Látkép - vulkáni - csata után...

A Merapi kitörése már jó egy hete lekerült a híradások címoldalairól, már nem "hír", mondhatni. A vulkáni kitörésekről szóló fejezetet átvették a Bromoról szóló hírek (bár ez a vulkán közel sem olyan veszélyes, mint a Merapi...). Tavasz óta érezhető a tűzhányók felé irányuló figyelem (ami jó), azonban ebben is tetten érhető a média által gerjesztett "hírfogyasztás" (ami nem annyira jó...). Pedig van mit még a fogyasztók elé tárni a Merapi esetében is!

Forrás: Jeffe Castan

A Tűzhányó blog híreivel igyekszünk sokoldalúan bemutatni a vulkáni működés okait és hatásait és ezért nem mehetünk el amellett, hogy mit jelent a Merapi kitörése jelenleg az ott élő lakosság számára? Bő egy hete kerültem kapcsolatba Jeffe Castannal, aki a Merapitól délre eső területen él és jelenleg minden erőfeszítésével azon dolgozik, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy a sokat szenvedett lakosság a végsőkig ki van merülve és NEM érkezik segítség az indonéz kormánytól és NEM érkeznek meg a segélyszállítmányok sem. Hogyan néz ki az izzófelhők és hamuhullások által érintett területek? Álljon néhány kép itt, amelyeket Jeffe készített:

Forrás: Jeffe Castan

A Merapi vulkáni működése falvakat pusztított el, több mint 300 halálos áldozatot szedett, a sebesültek száma több mint 500 és több százezer embernek kellett elhagynia otthonát (megrendítő képek minderről a a The Boston Globe weblapján láthatók, több kép csak erős idegzetűeknek való..., azonban sokszor csak úgy nyithatók fel a szemek, ha szembesülünk a valósággal!). A katasztrófának pedig nincs vége! Sokan igyekeznek visszatérni lakóhelyükre, de hova?... A családok férfitagjai napi 24 órás munkával próbálják rendbe hozni a házakat, miközben a nők és gyerekek továbbra is a menekülttáborokban élnek. Élelem, egészségügyi alapfeltételek fogytán, az emberek ereje fogytán... Sokan, a biztonságos távolságból vetik fel, hogy miért kellett éppen ott élniük, miért volt éppen ott a házuk a vulkán közelében? Erre, korábban már adtunk választ, egy túlnépesedett országban, egy kiemelkedően jó termőterületen nem véletlen hogy oly sokan megtelepednek. A probléma nem itt van! A jövőbe nézve, a helyzeten - mint sok más országban, így nálunk is - az ismeretek terjesztésével, az oktatással, a természettudományos és ezenbelül a földtudományi ismeretek széles körű átadásával lehet segíteni. Tudnunk kell azt, hogyan működik a Föld, hogy a környezetünkben milyen természeti veszélyforrások (nálunk elsősorban árvizek és ember okozta környezeti szennyezés) vannak és ez ellen hogyan lehet védekezni. Az aktív tűzhányók környezetében az embereknek ismerni kell, hogy milyen veszélyek leselkednek réjuk és egy ilyen helyzetben mit kell csinálni. Ezt szolgálja a Nemzetközi Vulkanológiai Társaság (IAVCEI) által készített és terjesztett kiváló okatatófilm is, ami pontosan ezeket a helyzeteket mutatja be. A jelen helyzetben pedig az odafigyelés, az együttérzés, a lehetőségekhez igazodó bármilyen segítség ad reményt az indonéz tűzhányó közelében élőknek!