Az Eyjafjöll vulkán működésében változás nincsen. Az Izlandi Meteorológiai Intézet és az Izlandi Egyetem Földtudományi Intézetének jelentése szerint a kitörési felhő magasságát továbbra is a légköri viszonyok határozzák meg. Szélcsendesebb időben akár 8-9 kilométer magasra lövell ki a vulkáni hamu, szelesebb időben viszont csak 6-7 kilométer magasra. A kitörési felhő magasságát azonban a robbanásos kitörések pulzáló intenzitása is befolyásolja. Hogyan is zajlik a kitörés közelről? Egy remek filmfelvétel jelent meg erről, amit a német Chris Weber készített:
A merész, mi több, igen kockázatos körülmények között készített (az egyik képkocka egy korábban kidobott lávadarab becsapódási kráterét mutatja a filmkészítők mellett...), pazar film hűen mutatja a robbanásos vulkáni kitörések dinamikáját: a szétfreccsenő lávacafatokat, a sűrű fekete hamufelhőt eredményező intenzív robbanásos löketeket - ezek részben a Stromboli-jellegű kitörések jellegzetességei, részben annál erősebb - subpliniusi - kitörések sajátságait mutatják. Megdöbbentő, lélegzetelállító képsorok...
Merre megy a vulkáni hamufelhő?
Az Izlandi Meteorológiai Intézet műholdképes animációján követhető a vulkáni hamufelhő vándorlása május 6 és május 17 között.
Az alábbi képen a május 16. esti állapot látható:
A Norwegian Institute for Air Research (NILU) modellszámításai szerint néhány napra (május 22-ig) biztosan fellélegezhet Európa.
Hát ezt a fantasztikus videót nem lehet elégszer megnézni,egyszerűen hihetetlen...azért elég nagy bátorság kellett hozzá!:)
VálaszTörlés