Tudósítás vulkanológiai konferenciáról, Teneriféről

Ma kezdődött el a tenerifei (Kanári-szigetek) Puerto de la Cruz városában a 6. Cities on Volcanoes vulkanológiai konferencia. Két héttel korábban még izgalommal figyelte mindenki az izlandi vulkáni hamu terjedéséről szóló jelentéseket, az Eyjafjöll tűzhányó azonban megpihent és átadta helyét a szakembereknek, hogy megvitassák a vulkáni működés okait és társadalmi kapcsolatait. A konferencián 4 magyar szakember vesz részt, ami jelzi a hazai vulkanológiai iskola eredményes munkáját.

A konferencia előtt volt lehetőségem bejárni Tenerife és Lanzarote történelmi időkben zajlott vulkáni kitöréseinek színhelyeit, szerdán pedig sorra kerülnek La Palma legutolsó kitöréseinek helyei is. Ezek a terepi tapasztalatok és a szakmai beszélgetések nagyban segítenek megérteni az esetleges jövőbeli vulkáni kitörések lehetőségét. A kérdés: mikor, hol és mekkora lesz? Ez volt az egyik központi téma a konferencia első napján, ahol neves szakemberek (Hans-Ulrich Schmincke, Ray Cas, Mercedes Ferrer, Carmen Romero) beszéltek a tudományos eredményekről és az ezekből levonható következtetésekről.
A Kanári-szigetek fontos turisztikai célpontot jelentenek számos magyar embernek is. A szigeteket évente több mint 2 millió turista keresi fel. A kérdésfelvetés tehát kényes: mikor lesz vulkáni kitörés, melyik szigeten és ez mennyiben befolyásolja az ott tartózkodókat? Az előadók mindegyike hangsúlyozta, hogy az eddigi adatok alapján várható egy újabb vulkáni kitörés, mégpedig feltehetően a következő egy-két évtizedben. A legvalószínűbb helynek Tenerife és La Palma tűnik. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ettől félni kellene, hogy ezért ne utazzon bárki is a közeljövőben a Föld e gyönyörű pontjára, sőt, csak ajánlani tudom (mint ahogy érdemes ellátogatni Izlandra és a hawaii Nagy szigetre is)! De, jó ha tudunk erről is!
Tenerifén 1492-ben (erről az éppen arra hajózó Kolumbusz is megemlékezett), 1704-1706-ban (az 1706-os kitörés megsemmisítette Garachico védett kikötőjét), 1798-ban és 1909-ben volt vulkáni kitörés. La Palma is viszonylag aktív volt az elmúlt bő 500 évben: 1430, 1470, 1585, 1646, 1677, 1712, majd közel 250 év után 1949 és 1971 a vulkáni működések időpontjai. Lanzarote-on több mint tízezer évig nem volt vulkáni kitörés, majd 1730-tól hat éven keresztül ömlött ki a bazaltos láva, beterítve számos falut. Ezután még egyszer megnyílt a föld, 1824-ben újabb vulkáni kúpok keletkeztek a vulkáni kitörések során.
A jövő kulcsa a múltbeli események vizsgálatában van: mikor és hogyan zajlottak a vulkáni kitörések? Ebből következtethetünk a jövőbeli folyamatokra. Tenerifén például úgy tűnik 90-250 év szünet telik el a vulkáni kitörések között. Ez azt jelenti, hogy már benne vagyunk abban az időszakban, amikor a következő kitörés megtörténhet. Ez a korábbi tapasztalatok alapján kis intenzitású bazalt vulkáni kitörés lehet. Ennek veszélyessége attól függ, hogy a föld lakott terület közelében nyílik-e meg (l. 1706-os Garachico kitörés) vagy lakatlan területen (l. 1909-es El Chinyero kitörés)? La Palmán is meglehetősen rendszertelenül működnek a vulkánok. Volt, amikor 250 évig nyugalom volt, aztán néhány évtized múlva felújult a vulkanizmus.
Gondoljunk csak bele, amennyiben 1950-ben tesszük fel a kérdést, hogy mikor lesz a következő kitörés, akkor az előző vulkáni működés óta eltelt hosszú szünet alapján akár azt is mondhattuk volna, hogy legalább egy év század múlva. Ehelyett, csak 22 évet kellett erre várni. Még bonyolultabb a helyzet Lanzarote szigetén. Mondjuk 1720-ban megkérdezik, hogy várható-e vulkáni kitörés a szigeten, akkor bizonyára a válasz az lett volna, hogy nem valószínű, mert már több mint 10 ezer éve nem volt itt vulkáni működés. Aztán egyszer csak megnyílik a föld és a szigeteken a legutóbbi évszázadok leghosszabb vulkáni kitörése zajlik. Ezután egy újabb kérdés esetén, valószínűleg ismét az a válasz érkezne – bár most már kicsit óvatosabban – hogy nem valószínű újabb kitörés a jövőben, feltehetően megint hosszú ideig alszik a vulkáni sziget. Nem egészen egy évszázadon belül aztán egy következő kitörés következett be. Talán ebből is látható, hogy mennyire nehéz megjósolni azt, hogy mikor és hol fog kitörni egy tűzhányó. Ez pedig még mindig nem minden!
A Kanári-szigeteken és különösen Tenerifén nem csak bazalt vulkáni kitörések voltak. Nem véletlenül tartják a konferenciát Puerto de la Cruz-ban, ami a hatalmas Teide vulkán közelében fekszik. A Teide már veszélyesebb tűzhányó, mert nagyobb szilícium-dioxid tartalmú magma táplálja. Utoljára 1150 éve tört ki (jaj, de régen mondhatnánk), ami kisebb lávafolyást eredményezett és egy friss kúp épült fel a tetején. Kétezer éve azonban egy nagy robbanásos kitörése volt, aminek a vulkáni hamufelhője akár 10 kilométer magasba is emelkedhetett és a vulkáni hamu nagy területet borított be. A szakemberek szerint nincs kizárva, hogy a jövőben egy ehhez hasonló nagy erejű kitörés is bekövetkezhet a Teidén. Nem véletlen, hogy 2004-ben nagy riadalmat keltettek a kipattanó földrengések. Az újságok rögtön egy közelgő vulkáni kitörésről írtak. Ez végül nem következett be, de az eset nagyon tanulságos volt és ennek máig tartó hatása is van. A konferencián ez a téma is terítékre kerül: mi a szakemberek felelőssége, milyen kapcsolat szükséges a szakemberek és a hírre éhes média között, mit és hogyan lehet, kell kommunikálni, hogyan kerülhetők el a szenzációhajhász hírek?
Befejezésül – és megnyugtatásul – személyes véleményem az, hogy a szakembereknek szükséges tájékoztatni a közvéleményt, például arról, hogy várható-e vulkáni kitörés egy adott területen? Nem hallgatható el, hogy akár a Kanári-szigeteken, akár Izlandon a közeljövőben bekövetkezhet vulkáni kitörés. A természeti folyamatok nem állnak le, eddig is volt vulkáni működés és a jövőben is lesz, ezzel együtt kell élni, erre adott egy „baráti” figyelmeztetést az Eyjafjallajökull kitörés az elmúlt időszakban. A fontos üzenet pedig az, hogy jobb megismerni a természet folyamatait, mintsem homokba dugni fejünket és úgy tenni, mintha semmi sem történhetne. A tudás hatalom, a tudás segít döntéseket hozni, a tudás segíthet felkészülni olyasvalamire, ami valamikor bekövetkezhet. Ezért is gyűlnek össze rendszeresen a vulkanológusok, hogy megvitassák mit tudunk a vulkáni működés okairól és a vulkáni kitörések hogyan hatnak a társadalmakra, a mi életünkre. Most bőven van mit megbeszélni és van mit elmondani az embereknek is – visszafogottan, nem pánikot keltve, de józan adatokra támaszkodva, segítve a jövőbeli eligazodást.