Visszatérve a vulkánokra, aki valami igazán különlegeset szeretne látni: itt van James Reynolds legújabb fantasztikus filmfelvétele a japán Sakurajima (ez nincs messze az éppen aktív Kirishima vulkáni területtől) kitöréséről. Érdemes megnézni, hogy az ágyúlövésszerű kitörések előtt (rögtön az elején, valamint 1:10-nél) egy hirtelen légnyomás-hullám indul ki. Ez bizonyos esetekben akár több kilométer távolságban is ablaküvegeket törhet be. A nyomáshullámot követi a kilövellt vulkáni hamu, sok-sok repített kőzettörmelékkel. Ez a vulcanoi-kitörés típusos formája.
Frissítés (Szabi, szombat 23:20)
A mai napon, néhány órával ezelőtt Környe és Vértessomló között kipattant földrengés okáról egy rövid értékelés található a bejegyzés végén a megjegyzések között.
James Reynolds legfrissebb filmfelvétele a vulkánkitörésről továbbra is a freatomagmás jelleget tükrözi (barna és fehér kitörési felhő gyönyörű kontrasztja!). Ugyanakkor, érdekes fejlemény egy lávadóm megjelenése a kráterben!
Fantasztikus képek a kitörésről (ez kihagyhatatlan):
![]() | ![]() |
![]() | ![]() |
Balázs kezdő bejegyzése:
Kirishima - Shinmoe-dake

Folytatódik a kitörés a Kirishima vulkáncsoport Shinmoe-dake nevű tűzhányóján. A webkamerán most csak az erőteljes izzás látható a vulkán kráterében. A tűzhányóból kiáramló hamu egyre nagyobb gondot okoz a közlekedésben, és már evakuáció is történt (hír angolul), a tűzhányó 2 km-es körzetét zárták le a hatóságok (videó japánul). Azonban fontos megjegyezni, hogy a Japán Meteorológiai Szolgálat is megerősítette, hogy a kitörés nem mondható nagynak. Jelen kitörés az erejét nagyrészt annak köszönheti, hogy a felszín közelébe érkező magma valószínűleg továbbra is a vulkán kráterében található befagyott tóba "ütközik" közvetlenül a kitörés előtt. Ahogyan tavaly Izlandon is, ez heves robbanásokhoz vezet, és ennek köszönhető a gomolygó hamufelhő. A kitörés jellege tehát addig nem változik, amíg ezen feltételek (a feláramló magma és befagyott krátertó) a rendelkezésre állnak. Néhány órával ezelőtt, ahogyan azt a felső képen is láthatjuk, a kráterben továbbra is zajlott a magma és a víz/jég heves reakciója, aminek következtében sűrű, sötét hamufelhő és fehér gőzfelhő emelkedik ki a kráterből. A Shinmoe-dake krátertava körülbelül 250 m átmérőjű (átmérőjét tekintve körülbelül akkora, mint a Budapesten lévő Puskás Ferenc stadion), mélységére vonatkozóan azonban nincsenek információim.
A Kirishima vulkáncsoport több mint 20 negyedidőszaki tűzhányót foglal magába (térkép). A területen főként andezites magma tör a felszínre, rétegvulkánokat, piroklaszt kúpokat, maar vulkánokat táplálva. Közülük a 20. században főként a jelenleg is működő Shinmoe-dake volt aktív. Legutóbb 2008-ban volt egy kisebb kitörése, de fontos megjegyezni, hogy a Japán Meteorológiai Szolgálat szerint idén január 19-én és január 22-én is voltak kisebb freatikus kitörések. A tűzhányó kétféle módon szokott működni: 1. Néhány nap alatt lezajlik a kitörés, majd évekre elhallgat a vulkán. Ilyen volt például a heves 1959-es kitörés. 2. Hónapokon keresztül zajlik a vulkáni működés, amely akár egy évig is eltarthat, mint például 1991-1992-ben vagy 1771-1772-ben.
![]() |
Bromo

A kitörés a Bromon tavaly novemberben kezdődött, és decemberben már okozott némi fennakadást a légi közlekedésben (képek a decemberi kitörésről). A CVGHM január 23-i jelentése (indonéz nyelvű jelentés) szerint a vulkán körül továbbra is 2 km sugarú az a veszélyzóna, amelyen belülre turistáknak és túrázóknak szigorúan tilos menni. A helyiek azonban, ahogy a képen is látszik, továbbra is feljárnak a vulkánra, hogy áldozatokat mutassanak be. Vélhetően így akarják elcsendesedésre bírni a tűzhányót, amely a környéken élőknek jelentős problémát okoz a hamuhullás miatt.
A kitörés 2011. 01. 24-én. Bromo, Indonézia. Forrás: rafflesiaceaehunter
![]() | ![]() |
Számos érdekes hírt találhatunk a Smithsonian Intézet heti jelentésében. Megtaláljuk benne a Kirishima január 19-i és 22-i kitöréséről szóló összefoglalót. Továbbá olvashatunk az ébredező Mayonról is.
Végül jöjjenek a műholdfelvételek. Nem csak az vált megszokottá mára, hogy webkamerákon keresztül élőben követjük a vulkánkitöréseket, hanem az is, hogy az űrből figyeljük őket. A NASA Earth Observatory ismét remek felvételeket tett közé, többek között a mexikói Colimáról, a Kizimenről, a Kuril-szigeteki Onekotan szigetről (a szigeten található a Nemo Peak és Tao-Ruysr kaldera-Krenitzyn Peak vulkánok) és természetesen a Shinmoe-dake-ről.
![]() |
