Vulkánkitörés a Vörös-tengerben - lesz-e újabb sziget?

A hétvége igencsak mozgalmas volt, részben a Kutatók éjszakája, részben az azt követő Földtudományi Forgatag programjai és előadásai miatt (ezekről rövidesen képekkel is beszámolunk), azonban ez alatt a tűzhányók sem pihentek. A japán Sakurajima hozta a formáját és ismét látványos kitörést produkált. A jelenlegi kitörések továbbra is a szokottnál hevesebbek, a kitörési felhő szinte minden nap 3-4 km magasra jut fel.
A vulkáni események között azonban nagyobb izgalmat hozott, hogy ismét kitörések történtek a Vörös-tengerben, a Zubair szigeteken, Jemen partvidéke közelében. Utoljára 2011. december 30-án figyeltek meg itt vulkáni működést, aminek eredményeként egy új sziget született. A szeptember 28-i, vélhetően víz alatti kitörésről egy csónakból készített videofelvétel áll rendelkezésre:

Fehér gőzfelhő emelkedik ki a Zubair szigetek térségében a vélhetően víz alatti vulkánkitörés jeleként. Forrás: abadyyemen Abady in YouTube

A vulkáni működést műhold képek és az erős kén-dioxid anomália is megerősíti. A víz alatti kitörésre a tengervíz zöld elszíneződése utal, ami hasonló ahhoz, ami az El Hierro kitörés esetében volt tapasztalható. A legutóbbi kitörés Zubair térségében mintegy 2 héten keresztül tartott, ami egy új sziget kialakulását eredményezte. A robbanásos kitörés során magasba emelkedő fehér gőzfelhő azt jelzi, hogy a kitörések viszonylag sekély vízmélységben zajlanak, azaz ez a vulkáni működés is akár elvezethet újabb sziget létrejöttéhez. Természetesen figyeljük a híreket és tudósítunk a fejleményekről.

Balra erős kén-dioxid anomália a Vörös-tengeren a NASA Aqua MODIS műhold képén, jobbra pedig a kitörés során létrejött fehér gőzfelhő és a tengervíz zöldes elszíneződése a NASA MODIS műholdképén. Forrás: Culture Volcan Blog

Amikor vulkáni hamu lövell fel: Sivelucs az űrből

A NASA űrszondák ismét fantasztikus felvételekt készítettek vulkáni működésről! A Terra műhold október 6-án, helyi idő szerint délben haladt el Kamcsatka felett, ahol minden nyugodtan tűnt. Két órával később érkezett az Aqua űrszonda, amelynek a képe már egy működő tűzhányót mutat! A műhold kép pontosan a Sivelucs kitörésének kezdetét mutatja, amikor a tűzhányó mintegy 3 km magasra lövellte fel a vulkáni hamut. A KVERT jelentése szerint a vulkáni hamufelhőt az uralkodó szelek délkeleti irányba térítették el, ahol még 220 km távolságban is kimutatható volt.

A Sivelucs kitörése október 6-án: balra a Terra űrszonda képe helyi idő szerint délben, jobbra pedig az Aqua műhold képe két órával később. Forrás: NASA Earth Observatory

A Sivelucs Kamcsatka egyik legaktívabb tűzhányója. 1964-ben egy hatalmas robbanásos kitörés nyomán vulkáni törmeléklavina lezúdulása kíséretében a vulkán déli oldala megsemmisült (ennek nyoma látható a felvételeken is szürke színnel). A vulkáni "sebhelyen" azóta több alkalommal türemkedtek ki viszkózus lávadómok, amelyek vagy a meredek oldaluk összeomlásával vagy robbanásos kitörések nyomán megsemmisültek.

Végül, e vulkáni működéshez is némileg kapcsolódó, rövid megjegyzés: a vulkánok nem "füstöt" (no smoke!), nem "port" (no dust!) "köpnek" (no spew!) ki magukból, ahogy ezt sajnos számtalan esetben, mint például most az indonéziai Lokon kitörése kapcsán olvashatjuk az angol és ennek nyomán magyar nyelvű médiában is. Már korábban is felhívtam a figyelmet arra, hogy a tűzhányók vulkáni hamut lövellnek ki a robbanásos kitörések során!

Továbbra is pöfékel a chilei Puyehue-Cordón Caulle tűzhányó

Bizonyára sokan emlékeznek a Chilében található Puyehue-Cordón Caulle tűzhányóra, mely 2011. június 4-én lépett működésbe, és a vulkáni hamu számos problémát okozott nemcsak a tűzhányó közvetlen környezetében, de egész Dél-Amerikában, sőt a hamufelhő az egész Földet megkerülte (többször is). Azóta bár kevesebbet hallani a Puyehue-ról, a vulkán továbbra is, immár négy és fél hónapja folyamatosan működik. Most azonban újra a média címlapjaira került, ugyanis vasárnap Argentína, Chile, Uruguay és Paraguay repterein ismét problémákat okozott a vulkáni hamufelhő. Számos belföldi és nemzetközi repülőgépjáratot (melyek többek között az Egyesült Államokba, Peruba, Brazíliába és Mexikóba indultak volna, illetve amelyek Buenos Airesbe és Montevideoba repültek volna) elhalasztottak vagy töröltek.
A SERNAGEOMIN tegnapi jelentése szerint a Puyehue tűzhányón érvényben lévő riasztási fokozat piros (a legmagasabb fokozat). Habár a jelentésben említést tesznek növekvő vulkáni aktivitásról, a kitörés intenzitása az elmúlt hónapokhoz hasonlóan kicsi, melyet mérsékelt hamu- és gőzkibocsátás jellemez (vagyis kevésbé jelentős a tűzhányó által kibocsátott hamu mennyisége). A Chilei Meteorológiai Intézet szerint egy anticiklon okozza a jelentősebb hamuhullást és a légi közlekedési problémákat. A következő településekből jelentettek hamuhullást: Buenos Aires, Cordoba, Mendoza és Montevideo.

Webkamerakép a Puyehue vulkánról itthoni idő szerint 2011. október 18-án 17:05-kor (a kép forrása).

A NASA Earth Observatory honlapján számos nagyszerű műholdfelvétel tekinthető meg a tűzhányóról (június 4. és október 9. között készült képek), melyeken folyamatosan követhető a vulkáni működés intenzitásának változása, a hamufelhő nagysága és elterjedése, a hullott tefra (hamu és horzsakő) által beborított területek, valamint az idén képződött lávafolyás kiterjedése.

Bal oldali kép: 2011. július 31-én készült műholdfelvétel a Puyehue tűzhányóról, melyen a 2 km magas, K-ÉK felé tartó hamufelhő árnyékot vet az aktív kürtőtől ÉNY-NY-DNY-ra található aktív, viszkózus lávafolyásra (a kép forrása); jobb oldali kép: 2011. augusztus 18-i műholdkép, melyen megfigyelhető a 2,5 km-rel a kráter fölé tornyosuló, É-ÉNY felé terjedő hamufelhő, a lávafolyás (déli része már megszilárdult, kihűlt, melyen kis mennyiségű hó is látható), a szürke hamuval borított hó az aktív kürtőtől ÉK-re, valamint egy korábbi, 1960-ban működött kürtő, illetve abból kiömlött lávafolyás (a kép forrása).

2011. október 9-i műholdképek a Puyehue vulkánról. Bal oldali kép: hamis színes műholdfelvétel, melyen a piros színű terület (magas hőmérséklet) a vulkáni kürtőt és az abból kifolyó aktív lávafolyást jelzi; jobb oldali kép: a bal oldali képen téglalappal jelölt rész kinagyítva, melyen megfigyelhető a 4 km-rel a kráter fölé emelkedő, délkelet felé terjedő hamufelhő és az aktív kürtőtől ÉNY-NY-DNY-ra található vastag lávafolyás, mely a június óta tartó vulkáni működés terméke (a képek forrása).

A felső kettő és az alsó kettő műholdfelvételt összehasonlítva jól kivehető, hogy a korábbi képeken még fekete lávafolyást októberben már szürke hamu borítja, illetve az is, hogy a lávafolyás kiterjedése, alakja alig változott július 31. és október 9. között (a jelentések szerint augusztus 19. és október 9. között nem figyeltek meg aktív lávafolyást).

Ébredezik az Aleut-ív?

A Kamcsatka-félsziget számos, szinte folyamatosan működő, szorgos tűzhányójához képest az alaszkai Aleut-szigetek vulkánjai jóval aluszékonyabbak. Most azonban itt is zajlanak az események: ismét működésbe lépett az Aleut-szigetek egyik legaktívabb tűzhányója, a Cleveland.

Bal oldali kép: a Cleveland elhelyezkedése az Aleut-íven belül (a térkép forrása: AVO); jobb oldali kép: a Chuginadak-sziget D-DNY felől, melyen két tűzhányó is található: a Cleveland és a Tana (utóbbi egy vulkáni komplexum) (forrás: Google Earth).

A vulkán már korábban is hírt adott magáról, amikor is július 20-án zöldről (nyugalmi állapot) sárgára (készültségi állapot) emelték a riasztási fokozatot. Ennek alapja az volt, hogy július 19-én és 20-án tartós hőmérsékleti anomáliát észleltek a műholdfelvételeken. Július 21-26. között sűrű felhőzet borította a tűzhányó csúcsrégióját, így sajnos nem tudtak további megfigyeléseket végezni.

Ezután 2011. augusztus 2-án az Alaszkai Vulkán Obszervatórium (AVO) már narancssárgára (figyelmeztetési állapot) emelte a riasztási fokozatot, ugyanis egy kb. 40 m átmérőjű lávadómot figyeltek meg a vulkán kráterében július 29-én. Sajnos kevés információ áll rendelkezésre (a szigeten nincs kiépítve szeizmikus hálózat), csak annyit lehet tudni, hogy a lávadóm valamikor július 7. után kezdhetett el kitüremkedni (ekkor készült ugyanis az utolsó olyan kép, amikor nem borította felhőzet a vulkán csúcsrégióját, és ekkor még nem figyeltek meg lávadóm-aktivitást). A növekvő lávadóm okozza/okozta a műholdfelvételeken július 19. óta észlelt termális anomáliát, ami arra utal, hogy akkor kezdődhetett a lávadóm-kitüremkedés.

Hamis színes műholdkép a Cleveland tűzhányóról 2011. augusztus 7-én, melyen jól látható a kráterben izzó (hőmérsékleti anomáliát jelentő) lávadóm. A zöld vonal a Chuginadak-sziget határvonalát jelöli, a fekete sávok pedig adathiányokat jelentenek. A kép forrása: Rick Wessels (Alaska Volcano Observatory).

A lávadóm-növekedés folytatódásával (ami a hasonló vulkánokon megfigyeltek alapján hetekig-hónapokig tarthat) lávafolyások indulhatnak meg a tűzhányó oldalán, ami veszélyt nem jelentene senkire, ugyanis a Chuginadak-sziget lakatlan. A lávadóm növekedését ugyanakkor robbanásos kitörések is kísérhetik, melyek bármikor, előjelek nélkül bekövetkezhetnek, és kb. 6 km magas (tengerszint felett) hamufelhőket lövellhetnek a tűzhányó fölé (ezzel veszélyeztetve a légi közlekedést). Mindeddig azonban egyelőre csak lávadóm-növekedést észleltek. Az elmúlt napokban kedvező volt az időjárás, így az obszervatórium tagjai közvetlen megfigyeléseket tehettek, illetve fényképeket is készíthettek a növekvő lávadómról:

Bal oldali kép: a gyönyörű, szimmetrikus kúp alakú Cleveland tűzhányó csúcsrégiója 2011. augusztus 8-án (a képet készítette: Kym Yano, National Oceanic and Atmospheric Administration). Jobb oldali kép: a Cleveland 200 m széles kráterében növekedő lávadóm (ami a képen már kb. 60 km átmérőjű) 2011. augusztus 8-án (a képet készítette: Dave Withrow, National Oceanic and Atmospheric Administration).

Habár a Cleveland egy olyan tűzhányó, mely egy távoli, lakatlan kis szigeten található, és azt gondolná az ember, hogy nem okozhat komolyabb problémát, veszélyt senkire és semmire nézve, mégis folyamatosan figyelnünk kell a viselkedését, ugyanis nagyobb robbanásos kitörésekre is képes (VEI=3-as kitöréseket is produkált), melyek során a magasba emelkedő hamufelhők komolyabban veszélyeztethetik a légi közlekedést (a vulkán egy igen forgalmas légi folyosó alatt található). A Cleveland működésének megfigyelése viszont nagyon nehézkes egyrészt az időjárási viszontagságok miatt, másrészt a kiépített szeizmikus hálózat hiánya miatt. A műholdfelvételek nélkül szinte semmit sem tudnánk a tűzhányóról, ezek segítségével szeizmográfok nélkül is detektálható, ha valami készülődik a vulkánon (ezután már helikopterrel megközelítve a tűzhányót, feltérképezhető, hogy mi is történik valójában).

Hamuveszély Dél-Amerikában

Frissítés (Szabolcs, 2011. június 13, hétfő, 22:00)
Csak egy gyors pillantás a Puyehue-Cordon Caulle webkamerára: a kitörés még mindig tart...:

Forrás: Puyehue-Cordon Caulle webkamera

Frissítés (Szabolcs, péntek, 14:50)
A vizsgáztatás időszakában kevesebb most az időnk gyakori bejegyzésekre, most álljon itt "kárpótlásul" egy hihetetlen gyönyörű fotóválogatás a Puyehue-Cordon Caulle kitörésről a Boston.com The Big Picture sorozatában.
Kedvcsinálóként egy kép a 32-ből:

Forrás: Claudio Santana/AFP/Getty Images

Eredeti bejegyzés (Évi, kedd, 12:40)
A Puyehue-Cordón Caulle vulkán múlt szombati kitörése során magasba emelkedett hamufelhő számos problémát okoz Dél-Amerika déli részén. A kelet-délkelet felé terjedő hamufelhő (jelentős mennyiségű kén-dioxiddal) következtében jelentős hamuhullást jelentettek számos településről, többek között a tűzhányótól körülbelül 100 km-re keletre található argentín San Carlos de Bariloche városából. A robbanásos vulkánkitörés hevességét mutatja, hogy nemcsak hamu, hanem körülbelül 3-4 cm nagyságú horzsakövek is hullottak Chile és Argentína határvidékén, a tűzhányótól körülbelül 20 km távolságban. Vasárnap piroklaszt-árak is lezúdultak a Nilahue fólyó völgyében. San Carlos de Bariloche városában továbbra is zárva tartják az iskolákat és egyéb közintézményeket. A vulkán közelében 22 település lakosait evakuálták, mára a kezdeti 3500-ról már 4000-re nőtt a kitelepített emberek száma, sérülést eddig nem jelentettek. A hamufelhő már vasárnap elérte az Atlanti-óceánt (ami körülbelül 700 km-re található a tűzhányótól, vagyis gondoljunk csak bele, hogy milyen nagy sebességgel terjedt a hamufelhő!), sorra zárják le a repülőtereket Dél-Amerikában: hat argentín repülőtér bezárása után már Buenos Airesben is 30 járatot töröltek, a brazíl és paraguay-i repülőgép-társaságok nem indítanak járatokat Buenos Airesbe.

Bal oldali kép: a Puyehue-Cordón Caulle tűzhányó 10-12 km magas hamufelhője 2011. június 5-én (a kép forrása); jobb oldali kép: San Carlos de Bariloche egyik hamuval borított utcája (a kép forrása).

A kitörés erőssége mára jelentősen csökkent (de ez még változhat), amely jól megfigyelhető az alábbi három műholdfelvételen:

A kitörés elején, 2011. június 5-én 13:45-kor készült felvétel a hamufelhő jelentős kiterjedéséről. Jelmagyarázat: 1: a tűzhányó, 2: a hamufelhő, 3: Atlanti-óceán, 4: Csendes-óceán; Argentínán belül fel vannak tüntetve a tartományhatárok is (a kép forrása: a június 4-én és 5-én készített felvételekből készített animált gif, melyen jól látható az erőteljes hamukiáramlás és a hamufelhő terjedésének folyamata).

A hamufelhő terjedése északkelet, majd délkelet felé 2011. június 6-án (a kép készítésének időpontja: 14:45, a kép forrása).

A kitörés gyengülése következtében a hamufelhő is kisebb kiterjedésű 2011. június 7-én. Jelmagyarázat: 1: a tűzhányó, 2: a hamufelhő, 3: Atlanti-óceán, 4: Csendes-óceán; Argentínán belül fel vannak tüntetve a tartományhatárok is (a kép készítésének időpontja: 16:45, a kép forrása).

Végül egy nagyszerű képösszeállítás a kitörésről itt!

Ismét tűzhányó a nap képe!

A NASA "A nap képe" (Image of the day) sorozatának mai tagja egy űrhajós által készített felvétel a csádi Emi Koussi vulkánról. A képen jól megfigyelhető a világos barnássárga homokkő és a rátelepülő sötétbarna vulkáni kőzet közötti különbség. Bár az utolsó kitörés közel két millió éve történt, a száraz éghajlatnak köszönhetően a tűzhányó megmaradt tökéletes épségben és gyakorlatilag növényzet sem borítja.

A tűzhányó elhelyezkedése. (Google maps)


Emi Koussi tűzhányó, Csád (NASA Earth Observatory)

A tűzhányót lávafolyások és robbanásos kitörések termékei építik fel. A vulkán meglehetősen nagy, 60x80 km-es területen terül el. A lejtő kis dőlése pajzsszerű megjelenést kölcsönöz neki. Legmagasabb pontja 3415 m a külső, 12x15 km átmérőjű kalderaperem déli részén helyezkedik el. A belső, kisebb Era Kohor kaldera 2-3 km átmérőjű és 350 m mély. Történelmi kitörése nem ismert, azonban a déli lejtőn található a Yi-Yerra geotermikus mező.

Vulkánhírek innen-onnan

A japán Kyushu szigetén található Sakurajima tűzhányón február 7-én, tegnap reggel egy erős robbanásos kitörés történt, melynek során 2 km magasra (tengerszint felett) emelkedett a vulkáni hamufelhő. A kitörési felhő most a Minami-dake nevű kráterből tört fel, mely 2009 októbere óta először lépett működésbe (a mostani kitörések nagy része a Showa kráterben történt).

Hamufelhő felemelkedése a Sakurajima tűzhányó Minami-dake kráteréből 2011. február 7-én (a kép forrása: flickr, Matthew Bednarik).

A japán Kyushu-sziget másik "versenyzője", a Kirishima vulkáncsoporthoz tartozó Shinmoe-dake tűzhányó szintén folyamatosan pöfékel. A 700 m átmérőjű kráterben kitüremkedett lávalepény átmérője már a 600 m-t is eléri, így szinte már teljesen kitölti a krátert. A kráter körüli 4 km átmérőjű veszélyzónán kívül is jelentős gondokat okoz a tűzhányó: a környéken található városok lakosai a vulkáni hamu okozta problémákkal (pl. a mezőgazdaságban, közlekedésben, iskolák működésében, stb.) küzdenek.

Bal oldali kép: A Shinmoe-dake kráterében növekedő lávalepény 2011. február 4-én (a kép forrása és további felvételek: Earthquake Research Institute, University of Tokyo). Jobb oldali kép: 2011. február 4-i műholdfelvétel a Shinmoe-dake tűzhányóból származó hamufelhőről, mely kelet felé terjed, érintve Miyazaki városát is (a kép forrása: NASA Earth Observatory).

Ismét a figyelem központjába került az Izland délkeleti részén található hatalmas Vatnajökull gleccser, mely a sziget legnagyobb gleccsere (8100 négyzetkilométernyi területet borít). Az elmúlt pár napban megnőtt a szeizmikus aktivitás a Vatnajökull északnyugati részén. Dr. Páll Einarsson geológus (Izlandi Egyetem) szerint a területen több szeizmométerre lenne szükség, hogy jobban tudják detektálni a földrengések pontos helyét és mélységét. Egy potenciális vulkánkitörés helyeként a Kistufell vulkáni területet említi (Izland egyik legaktívabb területe), mely a Bárdarbunga vulkáni rendszerhez tartozik (1996-ban a Gjálp kitörés előtt szintén erősödött a szeizmikus aktivitás a Kistufell területen). Egy másik geológus, Dr. Sigurlaugar Hjaltadóttir (Izlandi Meteorológiai Szolgálat) szerint az említett területen akár egy éven belül bekövetkezhet a kitörés. A továbbiakban még jobban szemmel tartják a gleccser északnyugati részét (a Grímsvötn és Bárdarbunga vulkánok környékét).

Végül ugorjunk át a Kamcsatka-félszigetre, ahol a Kizimen tűzhányó továbbra is szinte megállás nélkül szorgoskodik. Egy nagyszerű videófelvétel (február 7.) tekinthető meg a Kizimen egyik kitöréséről a BBC honlapján. Február 1-3. között a hamufelhők kb. 5 km magasra (tengerszint felett) emelkedtek, és több mint 430 km-re terjedtek a vulkántól keleti irányba.

A Kizimen hamu- és gőzfelhőjének terjedése kelet-északkeleti irányba (a Kamcsatka-öböl fölé) 2011. február 1-jén (a kép forrása: NASA Earth Observatory).

Vulkán áradat: Kirishima, Bromo, Anak Krakatau, Stromboli; GVP - heti jelentés és vulkánok az űrből

Frissítés (Szabi, vasárnap 11:15)
Visszatérve a vulkánokra, aki valami igazán különlegeset szeretne látni: itt van James Reynolds legújabb fantasztikus filmfelvétele a japán Sakurajima (ez nincs messze az éppen aktív Kirishima vulkáni területtől) kitöréséről. Érdemes megnézni, hogy az ágyúlövésszerű kitörések előtt (rögtön az elején, valamint 1:10-nél) egy hirtelen légnyomás-hullám indul ki. Ez bizonyos esetekben akár több kilométer távolságban is ablaküvegeket törhet be. A nyomáshullámot követi a kilövellt vulkáni hamu, sok-sok repített kőzettörmelékkel. Ez a vulcanoi-kitörés típusos formája.

Frissítés (Szabi, szombat 23:20)
A mai napon, néhány órával ezelőtt Környe és Vértessomló között kipattant földrengés okáról egy rövid értékelés található a bejegyzés végén a megjegyzések között.

Frissítés (Szabi), szombat 13:45
James Reynolds legfrissebb filmfelvétele a vulkánkitörésről továbbra is a freatomagmás jelleget tükrözi (barna és fehér kitörési felhő gyönyörű kontrasztja!). Ugyanakkor, érdekes fejlemény egy lávadóm megjelenése a kráterben!
Fantasztikus képek a kitörésről (ez kihagyhatatlan):

Forrás: Reuters és Reuters

A vulkáni működés a japán csillagos ég alatt is folytatódik látványos módon:

A japán Kirishima (Shinmoe-dake) tűzhányó kitörése 2011.01.29. hazai idő szerint 13:42-kor és 13:55-kor. Forrás: Kirishima webkamera

Balázs kezdő bejegyzése:

Napok óta csak kapkodjuk a fejünket. Szerdán épphogy megkezdte látványos kitörését a Japán Shinmoe-dake tűzhányó, máris csatlakozott hozzá a Stromboli. Közben menetrend szerint érkezett a Smithsonian Intézet heti jelentése, a Bromo pedig épp a menetrend szerinti repülőjáratok közlekedésében okozott fennakadást. Nézzük csak szép sorjában.

Kirishima - Shinmoe-dake

Gőz- és hamufelhő, 2011. 01. 28. (Kép: James Reynolds)

Folytatódik a kitörés a Kirishima vulkáncsoport Shinmoe-dake nevű tűzhányóján. A webkamerán most csak az erőteljes izzás látható a vulkán kráterében. A tűzhányóból kiáramló hamu egyre nagyobb gondot okoz a közlekedésben, és már evakuáció is történt (hír angolul), a tűzhányó 2 km-es körzetét zárták le a hatóságok (videó japánul). Azonban fontos megjegyezni, hogy a Japán Meteorológiai Szolgálat is megerősítette, hogy a kitörés nem mondható nagynak. Jelen kitörés az erejét nagyrészt annak köszönheti, hogy a felszín közelébe érkező magma valószínűleg továbbra is a vulkán kráterében található befagyott tóba "ütközik" közvetlenül a kitörés előtt. Ahogyan tavaly Izlandon is, ez heves robbanásokhoz vezet, és ennek köszönhető a gomolygó hamufelhő. A kitörés jellege tehát addig nem változik, amíg ezen feltételek (a feláramló magma és befagyott krátertó) a rendelkezésre állnak. Néhány órával ezelőtt, ahogyan azt a felső képen is láthatjuk, a kráterben továbbra is zajlott a magma és a víz/jég heves reakciója, aminek következtében sűrű, sötét hamufelhő és fehér gőzfelhő emelkedik ki a kráterből. A Shinmoe-dake krátertava körülbelül 250 m átmérőjű (átmérőjét tekintve körülbelül akkora, mint a Budapesten lévő Puskás Ferenc stadion), mélységére vonatkozóan azonban nincsenek információim.
A Kirishima vulkáncsoport több mint 20 negyedidőszaki tűzhányót foglal magába (térkép). A területen főként andezites magma tör a felszínre, rétegvulkánokat, piroklaszt kúpokat, maar vulkánokat táplálva. Közülük a 20. században főként a jelenleg is működő Shinmoe-dake volt aktív. Legutóbb 2008-ban volt egy kisebb kitörése, de fontos megjegyezni, hogy a Japán Meteorológiai Szolgálat szerint idén január 19-én és január 22-én is voltak kisebb freatikus kitörések. A tűzhányó kétféle módon szokott működni: 1. Néhány nap alatt lezajlik a kitörés, majd évekre elhallgat a vulkán. Ilyen volt például a heves 1959-es kitörés. 2. Hónapokon keresztül zajlik a vulkáni működés, amely akár egy évig is eltarthat, mint például 1991-1992-ben vagy 1771-1772-ben.

A japán Kirishima (Shinmoe-dake) tűzhányó kitörése 2011. 01. 27. Forrás: Mail online, AP

Számos kép és videó tekinthető meg a kitörésről, amelyek kísértetiesen hasonlítanak a tavaly tavasszal történt izlandi kitörésről készült felvételekre.

Bromo

Sűrű hamufelhőt lövell ki magából a Bromo, a helyiek pedig áldozataikkal próbálják elcsendesíteni a vulkánt. 2011. 01. 28., Jáva, Indonézia Forrás: Aman Rahman / AFP - Getty Images

A Tengger Kalderában található kisebb vulkáni kúp ismét a hírekben. A legutóbbi jelentés szerint 3,5 km magas hamufelhőt ont magából a vulkán. A hamut továbbra is keleti irányba sodorja a szél, ezért egyelőre úgy tűnik, a Balira tartó turistáknak tovább kell várniuk.
A kitörés a Bromon tavaly novemberben kezdődött, és decemberben már okozott némi fennakadást a légi közlekedésben (képek a decemberi kitörésről). A CVGHM január 23-i jelentése (indonéz nyelvű jelentés) szerint a vulkán körül továbbra is 2 km sugarú az a veszélyzóna, amelyen belülre turistáknak és túrázóknak szigorúan tilos menni. A helyiek azonban, ahogy a képen is látszik, továbbra is feljárnak a vulkánra, hogy áldozatokat mutassanak be. Vélhetően így akarják elcsendesedésre bírni a tűzhányót, amely a környéken élőknek jelentős problémát okoz a hamuhullás miatt.

A kitörés 2011. 01. 24-én. Bromo, Indonézia. Forrás: rafflesiaceaehunter

Anak Krakatau

Egy másik indonéz tűzhányó, a Krakatau gyermeke sem pihen. Legutóbb január 20-án készült felvétel robbanásos kitöréséről (videók a kitörésről). Nem rég esett szó a vulkánról, mert a folyamatos hamupöfékelés miatt evakuációt helyeztek kilátásba a környékbeli szigetek vulkánhoz közel eső részein. A tűzhányón szinte folyamatos a gyenge stromboli-típusú aktivitás, és emiatt kedvelt célpontja azoknak, akik biztosra akarnak menni egy vulkánkitörést megfigyelő expedíció (képek) során. Előfordul, hogy naponta több tucat vagy akár több száz kisebb robbanás történik.

Stromboli

Január 25. után alig több mint egy nappal ismét erőteljesebb robbanások történtek a Strombolin. Körülbelül 1,5-2 órán keresztül zajlott a megszokottnál intenzívebb vulkáni működés, amit a szeizmográfok is szépen dokumentáltak.

Hőkamerás kép a kitörésről (bal oldalon) és a szeizmogram a kitörés időpontjában. Forrás: INGV Catania

GVP - heti jelentés és vulkánok az űrből

Számos érdekes hírt találhatunk a Smithsonian Intézet heti jelentésében. Megtaláljuk benne a Kirishima január 19-i és 22-i kitöréséről szóló összefoglalót. Továbbá olvashatunk az ébredező Mayonról is.

Végül jöjjenek a műholdfelvételek. Nem csak az vált megszokottá mára, hogy webkamerákon keresztül élőben követjük a vulkánkitöréseket, hanem az is, hogy az űrből figyeljük őket. A NASA Earth Observatory ismét remek felvételeket tett közé, többek között a mexikói Colimáról, a Kizimenről, a Kuril-szigeteki Onekotan szigetről (a szigeten található a Nemo Peak és Tao-Ruysr kaldera-Krenitzyn Peak vulkánok) és természetesen a Shinmoe-dake-ről.

Műholdfelvétel a mexikói Colima tűzhányóról, 2011. 01. 22. Forrás: NASA Earth Observatory

Végül egy friss link: lenyűgöző éjszakai képek a Shinmoe-dake kitöréséről.

Folytatódik a kamcsatkai Kizimen erős aktivitása

Továbbra is szorgosan dolgozik a Kamcsatka-félszigeten található Kizimen tűzhányó. Hosszú álmából (1929 óta szunnyadt) 2010. december 12-én ébredt fel egy erős robbanásos kitörés közepette, majd kissé elcsendesedett, lecsökkent a földrengések száma, és csak termális anomália volt észlelhető. December 26-28. között azonban újra felerősödött a szeizmikus aktivitás, és a vulkán ismét hamufelhőket pöfékelt magából, melyek 3,5-4,5 km magasra (tengerszint felett) emelkedtek, majd nyugat felé sodródtak körülbelül 140 km távolságban. Ekkor a riasztási fokozatot pirosra, vagyis a legmagasabbra emelték a tűzhányón. Azóta szinte folyamatosan zajlanak a robbanásos kitörések, melyek legfeljebb 6-8 km-es magasságba lövik a hamufelhőket, de bármikor bekövetkezhetnek nagyobb, akár 10 km magasra emelkedő hamufelhőket létrehozó kitörések is. December 31-én D-DNY-i irányba terjedt egy 8 km magas hamufelhő, melynek következtében körülbelül 1 mm vastag hamuréteg borított be számos, a vulkántól 225-275 km-re fekvő várost (pl. Petropavlovsk-Kamchatsky, Yelizovo, Paratunka és Nalychevo). 2011. január 1-jén már több mint 500 km-t tettek meg a hamufelhők DNY-felé, így ismét több helyről jelentettek hamuhullást. Január 3-án tovább erősödött a szeizmikus tevékenység, és jelentős termális anomáliát figyeltek meg. 5-én ÉK-K-DK-felé is sodródott a vulkáni hamu (szintén körülbelül 500 km-es távolságban), mely már a légiközlekedést is veszélyezteti a térségben.

Műholdfelvétel a január 6-i hamufelhőről, mely a Kizimentől DK-i irányba terjed. Forrás: NASA Earth Observatory.

Helyzetjelentés és új műholdkép az Eyjafjallajökullről

.
Amint arról már korábban beszámoltunk az izlandi Eyjafjallajökull elcsendesedett, az ezidáig utolsó hamufelhőt május 22-én figyelték meg, azonban a tűzhányó továbbra is aktív, így folyamatos megfigyelés alatt tartják. Az elmúlt napokban csak fehér színű, tehát hamut nem tartalmazó gáz- és gőzfelhő emelkedett a magasba a vulkánról - olvasható az Izlandi Meteorológiai Intézet honlapján.
Az IMO és a IES legutóbbi, tegnap kiadott jelentéséből kiderül, hogy május 27-én egy kutatókból álló csoport közelítette meg a krátert. A kráterben, valamint kráter keleti pereménél 40 m vastag hamuréteget mértek. Intenzív gőzkiáramlást, valamint esetenkénti kisebb robbanásokat észleltek, továbbá erős kénszagot éreztek a kráter körül. A kráterből forrás, vagy kigázosodáshoz köthető hang hallatszott. A kráter peremétől 20 m-es körzetben finom hamuréteg borítja a környezetet. Helyi idő szerint 20:45-kor egy 2,8 km magasságba emelkedő gőzfelhőt észleltek. A szeizmikus aktivitás május 22. óta többé-kevésbé állandó, azonban még mindig magasabb, mint a kitörés előtti érték.

Forrás: NASA Earth Observatory

A NASA által közzétett, május 26-án készült műholdképen megfigyelhető, hogy a tűzhányóból már csak fehér színű, a korábbi hamufelhőkhöz képest lényegesen kisebb gőzfelhő emelkedik fel. A felvétel közepén látható szürkésbarna hamu nem közvetlenül a kitöréshez kapcsolódik. A már korábban leülepedett, konszolidálatlan vulkáni hamut könnyedén felkapja a szél, és az uralkodó széliránynak megfelelően az Atlanti-óceán felé sodorja.
A képen megfigyelhető még egy érdekes jelenség; a türkiz-zöld színű szemhez hasonlító alakzat. Ez a fitoplankton virágzás, amely gyakori jelenség tavasszal és nyáron Izland partjainál. Bár az óceánba hulló hamu rengeteg olyan nyomelemet tartalmaz, amely elősegítheti ezeknek a parányi élőlényeknek az elszaporodását, jelenleg nincs bizonyíték arra, hogy a planktonvirágzásnak és a mostani kitörésnek közvetlen kapcsolata lenne, hiszen az említett jelenség minden évben előfordul Izland partjainál, a nutriensekben amúgy is gazdag óceánban.

Eyjafjallajökull: Újabb műholdkép

Már beszámoltunk arról, hogy mi történik a tűzhányó alatt, most pedig itt egy kép felülnézetből.
A kép május 2-án készült a NASA egyik műholdja által. A felvételen megfigyelhető a szürkésbarna hamufelhő, amely kelet-délkelet felé sodródik, valamint a fehér gőzfelhő, amely valószínűleg a lávafolyás által felolvasztott hó és jég eredménye.
A kép eredeti méretben megtekinthető a NASA honlapján.

Az Eyjafjallajökul kitörés a nap képe

.
Ismét egy vulkán a nap képe a NASA honlapján. Természetesen most az Izlandi kitörésről készült a nagyszerű felvétel. A képen bejelölték azt a két helyszínt, amely március-április során aktív/aktív volt. Érdekes megfigyelni, hogy a magma milyen távol tört fel április 19-én, az első kitörés helyszínéhez képest. Ez arra hívja fel a figyelemet, hogy milyen összetett magmatározó rendszer lehet egy bazaltos területen is.

A műhold kép április 19-én készült. Vörös színnel jelölik az április 14-én kezdődött kitörés helyét az Eyjafjallajökul gleccsernél és a március 20-a és április 12-e között aktív Fimmvörðuháls-i kitörés helyszínét, ahol a salakkúpok felépültek.

© NASA Earth Observatory.

Újabb műholdképek!

Újabb képeket tett közzé a Nasa az Eyjafjallajökull vulkán kitöréséről, amelyek április 17-én készültek.

A bal oldali, valós képen látható a gomolygó, barna hamufelhő, valamint a kiüllepedett fekete hamuréteg.

A jobb oldali, infravörös képen pedig megfigyelhető az intenzív hőkibocsátás (legalább 60 megawatt) a kitörési felhő aljánál. Ez a hőmennyiség megfelel 60 ezer otthon energiafogyasztásának, azonban ez valójában csak egy kis része annak az energiának, ami akkor szabadul fel amikor a láva a hóval és vizzel érintkezik.

A képek egy 7,7 km széles területet fednek le, a tájolásuk pedig észak-északkeleti.

A képek nagyobb méretben megtekinthetők a Nasa oldalán: http://www.nasa.gov/topics/earth/features/iceland-volcano-plume.html