróra zúzott üvegport lélegeznénk be. Az autóvezetők felkapcsolták a fényszóróikat a rossz látási viszonyok miatt, és néhányan azt nyilatkozták, hogy olyan érzés volt vezetni, mint amikor egy téli estén sűrűn hullik a hó - írta a The Japan times. Hétfőn elkezdték megtisztítani a várost, a munkálatok napokig eltartanak.

A Sakurajimán az elmúlt években ritkán tapasztaltak ekkora kitörést, de a történelmi idők során jóval erőteljesebb kitörések is történtek már. Az elmúlt évszázadból az 1914-es kitörést érdemes kiemelni, ami VEI 4-es erősségű volt és Japán egyik leghevesebb vulkánkitöréseként tartják számon a történelmi időkben

feljegyzettek közül. Akkor 10 km magasra emelkedett a hamufelhő a kitörés első fázisában és még 20 km-re a tűzhányótól is kb. 1 m vastagon fedte be a tájat a sűrűn hulló hamu. A kitörést jelentős láva effúzió is kísérte. A felszínre nyomult láva feltöltötte a korábbi vulkáni sziget és az Oosumi félsziget közötti 400 m széles csatornát, így a Sakurajima összekapcsolódott a szárazfölddel. A mostani robbanás tehát főként a kedvezőtlen széljárás miatt keltett nagy figyelmet és jól példázza, hogy egy vulkáni skálán mérve kisebb kitörés is milyen jelentős nehézségeket okozhat.

A kitörésről számos kép készült, érdemes megnézni az Alex által javasolt oldalt, ahol különböző irányból készült webkameraképeket közölnek a kitörésről, amelyek szépen mutatják a piroklaszt sűrűség árat. A kitörésről készül jelentés szintén elérhető és a képek miatt azt is érdemes megtekinteni. Rengeteg képet tettek közzé a twitteren is. A videó összefoglalók jól érzékeltetik milyen állapotok uralkodtak a hamuhullás során Kagoshimában.

A Kagoshimára telepedő sűrű, fullasztó vulkáni hamufelhőn épp csak átszüremkedik a napfény (forrás: Twitter).





További képek a kitörési felhőről és a vulkáni hamuval borított Kagoshimáról:
 

Forrás: Kagoshima Local Meteorological Observatory felvétele, újra közölte a businessinsider.

forrás: twitter

Forrás: twitter

Forrás: wakamiya/twitter

Forrás: wakamiya/twitter

Forrás: twitter

Forrás: twitter

Forrás: inhabithouse

Forrás: twitter

Látványos vulkánkitörés a Kagoshimában zajló nemzetközi vulkanológiai konferencia közelében.

Tegnap este, helyi idő szerint 20:02-kor egy erőteljes vulcanoi-kitörés történt a japán Sakurajima tűzhányón. A kitörés előtt több órán keresztül nem észleltek semmit a vulkánon, ami ezen a hiperaktív tűzhányón szokatlannak mondható. A vulcanoi-típusú működésre jellemző, ágyúlövésre emlékeztető, erőteljes hanghatással járó robbanásos kitörés során közel 4 km-re emelkedett fel a gomba-alakú kitörési hamufelhő és a környéken több órán keresztül hamueső hullt. A vulkáni hamufelhőben a szokott villámok cikáztak, a látványos eseményt az alábbi felvételek örökítették meg.

Látványos vulkánkitörés a IAVCEI konferencia szomszédságában. Fotók: VolcanoDiscovery és Michael Ross

Az erős kitörést további kisebb kitörések követték. Ez a látványos vulkáni működés megadta az alaphangját az éppen a közeli Kagoshimában szombaton kezdődött nagy nemzetközi vulkanológiai konferenciának. A vulkanológusok nemzetközi szakmai szervezete, a IAVCEI (International Association of Volcanology and Chemistry of the Earth's Interior) legnagyobb konferenciájának fő témaköre a vulkáni veszély előrejelzés. Az egyes szekciók négy nagy témakör köré csoportosulnak: (1) magmás folyamatok; (2) Vulkáni folyamatok megfigyelése; (3) Vulkáni kitörési típusok jellemzése; és (4) Vulkáni veszély, környezeti hatások. A konferenciát bevezető egyik plenáris előadás pont a Sakurajima kitöréseinek előrejelzésével foglalkozott, amiről Masato Iguchi, a Sakurajima Volcano Research Center igazgatója beszélt.

Sakurajima: Látványos kitörés villámokkal

Egy látványos webkamera felvételt adunk közre, amelyen a japán tűzhányók fenegyereke, a Föld egyik legaktívabb tűzhányója, a Sakurajuma tűzhányó tegnapi működése követhető. A négy webkamera állásból páratlanul szépen követhető egy vulcanoi-jellegű kitörés, amelynek során izzó lávacafatok borítják a vulkán oldalát, miközben sűrű hamufelhő emelkedik a kráter fölé, amiben villámok cikáznak. Minden együtt van, amitől egy vulkánkitörés szemet gyönyörködtető és egyben hátborzongató is!

Forrás: cubhf137 in YouTube

A kitörési felhőkben kialakult villámokról Erik Klemetti Eruptions blogjában olvasható részletek. A látványos jelenség oka még nem teljesen ismert. Úgy tűnik, hogy bizonyos esetekben, ahogy ezt a tegnapi Sakurajima kitörés során is látható, a villámlások már a robbanásos kitörés kezdetén elkezdődnek, azaz a kitörésben részt vevő anyag már a felszínre kerülés előtt, a kürtőben elektromosan feltöltődik. Ennek kiindulási oka Sonja A. Behnke és munkatársainak most megjelent tanulmánya szerint a feltörő magmának a robbanás következtében történő hirtelen szétszakadása, széttöredezése lehet, aminek során a keletkező milliméternél kisebb vulkáni hamuszemcsék eletromosan feltöltődnek. Ehhez képest más mechanizmus alakíthatja ki azokat a villámokat, amelyek a több kilométer magasra tornyosuló vulkáni hamufelhőkben jönnek létre. Itt az ok a vulkáni felhőoszlopban zajló folyamatokban keresendők és összefüggésben lehet a különböző méretű vulkáni hamuszemcsék elkülönülésével, egymáshoz való súrlódásával.

Újévi tűzijáték vulkán módra

Gyönyörű tűzijátékkal köszöntötte a 2012-es esztendőt a Sakurajima vulkán Japánban. Magyarországon még december 31. este volt, amikor ott már az új év első hajnalán kitört a japán cseresznyevirágról elnevezett tűzhányó. A vulkán 2011-ben rekordot jelentő 996 alkalommal tört ki és amint látható, nem kellett sokat várni az első idei kitörésére sem. Az alábbi videón - amit CombatArchery töltött fel - a hajnal halvány fényét túlragyogó stromboli-típusú kitörés tűzijátékában gyönyörködhetünk.

Mindemellett sajnos nem csak ezzel a geológiai eseménnyel indult az év Japánban, Tokiótól 495 km-re délre, 348.5 km mélységben 6.8-as magnitúdójú földrengés pattant ki, cunamiriadót nem rendeltek el, adta hírül az IBT.

Újabb kitörési rekordját döntötte meg a Sakurajima: idén már 897-dik kitörését mutatta be!

A japán Sakurajima idén már 897-szer tört ki, amivel új rekordot állított fel! 2009-ben "csupán" 548 kitörése volt, 2010-ben viszont már 896! Ebben az évben bizonyosan közel lesz ez a számérték az ezerhez! A kitörések eloszlása nem egyenletes, az eddigi legproduktívabb hónap a szeptember volt, a maga 141 robbanásos kitörésével. Tavaly már hírül adtuk az akkori csúcsdöntést, részletes háttérinformációval a vulkáni működésről.
Ezek a kitörések mind pompázatosak, magukon viselik a stromboli-jellegű kitörések szépségét, de annál jóval energikusabbak és inkább a vulcanoi-kitörések jegyeit viselik. Milyenek ezek? Az alábbi webkamera videofelvétel hűen mutatja mindezt! Ráadásul egy olyan eseménysort mutat be, amikor egy nap (december 7) alatt 10 kitörés is volt!

December 7: egy a tízből! Webkamera videofelvétel a Sakurajima kitöréseiről. Árdemes nézni! Forrás: Disclose.Tv

Vulkánhírek innen-onnan

A japán Kyushu szigetén található Sakurajima tűzhányón február 7-én, tegnap reggel egy erős robbanásos kitörés történt, melynek során 2 km magasra (tengerszint felett) emelkedett a vulkáni hamufelhő. A kitörési felhő most a Minami-dake nevű kráterből tört fel, mely 2009 októbere óta először lépett működésbe (a mostani kitörések nagy része a Showa kráterben történt).

Hamufelhő felemelkedése a Sakurajima tűzhányó Minami-dake kráteréből 2011. február 7-én (a kép forrása: flickr, Matthew Bednarik).

A japán Kyushu-sziget másik "versenyzője", a Kirishima vulkáncsoporthoz tartozó Shinmoe-dake tűzhányó szintén folyamatosan pöfékel. A 700 m átmérőjű kráterben kitüremkedett lávalepény átmérője már a 600 m-t is eléri, így szinte már teljesen kitölti a krátert. A kráter körüli 4 km átmérőjű veszélyzónán kívül is jelentős gondokat okoz a tűzhányó: a környéken található városok lakosai a vulkáni hamu okozta problémákkal (pl. a mezőgazdaságban, közlekedésben, iskolák működésében, stb.) küzdenek.

Bal oldali kép: A Shinmoe-dake kráterében növekedő lávalepény 2011. február 4-én (a kép forrása és további felvételek: Earthquake Research Institute, University of Tokyo). Jobb oldali kép: 2011. február 4-i műholdfelvétel a Shinmoe-dake tűzhányóból származó hamufelhőről, mely kelet felé terjed, érintve Miyazaki városát is (a kép forrása: NASA Earth Observatory).

Ismét a figyelem központjába került az Izland délkeleti részén található hatalmas Vatnajökull gleccser, mely a sziget legnagyobb gleccsere (8100 négyzetkilométernyi területet borít). Az elmúlt pár napban megnőtt a szeizmikus aktivitás a Vatnajökull északnyugati részén. Dr. Páll Einarsson geológus (Izlandi Egyetem) szerint a területen több szeizmométerre lenne szükség, hogy jobban tudják detektálni a földrengések pontos helyét és mélységét. Egy potenciális vulkánkitörés helyeként a Kistufell vulkáni területet említi (Izland egyik legaktívabb területe), mely a Bárdarbunga vulkáni rendszerhez tartozik (1996-ban a Gjálp kitörés előtt szintén erősödött a szeizmikus aktivitás a Kistufell területen). Egy másik geológus, Dr. Sigurlaugar Hjaltadóttir (Izlandi Meteorológiai Szolgálat) szerint az említett területen akár egy éven belül bekövetkezhet a kitörés. A továbbiakban még jobban szemmel tartják a gleccser északnyugati részét (a Grímsvötn és Bárdarbunga vulkánok környékét).

Végül ugorjunk át a Kamcsatka-félszigetre, ahol a Kizimen tűzhányó továbbra is szinte megállás nélkül szorgoskodik. Egy nagyszerű videófelvétel (február 7.) tekinthető meg a Kizimen egyik kitöréséről a BBC honlapján. Február 1-3. között a hamufelhők kb. 5 km magasra (tengerszint felett) emelkedtek, és több mint 430 km-re terjedtek a vulkántól keleti irányba.

A Kizimen hamu- és gőzfelhőjének terjedése kelet-északkeleti irányba (a Kamcsatka-öböl fölé) 2011. február 1-jén (a kép forrása: NASA Earth Observatory).

"Vulkán Ki Mit Tud" Japánban

Japánban az első alkalommal kiírt "Vulkán Ki Mit Tud" versenyre 112 potenciálisan aktív tűzhányó jelentkezett.

Japán aktív és potenciálisan aktív tűzhányói. Forrás: AIST

A területi alapon rendezett előversenyeken a legnagyobb küzdelem a Kyushu sziget versenyzői között volt, ahol olyan nagyságok is a porondra léptek, mint a kitörési rekordokat döntögető és a végső győzelemre is esélyes Sakurajima, az 1991-es, halálos áldozatokkal is járó kitöréssel súlyos terhet viselő Unzen, a legnagyobb aktív japán vulkán, az Aso és a végén feltűnt egy korábban a szürke középmezőnyben vergődő versenyző is, a Kirishima csapatban játszó Shinmoe-dake is. A legnépesebb Honshu területi versenyen szépségével mindenkit elkápráztatott a Fuji, bár igazi aktív cselekményt régen, 1707-ben mutatott. A harmadik területi csoportban, Hokkaidon az Usu, pont 2000-ben produkált egy remek kitörést, amivel eséllyel lépett tovább. Végül, a negyedik, tengeri (Izu) csoportban sem kispályás versenyzők voltak. Az Izu-Oshima 1986-ban 1600 m magas lávaszökőkutat mutatott be, ami rekordnak számít. A kapcsolódó subpliniusi kitörés során 12 ezer lakosnak kellett elhagynia a szigetet. A nagy versenytárs a Miyakejima volt, aki szintén 2000-ben dobott (illetve "esett") egy nagyott, az eredmény egy lassan beszakadó kaldera. Hát, ilyet is ritkán látni a Földön!
A verseny döntőjében két aktív tűzhányó maradt állva, akik felváltva mutatják be produkciójukat. Hoho, emberek, hiszen ez egy szomszéd küzdelem! A versenyző páros: a Sakurajima és a Shinmoe-dake egymás közelében pöfögnek, robbantgatnak. Hát, kedves lelkes nézőink, ilyen nincs!... Mindkét versenyző szinte ugyanazt a mutatványt bocsátja a zsűri elé: vulcanoi-típusú kitörések! Ez azt jelenti, hogy időszakonként - átlagosan 10 percenként - egy ágyúdörrenésszerű kitörés zajlik, ami izzó kőzetdarabokat dob a felszínre és közben sűrű, sötét hamufelhő gomolyog ki a kráterből. A hatás monumentális! Hirtelen olyan erős légnyomás hullám alakul ki, hogy még több kilométer távolságban is ablakok törnek be! Néhány nappal korábban James Reynolds jóvoltából került fel a YouTube megosztóra egy fantasztikus filmfelvétel a Sakurajima kitöréséről, ahol jól láthatók az ágyúlövésszerű kitörések előtt (rögtön az elején, valamint 1:10-nél) a hirtelen kiinduló légnyomás-hullámok. Huha, ez fantasztikus, na ezt itt is be kell mutatni lassítva:

Sakurajima, vulcanoi-kitörés - lassított felvétel!. Figyeljük meg a légnyomás-hullámot közvetlenül a kitörés előtt és a kirepülő izzó kőzetdarabokat!. Forrás: James Reynolds YouTube

Na, persze a frissiben aktívvá váló Shinmoe-dake sem hagyja magát, amint azt az alábbi filmfelvétel is mutatja, ilyet ő is tud produkálni, röpülnek is az üvegszilánkok! Na ezért, itt is legyen egy felvétel a semlegesség jegyében:

Shinmoe-dake, vulcanoi-kitörés. Figyeljük meg a légnyomás-hullámot közvetlenül a kitörés előtt és a kirepülő izzó kőzetdarabokat!. Forrás: Shibuyaji YouTube

Hát, akkor nézzünk bele a produkciókba, természetesen vágatlanul, ahogy azt a webkamerák mutatják. Kedves nézőink, azaz olvasóink élőben is követhetik a versenyt a következő webkamerákon:
Sakurajima: éppen itt látható vagy ezen a másikon. (hupps, pont egy kitörés látszik rajta, bár még egy kicsit sötét van...):

Szakadatlanul, megállás nélkül dolgozik ez a versenyző, akinek van ideje nézze és nézze, nappal és este!

Shinmoe-dake: éppen itt látható (eléggé túlterhelt a webkamera, így ha nem jön be, akkor folyamatosan kell frissíteni, amíg megjön a kép. Hups, na itt is pont egy kitörés! Nahát, ezek a versenyzők!) vagy itt is látható (jobboldalt a menüben alulról a hetedik):

Hát igen, ez a friss titán felveszi ám a kesztyűt a rekorderrel!

Végül, nézzünk néhány képet az elmúlt napok előadásaiból (ismét webkamera képek, ahogy csinálták, akkor éppen):
Sakurajima:

ahogy azt a webkamerán láttam február 1-én. Forrás: Sakurajima webkamera

Shinmoe-dake:

ahogy azt a webkamerán láttam január 26-án és február 2-án. Forrás: Shinmoe-dake webkamera és Shinmoe-dake webkamera #2

Kedves "nézőink", azaz olvasóink, a döntő még folytatódik, lehet szavazni közönségdíjra, sőt képes szavazás is lehetséges, egy-egy jól rögzített webkamera képpel! Jó szurkolást, jó szórakozást!

GVP heti jelentés, képek a Nyiragongó lávataváról, Vatnajökull

Kizimen 2010. január 05-én. Piroklaszt ár, és kitörési felhő.
Fotó: A. Lobashevsky
Megjelent a Smithsonian Intézet legfrissebb heti jelentése.
Benne:
- Összefoglaló az Etna egy héttel ezelőtti kitöréséről.
- Fokozódó aktivitás a Fuegon.

- Kissé gyengült az aktivitás, de továbbra is erőteljesek a kitörések a Kizimen vulkánon. A Repülési Színkódot vörösről narancssárgára csökkentették, írja legutóbbi jelentésében a KVERT. Ugyanakkor továbbra is erős a szeizmikus aktivitás a területen és ~6 km is lehet a kitörési felhő magassága, nyilatkozott az Orosz Tudományos Akadémia egyik vulkanológusa. Még a ~250 km-re lévő Petropavlovskban is hullik a Kizimen hamuja.
- Gyengül a kitörés a Tungurahuán.
- Továbbra is megbízhatóan működik az indonéz Krakatau és a japán Sakura-Jima. A vulkánokon továbbra is gyengébb, robbanásos kitörések zajlanak, 1,5-2,4 km magasra pöfékelve a vulkáni hamut.
- Kilauea: az előző bejegyzésben számos új hírt közöltünk Hawaii-ról, de akadnak még érdekességek. A mostani GVP heti jelentésből kiderül, hogy a Halema'uma'u kráter kisebb kürtőjében a lávatavacska szintje jelenleg ~120 m mélyen van a kráteraljzathoz képest. Ez az érték tavaly szeptemberben még ~160 m volt. Az elmúlt 5 hónapban tehát közel 40 m-t emelkedett a lávató szintje. Ugyanakkor a láva szintjének változása nem meglepő esemény. A Hawaii Vulkanológiai Obszervatórium egy március 19-i jelentése szerint a lávató szintje 200 m mélyen volt a kráteraljzathoz képest, majd májusban egészen 100 méterig emelkedett. A 2008 márciusát követő heti GVP jelentésekben több ilyen eseményről is olvashatunk.

Térkép: A GVP jelentésben szereplő tűzhányók. Forrás: Smithsonian Intézet és USGS, googlemaps

A Volcanodiscovery csapata januárban a Nyiragongot célozta meg. Nagyszerű képeket készítettek és beszámoltak arról is, hogy 2006-, 2007-hez képest körülbelül 50-100 métert emelkedett a lávató szintje, aminek köszönhetően jóval nagyobb a felszíne is.

Az Eruptions blogban érdekes bejegyzés olvasható az izlandi Vatnajökull gleccserről és az alatta rejtőző vulkánokról.

Kitörési rekord: 549 robbanásos kitörés fél év alatt - Sakurajima, Japán

2010. június 20-án a japán Sakurajima tűzhányó megdöntötte saját rekordját: ebben az évben már az 549-dik robbanásos kitörése volt a hétvégén, ami máris több, mint az előző évi produktuma (548 kitörés a teljes évben)!
A tűzhányó Kyushu déli részén található egy hatalmas kaldera (Aira kaldera) belsejében. A Föld egyik legaktívabb vulkánjától mintegy 10 kilométerre fekszik Kagoshima városa közel 700 ezer lakossal. A várost 1914-ben a Sakurajima nagy erejű kitörését követően több centiméter vastag vulkáni hamu borította be és több mint 2500 épület omlott össze. Ez volt Japán egyik legnagyobb vulkánkitörése a történelmi időkben. A vulkáni működést megelőzően erős földmozgások történtek. Habár a vulkán ekkor már egy évszázada nem működött, a földrengések alapján a szakemberek egyértelműen következtettek a közelgő kitörésre. 22 ezer embert telepítettek ki az ekkor még vulkáni szigetről, és Kagoshima akkor mintegy 70 ezer lakosának nagy részét is evakuálták. Egy nappal később hatalmas robbanással 10 kilométer magasra emelkedett fel a sűrű hamufelhő, amiben villámok cikáztak. A szél kelet felé térítette el a vulkáni hamuanyagot, 20 kilométer távolságban is 1 méter vastag vulkáni üledék halmozódott fel. Ezt követően izzó láva ömlött ki a kráterekből, amelynek anyaga feltöltötte a sziget és az Oosumi félsziget közötti 400 méter széles öblöt, ezzel félszigetté alakítva a tűzhányó területét.

A Sakurajima Kagoshima hátterében és egy jellegzetes vulcanoi kitörése (forrás: Richard Roscoe, Photovolcania)

A Sakurajima 1955 óta kisebb megszakításokkal folyamatosan működik. Különösen aktív volt az 1970-es és 1980-as évek közepén, majd 2009 óta a tűzhányó ismét sűrűbben lövell ki vulkáni hamuanyagot. A vulkáni működés úgynevezett vulcanoi-típusú (ez a kitörési típus az olaszországi Vulcano 1888-90-es működéséről kapta a nevét), ami azt jelenti, hogy ágyúdörrenésre emlékeztető hanghatással, és épületek ablakait betörő nyomáshullámokat eredményezve robban ki a finomszemcsés vulkáni hamu. Emellett, kisebb-nagyobb kőzetdarabok repülnek ki a kürtőből, amelyek szintén veszélyt jelentenek a környezetre (az elmúlt években több alkalommal törték be a kirepülő vulkáni törmelékdarabok autók szélvédőit). 1986 novemberében egy 2,5 méter átmérőjű, 5 tonnás kőzetblokk csapódott be egy a krátertől 3 kilométer távolságban lévő emeletes épületbe, áttörte a betonfödémet és a földszintre hullott – 6 ember sérült meg ekkor. A „kelet Vezúvjának” kitörései az elmúlt évtizedekben több alkalommal okozott problémát a légi közlekedésben. A hirtelen kilövellő vulkáni hamuba érkező repülőgépek szélvédőit számos esetben megrepesztették a vulkáni hamufelhőben lévő kőzetdarabok, eddig azonban szerencsére minden utasszállító repülőnek sikerült biztonságban leszállni.
A Sakurajima vulkánt veszélyessége miatt 1991-ben beválogatták az úgynevezett „Decade” vulkánok közé, amelyek különösen kiemelt figyelmet kapnak. A helyi vulkán-obszervatórium 1960 óta követi a tűzhányó minden rezdülését. Több szakember szerint a vulkán folyamatos működése egyfajta biztonsági szelepet jelent a kaldera-rendszerben, és megakadályozza, hogy nagy mennyiségű – robbanásképes – magma halmozódjon fel újra az Aira kaldera alatt. Hevesebb kitörése (VEI=4) általában hosszabb szunnyadó periódus után történik, amint az 1914-ben, és korábban, 1779-ben zajlott.