A Jakarta Globe beszámolója szerint a Merapi környékén felkészítették a lakosságot a közeli kitelepítésre. A tűzhányó 2006-os kitörése után ismét az ébredés jeleit mutatja. Az előző hét vége óta fokozatosan növekszik a vulkáni eredetű földrengések száma, ami magma felnyomulására utalhat. A vulkán jelenleg a sárga figyelmeztetési fokon van szeptember 20 óta.
 |
A Merapi (=”a tűz hegye”) Jáva szigetének közepén fekszik, a Föld egyik legnagyobb népsűrűségű területén, csupán 30 kilométer távolságban a több mint félmillió lakosú Yogyakarta városától. A közel 3000 méter magasságba nyúló, lenyűgözően szép, szabályos kúp alakú hegy azonnal magára vonja a figyelmet a környéken. Nem véletlen, hogy a helyi lakosság szent hegyként tiszteli és sokan még ma is ajándékokkal, élő állatáldozattal igyekszik kedvébe járni a tűzhányó szellemének.
 |
A tűzhányó kitörése azonban gyakran jár halálos áldozatokkal. 1994. november 22.-én a kürtőből kitüremkedő viszkózus lávadóm hirtelen összeomlása következtében izzó hamufelhő rohant le a hegy oldalán és 66 emberáldozatot követelt. 1930. december 18.-án, hét év nyugalom után tört ki a tűzhányó. 11 hónapon keresztül tartó földrengések és 23 napon keresztül folyó csendes lávaöntő kitörés után a vulkáni működés jellege hirtelen megváltozott. A meredeken emelkedő nyúlós, viszkózus lávadóm egyszer csak instabillá vált és hirtelen összeroskadt. A láva belsejében nagy nyomáson lévő gázok robbanásszerűen szabadultak fel és a több száz fok hőmérsékletű gázfelhő, magával sodorva a még izzó lávadarabokat is, hatalmas sebességgel robogott le a vulkán oldalán húzódó mély völgyekben. Az egymás után lerohanó izzófelhők 13 falut pusztítottak el teljesen, további 23-at részben romboltak le és 1369 emberáldozatot követeltek!
1548 óta közel 70 jelentősebb vulkáni kitörése volt a Merapinak, ebből 32 esetben izzófelhők zúdultak le a hegy oldalán. Volt olyan nap, amikor 40 forró vulkáni törmelék-ár rohant le a tűzhányóról! Mint a tűzhányók többségének, így a Merapinak a működése is ciklikus. A korábbi vulkáni aktivitást figyelembe véve, két-három évente történik kisebb vulkáni kitörés, 10-15 évente ennél nagyobb erejű, 50-60 évente pedig nagyobb pusztítást végző, közepes erősségű. A legutolsó nagy vulkáni kitörés 1930-ban zajlott, ennél is pusztítóbb volt azonban az ezt megelőző 1872-es kitörés. Egy hasonló méretű vulkáni működés ma mintegy 100 ezer embert veszélyeztethet a vulkán dél-délnyugati oldalán.
Elnézést,tudom hogy nem ide tartozik,de valaki erősítse/inkább cáfolja meg ezt a cikket:O
VálaszTörléshttp://index.hu/tudomany/2010/10/20/megoldottak_az_etna_rejtelyet/
:O ...
VálaszTörléshuuuh, hát ez ismét több, mint erős. Sajnos az indexnél dolgozó "újságírók" nagyon gyengék geológiából.
Az viszont tényleg igaz,h az Etna valóban egy nagy kérdőjel. Komoly vita, h miként képződik alatta a magma. Több modell is létezik, az Index által hivatkozott cikk (2010 március GEOLOGY: http://geology.gsapubs.org/content/38/8/691) a legújabb elméletet közli a témában.
Merapi webcam:
VálaszTörléshttp://merapi.bgl.esdm.go.id/view-r.php?id=1
áh köszönöm szépen a választ,nyilván nem a cikk minősége miatt linkeltem be,hanem annak állítása miatt:)
VálaszTörlésde úgy látszik,valamiért én úgy emlékeztem,hogy az égei vulkanizmushoz tartozik az Etna is,de úgy látom van mit bepótolnom,pl ez az alkáli magmás dolog most teljesen újdonságként ért
Csak egy rövid megjegyzés. Az index.hu-n megjelent hír nem új, már bejárta a világsajtót. l. pl.http://www.sciencedaily.com/releases/2010/10/101007092826.htm A cím hasonló, csupán a végéről maradt le egy kérdőjel, ami persze lényegesen befolyásolja az értelmet... A cikkben szereplő tárgyi tévedések, illetve pontatlanságok (pl. "két lemez találkozásánál az egyik a másik alá gyűrődik, a felső kiemelkedik, vulkanikus hegységet hozva létre" vagy "láva nem a megolvadó kéreglemezből") sem újak, sajnos a hazai természettudományos középiskolai oktatás itt áll, a geológia nem sokat helyet talál magának. Így tehát nehéz hibáztatni bárkit is, egyszerűen szükség lenne több geológiára az iskolákban, hiszen ez a környezetünkről a környezetünkben zajló földtani folyamatokról szól!...
VálaszTörlésVisszatérve az Etnára, nagyon távol vagyunk még attól, hogy megoldódjon a "rejtély". Schellart cikke egy lehetséges modell és még csak nem is az első, de hát a média ezt kapta fel és valahogy tálalni kell. Tény, hogy egyre többet tudunk arról, hogy vajon miért pont ott van az Etna, ahol van, de erről majd talán később egy hosszabb bejegyzést teszünk!