Vulkán áradat: Kirishima, Bromo, Anak Krakatau, Stromboli; GVP - heti jelentés és vulkánok az űrből

Frissítés (Szabi, vasárnap 11:15)
Visszatérve a vulkánokra, aki valami igazán különlegeset szeretne látni: itt van James Reynolds legújabb fantasztikus filmfelvétele a japán Sakurajima (ez nincs messze az éppen aktív Kirishima vulkáni területtől) kitöréséről. Érdemes megnézni, hogy az ágyúlövésszerű kitörések előtt (rögtön az elején, valamint 1:10-nél) egy hirtelen légnyomás-hullám indul ki. Ez bizonyos esetekben akár több kilométer távolságban is ablaküvegeket törhet be. A nyomáshullámot követi a kilövellt vulkáni hamu, sok-sok repített kőzettörmelékkel. Ez a vulcanoi-kitörés típusos formája.

Frissítés (Szabi, szombat 23:20)
A mai napon, néhány órával ezelőtt Környe és Vértessomló között kipattant földrengés okáról egy rövid értékelés található a bejegyzés végén a megjegyzések között.

Frissítés (Szabi), szombat 13:45
James Reynolds legfrissebb filmfelvétele a vulkánkitörésről továbbra is a freatomagmás jelleget tükrözi (barna és fehér kitörési felhő gyönyörű kontrasztja!). Ugyanakkor, érdekes fejlemény egy lávadóm megjelenése a kráterben!
Fantasztikus képek a kitörésről (ez kihagyhatatlan):

Forrás: Reuters és Reuters

A vulkáni működés a japán csillagos ég alatt is folytatódik látványos módon:

A japán Kirishima (Shinmoe-dake) tűzhányó kitörése 2011.01.29. hazai idő szerint 13:42-kor és 13:55-kor. Forrás: Kirishima webkamera

Balázs kezdő bejegyzése:

Napok óta csak kapkodjuk a fejünket. Szerdán épphogy megkezdte látványos kitörését a Japán Shinmoe-dake tűzhányó, máris csatlakozott hozzá a Stromboli. Közben menetrend szerint érkezett a Smithsonian Intézet heti jelentése, a Bromo pedig épp a menetrend szerinti repülőjáratok közlekedésében okozott fennakadást. Nézzük csak szép sorjában.

Kirishima - Shinmoe-dake

Gőz- és hamufelhő, 2011. 01. 28. (Kép: James Reynolds)

Folytatódik a kitörés a Kirishima vulkáncsoport Shinmoe-dake nevű tűzhányóján. A webkamerán most csak az erőteljes izzás látható a vulkán kráterében. A tűzhányóból kiáramló hamu egyre nagyobb gondot okoz a közlekedésben, és már evakuáció is történt (hír angolul), a tűzhányó 2 km-es körzetét zárták le a hatóságok (videó japánul). Azonban fontos megjegyezni, hogy a Japán Meteorológiai Szolgálat is megerősítette, hogy a kitörés nem mondható nagynak. Jelen kitörés az erejét nagyrészt annak köszönheti, hogy a felszín közelébe érkező magma valószínűleg továbbra is a vulkán kráterében található befagyott tóba "ütközik" közvetlenül a kitörés előtt. Ahogyan tavaly Izlandon is, ez heves robbanásokhoz vezet, és ennek köszönhető a gomolygó hamufelhő. A kitörés jellege tehát addig nem változik, amíg ezen feltételek (a feláramló magma és befagyott krátertó) a rendelkezésre állnak. Néhány órával ezelőtt, ahogyan azt a felső képen is láthatjuk, a kráterben továbbra is zajlott a magma és a víz/jég heves reakciója, aminek következtében sűrű, sötét hamufelhő és fehér gőzfelhő emelkedik ki a kráterből. A Shinmoe-dake krátertava körülbelül 250 m átmérőjű (átmérőjét tekintve körülbelül akkora, mint a Budapesten lévő Puskás Ferenc stadion), mélységére vonatkozóan azonban nincsenek információim.
A Kirishima vulkáncsoport több mint 20 negyedidőszaki tűzhányót foglal magába (térkép). A területen főként andezites magma tör a felszínre, rétegvulkánokat, piroklaszt kúpokat, maar vulkánokat táplálva. Közülük a 20. században főként a jelenleg is működő Shinmoe-dake volt aktív. Legutóbb 2008-ban volt egy kisebb kitörése, de fontos megjegyezni, hogy a Japán Meteorológiai Szolgálat szerint idén január 19-én és január 22-én is voltak kisebb freatikus kitörések. A tűzhányó kétféle módon szokott működni: 1. Néhány nap alatt lezajlik a kitörés, majd évekre elhallgat a vulkán. Ilyen volt például a heves 1959-es kitörés. 2. Hónapokon keresztül zajlik a vulkáni működés, amely akár egy évig is eltarthat, mint például 1991-1992-ben vagy 1771-1772-ben.

A japán Kirishima (Shinmoe-dake) tűzhányó kitörése 2011. 01. 27. Forrás: Mail online, AP

Számos kép és videó tekinthető meg a kitörésről, amelyek kísértetiesen hasonlítanak a tavaly tavasszal történt izlandi kitörésről készült felvételekre.

Bromo

Sűrű hamufelhőt lövell ki magából a Bromo, a helyiek pedig áldozataikkal próbálják elcsendesíteni a vulkánt. 2011. 01. 28., Jáva, Indonézia Forrás: Aman Rahman / AFP - Getty Images

A Tengger Kalderában található kisebb vulkáni kúp ismét a hírekben. A legutóbbi jelentés szerint 3,5 km magas hamufelhőt ont magából a vulkán. A hamut továbbra is keleti irányba sodorja a szél, ezért egyelőre úgy tűnik, a Balira tartó turistáknak tovább kell várniuk.
A kitörés a Bromon tavaly novemberben kezdődött, és decemberben már okozott némi fennakadást a légi közlekedésben (képek a decemberi kitörésről). A CVGHM január 23-i jelentése (indonéz nyelvű jelentés) szerint a vulkán körül továbbra is 2 km sugarú az a veszélyzóna, amelyen belülre turistáknak és túrázóknak szigorúan tilos menni. A helyiek azonban, ahogy a képen is látszik, továbbra is feljárnak a vulkánra, hogy áldozatokat mutassanak be. Vélhetően így akarják elcsendesedésre bírni a tűzhányót, amely a környéken élőknek jelentős problémát okoz a hamuhullás miatt.

A kitörés 2011. 01. 24-én. Bromo, Indonézia. Forrás: rafflesiaceaehunter

Anak Krakatau

Egy másik indonéz tűzhányó, a Krakatau gyermeke sem pihen. Legutóbb január 20-án készült felvétel robbanásos kitöréséről (videók a kitörésről). Nem rég esett szó a vulkánról, mert a folyamatos hamupöfékelés miatt evakuációt helyeztek kilátásba a környékbeli szigetek vulkánhoz közel eső részein. A tűzhányón szinte folyamatos a gyenge stromboli-típusú aktivitás, és emiatt kedvelt célpontja azoknak, akik biztosra akarnak menni egy vulkánkitörést megfigyelő expedíció (képek) során. Előfordul, hogy naponta több tucat vagy akár több száz kisebb robbanás történik.

Stromboli

Január 25. után alig több mint egy nappal ismét erőteljesebb robbanások történtek a Strombolin. Körülbelül 1,5-2 órán keresztül zajlott a megszokottnál intenzívebb vulkáni működés, amit a szeizmográfok is szépen dokumentáltak.

Hőkamerás kép a kitörésről (bal oldalon) és a szeizmogram a kitörés időpontjában. Forrás: INGV Catania

GVP - heti jelentés és vulkánok az űrből

Számos érdekes hírt találhatunk a Smithsonian Intézet heti jelentésében. Megtaláljuk benne a Kirishima január 19-i és 22-i kitöréséről szóló összefoglalót. Továbbá olvashatunk az ébredező Mayonról is.

Végül jöjjenek a műholdfelvételek. Nem csak az vált megszokottá mára, hogy webkamerákon keresztül élőben követjük a vulkánkitöréseket, hanem az is, hogy az űrből figyeljük őket. A NASA Earth Observatory ismét remek felvételeket tett közé, többek között a mexikói Colimáról, a Kizimenről, a Kuril-szigeteki Onekotan szigetről (a szigeten található a Nemo Peak és Tao-Ruysr kaldera-Krenitzyn Peak vulkánok) és természetesen a Shinmoe-dake-ről.

Műholdfelvétel a mexikói Colima tűzhányóról, 2011. 01. 22. Forrás: NASA Earth Observatory

Végül egy friss link: lenyűgöző éjszakai képek a Shinmoe-dake kitöréséről.

GVP heti jelentés, képek a Nyiragongó lávataváról, Vatnajökull

Kizimen 2010. január 05-én. Piroklaszt ár, és kitörési felhő.
Fotó: A. Lobashevsky
Megjelent a Smithsonian Intézet legfrissebb heti jelentése.
Benne:
- Összefoglaló az Etna egy héttel ezelőtti kitöréséről.
- Fokozódó aktivitás a Fuegon.

- Kissé gyengült az aktivitás, de továbbra is erőteljesek a kitörések a Kizimen vulkánon. A Repülési Színkódot vörösről narancssárgára csökkentették, írja legutóbbi jelentésében a KVERT. Ugyanakkor továbbra is erős a szeizmikus aktivitás a területen és ~6 km is lehet a kitörési felhő magassága, nyilatkozott az Orosz Tudományos Akadémia egyik vulkanológusa. Még a ~250 km-re lévő Petropavlovskban is hullik a Kizimen hamuja.
- Gyengül a kitörés a Tungurahuán.
- Továbbra is megbízhatóan működik az indonéz Krakatau és a japán Sakura-Jima. A vulkánokon továbbra is gyengébb, robbanásos kitörések zajlanak, 1,5-2,4 km magasra pöfékelve a vulkáni hamut.
- Kilauea: az előző bejegyzésben számos új hírt közöltünk Hawaii-ról, de akadnak még érdekességek. A mostani GVP heti jelentésből kiderül, hogy a Halema'uma'u kráter kisebb kürtőjében a lávatavacska szintje jelenleg ~120 m mélyen van a kráteraljzathoz képest. Ez az érték tavaly szeptemberben még ~160 m volt. Az elmúlt 5 hónapban tehát közel 40 m-t emelkedett a lávató szintje. Ugyanakkor a láva szintjének változása nem meglepő esemény. A Hawaii Vulkanológiai Obszervatórium egy március 19-i jelentése szerint a lávató szintje 200 m mélyen volt a kráteraljzathoz képest, majd májusban egészen 100 méterig emelkedett. A 2008 márciusát követő heti GVP jelentésekben több ilyen eseményről is olvashatunk.

Térkép: A GVP jelentésben szereplő tűzhányók. Forrás: Smithsonian Intézet és USGS, googlemaps

A Volcanodiscovery csapata januárban a Nyiragongot célozta meg. Nagyszerű képeket készítettek és beszámoltak arról is, hogy 2006-, 2007-hez képest körülbelül 50-100 métert emelkedett a lávató szintje, aminek köszönhetően jóval nagyobb a felszíne is.

Az Eruptions blogban érdekes bejegyzés olvasható az izlandi Vatnajökull gleccserről és az alatta rejtőző vulkánokról.

Vulkáni hamut pöfékel az Anak Krakatau, de nincsenek szeizmikus jelek...

A legfrissebb hírügynökségi jelentések szerint Krakatau gyermeke, azaz az Anak Krakakatu vulkáni működése egyre nagyobb veszélyt jelent környezetére. Az elmúlt napokban levegőbe került vulkáni hamu miatt sűrű köd telepedett Banten környékére. A vulkáni hamuval telített köd akadályozza a tűzhányó rezdüléseinek követését, például a szeizmikus aktivitásának megfigyelését, mivel a műszerekhez napelemeket használnak. Ez a helyzet már legalább 2 hete tart és ez egyre nagyobb nyugtalanságot szül a környék lakosai között, mivel közben láthatóan működik a tűzhányó és 600 Celsius fok hőmérsékletet mérnek a hegy csúcsán (megjegyzem, ez teljesen normális az Anak Krakatau esetében). A The Jakarta Post szerint tízezreket telepíthetnek ki a vulkáni működés miatt. A helyi hatóságok felmérték egy esetleges szökőár veszélyét is.
Meg kell azonban jegyeznem, hogy nem találtam semmi olyan információt, ami az Anak Krakatau erősebb aktivitásáról adna hírt, például a szokottnál erősebb kitörésre. Krakatau gyermeke szinte folyamatosan működik évtizedek óta, ezért a vulkán-kalandtúrázók kedvelt célpontja. A tűzhányó jelenleg közel sem jelent akkora veszélyt, mint a Merapi, vagyis a tízezrek kitelepítéséről szóló hírek feltehetően túlzottak.

a Gunung Anak Krakatau. Forrás: Republika.co.id

Ismét indonéziai tűzhányók: Bromo és Anak Krakatau

Az indonéziai Jáva szigetén található Bromo továbbra is nyugtalan. Az erős szeizmikus aktivitás következtében november 23-án lezárták a vulkán 3 km-es környezetét, azóta is folyamatosan dolgozik a salakkúp, számos kisebb-nagyobb hamupöfékelés történt (november 26-án 600 m magasra jutott a hamu a kráter fölé). November 29-én a tűzhányótól kb. 25 km-re lévő Malang városában lezárták a repülőteret egyelőre dec. 4-ig. Bár a vulkán közelében fekvő településeket már érinti a hamuhullás, kitelepítést egyelőre még nem rendelt el a kormány, de felkészültek már az esetleges evakuálásra és annak következményeire. A Bromotól 15 km-re található Ngadas faluban mindenkit figyelmeztettek, hogy lehetőség szerint maradjanak otthon, és számítsanak arra, hogy a helyzet rosszabbra fordulhat egy nagyobb kitörés esetén, ami bármikor bekövetkezhet.

A Bromo salakkúpból felemelkedő 600 m magas hamufelhő november 26-án (forrás).

A Szumátra és Jáva közötti Szunda-szorosban található Anak Krakatau is hírt ad magáról. November 23-i hírek szerint a tűzhányón megnőtt a kitörések gyakorisága (nov. 21-én 210 robbanás történt), viszont a tremorok száma csökkent. Továbbra is érvényben van a vulkán 2 km-es környezetében kialakított veszélyzóna. November 29-én a hamufelhők 200-800 m magasra emelkedtek. Folyamatos megfigyelés alatt tartják a tűzhányót, azonban a köd és a hamu megnehezíti a vulkanológusok munkáját.

Egy korábbi, november 17-i műholdfelvétel az Anak Krakatauról, amint barna hamufelhőt (ereszt a magasba (forrás: NASA Earth Observatory).

A Hét Vulkán Képe sorozat tagja ezen a héten az Anak Krakatau egyik gyönyörű felvétele lett:

Erőteljes Stromboli-típusú lávatűzijáték-kitörés az Anak Krakataun 2009 júniusában. A képet készítette: Marc Szeglat.

Merapi: a szenvedés és a riadalom napjai

Az elmúlt napokban nem sok időnk volt számítógéphez ülni, mivel többek között a Csomádon gyűjtött új kőzetmintákat elemeztük és elemezzük most is (ez a vulkanológiai munka békés, bár szintén fontos oldala, miközben más vulkanológusok a frontvonalban vannak és élesben igyekeznek előrejelzéseket készíteni). Fél szemünk azonban természetesen követte az indonéziai eseményeket is… és figyeljük az izlandi Grimsvötn tevékenységét is (ami egyelőre nem ad okot aggodalomra)!

Rövid összefoglaló az eseményekről: szerdán minden eddigieknél intenzívebben dolgozott a „Tűz hegye”, vulkáni hamuval, izzófelhővel és iszapárral (laharral) veszélyeztetve a környezetét. A vulkáni hamufelhő már elérte Jáva nyugati részét is! A szakemberek megegyeznek abban, hogy ez már meghaladja a szokásos vulcanoi kitörés erősségét és a tűzhányó már subpliniusi kitörésbe váltott! A felszínre zúdított vulkáni hamu miatt akadozott a légiközlekedés, a folyamatosan lezúduló forró gáz és törmelékfolyamok pánikot okoztak a menekültek között. A katonaság segítségével, teherautókon menekítik ki az embereket a veszélyzónából. Noli folyamatosan követte az Eruptions blogon tett bejegyzéseket, ami egyedülálló a modernkori vulkanológiai történelemben. A bejegyzések hatalmas segítséget nyújtottak a Merapi közelében élőknek, hogy tisztába legyenek, mi történik, mi zajlik körülöttük. Köszönet Nolinak is, hogy részt vett ebben a heroikus nemzetközi összefogásban!

Ez már közel subpilinusi kitörés! Forrás: Merapi Online

Iszonyú napot hagyott hátra a már amúgy is sokat szenvedett indonéz nép! Itt a biztonságosnak hitt Európában kevesen tudják egyáltalán felfogni, hogy mit is jelent egy ilyen természeti katasztrófa… hogy mi zajlik ilyenkor… ez nem egy „egyszerű” légiközlekedési fennakadás, itt az embereknek nem kényelmetlennek tűnő, de alapvetően biztonságot nyújtó reptéren kell eltölteniük egy-két vagy esetleg számtalan napot, hanem tömött ideiglenes táborhelyeken úgy, hogy fogalmuk sincs arról, hogy mi történik a javaikkal, hogy mit hoz a holnap… hogy mikor kell továbbmenekülni?

Menekülés! Forrás: Yahoo News

A tűzhányó működése valóban a rosszabb forgatókönyv felé halad. A szeizmográfok jelei egymást érik, lehetetlen szétválasztani az egyedi rengéseket, az egész egy folyamatosan remegő, dübörgő hegyet és környezetét jelzi. A felszínen, a kéngőzös levegőben, az esőben és ködben pedig alig lehet látni. A jelentések már több mint 40 áldozatról írnak, a kiemelten veszélyes zónát 15 kilométerre növelték, több tízezer embert telepítettek és telepítenek ki… és a baj nem jár egyedül, megérkezett az eső is, ami máris mindent elsodró iszapárakat, más néven laharokat indított el. Milyen egy ilyen iszapár? Sebesen lerohanó, kisebb-nagyobb kőzetdarabokkal telített iszapos áradat, aminek iszonyatos nagy energiája van, akár méteres tömböket is képes szállítani.

A szeizmikus jelek tegnap már teljesen összeértek, az egész hegy folyamatosan remegett! Forrás: Badan Geologi

Surono, a helyi vulkanológiai központ vezetője (ismét gondoljunk csak bele, rá és vulkanológus munkatársaira milyen iszonyú teher nehezedik, hiszen ebben a helyzetben nekik kell higgadtan látni azt, hogy milyen irányba halad a vulkán működése – ráadásul egy rendkívül szeszélyes vulkáné -, hol és milyen események zajlanak, ez milyen intézkedéseket igényel, mely területen, mennyi embert kell kimenekíteni a veszélyzónából…. és megállás nincs, talpon kell lenni, elemezni kell az adatokat, gyors döntéseket kell hozni) szerint, a mostani kitörések legalább háromszor olyan erősek, mint amelyek október 26-án történtek. Az izzófelhők és forró törmeléklavinák most messzebb jutnak el, akár több mint 10 kilométert is megtesznek miközben mindent elpusztítanak ami útjukba áll. Tegnap néhány óra alatt több mint 30 izzófelhő zúdult le, irányukat sokszor nehéz kiszámítani. Ezért rendelték el a veszélyzóna kiterjesztését 15 kilométeres körzetre, ami több ezer embert érintett.

Egy izzófelhő zúdul le a Merapi oldalán. Forrás: Yahoo News

A tűzhányó semmi jelét nem mutatja annak, hogy megnyugodna, a szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy ez a helyzet akár hetekig is eltarthat!

Végül néhány szó Krakatau gyermekéről (Anak Krakatau): amint azt korábbi bejegyzéshez kapcsolt video bejátszás is mutatta, a szokásosnál intenzívebb a tűzhányó működése. A Jáva és Szumátra közti forgalmas Szunda-szorosban elhelyezkedő vulkánon napjában több mint 200 robbanásos kitörés zajlik! Ezek egy része látványos lávatűzijáték, máskor 1-2 km magasra kirobbanó, kőzettörmelék-darabokkal vegyített szürke vulkán hamufelhőt eredményez. A vulkáni kitörések száma néhány nap alatt a duplájára nőtt! A tűzhányó 2 kilométeres körzetét lezárták. A Krakatau esetében várhatóan nem válik pusztítóvá a kitörés úgy, mint a Merapi esetében.
Indonéziában 23 vulkán áll jelenleg legalább 1-es készültségi fokozaton és közülük 10 legalább a 2-es fokozaton van, ami azt jelenti, hogy éppen kitörésben van vagy bármikor kitörhet. Hármas, illetve a legmagasabb 4-es fokozaton van a Merapi mellett a szintén igen veszélyes Karangetang, az Ibu és bár csökkentették a készültségi fokát, de még mindig e csoportba tartozik a Sinabung.

Krakatau gyermeke (Anak Krakatau): friss videó a kitörésről

Sűrű, dolgos nap, így csak egy gyors bejegyzés: James Reynolds fantasztikus képeire és felvételeire már korábban is felhívtuk a figyelmet. A vulkánvadász néhány napja a Merapi kitöréséről tudósított, most már az Anak Krakataunál van! Most álljon itt egy újabb remek helyszíni felvétel: ahogy Krakatau gyermeke "játszik", azaz az Anak Krakatau kitörése:

Forrás: James Reynolds - YouTube