Merapi: a szenvedés és a riadalom napjai

Az elmúlt napokban nem sok időnk volt számítógéphez ülni, mivel többek között a Csomádon gyűjtött új kőzetmintákat elemeztük és elemezzük most is (ez a vulkanológiai munka békés, bár szintén fontos oldala, miközben más vulkanológusok a frontvonalban vannak és élesben igyekeznek előrejelzéseket készíteni). Fél szemünk azonban természetesen követte az indonéziai eseményeket is… és figyeljük az izlandi Grimsvötn tevékenységét is (ami egyelőre nem ad okot aggodalomra)!

Rövid összefoglaló az eseményekről: szerdán minden eddigieknél intenzívebben dolgozott a „Tűz hegye”, vulkáni hamuval, izzófelhővel és iszapárral (laharral) veszélyeztetve a környezetét. A vulkáni hamufelhő már elérte Jáva nyugati részét is! A szakemberek megegyeznek abban, hogy ez már meghaladja a szokásos vulcanoi kitörés erősségét és a tűzhányó már subpliniusi kitörésbe váltott! A felszínre zúdított vulkáni hamu miatt akadozott a légiközlekedés, a folyamatosan lezúduló forró gáz és törmelékfolyamok pánikot okoztak a menekültek között. A katonaság segítségével, teherautókon menekítik ki az embereket a veszélyzónából. Noli folyamatosan követte az Eruptions blogon tett bejegyzéseket, ami egyedülálló a modernkori vulkanológiai történelemben. A bejegyzések hatalmas segítséget nyújtottak a Merapi közelében élőknek, hogy tisztába legyenek, mi történik, mi zajlik körülöttük. Köszönet Nolinak is, hogy részt vett ebben a heroikus nemzetközi összefogásban!

Ez már közel subpilinusi kitörés! Forrás: Merapi Online

Iszonyú napot hagyott hátra a már amúgy is sokat szenvedett indonéz nép! Itt a biztonságosnak hitt Európában kevesen tudják egyáltalán felfogni, hogy mit is jelent egy ilyen természeti katasztrófa… hogy mi zajlik ilyenkor… ez nem egy „egyszerű” légiközlekedési fennakadás, itt az embereknek nem kényelmetlennek tűnő, de alapvetően biztonságot nyújtó reptéren kell eltölteniük egy-két vagy esetleg számtalan napot, hanem tömött ideiglenes táborhelyeken úgy, hogy fogalmuk sincs arról, hogy mi történik a javaikkal, hogy mit hoz a holnap… hogy mikor kell továbbmenekülni?

Menekülés! Forrás: Yahoo News

A tűzhányó működése valóban a rosszabb forgatókönyv felé halad. A szeizmográfok jelei egymást érik, lehetetlen szétválasztani az egyedi rengéseket, az egész egy folyamatosan remegő, dübörgő hegyet és környezetét jelzi. A felszínen, a kéngőzös levegőben, az esőben és ködben pedig alig lehet látni. A jelentések már több mint 40 áldozatról írnak, a kiemelten veszélyes zónát 15 kilométerre növelték, több tízezer embert telepítettek és telepítenek ki… és a baj nem jár egyedül, megérkezett az eső is, ami máris mindent elsodró iszapárakat, más néven laharokat indított el. Milyen egy ilyen iszapár? Sebesen lerohanó, kisebb-nagyobb kőzetdarabokkal telített iszapos áradat, aminek iszonyatos nagy energiája van, akár méteres tömböket is képes szállítani.

A szeizmikus jelek tegnap már teljesen összeértek, az egész hegy folyamatosan remegett! Forrás: Badan Geologi

Surono, a helyi vulkanológiai központ vezetője (ismét gondoljunk csak bele, rá és vulkanológus munkatársaira milyen iszonyú teher nehezedik, hiszen ebben a helyzetben nekik kell higgadtan látni azt, hogy milyen irányba halad a vulkán működése – ráadásul egy rendkívül szeszélyes vulkáné -, hol és milyen események zajlanak, ez milyen intézkedéseket igényel, mely területen, mennyi embert kell kimenekíteni a veszélyzónából…. és megállás nincs, talpon kell lenni, elemezni kell az adatokat, gyors döntéseket kell hozni) szerint, a mostani kitörések legalább háromszor olyan erősek, mint amelyek október 26-án történtek. Az izzófelhők és forró törmeléklavinák most messzebb jutnak el, akár több mint 10 kilométert is megtesznek miközben mindent elpusztítanak ami útjukba áll. Tegnap néhány óra alatt több mint 30 izzófelhő zúdult le, irányukat sokszor nehéz kiszámítani. Ezért rendelték el a veszélyzóna kiterjesztését 15 kilométeres körzetre, ami több ezer embert érintett.

Egy izzófelhő zúdul le a Merapi oldalán. Forrás: Yahoo News

A tűzhányó semmi jelét nem mutatja annak, hogy megnyugodna, a szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy ez a helyzet akár hetekig is eltarthat!

Végül néhány szó Krakatau gyermekéről (Anak Krakatau): amint azt korábbi bejegyzéshez kapcsolt video bejátszás is mutatta, a szokásosnál intenzívebb a tűzhányó működése. A Jáva és Szumátra közti forgalmas Szunda-szorosban elhelyezkedő vulkánon napjában több mint 200 robbanásos kitörés zajlik! Ezek egy része látványos lávatűzijáték, máskor 1-2 km magasra kirobbanó, kőzettörmelék-darabokkal vegyített szürke vulkán hamufelhőt eredményez. A vulkáni kitörések száma néhány nap alatt a duplájára nőtt! A tűzhányó 2 kilométeres körzetét lezárták. A Krakatau esetében várhatóan nem válik pusztítóvá a kitörés úgy, mint a Merapi esetében.
Indonéziában 23 vulkán áll jelenleg legalább 1-es készültségi fokozaton és közülük 10 legalább a 2-es fokozaton van, ami azt jelenti, hogy éppen kitörésben van vagy bármikor kitörhet. Hármas, illetve a legmagasabb 4-es fokozaton van a Merapi mellett a szintén igen veszélyes Karangetang, az Ibu és bár csökkentették a készültségi fokát, de még mindig e csoportba tartozik a Sinabung.