A kínálat: Begyújtottak a Cleveland vulkán alatt?, 10 000 napig tartó kitörés Hawaii-n?!
A Cleveland tűzhányó, Alaszka. 2009 július 24.
Image Creator: Smith, S. J.
Image Creator: Smith, S. J.
- Emelték a készültségi szintet a Cleveland-en, az alaszkai Aleut-szigeteken található vulkánon, miután a tűzhányó ébredezésére utaló jeleket észleltek a vulkánt figyelő AVO (Alaszkai Vulkanológiai Obszervatórium) munkatársai. Az AVO legutóbbi jelentésében olvasható, hogy termális anomáliát észleltek a tűzhányó csúcsának a közelében, ami a vulkán kitörésének előjele lehet. Sajnos szeizmikus adatok nem állnak rendelkezésre, ami további bizonyítéka lenne a magma feláramlásának. A Cleveland gyakran hallat magáról, jellemzően robbanásos kitörések formájában. A kitörések során általában sűrű hamufelhőt lövell a magasba a tűzhányó átlagosan 6 km magasságba. Legutóbb 2009 októberében volt aktív.
- 10 000 napig tartó kitörés? Igen! Alig néhány napja május 21-én volt a Hawaii Nagy Szigeten található Kilauea tűzhányó kitörésének tízezredik napja. Elképesztő szám! A kitörés 1983. január 3-án egy pénteki napon kezdődött a Keleti Riftzónában és azóta is szinte megszakítás nélkül tart. 2008 februárjában a Halema'uma'u kráterben is megkezdődött a vulkáni működés, így azóta egyszerre két helyen zajlanak az események. A vulkáni működés jellege eltérő a két helyszínen, a Halema'uma'u kráterben egy kürtő található, amelynek a mélyén egy kb. 70 méter átmérőjű lávatavacska fortyog (ez kb. 14 db átlagos kombi hosszának felel meg, ha szorosan egymás mögé parkoljuk őket!). A Keleti Riftzónában lávaöntéses a vulkáni működés. A láva részben a felszín alatt lávaalagutakban halad a sziget partja felé, majd kibuggyan a felszínre és ott folytatja útját egészen a partig, ahol beletorkol az óceánba.
(Pictures: HVO USGS)
A Halema'uma'u kráterében fortyogó láva kigázosodása révén több száz tonna kén-dioxidot bocsájt a légkörbe, ami rengeteg problémát okoz a közleben élőknek. A bal oldali képen (2010.05.14.) a Halema'uma'u kráter látható. A jobb oldali képen egy közelebbi felvétel a kráterben található kürtőről és az abban fortyógó lávatavacskáról(2010.01.14.).
Mi a bajuk a helyieknek a kén dioxiddal? Gondolom, hogy kellemetlen, de elvégre ők élnek egy vulkánon..
VálaszTörlésA problémát az okozza, hogy a kén-dioxid és a légköri víz reakciója savas esőket eredményez az aktív területektől távolabb is. A jelenleg aktív területek közelében természetesen nem sokan élnek, az SO2 azonban a távolabbi területek lakóit sem kíméli.
VálaszTörlésTermészetesen megtanultak együtt élni ezzel. Akárcsak a japánok a földrengésekkel. Persze összetett kérdés, hogy miért viselik el ezt. Ezt csak akkor érthetnénk meg igazán ha belekostolhatnánk az ottani életbe.
Fontos azonban megjegyezni, hogy a Föld számunkra (az ember számára) mindenhol veszélyes. Földtani veszélyek mindenhol vannak, ezzel együtt kell élnünk. Gondoljunk csak az elmúlt hetek esős időjárására és a keletkezett károkra. (http://inforadio.hu/archivum/?q=vihar&C=0&FYear=2010&FMonth=05&FDay=1&TYear=2010&TMonth=05&TDay=27)
Persze mi más veszélyekkel nézünk szembe és a mi környezetünk jóval biztonságosabbnak tűnik, mint egy vulkán környéke. Azonban lehet, hogy ennek részben az az oka, hogy mi ezt szoktuk meg. Számunkra egy füstölgő vulkáni szigeten élni furcsa és valamelyest érthetetlen. Ők pedig talán azt furcsálják, hogy miért élünk egy olyan helyen, ahol minden évben beköszönt a zord tél, a hőmérő higanyszála jóval nulla fok alá esik.
Hirtelen bennem ezek a gondolatok ébredtek. Amit viszont szeretnék hangsúlyozni az az, hogy bár nekünk más jellegű földtani veszélyforrsáokkal kell megküzdenünk, ez nem jelenti azt, hogy teljes biztonságban élünk!
Ez a lezárás szinte generálja bennem a következő kérdést. Mennyire vagyunk mi biztonságban Európában? Magyarországon régebben volt pár aktív vulkán, és szoktunk is azzal dicsekedni, hogy alattunk a kőzetlemez vékonyabb, ezért a geotermikus gradiens is magasabb, mint máshol. Nem lehet ennek a dolognak nem várt mellékhatása?
VálaszTörlésA kérdéseknek mindig örülök! Köszönöm!
VálaszTörlésAz elmúlt 20 millió évben kisebb megszakításokkal, de folyamatos volt a vulkáni működés a térségben. Emellett tökéletes a megjegyzés a litoszféra vastagságról, ami bizony nagyon fontos egy ilyen kérdésben!
A kutatócsoportunk Szabolcs vezetésével az egyik legfontosabb céljává éppen azt tűzte ki, hogy a lehető legjobban megértsük, mi okozta a magamképződést a térségeben. Vagyis mi vezetett a vulkáni működéshez. Ez ugyanis egy komoly tudományos vita hazai és nemzetközi szinten is a szakemberek körében.
Én nagyon szerencsésnek mondhatom magam, mert a térség legutolsó vulkánkitörésének helyszínéül szolgáló Csomád tűzhányó a doktori témám. Itt alig 30 ezer éve volt az utolsó kitörés, ami távolinak tűnhet, de a rendelkezésre álló adatok alapján már több kutató is felhívta a figyelmet arra, hogy a területen felújulhat a vulkáni működés. De nem csak itt vizsgálódunk.
Azonban a kérdés valójában arra vonatkozott,hogy mit hoz a jövő? A kutatócsoportunk a rendelkezésre álló adatok alapján, azon az állásponton van, hogy a térségben még lehet vulkáni működés. Ennél sokkal nagyobb kérdés az,h lehetnek-e ennek nem várt mellékhatásai. Ahogy ezt nagyszerűen megfogalmaztad! Ez nagy kérdés. Miért? Mert azt sajnos egyelőre nem tudjuk megmondnai, milyen időtávlatban kell gondolkozni. 10 év múlva? 1000 év múlva lesz ismét vulkánkitörés? vagy még távolabbi ez a jövőkép? Területileg jobban behatárolhatók a potenciális helyszínek. Jelenleg a Csomád és környéke (a Hargita déli elvégződésénél), a Putikov környezete(a Garam folyó partján, Újbána közelében) és a Persány-hegység közelében lévő területek azok, amelyek szóba jöhetnek.
Erre a kérdésre tehát jelenleg nem tudunk kielégítő választ adni, de az biztos, hogy az ez irányű kutatások igenis megalapozottak a térségben, bármennyire is abszurdnak tűnik a kérdés: "Lesz-e vulkánkitörés a Kárpát-medencében?".
Szeretném azonban felhívni a figyelmet egy másik veszélyforrásra is. Alig több mint 50 évvel ezelőtt egy nagyszerű geológus Kriván Pál felfedezett egy néhány centiméter vastag vulkáni eredetű réteget egyes magyarországi löszfeltásásokban. A későbbi kutatások során fényderült arra, hogy a vuláni anyag olaszországi tűzhányó(k) kitörésé(ei)ből származik. A kutatócsoportunk is foglalkozik az anyaggal,h kinyomozzuk a vulkáni hamuréteg pontos forrását, valamint, hány ilyen esemény történt és mikor.
Nagyon érdekes történetről tanúskodik ez a hamuréteg. Azt jelzi,hogy nem is olyan régen (földtani skálán tekintve), alig néhány 100 ezer évvel ezelőtt akkora kitörések történtek Olaszországban, amelynek következtében még a Magyarország területén is hullott a hamu. Tehát nemcsak a helyi vulkánkitörés okozhat problémát egy adott régióban, hanem ahogy azt az Izlandi Eyjafjöll is bebizonyította a távoli kitörésektől sem vagyunk védve.
Végül egy cikk, amelyben a vulkánkitörés felújulásának lehetőségét boncolgatják a térségünkben.
http://www.geologicacarpathica.sk/special/S/Szakacs_etal.pdf
Ezek az olaszországi kitörések hamuanyaga mely vulkánokból származott? Ez kiderült, vagy ilyesmi kideríthetetlen? Nincs a vulkánoknak valami, csak rá jellemző 'DNS'-e?
VálaszTörlésGondolom valószínűbb egy olasz vulkáni hamueső, mint az idehaza beinduló vulkanizmus. Apropó utóbbi: Ha megvan az esély erre, akkor miből látszik az, hogy esetleg kiújulhat a vulkáni működés?
Egyelőre nem tudni biztosan, melyik tűzhányóról származik a magyarországi löszben előforduló vulkáni hamu. Egyes kutatók a Colli Albani vulkán un. Villa Senni kitöréshez kapcsolják a hamut (Ez a tűzhányó Róma mellett, attól DK-r található. Érdekesség, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján nem zárható ki, hogy felújul a vulkán működése.) A mi vizsgálataink azonban ezt nem erősítették meg. Szerintünk nem származhat a hamu a Colli Albani vulkánról. Azonban egyelőre nem tudtunk más vulkánt megjelölni. Ez egy nagyon nehéz feladat. Egyelőre egy nagyobb területre sikerült leszűkíteni a kört, az un. Római magmás provinciára. Amely több tűzhányót foglal magába Rómától északra és délre egyaránt.
VálaszTörlésMinden vulkán egy önálló személyiségnek tekinthető, így mindegyiknek van saját csak rá jellemző DNS-kódja. Azonban ez egy összetett kód, amelynek a megfejtése rengeteg vizsgálatot igényel. Ezért igyekeznek az egyes hamurétegeket a koruk alapján beazonosítani és párhuzamosítani. A kormérés sajnos az itthoni hamuból egyelőre nem történt meg, aminek részben anyagi, de főként technikai okai vannak, egyszerűen az anyag nem alkalmas rutinszerű korvizsgálatra. Kormérés nélkül azonban sajnos nehéz megjelölni, hogy mely vulkán lehet a forrása a hazai löszökben előforduló hamurétegnek.
A vulkáni működés felújulását főként a vulkán körüli földmozgások és a légkörbe kerülő vulkáni gázok (pl.: SO2, Cl, F, CO2, H2O)mennyiségének növekedéséből, valamint a terület GPS mérésekkel detektálható vertikális mozgásából lehet előrejelezni.
A kutatócsoportunk jelenlegi vizsgálatai azt célozzák, hogyan fejlődtek azok a magmás rendszerek, ahol felmerül a vulkáni aktivitás felújulásának lehetősége.
Ezek szerint ez azt jelenti, hogy tapasztalhatóak a vulkáni utóműködés bizonyos jelei azon a környéken? Pl magmás gázok kibocsájtása? Tudom, hogy a hévforrások is a vulkáni utóműködés kategóriájába esnek. Az ezekben található oldott gázokról van szó, vagy van önálló gázszivárgás is? Lehet-e valahogy vizsgálni a föld alatti magmamozgást?
VálaszTörlés