A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Grimsvötn. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Grimsvötn. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. június 1., szerda

A tudósok, szakemberek felelőssége

A tudósokról sokan azt gondolják, hogy a maguk elefántcsonttornyában ülve igyekeznek olyan problémákat megoldani, amik a közember számára érthetetlenek. Szerencsére, ez a kép lassan kezd árnyalódni. Az egyre gyakoribb természeti katasztrófák kapcsán a tudósok, szakemberek szerepe megnő, hiszen ők választ tudnak adni olyan kérdésekre, amelyekre mások nem és amelyek segítik a társadalmakat. A válaszokat persze nem mindig fogadja egyetértés, amire ismét példát kaptunk a közelmúltbeli Grimsvötn kitörés során. Egyes légitársaságok vezetői azzal vádolták meg a szakembereket, hogy súlyos károkat okoznak azzal, hogy a vulkáni hamufelhőterjedés előrejelzésük alapján nem szállhatnak fel a repülőgépek. Michael O’Leary, a Ryanair vezetője nem először vádolta „mitikus kép” kergetésével a brit Met Office szakembereit. A tudósok dolga, hogy megfigyeléseket tegyenek, adatokat gyűjtsenek, amelyek alapján legjobb tudásuk szerint következtetéseket vonhatnak le. Ezek a következtetések pedig fontosak lehetnek a társadalom számára is. Az aberdeeni James Hutton Intézet szakemberei sem csupán az eget kémlelték, hogy vajon jön-e a vulkáni hamu. A Skót Környezetvédelmi Felügyelőséggel (SEPA) együttműködve rögtön vizsgálat alá vetették, hogy az esővel mi hullik alá. A pásztázó elektronmikroszkópos felvételek pedig egyértelműen mutatták a vulkáni hamu szemcséket, mégpedig azon a napon, amikor O’Leary úr kikelve magából mitikusnak minősítette a vulkáni hamufelhő létét...
Hasonló eset volt tavaly nálunk is. A levegőszennyezés hirtelen megnövekedésére hívta fel a Levegő Munkacsoport a figyelmet és ezt összefüggésbe hozták az Eyjafjallajökull vulkáni hamujának térségünk fölé való érkezésével. Mindebből azt a következtetést vonták le, hogy "...az izlandi vulkáni hamuból érkező szennyezettség érintette a magyar lakosságot". A szakemberek dolga az, hogy következtetéseket megfigyelésekből, vizsgálati adatokból vonjanak le és ezt tettük mi is. Értékeltük számos terület légszennyezési adatait, amiből kitűnt, hogy nem olyan ritkák a hasonlóan kiugró légszennyezési anomáliák, azaz az április 17-18-i légszennyezési értékek nem voltak egyediek. Másrészt megkaptuk a PM10 légszennyezési mintákat, amiben mint tűt a szénakazalban kerestük a vulkáni hamuszemcséket. Gondos keresés után is csupán néhány vulkáni szemcsét találtunk, amiből két nagyon fontos következtetést vontunk le: 1. a vulkáni hamufelhő valóban országunk felett volt és abból kis mennyiségben hullt le vulkáni hamu a földfelszínre; 2. A lehullott vulkáni hamu szemcsék mennyisége nagyon-nagyon kicsi, ami biztosan nem befolyásolta a megemelkedett légszenyezettségi értéket és a kis koncentráció miatt egészségügyi kockázata sem lehetett.

Így néznek ki a Grimsvötn vulkáni hamu szemcséi (balra; forrás: James Hutton Intézet (Aberdeen). Jobbra: ahol vulkáni hamuhullást észleltek Angliában és Skóciában május 24-25-én (piros jel). Forrás: British Geological Survey



Az elmúlt napokban ennél élesebben és komolyabban vetődött fel a tudósok felelőssége. Olaszországban bíróság elé állítottak hét szakembert, azzal vádolva őket, hogy „pontatlan, hiányos, ellentmondásos” nyilatkozatot adtak egy sajtóértekezleten a L’Aquila-i földrengés előtt néhány nappal, és ezzel a lakosságot megtévesztették. A közép-olaszországi L’Aquila-i 6.3 magnitúdójú földrengés 2009. április 6-án 308 ember halálát okozta és több százan megsérültek. Előre jelezhető-e egy ilyen tragikus természeti folyamat? Már többször írtunk arról, hogy NEM, nem mondható meg előre, hogy mikor, hol és milyen erősségű földrengés fog kipattanni. Az ilyen eseményeket jelenlegi tudásunk szerint nem lehet előre jelezni, még akkor sem, ha ilyenkor mindig felreppennek hírek arról, hogy azért vannak olyan emberek, akik olyan képességekkel vannak megáldva, hogy előre látják az ilyen súlyos természeti katasztrófákat. Kinek higgyen a halandó? A szakemberek bizonytalanságot is sejtető, csak valószínűségi mutatókkal meghatározott véleményének vagy a biztos kiállású, „én tudom az igazat” önjelölt jósoknak? Az utóbbiak nem segítik a tudósok munkáját, mert sok esetben magyarázniuk kell azt, hogy ők miért nem tudnak határozott véleményt adni egy olyan természeti eseményről, ami vizsgálati területükhöz tartozik. A válasz egyszerűen az, hogy bármennyire is igyekszünk a földrengések esetében ez nem lehetséges!
A L’Aquila-i földrengés nem volt annyiban váratlan, hogy minden előzmény nélkül pattant volna ki. Előtte hónapokon keresztül voltak kisebb-nagyobb előrengések, köztük volt 4-es magnitúdót meghaladó rengés is. Pont ezért hívtak össze nem sokkal április 6 előtt egy szakember csapatot, hogy értékeljék az eseményeket. Természetesen ilyenkor a sajtó emberei megrohanják a tudósokat, hogy kihúzzák belőlük azt a választ, amit aztán a nagyközönségnek megfelelő formába áttéve közölni tudnak. Egy több hónapon keresztül tartó rengéssorozat után vajon előre lehet jelezni egy a korábbiaknál nagyobb rengést, meg lehet mondani azt, hogy ennek vagy annak a városnak lakói biztonságban vagy veszélyben vannak? Ki vállal fel egy ilyen kijelentést? Ráadásul egy olyan országban, ahol a földrengések bizonyos értelemben szinte „mindennaposak”. Emlékezhetünk talán a Föld túloldalán történt új-zélandi Christchurch földrengésre, ahol 2010. szeptember 3-án pattant ki egy földrengés, majd hónapokon keresztül kisebb utórengések zajlottak, míg idén februárban a korábbinál kisebb magnitúdójú, de nagyobb pusztítást okozó rengés pattant ki. Ki gondolta volna, hogy erős földmozgás után több hónappal, az utórengéseket követően egy másik nagy földrengés fog bekövetkezni? Megjósolhatatlanok az ilyen események még akkor is, ha a föld szinte folyamatosan reng a térségben! Jót jelent ez, mert az energia folyamatosan felszabadul megakadályozva egy nagyobb, hirtelen kipattanó földrengést? Spekulálni lehet csak, pro és kontra, aztán a természet van amikor az egyik irányba, van amikor a másik irányba viszi a történéseket. A szakemberek csak egyet tehetnek, felhívják a figyelmet arra, hogy egy adott terület szeizmikusan aktív és ennek alapján a lakosságot fel kell készíteni a lehetséges védekezésre.
A tudós társadalom értetlenül áll az olasz szakemberek bíróság elé való citálása előtt. Tavaly, egy hét alatt több mint 5000 írták alá azt a petíciót, köztük jómagam is és további kiváló hazai szeizmológusok is, amelyben tiltakozásunkat fejezzük ki szakemberek ilyen meghurcolásával szemben. A tiltakozólevélben világosan szerepel az általam is gyakran hangoztatott nézet: „Education, awareness, preparedness and retrofitting are the best tools for mitigating the impact of the catastrophic earthquakes that will inevitably affect Italy in the future.

Végül, néhány példát szeretnék megemlíteni arra vonatkozóan, hogy vulkánkitörések előrejelzésében mit tehetnek, mit tettek a vulkanológus szakemberek. 1902. május 8-án a Martinique-i Mt. Pelée kitörése közel 30 ezer ember halálát okozta a közeli St. Pierre városában. Ez az esemény sok szakembert megdöbbentett és sokak életét megváltoztatta. Meglehet előzni az ilyen tragikus eseményeket, előre lehet jelezni pusztító vulkánkitöréseket megmentve sokak életét? A vulkánkitörések előre jelzésében egy kicsit jobban állunk a földrengés előre jelzéshez képest, de ez még messze nem jelenti azt, hogy pontosan meg tudjuk mondani azt, hogy mikor és milyen erősséggel tör ki a tűzhányó. Bizonyos esetekben vannak előjelek és a kérdés csak az, hogy melyik napon, milyen módon zajlik majd a kitörés és ez mekkora területet érint, milyen veszélyes lesz az ott élő lakosságra. Ez alapján lehet megtenni a szükséges intézkedéseket, például kitelepíteni az embereket a veszélyzónából.

A Merapi 2010 október végi kitörése és következménye. Fotók: Reuters és Jeffe Castan


Surono, az indonéz PVMBG munkatársa 2010. október 25-én több napos éjszakai alvás nélküli állapotban fontos döntés előtt állt. A Merapi kétségtelen jelét adta , hogy rövidesen kitör. A „tűz hegye” a Föld egyik legaktívabb, legveszélyesebb vulkánja. Korábban 2006-ban működött, majd néhány éves szunnyadás után, 2010. szeptember 20. óta vált egyre nyugtalanabbá. A hegy környezetében százezrek élnek, a figyelmeztetési fokozatok kiadása tehát gondos mérlegelést igényel. 1930-ban több mint 1300, 1994-ben pedig 66 emberáldozatot követelt a Merapi kitörése, azaz a döntésen életek múlnak. Surono többször és hosszasan konzultált telefonon John Pallisterrel az Amerikai Geológiai Szolgálat (USGS) vulkanológusával, az amerikai szakemberek pedig lázasan dolgoztak azon, hogy órák alatt légi és műhold felvételek alapján felmérjék a Merapi állapotát. Végül, Surono döntött és kiadta a legmagasabb riasztási fokozatot, ami azt jelentette, hogy tízezreket kell kitelepíteni, mert megítélése szerint a Merapi jóval erősebb kitörés előtt áll, mint az elmúlt évszázadban bármikor. Másnap, október 26-án délután 5 órakor hatalmas erővel tört ki a Merapi , pontosan igazolva Surono előrejelzését. 1872 után a legpusztítóbb kitörés történt, ami után több mint 300 halálos áldozat, több százezer kitelepített és megváltozott táj maradt vissza... Sok a 300 áldozat, de ha Surono nem adja ki idejében a kitelepítést is magába foglaló legmagasabb riasztást, akkor ezrek, esetleg tízezrek eshettek volna áldozatul a kitörésnek. Egy szakember, mérlegelve a tűzhányó rezdüléseit, értékelve a rendelkezésre álló adatokat, döntésével életeket mentett.
Hasonló előre jelzési sikertörténet volt a fülöp-szigeteki Pinatubo 1991-es kitörése során is. Az USGS vulkanológusai hetek alatt mérték fel az akkor már 450 éve szunnyadó, de 1991 eleje óta nyugtalan Pinatubo kitörési kockázatát. Pontos veszélytérképet készítettek Chris Newhall és munkatársai, ami alapján tízezreket telepítettek ki. Június 15-én a Pinatubo a 20. század egyik legnagyobb kitörését produkálta, a pusztító piroklaszt-árak és laharok pontosan ott rohantak le, ahol Newhall és társainak térképe mutatta. Itt is több tízezer emberéletet mentettek meg a vulkanológusok.
A helyzet azonban nem ennyire egyszerű és egyértelmű. 1985. szeptemberében a vulkanológusok hiába jelezték előre, hogy a kolumbiai Nevado del Ruiz vulkántól 70 km-re fekvő Armero városa is veszélyben lehet egy meginduló kitörés és ahhoz kapcsolódó iszapár lezúdulása esetén, a döntéshozók az előre jelzés módosítását kérték a szakemberektől. Az eredmény tragikus volt, november 13-án több mint 22 ezer ember esett áldozatul a lerohanó, mindent elsodró laharnak...
Az élet nem áll meg és máris egy újabb potenciális vulkáni veszélyhelyzet előtt állunk! Az amúgy igen aktív fülöp-szigeteki Taal már vagy 30 éve szunnyad, de most hetek óta nyugtalanság jeleit adja. Egyértelmű, hogy magma mozog felfelé, de vajon eléri-e a felszínt és ha igen, akkor hogyan? A kitelepítések már elkezdődtek, de vajon meddig húzható a húr, az emberek meddig fogadnak szót, látva, hogy még mindig nincsnen kitörés? Előre lehet-e majd jelezni, hogy mikor robban a Taal alatti "vulkánbomba" és ha igen, akkor ennek milyen hatása lesz? Életbevágó kérdések ezek és nyilvánvalóan a PHIVOLCS szakemberei azon vannak, hogy amennyire lehet, sikeres előrejelzést tegyenek. Az elmúlt napokban volt, amikor jelentősen megnőtt a tűzhányó alól kipattanó földrengések száma, majd csökkent az intenzitás. Csiki-csuki játék folyik a vulkán és a szakemberek között...
Amíg a vulkáni kitörések előre jelzésében vannak olykor eredmények, a földrengések helyét, idejét, nagyságát nem tudjuk előre megjósolni. A tudósok azonban azon dolgoznak, hogy tökéletesítsék a vizsgálati eszközöket, növeljék a háttértudást. Ez adott esetben sokat jelenthet, mert lehet, hogy csak néhány óra, esetleg egy-két nap áll rendelkezésre, hogy a szakemberek a társadalom felé is fontos döntést hozzanak. A tudás hatalom, a tudás segíti a döntéshozatalt. Ez vezérli az ELTE földtudományi képzésében részt vevő oktatókat is, hogy tudásukat a legmagasabb színvonalon átadják és közben kutatómunkájukkal mindezt naprakészen tartsák. Az egyetemen értéket termelünk, a tudást adjuk át és jó visszajelzés, hogy talán ezt nem is olyan rosszul. Az ELTE földtudományi képzése ugyanis a világ százötven legjobbja között van, ami rendkívül előkelő hely!

Best Blogger Tips

2011. május 25., szerda

Grímsvötn kitörés: a negyedik nap

Frissítés (Szabolcs, 20:40):
A norvég NILU is módosította a modell paramétereket, ahogy a Grimsvötn elcsendesült. Ez azt jelenti, hogy nincs utánpótlás és így nem jut újabb vulkáni hamu a légtérbe, amit a szombati hidegfront a Kárpát-medencébe sodorna. Úgy tűnik így ez alkalommal hamumentesen múlik el az újabb izlandi vulkánkitörés. Figyelmünk azonban továbbra is ott van...

Frissítés: Balázs 18:30

Így néz ki a Grímsvötn hamufelhője az űrből, ahogyan épp Skócia, az Északi-tenger és Norvégia felett haladt tegnap. Tehát ha még volt
valaki, aki kételkedett (lásd a cikk alján) a légtérzárak indokoltságában, az most saját szemével láthatja, hogy a hamu valóban itt van Európa felett is.

A Grímsvötn hamufelhője Európa északi része felett 2011. 05. 24-én. Forrás: NASA, Jeff Schmaltz és a Modis csapat. Az eredeti kép valamint egy másik felvétel itt tekinthető meg.

Szabolcs holnap az m1-en 6:10-től szerepel majd. A téma természetesen a Grímsvötn kitörése!

Frissítés: Balázs 16:48

Így ér véget a kitörés a Grímsvötn-ön.

Az alábbi kép a mai napon készült, és a kitörés végső fázisát mutatja. A Grímsvötn kráterébe érkező kis mennyiségű magma a kráterben lévő vízzel keveredve kis erejű robbanásokhoz vezet. Ezen robbanások során kevés hamu jut a kitörési felhőbe, abban főként a vízgőz és egyéb gázok dominálnak. Erről tanúskodik, hogy a felhő szinte teljesen fehér. Az ilyen kitöréseket surtsey-típusú kitöréseknek hívjuk. (Ez a kitöréstípus egyébként egy másik izlandi vulkánkitörésről kapta a nevét. 1963-64-ben Izland mellett egy kis sziget emelkedett ki az óceánból. A kitörést Sigurdur Thorarinsson részletesen leírta. A részletes dokumentáció révén felismerve, hogy számos esetben zajlik hasonló módon a kitörés, mint '63-64-ben Surtsey sziget születésénél, a vulkanológiában meghonosodott ez a kitörési típus is.) A surtsey-típusú kitörés egyik jellegzetessége, az alapi torlóár jól megfigyelhető az alábbi képen, a kitörési oszlop alsó részén oldalirányba szétterjedő "felhő" formájában.

Grímsvötn 2011. 05. 25. A kitörés végső fázisa. Az eredeti kép itt tekinthető meg.

Frissítés (Szabolcs, 14:20):
Kijött az általunk legmegbízhatóbbnak tartott londoni VAAC legújabb vulkáni hamu elterjedés előrejelzése:

Vulkáni hamufelhő terjedése a londoni VAAC modellszámításai alapján (kiocsájtás május 25, helyi idő szerint 12:41)


Ez azt jelenti, hogy a korábbi jelentések szerint Kárpát-medence felé közelítő hamufelhő keleti irányba mozog el és egyelőre nem érinti térségünket. Azonban, továbbra is fennállhat az, hogy szombaton az érkező hidegfronttal nyugatról felénk sodródik a Grimsvötn, jelenleg az Atlanti-óceán felett tartózkodó vulkáni hamuja. Az események gyorsan változhatnak, ezért folyamatosan követjük a fejleményeket! Ahogy Balázs is jelezte korábban, a legfrissebb hírek szerint a Grimsvötn kitörése leállt. A vulkánkitörésről egy nagyszerű videofelvétel látható a RÚV anyagából.

végül egy másik nagyon tanulságos video arról, milyen a helyzet a vulkán közelében?


Frissítés: Balázs 12:10
Az alábbi légi felvételen a most már csak gyengén pöfékelő Grímsvötn látható 2011. 05. 24.-én. A kép megerősíti, hogy a kitörés szép lassan elcsendesül.

A Grímsvötn tűzhányó 2011. 05. 24-én. A képet készítette: Aron Berndsen

Frissítés: Tomi (12:00)
Norvégiában, az ország déli részén, a Rogaland megyei Saudában esővel vulkáni hamu is hullott! (Forrás: Dagbladet)




Balra az esővel érkezett hamu egy autón,

jobbra a helyszín a Google Maps térképén.

Håkon Melhus meteorológus szerint 5-6000 m magasségban volt a térségben a vulkáni hamu, és a tenger felől fújó szélnek köszönhetően a nedves légtömegekkel együtt elérte az ország tengerparti régióit, ahol az esővel együtt hullott le. Megemlítette, hogy tavaly azért nem tapasztaltak ilyet a környéken, mert akkor keletről fújt a szél. Közölte, hogy 250 mikrogramm/m3 a hamukoncentráció, ami egészséges embereknek legfeljebb kis kellemetlenséget okoz, de asztmásoknak, tüdőbetegeknek nem javasolja a kinttartózkodást.

Szabolcs írta, hogy a Vulkanológiai Csoport is igyekszik mintát gyűjteni. Természetesen hazánkban nem várható ilyen "bő termés", de kis szerencsével egy-két hamuszemcsét elkaphatunk.


Eredeti bejegyzés (Szabolcs, 9:17):

A szombat este kezdődött Grimsvötn kitörés a negyedik napjához ért. Kezdetben, óriási mennyiségű vulkáni anyag került a levegőbe, másfél nap alatt jóval több mint a teljes Eyjafjallajökull kitörés során! Aztán a Grimsvötn korábbi kitöréseihez hasonlóan napra-napra csökkent a vulkáni működés intenzitása és mára úgy tűnik, hogy befejeződéshez közeledik a kitörés. A vulkáni földremegések ereje folyamatosan csökken, a hamufelhő magassága is egyre kisebb, tegnap este már csak 2-3 km volt, ami nem elegendő ahhoz, hogy a magas légáramlású szelek elsodorják. Szóval, akkor vége, ezt az izlandi kitörést jobban megúsztuk? Nos, azért a helyzet nem ennyire egyszerű!
A vulkáni hamu kis szemcseméretű frakciója még a levegőben van, ami a légi közlekedésre is hatással van. Tegnap több mint 500 repülőgép járatot kellett törölni Nagy-Britanniában, ami több ezer utast érintett. Ma már a repülőgépek többsége elindulhat ott, azonban Európa más országaiban, például Norvégiában, Dániában, Hollandiában, Németországban és Svédországban ma lehetnek járattörlések. A vulkáni hamu ugyanis dél felé vette az irányt, amint azt a londoni VAAC legfrissebb modell előrejelzése is mutatja:

Vulkáni hamufelhő terjedése a londoni VAAC modellszámításai alapján


Amint arról tegnap este írtunk több vulkáni hamu előrejelzést is figyelünk egyszerre. Mindenekelőtt, amit hangsúlyoznom kell:
1. A vulkáni hamu terjedésének előrejelzése modellszámításokon alapul! Ehhez bemeneti paraméterek szükségesek.
2. Az egyik legfontosabb bemeneti paraméter maga a vulkáni működés. Milyen intenzitással zajlik, milyen magasságba jut fel a vulkáni hamu, milyen a vulkáni szemcsék nagyság szerinti eloszlása stb.
3. A másik fontos paraméter az uralkodó szélirány Izland felett.
4. A következő fontos paraméter az időjárási viszonyok Európa felett.

Ezek mind-mind befolyásolják az előrejelzést és világossá teszik, hogy ezekhez szakmai ismeretek szükségesek, mégpedig elsősorban vulkanológiai és meteorológiai. Ezek nem megkerülhetők, sőt nélkülözhetetlenek, ezek nélkül ugyanis nem lehet hiteles véleményt formálni arról, hogy jelent-e bármilyen veszélyt a levegőben lévő vulkáni hamu. Ezt többek között Stephen McNamara úrnak is be kellene látnia! Mivel a fent jelzett paraméterek folyamatosan változnak, ezért a vulkáni hamu elterjedés előrejelzése is változik. Még egyszer: ez nem azt jelenti, hogy a szakemberek nem tudják pontosan előre jelezni a vulkáni hamu terjedését, hanem azt, hogy a szakemberek folyamatosan figyelik és ha kell, akkor módosítják a bemenő paramétereket, hogy minél pontosabban képet alkothassanak!
Most az tapasztalható, hogy az első bemeneti paramétercsokor jelentősen változik, azaz a vulkáni működés erőssége jelentősen csökkent, azaz a vulkáni hamu utánpótlás megszűnőben. A továbbiakban a második és harmadik paraméter együttes válik fontossá. Európa felett változnak a légköri viszonyok, aminek következtében a vulkáni hamufelhő egyre inkább a kontinens belseje felé mozog. A tegnapi modellszámítások még arra utaltak, hogy szombatra érheti el Magyarországot a vulkáni hamu felhő, most úgy tűnik ez akár hamarabb is lehet. Hangsúlyozom azonban, hogy a körülmények gyorsan változhatnak!
Vulkanológiai csoportunk már tavaly, az Eyjafjalljökull kitörése során is vizsgálta, hogy valóban eljutott-e fölénk a vulkáni hamufelhő. Vizsgálataink kimutatták az Eyjafjalljökull vulkáni hamu szemcséinek jelenlétét a budapesti levegőmintában, bár ennek mennyisége nagyon-nagyon kicsi volt. Most ismét előkészületeket tettünk arra, hogy amennyiben eléri hazánk légterét a vulkáni hamufelhő, úgy tudományos igényű mintagyűjtést végezzünk az ország több területén. A helyzetet, azaz a vulkáni hamufelhő terjedését folyamatosan követjük és ahogy biztosan tudjuk hogy megközelíti térségünket, jelezzük!

Vulkánok működtek, működnek jelenleg is, és így lesz a jövőben is! Izlandon további tűzhányók "állnak készültségben", azaz az elkövetkező évtizedben még várhatóan többször is kialakul majd a tavalyihoz és a mostanihoz hasonló helyzet. Fontos tehát, hogy szakmai hitelességgel ismerjük ezek lefolyását, hatását. A Tűzhányó blognak ez az egyik kiemelt célja és a Vulkanológiai kutatócsoportunk is azon dolgozik, hogy szakmailag minél alaposabb képet kapjunk e kitörések hatásairól, továbbá ahogy évek óta tesszük, minél szélesebb körben ismertessük meg a vulkáni működés folyamatát. Holnap, azaz május 26-án Ipolytarnócon többször is tartunk vulkánbemutatót, majd június 3-4-5-én ott leszünk a budapesti Millenárison is!


Best Blogger Tips

2011. május 22., vasárnap

Grimsvötn kitörés: rövid helyzetértékelés

A szombat este kezdődött Grimsvötn kitörés ismét lázba hozta az embereket (legalábbis egy részüket). Előre lehetett jelezni ezt a kitörést? Kell-e újabb légtérzártól tartani? Ha ez a vulkáni hamufelhő jóval nagyobb, mint ami tavaly az Eyjafjallajökull kitörés során volt, akkor most nagyobb veszélyben vagyunk? Meddig fog tartani a kitörés? Lesz ennek klimatikus hatása? és így tovább, és így tovább...
A Grimsvötn kitörését gyakorlatilag a kezdeti óráktól követjük, rengeteg információt összeszedve és annak fontosabb elemeit folyamatosan megosztottuk Olvasóinkkal.
Rövid helyzetértékelés, mi történt és mi várható.
A Grimsvötn jelenlegi kitörése az elmúlt 50 év legnagyobb vulkánkitörése Izlandon, a Grimsvötn történetében 100 éve nem volt ekkora kitörés. A radarképek alapján a kitörési felhő 17-20 km magasra emelkedett, színe - sötét és fehér (azaz vulkán hamuval és vízgőzzel telített) - jellemzően visszaadja a kitörés mechanizmusát, azaz forró magma és gleccservíz keveredése okozta a heves robbanásos kitörést. A 17-20 km meglehetősen magas, ezen a területen ez azt jelenti, hogy a sztratoszférába is bejutott a vulkáni hamu. A magas hamufelhő oszlop azt jelenti, hogy hihetetlen nagy intenzitású volt a kitörés, azaz hatalmas tömegű vulkáni anyag hagyta el a kürtőt, becslések szerint másodpercenként legalább 10^7 kg tömegű, ami az Eyjafjalljökull kitörésnek több mint százszorosa! Mit jelent ez a számadat? Azt, hogy másodpercenként több mint 5500 db hétüléses Ford Galaxy Ghia robbant ki a vulkánból...

Vulkáni hamufelhő a Grimsvötn tűzhányó felett (Forrás: AFP/Getty Images)


A felfelé tornyosuló hamufelhőből több tíz km körzetben rövidesen sűrű hamueső indult el, ami feketére színezte a Jökulsárlón gyönyörű világoskék jégtábláit is. A repülőgépeknek már kezdetektől kerülőutat kellett tenniük, vasárnap délutánra aztán lezárták Izland legnagyobb repterét, Keflavikban. Miért nincs most akkora káosz? Ennek több oka is van: egyrészt, ahogy azt korábban is jeleztük a Grimsvötn által kibocsátott vulkáni hamu szemcsemérete nagyobb, mint az Eyjafjallajökullé volt. Ez azt jelenti, hogy a hamufelhőből jóval korábban kiesnek ezek a szemcsék és kevesebb utazik a szelek szárnyán messze tovább. A nagyobb szemcseméret oka valószínűleg a magma/víz arányának különbözősége és a bazaltos magma gázbuborékokban való eltérő telítettsége lehet (az Eyjafjallajökull kitörés során szilícium-dioxidban jóval gazdagabb magma tört ki, amelyben nagyobb mennyiségben voltak már jelen gázbuborékok már a gleccservízzel való találkozás előtt is). A másik ok az időjárási viszonyok. Az uralkodó szélirány most inkább észak felé téríti el a hamufelhőt és nem kelet felé küldi, ahogy az tavaly történt. Meg kell azonban jegyezni azt, hogy az előrejelzések szerint holnapra Norvégia északi részét már erősen megközelítheti a hamufelhő és Nagy-Britannia felé is közelít, de még megnyugtató távolságban marad.
Mi lesz a következő héten? Figyelni kell! A Grimsvötn kitörései többnyire nem hosszúak, többnyire néhány napig, maximum 1-2 hétig tartanak és a kezdeti időszak mindig intenzívebb. A hamufelhő magassága valóban, most már nem éri el a 10 km magasságot. Azonban figyelni kell az időjárási viszonyokat és természetesen magát a tűzhányót is, a kitörés jellegének változásait!
Végül, lesz-e a kitörésnek klimatikus hatása? A hamufelhő kén-dioxid tartalma jól kivehető Izland felett és ennek egy része biztosan bejut a sztratoszférába, azonban a kibocsájtott anyagmennyiség és ezen belül a kén-dioxid mennyiség még bőven nem elegendő, hogy összefüggő kénsav aeroszol felhőt képezzen a sztratoszférában, ami visszaverheti a napsugarakat.
Végül, mennyire volt váratlan a kitörés? Is-is. Alapvetően nem volt váratlan, mert már hónapokkal korábban voltak erre jelek, azaz kétség nem volt afelől, hogy rövidesen kitör a Grimsvötn! A kérdés persze az, mit jelent a "rövidesen". Ez a vulkánok esetében hetek-hónapok lehetnek, ennél pontosabbat nem lehet mondani! Azaz ebből a szemszögből nem volt váratlan ez a kitörés! Ugyanakkor a korábbi napok-hetek viszonylagos nyugalma után hirtelen indult meg a kitörés, előtte csupán néhány órával kezdődtek az intenzív földrengések. Ez azonban nem meglepő az izlandi vulkánok esetében, hasonlóképpen működik a Hekla is (a következő izlandi kitörés rövidesen itt lehet...).

Frissítés (május 23, 9:15)
A londoni VAAC előrejelzése szerint a vulkáni hamu holnap elérheti Skóciát és Írországot, északról pedig Oroszországot:

A Grimsvötn vulkáni hamufelhőjének terjedése a londoni VAAC modellszámításai szerint



Best Blogger Tips

2011. május 21., szombat

Újabb vulkáni működés Izlandon: jég alatti kitörés kezdődött a Grimsvötn vulkánon!


Frissítés: Balázs (05.22. 13:32)

Meddig tarthat a Grimsvötn kitörés? Van-e magma utánpótlás a kitörés folytatásához?

Elemezzük a földrengésrajokat. (Ebéd után folytatása következik, addig is lehet nézni a diagramot és gondolkozni.)

A körülbelül 2 órája feltett kérdések mindenképpen a legfontosabbak közé tartoznak, amikor egy folyamatban lévő vulkánkitörésről beszélünk. A tűzhányók megfigyelése során gyűjthető információk közül a földrengésadatok a legkönnyebben hozzáférhetők, sok esetben elérhetők az interneten is. Fontos megjegyezni, hogy az interneten közzétett földrengésadatok (hipocentrummélység, magnitúdó, pontos hely és idő, stb.) egy automatikus rendszer által értékelt és előállított adatsor, amelynek így vannak bizonytalanságai. Számunkra azonban csak ez érhető el, ezért nagyon fontos, hogy tisztában legyünk az adatok és így az értelmezés korlátaival. Bizonyos következtetések azonban ennek ellenére is levonhatók, főleg a jelen helyzetben, amikor már látjuk, hogy mi történik, és ennek függvényében tudunk megállapításokat tenni.

Akkor lássuk a medvét: A jelen Grimsvötn (más néven Grimfjall) kitörés május 21-én kezdődött, amelyet egy nagyjából egy órán keresztül tartó intenzív földmozgás előzött meg. Az alábbi diagramon láthatjuk ezen rengések, továbbá 2 db május 20-i és a mai napon (22-én) regisztrált földrengések, pontosabban földrengésrajok epicentrumait (a térképen). A térkép melletti diagramokon pedig a rengések hipocentrumai láthatók. A kék téglalapokon belül található pontok azok, amelyek közvetlenül a Grimsvötn kalderája alatt pattantak ki. A földrengésrajok a felszíntől legfeljebb 7 km-ig tartó mélységközben pattantak ki, túlnyomó többségük tegnap a kitörés kezdete előtt. Ezek a földrengésrajok, ahogy azt a kipattanásukat követő hamufelhő is igazolja, a magma felszín felé történő mozgásának a következményei. A hipocentrumok tehát a felszín felé nyomult magma kitörés előtti útvonalát rajzolják ki. Az a tény, hogy a földrengésrajok kipattanásának maximális mélysége kb. 5-7 km, azt sejteti, hogy a magma a tűzhányó alatt kb. ebben a mélységben elhelyezkedő magmatározóból indult a felszín felé, vagyis nem egy közvetlenül köpeny-eredetű magmáról van szó, hanem egy olyanról, amely útközben megpihent a köpeny és a felszín között egy magmakamrában. Ennek azért van jelentősége, mert a magmakamrában a magma olyan változásokon megy keresztül, amely jelentős változást okozhat a kitörés stílusában. De még mindig nem válaszoltam a feltett kérdésekre. E két kérdés szorosan kapcsolódik egymáshoz, ezért igyekszem egyben válaszolni. Az Eyjafjöll kitörésénél tavaly egyértelműen megfigyelhető volt, hogy a kitörés addig tartott, amíg a sekély mélységű magmatározóba újabb magmacsomagok érkeztek utánpótlásként, amelyeket a tűzhányó alatt 15-20 km-es és egyre sekélyebb mélységben kipattanó földrengések alapján lehetett detektálni. Amint abbamaradt az utánpótlás, a vulkán is szépen elcsendesült. Vagyis a magmautánpótlás és a kitörés időtartama között fontos összefüggés van. Mi a helyzet most a Grimsvötn alatt? A kitörés kezdete óta nem detektáltak nagy mélységben kipattant földrengéseket, ami arra utal, hogy a magmakamrába egyelőre nem érkezik újabb utánpótlás a köpenyből/alsó kéregből. Tehát amint felszínre tör az a magmacsomag, amely a felszín felé nyomult tegnap, a tűzhányó várhatóan elcsendesül. Azonban, ha a magmakamrában vélhetően visszamaradt magma is mobilizálódik, és újabb földrengésrajokat detektálunk, akkor folytatódhat az aktivitás, és természetesen nem kizárt az sem, hogy megérkezik az utánpótlás. Pontos dátumot tehát lehetetlen mondani, sok ismeretlenes az egyenlet. A mai napon újabb földrengésraj pattant ki a vulkán alatt, amelynek eredete azonban bizonytalan (zöld háromszöggel jelölve a diagramon). Sajnos jelen adatsor alapján a legfontosabbat nem lehet megállapítani, vagyis azt, hogy pontosan mi idézte elő, hogy a sekély magmatározóban lévő magma meginduljon a felszín felé. A kitörést ilyen helyzetekben jellemzően a sekély magmakamrába nyomuló friss olvadék idézi elő, ennek nyomát azonban nem látjuk, hiszen a kitörés előtti napok, hetek, hónapok adatai nincsenek a birtokunkban. A földrengések tanulmányozása tehát rengeteg hasznos információval segít bennünket vulkanológusokat, hogy becslést adjunk a várható eseményekről. Ezért nagyon fontos, hogy legalább minden aktív vulkán folyamatos megfigyelés alatt álljon. Ez persze jelentős költségeket ró az adott országra, de semmiképpen nem hiábavaló ez a költekezés. Adott esetben nemzetközi összefogással pedig jól eloszthatók a költségek, persze ehhez meg kell érteni, hogy a vulkánok nem ismerik az államhatárokat, ahogy az általuk magasba lövellt hamufelhő sem. Ezt sokan megtanulták a tavalyi Eyjafjöll kitörés kapcsán.

Földrengés rajok mélység eloszlása. Jelmagyarázat: a fekete nyilak a Grimsvötn GPS koordináták által meghatározott helyét mutatják (nagyjából a tűzhányó kalderájának közepe), a kék téglalapok a kaldera alatt kipattant földrengésrajokat jelölik, a szimbólumok az elmúlt három napban kipattant rengéseket jelölik. Készítette: Kiss Balázs, Tűzhányó blog, 2011. 05. 22., adatok forrása: IMO

Frissítés (Tomi, május 22., 11:30)

Itt egy újabb, repülőgépről rögzített videó a kitörésről:







A rövid film Egill Aðalsteinsson felvétele, nagyon szép közeli és távoli képeket is mutat a magasba tornyosuló kitörési felhőről és látni lehet azt is, hogy amint elérte a maximális magasságot, laterális hamufelhőt képez. Ahogy Szabolcs már írta, egyelőre nem fenyegeti Európa légiforgalmát ez a felhő, de azért érdemes lesz figyelni, hisz Izlandon is már rögtön a kitörést követően (az ilyen esetekre szóló vészforgatókönyvnek megfelelően) a vulkán 220 km-es körzetében repüléstilalmat rendeltek el. Az Islavia szerint Jelenleg az ország fő reptere, Keflavík elérhető és járatok is indulnak, de délről kell megkerülniük a szigetet, ami miatt késések fordulnak elő.
A Mila a kitörést követően azonnal felállított két új webkamerát is, melyek képe sajnos a nagy leterheltség miatt jelenleg nem fogható, de akinek szerencséje van, elcsíphet egy-egy jó képet: webcam Grímsvötn 1 és webcam Grímsvötn 2.


Frissítés (Szabolcs, május 22, 10:20)
Megjelent a Izlandi Egyetem Földtudományi Intézetének első hivatalos közleménye a kitörésről. Ezek szerint a kitörést egy 1 órán keresztül tartó heves földrengésraj előzte meg, majd helyi idő szerint délután 6-7 óra körül indult meg a kitörés. Az aktív kürtő a Grimsvötn kaldera délnyugati részén van, ahol vékony a jégtakaró (50-200 m). A kitörés jellemzően freatomagmás jellegű, azaz a feltörő bazaltos magma és a gleccservíz keveredés okozta a robbanásos kitörést. A hamufelhő magassága (15-17 km) meglepően nagy, nagyobb, mint a legutóbbi, 2004-es kitörésé (akkor 6-10 km volt). Néhány órával a kitörés után hamuesőt jelentettek a vulkán 50 km-es körzetében. Elemzéseink szerint a kitörést a korábbi években kb. 5 km mélységben felhalmozódott magma kitörése okozta. Egyelőre nincs jel arra, hogy nagyobb mélységből lenne magmautánpótlás.

Végül egy fantasztikus fotó Ómar Ragnarssontól:
A Grimsvötn hamufelhője: a sötétebb rész vulkáni hamuban telített, a fehér pedig főleg vízgőzből áll. Forrás: Ómar Ragnarsson


Frissítés (Szabolcs, május 22, 8:30)
A Grimsvötn vulkáni hamufelhője, ami több híradásban (hazai és külföldi egyaránt...) helytelenül, mint "füst felhő" (a tűzhányók nem "füstölnek", a föléjük magasodó felhőoszlopban a robbanásos kitörés mm-nél kisebb vulkáni törmelékei, amit hamunak nevezünk, és vulkáni gázok vannak - ezért vulkáni hamufelhőnek nevezzük. A magma és víz kölcsönhatása miatt, mint ami az Eyjafjalljökull és most a Grimsvötn kitörés esetében is történt, a vulkáni hamufelhőbe jelentős mennyiségű gőz is kerül) jelent meg, a Hekla 1947-es kitörése óta a legmagasabb Izlandon. A VAAC jelentése szerint 15-17 km magasba emelkedik, szerencsére azonban most nem Európa felé veszi az irányt, hanem Izland körül kavarog.

A Grimsvötn hamufelhője 15-17 km magasra emelkedik, de egyelőre nem veszélyezteti Európát. Forrás: VF


A Grimsvötn vulkáni humafelhőjének terjedése a VAAC legfrissebb, május 22 korareggeli modellábrája szerint. Forrás: VAAC


A vulkáni kitörés váratlanul indult, bár a korábbi hónapokban volt már jele a tűzhányó nyugtalanságának. Az első jelentések szerint a vulkáni hamu szemcsemérete nagyobb, mint a tavalyi Eyjafjallajökull kitörés esetében. Ez azt jelentheti, hogy a vulkáni hamut nehezebben viszi messze a szél. A földrengések száma tegnap óta drasztikusan csökkent, azaz elképzelhető, hogy egy rövidebb életű kitörés lesz. Továbbra is figyeljük az eseményeket!
Hopps, máris új fejlemények, ismét erősödnek a földrengések, lehet, hogy egy újab magmaadag érkezik!

A tegnapi erős földrengések (narancssárga pontok) után újabb földrengésraj indul a Grimsvötn alatt (piros pontok). Forrás: IMO)



Frissítés Balázs (05.22. 3:02)

Megjelent az első videó a Grimsvötn kitöréséről. A videó és egy kép tanúsága alapján hasonló események zajlanak, mint tavaly az Eyjafjöll második kitörési fázisában. A magma és gleccser jég reakció révén heves robbanásos kitörés zajlik. Az izlandi hatóságok szerint a kitörés ennek ellenére sem erejében, sem hatásában nem lesz összemérhető a tavalyi kitöréssel.

Frissítés (Szabolcs, 23:20)

A londoni VAAC jelentése szerint a hamufelhő magassága a radarképek alapján 15 km!!!

A Grimsvötn hamufelhő terjedése modellszámítások alapján. Forrás: VAAC



Eredeti bejegyzés (Szabolcs, 22:04)
Hírügynökségi jelentések szerint jég alatti kitörés kezdődött a Grimsvötn vulkánon! Az IMO (Icelandic Meteorological Office) honlapján az látszik, hogy az elmúlt órákban heves földrengések pattantak ki Izlandon, elsősorban a Grimsvötn vulkán környezetében, de a epicentrumok elhúzódnak délnyugat felé, ahol az egykori Laki hasadék húzódik...

Az elmúlt néhány órában nagy számú földrengés pattant ki Izlandon (piros körök) (Forrás: IMO)



Most már fénykép felvétellel is megerősítették, hogy közel 2 km magasságba emelkedett egy vulkáni hamuból és vízgőzből álló felhőoszlop a Vatnajökull jégsapka alatt meghúzódó Grimsvötn vulkán felett:

Kitörésben a Grimsvötn (Forrás: Rúv)


A Grimsvötn utoljára 2004-ben tört ki, ami a légi közlekedésben is okozott gondot, továbbá pusztító jökulhlaup rohant le a Vatnajökull déli előterében. A hírügynöksége jelentésekben nem zárják ki egy újabb ilyen esemény lehetőségét: “We have sent a warning to England so that flight routs can be adjusted if necessary.”.
Az eseményeket követjük és folyamatosan továbbítjuk a friss híreket!

egy másik friss kép a kitörésről:

Forrás: Vísir



végül, még egy kép! A kitörési felhő egyre magasabbra emelkedik!

Forrás: Rúv



Best Blogger Tips

2010. november 3., szerda

Helyzetjelentés a Grímsvötnről


A jökulhlaup már a harmadik napja zúdul le a tenger felé, ma 9:30-ko (UTC) elérte a maximális vízhozamot, 2600 m3/s-ot, közben a víz elektromos vezetőképessége folyamatosan nőtt. 1.5-5 Hz frekvenciájú kis erejű rengéseket mérnek a kaldera környezetéből, azonban a rengések nem utalnak vulkáni tevékenységre. A rengések egy része valószínűleg a jég mozgásához, a víz kiáramlásához köthető nagyon gyenge esemény. GPS mérések alapján a felszín nem emelkedik/süllyed. Kitörés tehát nincs, de azért nem árt figyelni a híreket.

Best Blogger Tips

Jökulhlaup a Grimsvötnnél - kitörés várható?


Október-november fordulóján az izlandi Grimsvötn vulkán feletti tóból egy jökulhlaup (jeges áradat) zúdult le a környező síkságra. A tó a legnagyobb európai jégmező, a Vatnajökull közepén található, létrejöttét az alatta elhelyezkedő vulkán hőjének köszönheti. Épp emiatt vízszintje jelentős ingadozást mutat és néha bizony annyira megárad, hogy a fölös víz utat talál magának a gleccseren át egészen akár a tengerig. Az ilyen áradatokat nevezik az izlandiak jökulhlaupnak.
Az áradás a Gígjukvísl folyó völgyében zúdult le, a folyó egyik hídjánál lévő hidrológiai mérőállomás regisztrálta adatok is jökulhlaupra utalnak. Október 31. 15 órától november 1-jén 10 óráig (UTC) a folyó vízhozama 143 m3/s-ról 455-re ugrott, a vízszint 1 métert emelkedett (1. ábra, felső diagram). A víz hőmérséklete 0 Celsius fok körüli volt, egyáltalán nem követve a légkör hőmérsékletét (1. ábra, középső diagram), a vezetőképessége pedig jelentősen megugrott (1. ábra, alsó diagram), ami arra utal, hogy hidrotermális víz keveredett a jégből olvadt vízzel. Mindezek arra utalnak, hogy a Grímsvötn feletti olvadéktóból származott a víz. A szeizmográfok ezen az éjjelen 3-asnál erősebb földrengést észleltek a vulkán közelében, lehetséges, hogy ez vezetett az áradáshoz, nem egyszerűen a tó túltöltődése.


1. ábra: A Gígjukvísl folyó hidrológiai állomásának mérési adatai az áradás idejéről. Forrás: IMO



A jelenlegi áradat nem számít igazán nagynak. A közelmúltban is történtek jóval nagyobbak is, a két legnagyobb a 2004-es és az 1996-os volt.
Álljon itt az utóbbiról szóló összefoglalásom az "Adsumus III - tanulmányok az V. Eötvös Konferencia előadásaiból (2004)" c. kötetből:


"Árvíz izlandi módra: a jökulhlaup


Több jégmező is a vulkanikusan aktív területeken helyezkedik el, ezért alattuk több működő tűzhányó is található. Vulkánkitörés estén ez pusztító árvízhez vezethet. Lássuk ezt egy konkrét példán:
A Grímsvötn 1996-os kitörése:
Ez a vulkán a Vatnajökull északi része alatt helyezkedik el.
A kitörés menete:
1996. szeptember 29-én, 10:48-kor (GMT) a Richter-skála szerinti 5,4-es erősségű földrengést észleltek a Vatnajökull jégsapkája alatt a Bárđarbunga-kaldera térségében, melyet kisebb erősségű rengések követtek. Hasonló földrengések az utóbbi 22 év alatt gyakran előfordultak. A szeizmikus tevékenység szeptember 30-án is folytatódott, erősödő intenzitással.. Több száz földrengést észleltek ezen a napon, köztük 10 meghaladta a 3-as erősséget. A rengések a Bárđarbunga északi észe alatt pattantak ki, és délre, a Grímsvötn felé vándoroltak. Olyan, magas frekvenciájú (>3Hz), folytonos rengéseket észleltek, mint amilyeneket 1975-84. között a Krafla vulkanikus rendszerben gyakran figyeltek meg intruzív tevékenységek során. 22 óra körül a szeizmográfok kititörésre utaló rengések jeleit fogták a Grímsvötn környékéről, 22 és 23 óra között kitört a vulkán. Október elsejére a 4 km hosszú hasadékból feltörő láva és gázok annyi jeget olvasztottak meg, hogy a jég felszínén egy több mint 1 km hosszú, 100 méter mély, a Bárđarbungától DDK-re elhelyekedő árok alakult ki. A kalderában 0,3 km3 víz gyülemlett fel kevesebb, mint 24 óra alatt. Ezen a területen a jég 400-600 m vastag. Október 2-ára a kitörés ereje áttörte a jeget, és a kitörő gőz mintegy 10 km magasságig emelkdett. Október 3-án a víz szintje 200 m-rel volt az eredeti jégfelszín alatt, 1460 m-es tengerszint feletti magasságban. Október 16-ra a víz szintje 1504 m-re emelkedett. Október 17-ére még egy métert emelkedett a vízszint, apró földrengéseket észleltek a Grímsvötn felől, a víz gyarapodása 400-500 m3/s volt. Október 25-én 1509,5 méteren volt a vízszint, a rengések csillapodtak, a víz gyarapodása 200 m3/s volt.
A gleccsernek a Skeiőarársandur-síkságot elérő nyúlványából november 5-én délelőtt kezdett kiömleni a víz, és a tó három nap alatt (november 7-éig) csaknem teljesen kiürült, vízszintje 165 méterrel csökkent. A meginduló özönvíz egy órával később már elsodorta egy 380 méter hosszú híd keleti felét. Ekkor az áradás másodpercenként 6000 köbméter vizet szállított, s a vízhozam másnap (november 6-án) késő este érte el maximumát, 45 000 m3/s-ot. (Budapestnél a Duna középvízhozama 2150 m3/s) Addigra az előbb említett híd már teljesen eltűnt. A gleccserárvíz a síkságon november 5-én délelőtt egy 3–5 méter magas, gyorsan rohanó vízfal formájában jelent meg, majd a pusztító víz mennyisége fokozatosan növekedett. A hőmérséklete 3–5 Celsius-fok körüli volt, színe a nagy mennyiségű vulkáni por és hamu miatt fekete. Sziklákat és sötétre színeződött jégtömböket sodort magával, a jégtömbök némelyike elérte a 10–15 méteres magasságot és az 1000 tonnás tömeget is. Az áradás szétszórta ezeket a sziklákat és jégtömböket az 50 kilométer széles síkságon. Összesen kb. 3 km3 víz ömlött ki a vulkán felett keletkezett tóból. A tengerbe hozzávetőlegesen 100 millió tonna vulkáni eredetű anyag került.
"

Ez a kitörés a Grímsvötn-kaldera Gjálp nevű hasadékához volt köthető. Jól látható, hogy nagy szerepet játszott a jökulhlaup kialakulásában a földrengéseknek is és hogy viszonylag hosszú ideig gyűlt az olvadékvíz a kalderában.
Fontos különbség a mostani és az 1996-os események közt, hogy jóval kevesebb víz ömlött ki és egyelőre nincs kitörése utaló jel, valószínűleg csak a hosszabb ideje meglévő, esetleg lassan gyarapodó tó vize a földrengések következtében utat talált magának. Mindazonáltal érdemes felidézni, hogy a 2004-es kitörés ehhez hasonló előjelekkel nyitott: az első kisebb jökulhlaup után öt nappal kitört a vulkán!

Best Blogger Tips

2010. szeptember 23., csütörtök

Gyors hír: erősődő földrengések a Bárðarbunga és a Grimsvötn alatt...

Miközben erősen készülünk a holnapi Vulkán Napra, fél szemünk azért ott van az éppen aktuális történéseken. Például, az elmúlt 24 órában számos földrengés pattant ki a Vatnajökull hatalmas jégsapkája alól, ahol történetesen két tűzhányó is lapul: a Bárðarbunga és a Grimsvötn. A rengések e két tűzhányó alól indulnak ki. Mindkét tűzhányónak időszerű a kitörése, tehát érdemes követni a következő napok eseményeit. Elképzelhető, hogy a riftzóna szerkezeti mozgásai erősödtek fel vagy esetleg újabb magmaadagok érkeznek és töltik fel a magmakamrát, de az sem kizárt, hogy mindez vulkáni kitörésben végződik majd. A Bárðarbunga nyugatlanságáról korábban már beszámoltunk. Mindkét tűzhányó kitörése jelentős veszélyekkel jár, mivel megolvasztja a jégtakaró egy részét és pusztító jökullhlaupot indíthat el. Alább az Izlandi Meteorológiai Intézet legfrissebb képe a földrengések epicentrumairól:

Forrás: IMO

Best Blogger Tips

2010. május 7., péntek

Hírek, Információk...Tűzhányók: intenzívebb az Eyjafjöll működése

Frissítés: 14:15, Szabi
A vulkáni működés továbbra is intenzív, sőt úgy tűnik, hogy a tegnapi eseményekhez képest is hevesebbek a kitörések! Nem könnyű egy webkamerán keresztül értékelni azt, hogy vajon mi is történik, tehát a következtetéseknek van egyfajta bizonytalansága, de úgy tűnik nekem, hogy a kitörés jellege subpliniusi jellegűvé vált. Ez azt jelenti, hogy a robbanásos kitörést alapvetően a magmában lévő gázok irányítják, nem a környező olvadékvízzel való keveredés. A robbanásos kitörés hevessége azonban már túlmegy az egyszerű stromboli-típusú lávatűzijáték kitörésen. A vulkáni hamu elterjedése is meglehetősen nagy, tehát a subpliniusi besorolás helyénvaló lehet. Figyelemre méltó az alábbi webkamera (Mila Hvolsvelli) kép. A kitörési felhő magassága megközelíti az április közepére jellemző magasságot, bár azt nem éri el (kb. 8 kilométer magasnak becsülöm)! Elképzelhető, hogy az elmúlt napokban feltörő friss magma "elkezdett dolgozni" és ez okozza a hevesebb kitörési fázist!



A következő napokban várható, hogy jelentőseb elterjedésű lesz a vulkáni hamufelhő, a kérdés csak az, hogy az uralkodó szelek merre hajtják majd a vulkáni anyagot? A londoni VAAC előrejelzése szerint úgy tűnik a Brit-szigeteken lévők fellélegezhetnek, a spanyolok viszont most szembenézhetnek a hamufelhő hatásának...



Frissítés: 11:55, Tomi
Nagyon érdekes képet mutat a hőkamera a Þórólfsfelli megfigyelőpontról. A képen a meleg színek jelentik a forróbb területeket, a hidegek pedig a hidegebbeket. Jól látható, hogy emelkedik fel a forró hamufelhő (szaggatott nyíl jelzi a kitörés helyét) és abból már a kráterhez közel hullik a hamu, amit a vastag felhőből lefele húzódó, melegebb területet mutató narancssárga sávok jelölnek. A kamera képén megjelent a lávafolyás is, mely kis vörös-fehér pötty a narancssárga háttéren, a fekete folytonos nyíl jelzi a képen.


Hőkamerás kép az Eyjafjöll kitöréséről Þórólfsfelli felől


Frissítés: 11:25, Szabi
Kitisztult az idő, a Vodafone és Mila Hvolsvelli webkamerákon látható a sűrű hamufelhő:





Frissítés: 10:25, Tomi
Ahogy az utóbbi bejegyzésekben többször is közöltük, a vulkán működése változik. Jelenleg a robbanásos kitörés erősödik - akár 9 km magasra is felemelkedik a hamufelhő és a kibocsátott hamu mennyisége is nagyobb, a lávaöntő kitörés pedig gyengült. Ennek ellenére várhatóan a lávafolyás el fogja érni a Gígjökull gleccser alatti tereplépcsőt és akkor egy nagyon látványos "lávaesés" alakulhat majd ki.
Az megnövekedett hamumennyiség és a magas felhő miatt ismét veszélybe kerülhet Európa légiközlekedése. Egyelőre csak Írország északnyugati repülőtereit zárták le a mai nap 13:00-ig (helyi idő). Azonban ha nem változik a helyzet, akkor Nyugat-Európa több repterét is lezárhatják. A London VAAC legfrissebb jelentése itt látható.
A vulkánból feltörő kén-dioxid mennyisége is növekedett, erre Noli is felhívta a figyelmet. Az alábbi műholdfelvételen jól látható a tegnapelőtti helyzet, az Eyjafjölltől Cornwallig húzódik a kén-dioxidban dús felhő.


A kén-dioxid dús felhő Nyugat-Európa felett. Forrás: NOAA

Bár Izland déli része felett sűrű felhőtakaró úszik, néha kissé kitisztul az ég és akkor a webkamerákon fel-feltűnik a hamufelhő. Két képet készítettem a Hvolsvelli kamera adásából, két perces eltéréssel.


A Hvolsvelli kamera képei ma délelőtt 10 óra körül


Balázs, 0:33
  • Eyjafjallajökull, Izland: Az IMO és az Izlandi Földtudomány Intézet legfrissebb jelentése megerősíti a korábbán már általunk is megfigyelt, leírt eseményeket. A kitörés az elmúlt két napban jóval hevesebb, robbanásosabb, míg az effuzív rész gyengült. A vulkáni hamu május 6-án ~6-9 km-es magasságba tört fel. A hamufelhőről készült legfrissebb (május 4-i) műholdképek a NASA honlapján tekinthetők meg (közelről, távolról). A hamuoszlop szégyenlőssé vált, egész nap ködbe burkolódzott, ami megnehezítette a webkamerás megfigyelését. Kora reggel azonban még lehetett látni valamit a hamufelhőből. A Pórólfsfelli webkamerához egy hőkamerát is felszereltek, így már akár a ködön is átláthatunk.
  • Megjelent a Smithsonian Intézet legfrissebb heti jelentése. Benne a hét eseményei a tűzhányók szemszögéből.
  • Még egy kis Izland... Teljesen véletlenül bukkantam egy a Grimsvötn 2004-es kitörését nagyszerűen leíró és képekkel is gazdagon illusztráló oldalra. Nem mellesleg a mostani működést megelőzően ez volt az utolsó kitörés a szigeten.
  • Alig néhány napja olvastam, hogy indult egy nagyszerű honlap a hét vulkánfotója címmel. A VPOW Richard Roscoe fejéből pattant ki. Aki rátéved az oldalra semmiképp ne mulassza el a Links szóra kattintást. Web címek hada ugrik majd elő. Az oldalakon elképesztő fotók tekinthetők meg rengeteg vulkánról és azok kitöréseiről.
  • Izlandról - Hawaiira: Egy ilyen kirándulás hallatán nyilván sokan habozás nélkül pakolnák össze a bőröndjüket. Valóban mindkét helyen zajlanak az események. Míg Izlandon főként a hamuszórás, Hawaii-n a lávafolyások okoznak problémát. A láva egy lakóházat is veszélyeztethet, egyelőre azonban "csak"a 130-as úton és egy kilátónál okozott némi izgalmat.
Best Blogger Tips