Újra támad az izlandi hamu!

Frissítés: Évi (21:00)

A Kossuth Rádió mai, 15:30-kor kezdődött "Közelről" című műsorának egyik vendége ma Szabolcs volt, aki a Grímsvötn tűzhányó mostani kitöréséről beszélt: a beszélgetés az alábbi linken meghallgatható (a műsor 17. óra 21. percétől kezdve).

A Grímsvötn hamufelhőjének terjedéséről (ahogy arról már Tomi is beszámolt) többféle matematikai modell született, melyek között kisebb eltérések is megfigyelhetők. A következő négy kép négy különböző előrejelzési modellt mutat:

1. kép: a London VAAC legfrissebb mai (délutáni) előrejelzései; 2. kép: a norvég NILU kutatóintézet által készített előrejelzés, amely a hamufelhő mostani (itthoni idő szerint 21:00-kor) állapotát mutatja (a színek a hamufelhő koncentrációját jelzik).

3. kép: a Svájci Meteorológiai Központ által készített, a hamufelhő várható elterjedését bemutató videó egy részlete, mely a ma esti (itthoni idő szerint 21:00-kor) állapotot mutatja (a három szín azt jelzi, hogy miként terjed a hamufelhő 1500 m, 5500 m és 12000 m tengerszint feletti magasságban); 4. kép: a Flightradar24 által készített modell, amely a hamufelhő mostani (itthoni idő szerint 21:00-kor) helyzetét mutatja.

A kitörés intenzitása továbbra is csökken, amit nem csak a kitörési felhő magasságának csökkenése (3-5 km magas) és a földrengések megszűnése jelez, hanem a földremegések (tremorok) alábbhagyása is:

A földremegések jelei: a Grímsvötn kitörése előtt, annak kezdetekor (május 21.) és azóta (csökkenés). Forrás: Izlandi Meteorológiai Szolgálat.

A vulkáni hamu a Grímsvötn-től délnyugatra található Kirkjubæjarklaustur nevű településen és környékén komoly problémákat is okoz: alig lehet látni valamit a sűrű hamu miatt, az utakon nehéz a közlekedés, a haszonállatokat próbálja mindenki zárt helyre terelni.

Végül két gyönyörű videófelvétel a kitörés korábbi pillanatairól, vagyis a magasba törő kitörési felhőről és a benne cikázó villámokról: 1. és 2.

Frissítés: Tomi (16:00)

A legújabb jelentések szerint a kibocsátott hamu mennyisége tovább csökkent, jelenleg 100 t/s. A kitörési felhő magassága csak 3-5 km. Izland fő reptere, Keflavík ismét fogadja és indítja is a járatokat, kivéve London és Glasgow felé/felől, ez esetben késések és törlések is előfordulnak.


Eredeti bejegyzés: Tomi

Bár eleinte úgy látszott, Európa jó eséllyel megúszhatja azt a problémát, amit egy éve az Eyjafjallajökull hamuja okozott, sajnos mégsem így történt.
Nézzük is gyorsan, mi a helyzet:

A fenti térképek a London VAAC helyzetképei - előrejelzései. Az egyes színek különböző magasságban mutatják a hamu elterjedését: piros - ~6 km-ig; zöld - 6-10.5 között, kék - 10.5-16.5 km között.
Elsőként természetesen Izlandon okozott gondot a hamu, de mára már Grönlandot, Kanadát és Európát is fenyegeti, pedig a legutóbbi izlandi jelentés szerint csak 10 %-a finomabb 10 mikrométernél. Az Eyjafjallajökull kitörésénél ez 20 % volt.
Ma délben már Nagy-Britannia jelentős része fölött jelen volt a felhő, emellett részben Dánia, Dél-Norvégia és Oroszország Észak-Uráli területeinél is.
A mai prognózis nem kecsegtet semmi jóval, éjfélre a hamufelhő az előbbiek mellett teljesen befedi Norvégia és Svédország déli (azaz legsűrűbben lakott) részét, teljes Dániát, Hollandiát és Németországban Schleswig-Holstein, Hamburg tartományokat, valamint Niedersachsen és Mecklenburg-Vorpommern tartományok északi részét. Európán kívül pedig mélyen benyúlik majd a felhő Oroszországba, egészen a kazah határig, Kanadában pedig végig a Hudson-öböl nyugati partja mentén.
Eddig a légiforgalmat főként a Brit-szigeteken érinti a hamufelhő, 252 járatot töröltek máris, Londonderry, Glasgow, Edinburgh, Prestwick, Durham Tees Valley, Newcastle és Carlisle repterét zárták le eddig.
Norvégiában Karmoey és Stavanger került lezárásra, Dániában pedig 6 km-ig zárták le az ország légterét.
Ennek ellenére egyes légitársaságok most sem nyugszanak és már végeztek is próbarepüléseket Skóciában, 12-13 km magasan, és szerintük nincs veszély. A londoni közlekedési miniszter szerint is nagyobb a felhajtás, mint kéne, szerinte Skócia légterének java ma estére, esetleg holnapra kitisztulhat, írja a BBC.
Nagy-Britannia mellett egyes járatokat törölni kellett Grönland és Írország felett is.
Merre tovább, hamufelhő?
Amint láthatjuk, nem olyan egyszerű nem csak egy kitörést, de a keletkezett hamufelhő viselkedését sem megjósolni. Nemrég még azt gondoltuk, hogy most nem lesz nagy gond, közben máris sokakanak jelent problémát, elég csak azt említeni, hogy az USA elnöke is kénytelen volt előbb elhagyni Írországot és még nem tudni, a Barcelona hogy jut el a BL-döntő helyszínére. A felhő jelenlegi mozgása alapján a legveszélyeztetettebb területek Franciaország, Németország, Lengyelország, a Baltikum államai, Írország és Kanada.
A norvég NILU kutatóintézet előrejelzése aggasztóbb, szerintük pár nap múlva a felhő Franciaországtól Ukrajnáig, Hollandiától Romániáig Európa nagy részét érinti majd.
Szerencsénkre a kitörési felhő magassága folyamatosan csökkent a kitörés kezdete óta, a legutóbbi mérések alapján csak 5-9 km, azaz csak kevés hamu juthat magasabb légrétegekbe, ami szerencsés, hiszen így sokkal kisebb utat tud megtenni a szél szárnyán. Ráadásul a felhőnek csak a 8 km alatti része halad délnek - azaz Európa felé - e felett nyugatra sodorja a szél. Újabb jó hír a repülni vágyóknak, hogy a kezdeti 10000 t/s kitörési ráta 1000-2000 t/s közé esett, de ez sem elhanyagolható teljesítmény, tömegét tekintve közelít a Duna budapesti vízhozamához.
Bár a vulknaikus földremegések enyhén csökkentek, egyáltalán nem maradtak abba, a kitörés - ha kevéssé hevesen is, de folytatódik. Valószínűleg a felhő azért (is) lett alacsonyabb, mert már kevesebb víz jut el a kürtőhöz, és a robbanásokért a víz-magma kölcsönhatás felelt. Persze lehetséges, hogy a jég alatt új hasadék nyílt fel, aminek hatását még nem láthatjuk.
A jelenlegi helyzet alapján tehát reménykedhetünk, hogy a felhő a közeljövőben nem kap jelentős utánpótlást, azonban erre nincs garancia. A remegések, a kibocsátási ráta alapján ha alábbhagyott is a kitörés, nem maradt abba és fel is erősödhet.