Figyelem a vulkánokra

A vulkánok már ott vannak a köztudatban, köszönhetően az Eyjafjöll tűzhányó kitörésének. Azonban e kitörés arra is lehetőséget adott, hogy ráirányítsuk a figyelmet, hogy a Földön számos helyen zajlanak vulkánkitörések, amelyek sok gondot okoznak a környező lakosságnak. Az izlandi vulkánkitörésről pedig az Utazó magazin legújabb, április-májusi számában jelent meg írás, kitekintve a vulkáni működés tágabb okaira is.
A vulkánokra sok helyen nagy figyelem irányul. A hawaii Nagy-szigeten 28 éve folyamatosan ömlik a láva, 2008 tavaszán pedig Pele lakhelye, a Halema`uma`u is aktivizálódott, kéngőzös szmogot bocsátva a környékre.

Képek forrása: Hawaiian Volcano Observatory

Ebben az évben van a Kapoho kitörés félévszázados évfordulója is. Itt tehát különösen fontos megérteni azt, hogyan lehet együttélni a vulkáni működéssel. Ehhez kapcsolódik, hogy idén januárt a helyi kormányzó a tűzhányókra irányuló figyelem hónapjának nyílvánította, amelynek során számos program várta a hawaii Nagy-szigeten az érdeklődőket.
Az előző héten Tenerifén gyűltek össze a vulkanológusok, ahol a Cities on Volcanoes 6 konferencián vitatták meg a vulkáni működés sokszínűségét, annak okait, a kitörés előrejelzés lehetőségeit és társadalmi kapcsolatait. A tudósításban beszámoltam arról, hogy a Kanári-szigeteken számos történelmi időkben zajlott kitörés volt és a következő évtizedekben várható egy újabb vulkánkitörés valamelyik szigeten. Ennek tudható be, hogy a konferencia végén számos neves vulkanológus egy kiáltványt fogalmazott meg és juttatott el a spanyol kormányhoz, szorgalmazva egy vulkanológiai obszervatórium felállítását Tenerifén.
El Chinyero salakkúp, az 1909-es kitörés helyszíne Tenerifén és a Hoyo Negro krátere La Palmán, ahol 1949-ben zajlott vulkáni működés.

Lanzarote szigetén 1730 és 1736 között a történelmi idők harmadik legnagyobb lávaöntő kitörése zajlott.

A konferencián Steve Sparks professzor előadásában jelezte, hogy a következő 90 évben 20-30% esélye van annak, hogy egy az 1815-ös Tambora kitöréshez hasonló erősségű vulkánkitörés történjen. A Tambora kitörés utáni globális klímaváltozásnak jelentős társadalmi következményei voltak. A konferencia több szekcióban foglalkozott a vulkánokról szóló ismeretterjesztéssel, a vulkánparkokkal, a geoparkokkal, a vulkán turizmussal. Ebben a témában tartottam előadást a készülő Kemenes Vulkán Parkról, valamint a Novohrad-Nógrád Geopark vulkáni értékeiről. Mindkét bemutató nagy érdeklődést váltott ki. Szóba került az ELTE Kőzettan-Geokémiai tanszék Vulkanológiai csoportjának ismeretterjesztő tevékenysége is. A konferencián felkértek egy külön előadás megtartására e témában, a szakemberek minta értékűnek tartották tevékenységünket! Érdekesség, hogy ugyanezekben a napokban a csoport tagjai Ipolytarnócon és a budapesti Millenráison tartottak Vulkán-napokat, ahol látványos kísérleteken, különböző feladatokon keresztül ismertették meg a vulkáni működés okait a sok érdeklődővel.
Végül, visszatérve az izlandi vulkán működésére: megvannak az első tudományos eredményeink a vulkáni hamu kutatásáról! Az előzetes eredményekről a hétvégén, a Magyarhoni Földtani Társulat által Gárdonyban rendezett első Kőzettani és Geokémiai Vándorgyűlésen számolunk be. Itt álljon néhány újabb mikroszkópos kép (Bendő Zsolt, Kiss Balázs és Lukács Réka jóvoltából) az izlandi vulkáni hamuról:

Újabb tudósítás vulkanológiai konferenciáról, Teneriféről

A tenerifei (Kanári-szigetek) Puerto de la Cruz városában zajló 6. Cities on Volcanoes vulkanológiai konferencia második napja is sok érdekességet tartogatott. Jesus Ibanez bemutatta, hogy geofizikai eszközökkel, hogyan lehet körvonalazni a vulkánok alatti magmakamrát. Hazel Rymer arról beszélt, hogy szintén geofizikai eszközökkel észlelték, hogyaz izlandi Askja alá az elmúlt években friss magmatömeg érkezett. Kérdés, hogy ez a jövőben felszínre fog-e törni? Millan Millan a vulkanológiában ma már nélkülözhetetlen eszköz, a COSPEC 40 éves történetét tárta fel. Ezzel az eszközzel mérni lehet a tűzhányókból távozó kén-dioxid mennyiségét (ez a gáz lehet felelős adott esetben klimatikus változásért). Chris Newhall, aki óriási szerepet játszott a fülöp-szigeteki Pinatubo 1991-es kitörés pontos előrejelzésében és a veszélyelőrejelzés alapján végrehajtott kitelepítés jelentős mértékben csökkentette az áldozatok számát, nos ő arról beszélt, hogy miért is vannak még mindig vulkáni katasztrófák annak ellenére, hogy egyre nagyobb tudással és eszköztárral rendelkeznek a vulkanológus szakemberek. A kulcs a kommunikációban van: mennyire sikeres a párbeszéd a politikus döntéshozókkal, mennyire hatékony a tájékoztatás a lakosság felé és természetesen az is fontos, hogy mennyire sikerül megértetni a döntéshozókkal és az emberekkel, hogy a vulkanológus szakemberek ismeretanyaga miért fontos a társadalom számára? Persze ehhez nem elég a szakemberek felhívása, szükséges az is, hogy a másik irányból is meglegyen az igény és a megbecsülés!
Ezen a napon terítékre került már az izlandi vulkánkitörés is. A poszter bemutatók idejében sikerült hosszan beszélgetni Claire Horwellel, aki Angliában a vulkáni hamut és annak egészségügyi hatásait vizsgáló szervezet (International Volcanic Health Hazard Network) egyik vezetője. Bemutattam az ELTE KGT Vulkanológiai csoport e témában végzett kutatásainak eddigi eredményeit, ami alapján a jövőben közös vizsgálatokra is sor kerülhet. Megvitattuk többek között a vulkáni hamu gyűjtésének legmegfelelőbb módszereit is.
A konferenciának különös jelentőséget adott, hogy ezekben a napokban két nagy vulkánkitörés is zajlik. Az ecuadori Tungurahua kitörésének következtében az ottani kiváló szakemberek nem tudtak elutazni a konferenciára – hiába, a munka az első! Ugyancsak most volt egy nagy erejű kitörése a kamcsatkai Bezimjannij vulkánnak is. Délután egy orosz kutató éppen azt ecsetelte, hogyan lehet e vulkán kőzeteiben található ásványok kémiai összetétele alapján rekonstruálni a mélybeli folyamatokat. A Bezimjannij esetében arra a következtetésre jutott, hogy friss magmatömeg nyomult a sekély magmakamrába. Lehet, hogy ez is közrejátszott a mostani kitörésben?

Végül, egy kuriózum: a CoV6 konferenciához kapcsolódóan egy külön teremben több mint száz, helyi gyerekek által készített tűzhányó festményt, különböző alapanyagból készült vulkánmakettet mutatnak be. Szép élmény volt végignézni ezeket, különösen azzal a szemmel, hogy az általunk otthon rendezett Vulkán napokon is a gyerekek hasonló gyönyörű műveket készítenek. A fenti képeken a hazai termésből mutatok be néhány alkotást. Ezen a héten a csoportom tagjai Ipolytarnócon (június 3.), majd a budapesti Millenárison (június 5. szombat) tartanak Vulkán-showt, amit azt gondolom érdemes lesz megnézni!