A Piton de la Fournaise tűzhányó működése némileg enyhült az elmút 24 órában, de továbbra is folyik kelet-délkelet felé a bazaltos láva, ami már közel 2 kilométerre távolodott a Dolomieu vulkáni kúp oldalában felnyílt hasadéktól. A kapcsolódó földremegések is enyhültek, viszont a vulkán még mindig emelkedik, ami arra utal, hogy alulról még mindig nyomás alatt van, azaz további magmatömeg emelkedik felfelé.
Rövid összefoglaló háttérinformáció a vulkánról:
A Piton de la Fournaise tűzhányó (magyarul Kemence-csúcsnak fordítható) a francia fennhatóságú Réunion sziget délkeleti részén található. A sziget Madagaszkártól mintegy 800 kilométerre keletre helyezkedik el az Indiai-óceán területén, közel Mauritius szigetéhez.
A Piton de la Fournaise egy pajzsvulkán, ami a Piton des Nieges vulkán délkeleti oldalában épült fel. Az elmúlt 500 ezer évben mindkét vulkán aktív volt, 150 ezer éve azonban a vulkáni működés egyre délkeletebbre tolódott, az elmúlt 10 ezer évben azonban már csak Piton de la Fournaise ontja a lávát. A vulkánt három kaldera szabdalja fel, amelyek pereme meredek sziklafalakkal határolt. Az első 290 ezer éve alakult ki, majd 65 ezer éve következett a második kaldera beszakadás. Ekkor egy 10 km széles süllyedék alakult ki, amit fokozatosan töltöttek fel a lávafolyások. A gyakori magma felnyomulások végül instabillá tették a kaldera keleti oldalát, aminek eredménye egy hatalmas lejtőcsuszamlás volt, ami 600 köbkilométer (!) mennyiségű anyagot zúdított a tengerbe, minden bizonnyal hatalmas szökőárat eredményezve. Végül, a jelenlegi kaldera (Enclos Fouqué) 4500 éve jött létre, amiben egy 400 méter magas vulkáni kúp (Dolomieu) épült fel. A vulkáni kúp tetején két kráter alakult ki, a kisebb Bory és a nagyobb Dolomieu kráter.
A Dolomieu krátert 1911-ben teljesen feltöltötte a bazaltos láva, majd a következő évtizedekben több kráterbeszakadás is lejátszódott, mígnem kialakult 1946-ban a 180 méter mély jelenlegi kráter. A vulkáni működést a Hawaii-szigetekre jellemző bazalt magma kitörések jellemzik: látványos lávaspriccelés, lávaszökőkút kitörések és uralkodóan gyorsan haladó lávafolyások.
A vulkáni tevékenység jelenleg alapvetően az Enclos Fouqué kalderában játszódik, 1977-ben azonban egy kalderán kívüli lávaöntés Ste Rose, 1986-ban pedig Tremblet falut érte el. Ezen kívül a vulkáni működés nem jelent veszélyt a lakosságra. A turistacsalogató kitörések a Dolomieu kúphoz kapcsolódnak, amelynek környékén több kisebb fröccskúp alakult ki. A lávaöntések délkelet felé, a lapos Le Grand Brulé felé haladnak, de csak ritkán érik el a tengerpartot.
A Piton de la Fournaise a Föld egyik legaktívabb tűzhányója, a 17. századtól kezdve több mint 150 kitörését jegyezték fel, jelenleg átlagosan évente egyszer tör ki. Legutóbb 2010. január 2-án buggyant felszínre a bazaltos láva, a kitörés csak 2 napig tartott. Ezt megelőzően 2009 novemberben, majd decemberben volt kisebb lávaöntéses kitörés. Az utóbbi mindössze 6 órán keresztül tartott. 2008 szeptemberében egy kisebb lávató alakult ki a Dolomieu kráter alján. A 2007 áprilisi az évszázad legnagyobb kitörése volt a szigeten, amihez kapcsolódóan a Dolomieu kráter alja 330 métert zökkent lefelé. Ennek oka az lehetett, hogy a vulkáni kúp alatt lévő magmatömeg délkelet felé mozdult el és talált utat magának a felszínen, miközben a visszamaradt üreg beszakadt:
Végül, még egy érdekesség: a Piton de la Fournaise és a Réunion szigetének hosszú és aktív vulkáni működését sok kutató ahhoz köti, hogy alatta nagy hőmérsékletű földköpeny kőzet áramlik fel, valószínűleg a földköpeny aljáról. A környezeténél mintegy 200 fokkal forróbb kőzetanyag kb. 100 kilométer mélységben kezd megolvadni és folyamatos magmautánpótlást nyújt. Ez a "földköpeny-csóva" 65 millió évvel ezelőtt érhette el először a kőzetburok alját, amikor hatalmas vulkáni kitörést okozott. Ennek nyoma az Indiai-félsziget Dekkán plató kiterjedt, több ezer méter vastag bazalt lávatömege. Később, az Indiai mikrokontinens északkelet felé mozgott el, miközben a "földköpeny-csóva" helye nem változott. Jelenleg Réunion szigete alatt van és a feláramlás még mindig aktív. A feláramlás ereje azonban időben gyengült és jelenleg, a földköpeny felső részén képződő bazaltos magma a "Kemence-csúcs" tűzhányóját építi.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése