2014 nem volt eseménytelen a vulkánok világában. Erik Klemetti az Eruptions blog írója idén is megszavaztatja olvasóit arról, hogy mely vulkánkitörés volt a legfigyelemreméltóbb az adott évben és kapja meg a Plinius díjat. Érdekes összefoglalót találhatunk a La Culture Volcan blog francia nyelvű oldalán is 2014 vulkánkitöréseiről. Év vége felé sokan készítenek számvetést az adott évről, ebből nem maradunk ki mi sem, összegyűjtve 2014. év tűzhányó legjeit. Vélhetően mindenkinek más vulkánkitörés volt emlékezetes ez évben és természetesen különböző szempontok szerint is vizsgálhatjuk mindezt. Így e gondolat mellett soroljuk fel a tűzhányó-legeket, megadva több lehetőséget is a választásra, természetesen bárkinek van véleménye, gondolata, meglátása 2014 vulkánkitöréseiről, örömmel vesszük, ha megosztja vagy itt vagy a Tűzhányó blog Facebook oldalán.
Az elmúlt hónapokban (2013. október végétől - 2014.
január 29. között)takarék lángon működött az egyébként "örökmozgó" ecuador-i Tungurahua. Majd január 30-án felerősödött a szeizmikus aktivitás a tűzhányó
alatt és kisebb robbanásokat is detektáltak. Január 31-ére erősödtek a
kitörések, a robbanások során felemelkedő hamufelhő 2-3 km-es magasra tornyosult a tűzhányó fölé, de ez még csak a kezdet volt. Január
31-én délutánra a szeizmikus és vulkáni aktivitás erőteljesen csökkent. De
délután 5 órakor ez a trend megszakadt és egy közepes erejű robbanás
következett be.
Ezután jött február 1-je, amikor a tűzhányó a megszokottnál jóval erősebb kitörést produkált. A tűzhányó
először elcsendesedett, órákig nem detektáltak figyelemre méltó
szeizmikus jeleket. Majd reggel 8 óra körül földrengés rajok rázták
meg a tűzhányót. A Geofizikai Intézet azonnal figyelmeztette a hatóságokat, hogy a szeizmikus aktivitás jellege eltérő a megszokottnál és hevesebb kitörésben is kulminálódhat a mostani aktivitás. Délután kettőkor egy újabb robbanás következett be, de a nagy bumm még váratott magára. Egészen délután 5 óráig, amikor egymás után több erőteljes robbanás rázta meg a tűzhányót ezzel indítva a kitörési epizód paroxizmusát. A robbanásokat folyamatos hamu- és gázkibocsájtás követte. A kitörés oszlop magassága elérte a 8 kilométert a tűzhányó oldalán pedig piroklaszt árak sorozata zúdult le, sok helyen épphogy nem érték el a lakott területeket, de a tűzhányón lévő megfigyelő állomások közül több is megsemmisült, egyes helyeken elért főbb utakat is keresztezett. Majd 18:30 körül ismét változott a működés, a kitörés ereje gyengült és ismét diszkrét robbanások voltak észlelhetők stromboli típusú aktivitással. Tegnap és tegnap előtt kisebb nagyobb robbanások jellemezték a tűzhányó működését. A robbanásokat ágyúlövés szerű dörrenések kísérték, amelyeket kilométerekről is hallani lehetett, majd percekig tódult ki a hamu és gázok alkotta felhő a kráterből. (A kitörési kronológia forrása az IG jelentése.)
A hamuoszlop Ambato városból nézve (forrás: twitter).
A Tungurahua mostani kitörési epizódja egy újabb jó példa a tűzhányók kiszámíthatatlanságára. A hónapokig tartó kisebb pihenést követően egyik napról a másikra aktivizálódott újra a tűzhányó. A kitörések látszólag a megszokott módon zajlottak. Majd a vulkán elcsendesedett pár órára és ezt követően hirtelen gondolt egyet és durrantott egy nagyot. Fontos nézni az időpontokat is. Az erőteljes kitörés előjelei mindössze 9 órával előztek meg magát a paroxizmális kitörési fázist és csak ekkor tudták kiadni a figyelmeztetést a hatóságok. Mire elég 9 óra? Bizony nagyon tisztában kell lennünk a veszélyhelyzetben előírt tenni valóinkkal, ha csak ennyi időnk áll rendelkezésre. Mindehhez jól kell ismernünk a tűzhányókat, és ezt a tudást át is kell adni azoknak, akik a tűzhányó potenciális veszélyzónájában élnek. Itt jön a szerepe a tudományos ismeretterjesztésnek, amely elősegíti, hogy a kutatókat megtanulják átadni a tudásukat mindenki számára, érthető formában. A kutatócsoportunkban a tudományos ismeretterjesztés ezért kiemelt jelentőségű, a kutatómunka mellett. Ezért nagyon örülünk, ha ez a néha sziszifuszi munkánk valamilyen formában nagyobb nyilvánosságot kap. Legutóbb a Nemzeti Kiválóság Program videó összefoglalójában szerepeltünk, amely a 2013-as Kutatók Éjszakáján bemutatott előadásunkról ad pillanatképeket és egy riportot, amelyekben többek között a kutatásaink egyik központjában álló Csomádról is beszélek.
Vasárnap működésbe lépett Ekvádor legaktívabb tűzhányója, a Tungurahua (neve Quichua nyelven annyit jelent, hogy "tűztorok"). A vulkáni működés során 4 kilométer magasra emelkedett a vulkáni hamu, a tűzhányó oldalában időszakonként piroklaszt-árak (nagy sűrűségű, vulkáni kőzetdarabokat és forró vulkáni gázokat tartalmazó, a felszínközelben nagy sebességgel terjedő kitörési felhők) zúdultak le maximálisan 1 km távolságba eljutva.
Kitörésben a Tungurahua nappal és este. Forrás: IGEPN
A tűzhányó oldalában kisebb falvak találhatóak, ahonnan mintegy 700 embert telepítettek ki. Tegnap este messzire hallatszó detonációkkal zajlott a kitörés. Az eső következtében kisebb iszapárak keletkeztek, de ezek nem okoztak nagyobb veszélyt. A földrengések mára kissé csitultak.
A mostani vulkáni működésről máris több nagyszerű videófilm nézhető meg:
Bár egyes híradások szerint a szakembereket meglepte a kitörés, igazából azonban nincs nagy meglepetés, a Tungurahua ugyanis 1999-óta, néhány hónapos szüneteket tartva, szinte folyamatosan működik. Azt megelőzően jóval csendesebb volt. A mostanihoz hasonló hosszabb, folyamatos vulkáni működés 1916 és 1925 között zajlott. A Tungurahua egy jellegzetes Andok-beli tűzhányó, ami hol összeomlik, hol ismét építkezik. Legutoljára 3000 éve omlott össze a vulkán, amikor 8 köbkilométer mennyiségű kőzetanyag zúdult le 15 km távolságba is eljutva, és egy hatalmas sebhely maradt vissza. Ezen a sebhelyen építkezik most már harmadszorra nekigyürkőzve az andezites tűzhányó. A jelenlegi Tungurahua III-as kúp már közel eléri a korábbi felépítmény térfogatának 50%-át. Az építkezés a mostanihoz hasonló jellegű kitörésekkel zajlik. A tűzhányó híres a hatalmas detonációkkal járó, éjszaka látványos, vulcanoi-típusú kitörésekről. Ekkor hatalmas, még izzó kőzetdarabok hullanak a vulkáni kúp lejtőire. Nagyobb kitörések esetében több kilométer magas hamufelhő alakulhat ki, ami több alkalommal is hamuhullást okozott még a 135 km távolságban lévő Quitóban is, megakasztva rövidebb-hosszabb ideig a légi közlekedést.
Intenzív heteken vagyunk túl, Balázs és Éva már adott ízelítőt a montserrati tanulmányútról. Rékával ez előző héten Edinburgh-ban vettünk részt egy nemzetközi konferencián, ahol a téma az izlandi Eyjafjalljökull kitörésének tapasztalatai voltak. Eredményeink, például a vulkáni hamu kimutatása a budapesti levegő pormintájában, nagy érdeklődést váltott ki, mivel ez a tűzhányótól legtávolabb (kb. 3000 km távolságban) bizonyítottan azonosított vulkáni hamuanyag! Rövidesen e konferencia tapasztalatairól is beszámolunk! Május elején két fontos vulkánkitörésnek volt évfordulója. Az alábbiakban röviden ezekről emlékezünk meg. Mindkettő bőséges tanulságokkal szolgál a jövőre nézve...
Mt. Pelée (Martinique): vasárnap volt a Martinique-i Mt. Pelée tragikus kitörésének 109. évfordulója. Köszönjük Nolinak, hogy felhívta a figyelmet a sok korabeli felvételt tartalmazó francia dokumentumfilmre. Nagyon tanulságos, különleges élmény a film megnézése!
Balra: Izzófelhő a Mt. Pelée oldalában (a források szerint 1902. decemberi felvétel; Fotó: Alfred Lacroix). A szétrobbant lávadóm darabjai a földfelszínhez tapadva zúdultak le, ami fölött 1-2 km magas gomolygó hamufelhő alakult ki. 1902, május 8-án is egy ilyen izzófelhő zúdult le, amiből oldalirányban kivált egy kavargó, forró gázokban és vulkáni hamuban gazdag hamufelhő-torlóár és átrohant St. Pierre városán. Két emberen kívül senki sem élte túl ezt az eseményt... Jobbra: St. Pierre romjai a Morne d’Orange felől az 1902. májusi kitörés után. Fotók: Angelo Heilprin
Ez a vulkáni kitörés egy teljes várost (St. Pierre) elpusztított, közel 30 ezer halálos áldozatot szedve! Az esemény annyira megdöbbentette a tudományos világot, hogy sokak élete teljesen megváltozott! Frank Perret egy amerikai villamosmérnök volt, aki korábban Edisonnal is dolgozott. A Mt. Pelée kitörése után teljes energiájával a vulkáni működés, a vulkáni veszély felmérés felé fordult. Szemtanúja volt a Vezúv 1906-os és a Stromboli 1907-es, valamint 1912-es heves robbanásos kitöréseinek, amelynek során pontos előrejelzést adott a várható történésekről. Perret 1929-ben érkezett Martinique szigetére, amikor újra feléledt a Mt. Pelée. Egy kis megfigyelő kunyhóban berendezkedve, mindössze 30 m távolságból figyelte meg és fotózta le a lezúduló izzófelhőket. Az egyik külső szele őt is elérte, azonban súlyosabb sérülés nélkül megúszta a „forró” helyzetet. Gyors helyzetfelismerése alapján úgy ítélte meg, hogy most St. Pierre városa nincs veszélyben és nem szükséges a lakosok kitelepítése. Valóban, e kitörés a vulkán déli oldalán zúdította le az izzófelhőket és St. Pierre most megmenekült! Perretre, mint hősre tekintettek a helybéli lakosok. Thomas Jaggar, a Mt. Pelée tragikus kitörésének hírére a neves amerikai Massachusetts Institute of Technology professzori állását hagyta ott, hogy életét a hasonló katasztrofális esetek megelőzésére tegye fel. 1911-ben ő alapította meg a Hawaii Vulkán Obszervatóriumot, ahol Perrettel is együtt dolgozott. Végül még egy érdekesség. Valószínűleg kevesen tudják, hogy nem Alfred Lacroix volt az első, aki látta és leírta a vulkán oldalában lezúduló izzófelhőket. Angelo Heilprin, amerikai geológus professzor rögtön a májusi kitörés után a helyszínre sietett és számos értékes fotófelvételt készített és részletes megfigyeléseket tett. Május 31-én megmászta a még mindig aktív tűzhányót is. Heilprin, "természetesen" magyar származású, aki Sátoraljaújhelyen született 1853-ban, Heilprin Mihály, a Kossuth mellett is harcolt híres költő-irodalmár gyermekeként...
Rövidesen aztán meglett a vulkán: a Chaitén ébredt fel több mint 9000 év csipkerózsika álom után! Ez az esemény több szempontból is nagy fontosságú volt: az újkori történelemben nem ismerünk vulkánkitörést ilyen hosszú nyugalmi idő után, továbbá ez volt az első olyan jelentős vulkáni működés, amit riolitos, azaz nagy szilícium-dioxid tartalmú magma indított el az 1912-es az alaszkai Novarupta kitörése óta. Hogyan lehet az, hogy egy már kialudni vélt tűzhányó elkezd hirtelen működni? Hogyan lehet az, hogy ezt észre se vették előre? A vulkáni kitörésnek ugyanis nem volt előjele, minden nyugodtnak tűnt még április végén… A vulkánt valóban nem tartották aktívnak, még a szakemberek sem! Nem voltak rajta megfigyelő műszerek, ezért csak később sikerült rekonstruálni azt, hogy mi előzte meg a kitörést. A vulkanológusoknak ez hozta az újabb meglepetést: az első vulkánszerkezeti földrengések mindössze 24 órával a kitörés előtt pattantak ki a mélyből! Donald Dingwell professzor és kutatótársa, Jonathan Castro kísérletekkel igyekezett megtudni azt, hogy a magma milyen gyorsan jött fel a mélyből? Az eredmény elképesztő volt: a magma sebessége kb. 1 m/mp volt, azaz a kőzetolvadék több mint 5 km mélységből kevesebb, mint 4 óra alatt emelkedett a felszínre! Ez azt jelenti, hogy ha lettek is volna előrejelzést segítő műszerek, akkor is rettentő kevés idő állt volna rendelkezésre, hogy a lakosságot figyelmeztessék, és ha szükséges, kitelepítsék! A Chaitén kitörése rámutat arra, hogy akár inaktívnak hitt tűzhányók is újra kitörhetnek, akár több ezer (esetleg több tízezer...) éves szünet után is, továbbá a jövő, veszélyeket hordozó vulkánkitöréseinek helyszíneit valószínűleg pont az ilyen "elfeledett" tűzhányók között kell keresnünk!
Végül, néhány vulkáni hírmorzsa a mából:
Tegnap újra kisebb, de látványos kitörést produkált az Etna! Képes beszámoló a cataniai INGV és Boris Behncke honlapján.
Tovább is nyugtalankodik a Fülöp-szigeteki Taal! A PHIVOLCS mai jelentése szerint továbbra is gyakoriak a vulkáni földrengések, a tó vizének hőmérséklete tovább emelkedik, a pH-tartalma pedig csökken, azaz növekszik a savassága!
A kitörés azonos intenzitással folytatódik, a legutóbbi mérések (IG) alapján már azt is tudni, hogy április 26. és május 2. között átlag napi 3800 tonna volt a SO2-kibocsátás, de 2600 alá soha nem csökkent, olykor pedig 5500 t/nap is volt. A hamuhullás egyre nagyobb területen okoz gondot. Nagyon szép képeket közölt a kitörésről a National Geographic.
Tomi nagyszerű, részletes bejegyzését még egy lenyűgöző videóval egészítem ki! A videót nézve azon tűnődtem, hogy mennyire két arcú a kitörés. Éjjel káprázatos tűzijátékszerű kitörést észlelünk míg nappal megmutatkozik a vulkánkitörés valódi sokkal sötétebb oldala, hiszen ekkor láthatjuk a kitörés valódi arcát, az ég felé törő sűrű és veszélyes hamuoszlopot. Talán nem is kellene leírnom (de azon olvasók miatt, akik még nem láttak sok vulkánkitörést különböző napszakokban), hogy természetesen nem arról van szó, hogy eltérően működik a vulkán éjjel és nappal. Egyszerűen az érszékszerveink, ez esetben a szemünk csap be minket. Ha nagyon figyelmesen nézzük az éjszakai felvételeket néha láthatjuk ahogy az izzó lávacafatok megvilágítják a hamuoszlopot. A videó spanyol nyelvű, de így is nagyon élvezetes.
Bejegyzés: Tomi
Úgy tűnik, in medias res nyitja az évet a Tungurahua (A kecsua szó jelentése magyarul a 'tűz torka', ez most nagyon jól jellemzi a hegyet.). Eddig szinte semmilyen aktivitást nem mutatott, az április 21-én indult kitörés miatt azonban már 230 embert evakuáltak a környező településekről és az iskolák is bezártak. Hugo Yépez geológus szerint az elmúlt 11 év egyik legerősebb kitörése volt ez. A kutató szerint a magma nagyon gyorsan, szinte napok alatt érte el a felszínt. A heves kitörés a helyi geológiai és geofizikai szolgálat, az IGelőző jelentése alapján (A vulkán aktivitása gyengül és a kitörési felhőkben már nincs vulkáni hamu, inkább csak gáz- és gőzfelhőkről van szó) tűnhet igazán meglepőnek. Az első jelek április 21-én mutatkoztak, a felfele nyomuló magma hatására kisebb vulkanotektonikus földrengések pattantak ki. A hegy északnyugati oldalán ugyan már februárban is megfigyeltek nagyon kismértékű deformációt, azonban az csak április végén erősödött fel. Kisebb hamufelhőket is pöfékelt a vulkán, belőlük hamu hullott Choglontús, Cahuají, Pillate, Cotaló, Juive és Baños településeken. Ezek a települések mintegy 8 km-re vannak a krátertől a hegy nyugati részén. Esténként a stromboli típusú kitörések lávatűzijátékában gyönyörködhettek a helyiek, a kiröpített kőtömbök 1 km-t re is legurultak a hegy lejtőin. Másnap is morajlott a hegy, kisebb robbanások kíséretében. Április 26-án aztán elszabadult a pokol, helyi idő szerint 09:20 után hat nagy kitörést is észleltek, közben egy 7 km magas hamufelhő emelkedett az égbe. A felhő később a 12 km magasságot is elérte, majd nyugat és északnyugat felé sodródott a szélben, folyamatos hamuhullást okozva az útjába eső területeken. Az egyre erősödő kitörés miatt a kutatók egy piroklaszt-ár kialakulásától tartottak. A felhő kisebb mértékben az Quitóba tartó és onnan felszálló gépek útvonalát is érinti, így néhány járat esetében némi eltérésre lehet számítani a menetrendhez képest. A kitörés okozta remegést a környező településeken is érezni lehetett. Nagyon szép képeket közölt a kitörésről a Daily Mail.
A Digtriad által közölt videó elején egy éjjeli stromboli típusú kitörést figyelhetünk meg, majd feltűnik a nappali, magasba tornyosuló hamufelhő. Jól megfigyelhető, hogy a vulkáni hamu folyamatosan áramlik ki a kráterből.
Április 28-án az északira forduló szél Baños felé fújta a hamufelhőt, de hamuhullást csak a csúcs környékéről jelentettek. Ugyan ezen a napon, helyi idő szerint 17 órakor a kráterperemen kialakult két kis törmelékkúp összeomlott, szerencsére a lejtőn leguruló darabjai nem okoztak semmiféle kárt. A hegy gyomrában növekvő nyomásra utaltak az április 29-én regisztrált szeizmikus adatok: erősödő remegés, a vulkanotektonikus rengések amplitudónak növekedése. Az IG kutatói megállapították, hogy a kürtőben folyamatosan tud feláramolni a magma, nincs lávadugó, emiatt nincsenek nagy robbanások, folyamatosan emelkedik a hamufelhő az ég felé. A nyugati kráterperem a leggyengébb láncszem a Tungurahua esetében, azonban a jelenlegi kitörési paraméterek mellett nem valószínű, hogy összeomlana, ennek ellenére folyamatosan megfigyelik a kutatók az egész csúcsrégióval egyetemben. Április 30-án két robbanást regisztráltak, a föld továbbra is remegett és 2-7 km magas volt a hamufelhő. A munka ünnepén a kitörés kicsit felerősödött, a kitörési felhő folyamatosan 5-6 km magas volt és a hegytől északra tucatnyi településen hullott hamu. Éjszakai heves esőzések miatt laharveszély alakult ki. Május 2-án a kitörés intenzitása valamivel alábbhagyott, de a föld továbbra is remeg a tűzhányó körül, a kitörési felhő magassága 4 km körüli.
Kizimen 2010. január 05-én. Piroklaszt ár, és kitörési felhő. Fotó: A. Lobashevsky Megjelent a Smithsonian Intézet legfrissebb heti jelentése. Benne: - Összefoglaló az Etna egy héttel ezelőtti kitöréséről. - Fokozódó aktivitás a Fuegon.
- Kissé gyengült az aktivitás, de továbbra is erőteljesek a kitörések a Kizimen vulkánon. A Repülési Színkódot vörösről narancssárgára csökkentették, írja legutóbbi jelentésében a KVERT. Ugyanakkor továbbra is erős a szeizmikus aktivitás a területen és ~6 km is lehet a kitörési felhő magassága, nyilatkozott az Orosz Tudományos Akadémia egyik vulkanológusa. Még a ~250 km-re lévő Petropavlovskban is hullik a Kizimen hamuja. - Gyengül a kitörés a Tungurahuán. - Továbbra is megbízhatóan működik az indonéz Krakatau és a japán Sakura-Jima. A vulkánokon továbbra is gyengébb, robbanásos kitörések zajlanak, 1,5-2,4 km magasra pöfékelve a vulkáni hamut. - Kilauea: az előző bejegyzésben számos új hírt közöltünk Hawaii-ról, de akadnak még érdekességek. A mostani GVP heti jelentésből kiderül, hogy a Halema'uma'u kráter kisebb kürtőjében a lávatavacska szintje jelenleg ~120 m mélyen van a kráteraljzathoz képest. Ez az érték tavaly szeptemberben még ~160 m volt. Az elmúlt 5 hónapban tehát közel 40 m-t emelkedett a lávató szintje. Ugyanakkor a láva szintjének változása nem meglepő esemény. A Hawaii Vulkanológiai Obszervatórium egy március 19-i jelentése szerint a lávató szintje 200 m mélyen volt a kráteraljzathoz képest, majd májusban egészen 100 méterig emelkedett. A 2008 márciusát követő heti GVP jelentésekben több ilyen eseményről is olvashatunk.
A Volcanodiscovery csapata januárban a Nyiragongot célozta meg. Nagyszerű képeket készítettek és beszámoltak arról is, hogy 2006-, 2007-hez képest körülbelül 50-100 métert emelkedett a lávató szintje, aminek köszönhetően jóval nagyobb a felszíne is.
Az Eruptions blogban érdekes bejegyzés olvasható az izlandi Vatnajökull gleccserről és az alatta rejtőző vulkánokról.
Az indonéziai és fülöp-szigeteki vulkánkitörések után most a figyelem Dél-Amerikára helyeződik, ahol az ecuadori Tungurahua erősített bele. A tűzhányó már november végén is változó hevességgel működött, most már, a hétvégén kitelepítésekre is szükség volt. Egyelőre a vulkán körüli 5 kilométeres körzetből telepítik ki az embereket óvatosságból. A Tungurahua (a "tűz torka" kecsua nyelven) 1999 óta szinte folyamatosan működik, hol erősebben, hol gyengébben. 2006 augusztusában egy erőteljes kitörés 6 ember halálát okozta és több száz otthont döntött romba. December 4-én valóban "tűz" tört ki a vulkán torkából, azaz izzó lávacafatok repültek ki a vulkán kürtőjéből, amit hamukilövellések kísértek. A washingtoni VAAC szerint 8 kilométer magasba jutott fel a hamufelhő. A helyi vulkanológiai obszervatórium jelentése szerint a kitörés erőssége már csökkenőben van, tehát továbbra is a szokott hol erősen, hol gyengéden játékot mutatja be az ecuadori tűzhányó.
Újabb tűzhányó lépett működésbe Indonéziában, ezúttal a Bromo, mely Jáva szigetének keleti részén található. Maga a vulkán egy salakkúp, mely a 16 km széles Tengger-kaldera belsejében helyezkedik el több hasonló vulkáni kúppal együtt (a NASA Earth Observatory honlapján megtekinthető egy szép műholdfelvétel). Ezek közül csak a legfiatalabb Bromo működik, mely Jáva egyik legaktívabb és egyben a turisták által leggyakrabban látogatott tűzhányója. Legutóbbi kitörése 2004 júniusában volt, melynek során két turista vesztette életét.
2010. november elején megnőtt a szeizmikus aktivitás: nov. 8. és 14. között 540-re emelkedett a vulkanotektonikus földrengések száma, mely 15-21-én kicsit visszaesett (354-re). Nov. 22-én és 23-án folyamatos tremorokat észleltek a vulkánnál. Továbbá, nov. 9-én egy kisebb hamufelhő is megjelent a kráter felett. 23-án a tűzhányón 4-esre, vagyis a legmagasabbra emelték a készültségi fokozatot, és mindenkit, aki a vulkán 3 km-es környezetében tartózkodik, arra figyelmeztettek, hogy vonuljanak biztonságos helyre (ez elsősorban az odalátogató turistákat érinti, ugyanis a Merapival ellentétben a Bromo környéke ritkán lakott terület, mivel a salakkúp a Bromo-Tengger-Semeru Nemzeti Parkban helyezkedik el). Fontos megjegyezni, hogy a Bromo működése (salakkúp révén) teljesen eltér a Merapiétól (rétegvulkán). A salakkúpra csendesebb, lávatűzijátékszerű kitörések jellemzők, melyek csupán kisebb mennyiségű bazaltos tefrát (esetleges lávafolyással együtt) eredményeznek, de nem zúdulnak le róla a Merapin látottakhoz hasonló pusztító erejű piroklaszt árak. A Hét Vulkán Képe sorozat eheti (47.) tagja épp a Bromo lett:
A Tengger-kalderában található Bromo salakkúp, melynek csúcsa 2329 m magas (tengerszint felett), de csupán 130 m magasra emelkedik ki a kaldera aljából . A kép 2009. június 2-án készült, amikor erős kigázosodás volt megfigyelhető (forrás: Steve Dodkins).
Indonézia után most ugorjunk a Föld egy másik pontjára! Ekvádor egyik legaktívabb vulkánja is hírt adott magáról: november 23-án erőteljes kitörés zajlott a Tungurahuatűzhányón. A kitörési felhő több mint 7 km magasra emelkedett, melyben villámlást is megfigyeltek. Emellett izzó lávacafatok robbantak ki a kürtőből, melyek a csúcstól akár 1,5 km-es távolságra is gurultak a vulkán lejtőin. Ezután további kisebb robbanások is történtek, melyek során már kevesebb hamut lövellt ki a tűzhányó. Hamuhullást jelentettek a vulkántól NY-ra és DNY-ra található településeken is. A mostani kitörésnek mind a hevessége, mind az általa kibocsátott hamu mennyisége eddig kisebb, mint a vulkán május 28-i erőteljes kitörése során.
Melimoyu, Chile: A chilei Nemzeti Földtani és Bányászati Szolgálat (SERNAGEOMIN) június 8-án emelte a készültségi fokozatot, a színkód továbbra is zöld, de már kettes szintű. Erre azért volt szükség, mert május végén megnövekedett szeizmikus aktivitást észleltek. Május 27-én 9 hosszú periódusidejű földrengést észleltek, majd az ezt követő hat napban azt tapasztalták, hogy a földrengések két szeizmikus rajt alkotnak. Az egyik rajt alkotó földrengések 2-12 km-rel a csúcs alatt, míg a másik rajt alkotók a csúcstól 7-14 km-rel délre, kevesebb mint 15 km mélységben pattantak ki. A földrengések erőssége 2,5 vagy kisebb magnitúdójú volt.
Tungurahua, Ecuador: A tűzhányó aktivitásában nincs jelentős változás, továbbra is rendszeres megfigyelés alatt tartják. Június 9. és 12. között gőz- és hamufelhők emelkedtek 450-3000 m-rel a csúcs fölé, majd északnyugat, nyugat és délnyugat felé sodródtak. Valamennyi napon jelentettek hamu szórást 8 km-es körzetben, az említett irányokban fekvő településekből. Június 9-én azonban hamuhullást észleltek a tűzhányótól 22 km-re északnyugatra, valamint 25 km-re nyugatra is. A kitörések alkalmával a vulkán esetenként még mindig kilövell 1-1 izzó, nagyobb kőzetdarabot (blokkot), amelyek aztán a lejtőkön legurulva 1 km-es távolságba jutnak. Néhány napon, például június 13-án és 14-én úgy tűnt, hogy a kitörés talán gyengül, a kitörési felhők csak 500-1000 m-re emelkedtek a kráter fölé, valamint hamut nem tartalmaztak. Június 15-én azonban egy újabb robbanást követően egy hamufelhő emelkedett 2 km-rel a csúcs fölé, majd nyugat felé sodródott. Az ecuadori Geofizikai Intézet tegnapi jelentésében (spanyol) olvasható, hogy a szeizmikus aktivitás a tűzhányó alatt valamelyest erősödött, valamint a robbanások is nagyobbak. A tűzhányótól délnyugatra eső településekből továbbra is jelentettek hamuhullást. A kitörésekkel együtt járó ágyúdörrenés szerű moraj, valamit az ablakok remegése mindennapos esemény, amellyel a környékbeli lakosok kénytelenek együtt élni. Nagyobb problémát okoz azonban a folyamatos hamuhullás, ugyanis a legelők nagy részét beborította a vulkáni hami, így az állatok nem jutnak táplálékhoz. Ez pedig komoly veszteséget jelenthet a főleg állattenyésztésből élő családoknak.
Nevado del Huila, Kolumbia: Június 13-án a szeizmikus aktivitásban erősödést észleltek a Popayáni Vulkanológiai és Szeizmológiai Intézet munkatársai. Több és nagyobb energiájú hibrid típusú (kőzetek töréséhez és fluidumok mozgásához kapcsolódó) földrengéseket észleltek, amelyek a forrása a felszínhez közel, a Központi csúcsnál volt. Ez a típusú szeizmikus aktivitás kapcsolódhat egy újabb magmacsomag feláramlásához, ami pedig egy újabb kitöréshez vezethet. Ez alapján a készültségi fokozatot sárgáról narancssárgára növelték, ami azt jelenti, hogy kitörés várható napokon vagy heteken belül.
Május végén, mindösszesen néhány nap eltéréssel az ecuadori Tungurahua és a guatemalai Pacaya is heves, robbanásos kitörést produkált, ahogy arról már korábban beszámoltunk. Az elmúlt napokban a kitörések ereje gyengült, azonban még nem ért véget, így a tűzhányók továbbra is rendszeres megfigyelés alatt állnak.
Az ecuadori Geofizikai Intézet mai jelentéséből megtudhatjuk, hogy a Tungurahua aktivitása az előző napokhoz képest jelentősen nem változott, továbbra is Stromboli-típusú. Óránként átlagosan három robbnást észleltek, és a kirepülő blokkok 2 km távolságra gurultak le a vulkán lejtőin. A tűzhányó környezetében, valamint a kb. 10 km-rel a Tungurahuától északnyugatra fekvő Cevallosban hamuszórást is jelentettek. Az alábbi, május 31-én készült videóban megfigyelhető a Stromboli-típusú kitörés, valamint időnként a zene mellett hallható a robbanásokat kísérő ágyúdörrenés szerű hang.
Guatemalának az elmúlt napokban nem csak a vulkánkitöréssel, hanem a heves viharral is meg kellett küzdenie. A Pacaya továbbra is aktív, a fumarola-tevékenység mellett kisebb, legfeljebb 100 méterrel a kráter fölé emelkedő hamufelhőket figyeltek meg, amely aztán északnyugat felé sodródott, olvasható a Nemzeti Szeizmológiai, Vulkanológiai, Meteorológiai és Hidrológiai Intézet tegnapi jelentésében. A folyamatos kigázosodás a repülőgépek turbinájához hasonló hanggal jár, amely a tűzhányótól még 5 km távolságban is hallható. Az igazi problémát azonban jelenleg a lávafolyás okozza. A tűzhányó délkeleti lejtőjén előrenyomuló lávafolyás jelenleg két részre szakadt, az egyik ág a Chupadero folyó mentén halad előre, míg a másik 1,5 km-re Pocitos falutól, 200 km-re a házaktól. Bár hatóságok továbbra sem javasolják, hogy bárki megközelítse a tűzhányót, valamint a Pacaya Nemzeti Parkot már korábban lezárták, ez nem tartja vissza sem a túristákat, sem a helyi lakosokat. A Pocitos egyik magán tulajdonban lévő telkén keresztül, fejenként 1,25 dollárért elvezetik a turistákat a lávafolyásokhoz - olvasható az abc News honlapján. Az említett cikkből kiderül továbbá, hogy Fransisco Valdez geofizikus szerint is veszélyes túl közel menni a tűzhányóhoz, bár véleménye szerint, ha a kitörés újra felerősödik, akkor az fokozatosan fog történni. Azonban a láva- és kőeső eltér a vulkán megszokott működésétől, tette hozzá a kutató.
A kép forrása, valamint további lenyűgöző felvételek: Mail Online
. Bár a kitörések ereje valamelyest gyengült, továbbra is számos, több-kevesebb hamutartalmú kitörési felhőt figyeltek meg az ecuadori Geofizikai Intézet munkatársai. A hamufelhők legfeljebb 3-4 km magasságig emelkedtek a kráter fölé, majd észak, északkelet, nyugat és délnyugat irányba sodródtak. A vulkántól nyugatra eső Penipe-ből fehér színű, finom hamuhullást jelentettek. A kitörések alkalmával jelentős mennyiségű izzó blokkot lövell ki a vulkán, amit a tűzhányóra jellemző, hangos az ágyúcső elsütésekor hallható hangra hasonlító durranások kísérnek. A szeizmikus aktivitás a tűzhányó alatt továbbra is nagy, és úgy tűnik erősödik is, jelezve ezzel, hogy további robbanásos kitörések várhatók. A tűzhányó kitöréséről két rövid videó tekinthető meg Benjamin Bernard francia nyelvű blogján.
. Május 27-én helyi idő szerint valamivel este hét óra után a guatemalai Pacaya vulkán heves robbanásos kitöréseket produkált. A tűzhányó az elmúlt közel 50 évben hosszabb-rövidebb szünetekkel, de folyamatosan aktív volt. Főleg Stromboli-típusú kitörések, lávafolyások és esetenként hevesebb robbanásos kitörések jellemezték. Egy ilyen kitörésnek lehettünk szemtanúi csütörtökön. A hamufelhők közel 1500 m-re emelkedtek a tűzhányó csúcsa fölé. A kitörés következtében Alvaro Colom elnök szükség állapotot rendelt el. A hamueső beborította a kb. 25 km-re fekvő fővárost is, így le kellett zárni Közép-Amerika harmadik legforgalmasabb repterét, a La Aurora nemzetközi repteret. A vulkán oldalában elhelyezkedő négy települést ki kellett üríteni, így közel 1800 ember kényszerült elhagyni az otthonát. A kitörés sajnos halálos áldozatokat is követelt. Legalább hárman, két El bejucali lakos, valamint a Noti 7 csatorna egyik tudósítója életét vesztette a vulkánból záporozó kövek miatt.
A képek forrása, valamint további felvételek: The Province
Jelenleg az esővel keveredő hamu miatt a látási viszonyok még mindig korlátozottak. A szeizmikus aktivitás az elmúlt néhány órában erősödött. 15 lávafolyást figyeltek meg, amelyek 300-1600 méterre jutottak a délkeleti lejtőn. A kitörés típusa újra csendesebb Stromboli-típusura váltott vissza, így vulkáni anyag már csak 20-25 méterre jut, és még a kráteren belül ülepedik le. A hatóságok továbbra is szigorúan megtiltották, hogy bárki a lávafolyások közelébe menjen, mivel a felhalmozódott anyag könnyen instabillá válhat, ami törmeléklavinák képződéséhez vezethet.
Felébredt az ecuadori Tungurahua tűzhányó!
A vulkán aktivitása hirtelen felerősödött, május 28-án helyi idő szerint 8 óra 47 perckor egy erős robbanásos kitörés történt majd kezdetét vette a négy órán át tartó gáz-, gőz és hamukilövellés - olvasható az ecuadori Geofizikai intézet jelentésében. A hamufelhő 10 km-rel emelkedett a kráter fölé, majd délnyugat felé sodródott. Hamuhullást jelentettek Guaranda, Jujan, Babahoyo és Guayaquil településekről, aminek következtében szombat délutánig le kellett zárni a guayaquili repteret. Továbbá vulkáni törmelékárakat is észleltek amelyek 3, illetve 1,5 km-re jutottak a krátertől, ezek azonban nem érintettek lakott területet. Jelenleg a látási viszonyok még mindig korlátozottak. A kitörés ugyan csendesedett, de a folyamatos eső a vulkáni hamuval keveredve újabb problémákat okozhat; iszapárak zúdulhatnak le a tűzhányó oldalain. Képek a kitörésről: Yahoo! News Photos
