Figyelem a vulkánokra

A vulkánok már ott vannak a köztudatban, köszönhetően az Eyjafjöll tűzhányó kitörésének. Azonban e kitörés arra is lehetőséget adott, hogy ráirányítsuk a figyelmet, hogy a Földön számos helyen zajlanak vulkánkitörések, amelyek sok gondot okoznak a környező lakosságnak. Az izlandi vulkánkitörésről pedig az Utazó magazin legújabb, április-májusi számában jelent meg írás, kitekintve a vulkáni működés tágabb okaira is.
A vulkánokra sok helyen nagy figyelem irányul. A hawaii Nagy-szigeten 28 éve folyamatosan ömlik a láva, 2008 tavaszán pedig Pele lakhelye, a Halema`uma`u is aktivizálódott, kéngőzös szmogot bocsátva a környékre.

Képek forrása: Hawaiian Volcano Observatory

Ebben az évben van a Kapoho kitörés félévszázados évfordulója is. Itt tehát különösen fontos megérteni azt, hogyan lehet együttélni a vulkáni működéssel. Ehhez kapcsolódik, hogy idén januárt a helyi kormányzó a tűzhányókra irányuló figyelem hónapjának nyílvánította, amelynek során számos program várta a hawaii Nagy-szigeten az érdeklődőket.
Az előző héten Tenerifén gyűltek össze a vulkanológusok, ahol a Cities on Volcanoes 6 konferencián vitatták meg a vulkáni működés sokszínűségét, annak okait, a kitörés előrejelzés lehetőségeit és társadalmi kapcsolatait. A tudósításban beszámoltam arról, hogy a Kanári-szigeteken számos történelmi időkben zajlott kitörés volt és a következő évtizedekben várható egy újabb vulkánkitörés valamelyik szigeten. Ennek tudható be, hogy a konferencia végén számos neves vulkanológus egy kiáltványt fogalmazott meg és juttatott el a spanyol kormányhoz, szorgalmazva egy vulkanológiai obszervatórium felállítását Tenerifén.
El Chinyero salakkúp, az 1909-es kitörés helyszíne Tenerifén és a Hoyo Negro krátere La Palmán, ahol 1949-ben zajlott vulkáni működés.

Lanzarote szigetén 1730 és 1736 között a történelmi idők harmadik legnagyobb lávaöntő kitörése zajlott.

A konferencián Steve Sparks professzor előadásában jelezte, hogy a következő 90 évben 20-30% esélye van annak, hogy egy az 1815-ös Tambora kitöréshez hasonló erősségű vulkánkitörés történjen. A Tambora kitörés utáni globális klímaváltozásnak jelentős társadalmi következményei voltak. A konferencia több szekcióban foglalkozott a vulkánokról szóló ismeretterjesztéssel, a vulkánparkokkal, a geoparkokkal, a vulkán turizmussal. Ebben a témában tartottam előadást a készülő Kemenes Vulkán Parkról, valamint a Novohrad-Nógrád Geopark vulkáni értékeiről. Mindkét bemutató nagy érdeklődést váltott ki. Szóba került az ELTE Kőzettan-Geokémiai tanszék Vulkanológiai csoportjának ismeretterjesztő tevékenysége is. A konferencián felkértek egy külön előadás megtartására e témában, a szakemberek minta értékűnek tartották tevékenységünket! Érdekesség, hogy ugyanezekben a napokban a csoport tagjai Ipolytarnócon és a budapesti Millenráison tartottak Vulkán-napokat, ahol látványos kísérleteken, különböző feladatokon keresztül ismertették meg a vulkáni működés okait a sok érdeklődővel.
Végül, visszatérve az izlandi vulkán működésére: megvannak az első tudományos eredményeink a vulkáni hamu kutatásáról! Az előzetes eredményekről a hétvégén, a Magyarhoni Földtani Társulat által Gárdonyban rendezett első Kőzettani és Geokémiai Vándorgyűlésen számolunk be. Itt álljon néhány újabb mikroszkópos kép (Bendő Zsolt, Kiss Balázs és Lukács Réka jóvoltából) az izlandi vulkáni hamuról: