2010. június 20-án a japán Sakurajima tűzhányó megdöntötte saját rekordját: ebben az évben már az 549-dik robbanásos kitörése volt a hétvégén, ami máris több, mint az előző évi produktuma (548 kitörés a teljes évben)!
A tűzhányó Kyushu déli részén található egy hatalmas kaldera (Aira kaldera) belsejében. A Föld egyik legaktívabb vulkánjától mintegy 10 kilométerre fekszik Kagoshima városa közel 700 ezer lakossal. A várost 1914-ben a Sakurajima nagy erejű kitörését követően több centiméter vastag vulkáni hamu borította be és több mint 2500 épület omlott össze. Ez volt Japán egyik legnagyobb vulkánkitörése a történelmi időkben. A vulkáni működést megelőzően erős földmozgások történtek. Habár a vulkán ekkor már egy évszázada nem működött, a földrengések alapján a szakemberek egyértelműen következtettek a közelgő kitörésre. 22 ezer embert telepítettek ki az ekkor még vulkáni szigetről, és Kagoshima akkor mintegy 70 ezer lakosának nagy részét is evakuálták. Egy nappal később hatalmas robbanással 10 kilométer magasra emelkedett fel a sűrű hamufelhő, amiben villámok cikáztak. A szél kelet felé térítette el a vulkáni hamuanyagot, 20 kilométer távolságban is 1 méter vastag vulkáni üledék halmozódott fel. Ezt követően izzó láva ömlött ki a kráterekből, amelynek anyaga feltöltötte a sziget és az Oosumi félsziget közötti 400 méter széles öblöt, ezzel félszigetté alakítva a tűzhányó területét.
A Sakurajima 1955 óta kisebb megszakításokkal folyamatosan működik. Különösen aktív volt az 1970-es és 1980-as évek közepén, majd 2009 óta a tűzhányó ismét sűrűbben lövell ki vulkáni hamuanyagot. A vulkáni működés úgynevezett vulcanoi-típusú (ez a kitörési típus az olaszországi Vulcano 1888-90-es működéséről kapta a nevét), ami azt jelenti, hogy ágyúdörrenésre emlékeztető hanghatással, és épületek ablakait betörő nyomáshullámokat eredményezve robban ki a finomszemcsés vulkáni hamu. Emellett, kisebb-nagyobb kőzetdarabok repülnek ki a kürtőből, amelyek szintén veszélyt jelentenek a környezetre (az elmúlt években több alkalommal törték be a kirepülő vulkáni törmelékdarabok autók szélvédőit). 1986 novemberében egy 2,5 méter átmérőjű, 5 tonnás kőzetblokk csapódott be egy a krátertől 3 kilométer távolságban lévő emeletes épületbe, áttörte a betonfödémet és a földszintre hullott – 6 ember sérült meg ekkor. A „kelet Vezúvjának” kitörései az elmúlt évtizedekben több alkalommal okozott problémát a légi közlekedésben. A hirtelen kilövellő vulkáni hamuba érkező repülőgépek szélvédőit számos esetben megrepesztették a vulkáni hamufelhőben lévő kőzetdarabok, eddig azonban szerencsére minden utasszállító repülőnek sikerült biztonságban leszállni.
A Sakurajima vulkánt veszélyessége miatt 1991-ben beválogatták az úgynevezett „Decade” vulkánok közé, amelyek különösen kiemelt figyelmet kapnak. A helyi vulkán-obszervatórium 1960 óta követi a tűzhányó minden rezdülését. Több szakember szerint a vulkán folyamatos működése egyfajta biztonsági szelepet jelent a kaldera-rendszerben, és megakadályozza, hogy nagy mennyiségű – robbanásképes – magma halmozódjon fel újra az Aira kaldera alatt. Hevesebb kitörése (VEI=4) általában hosszabb szunnyadó periódus után történik, amint az 1914-ben, és korábban, 1779-ben zajlott.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése