A Grimsvötn kitörését gyakorlatilag a kezdeti óráktól követjük, rengeteg információt összeszedve és annak fontosabb elemeit folyamatosan megosztottuk Olvasóinkkal.
Rövid helyzetértékelés, mi történt és mi várható.
A Grimsvötn jelenlegi kitörése az elmúlt 50 év legnagyobb vulkánkitörése Izlandon, a Grimsvötn történetében 100 éve nem volt ekkora kitörés. A radarképek alapján a kitörési felhő 17-20 km magasra emelkedett, színe - sötét és fehér (azaz vulkán hamuval és vízgőzzel telített) - jellemzően visszaadja a kitörés mechanizmusát, azaz forró magma és gleccservíz keveredése okozta a heves robbanásos kitörést. A 17-20 km meglehetősen magas, ezen a területen ez azt jelenti, hogy a sztratoszférába is bejutott a vulkáni hamu. A magas hamufelhő oszlop azt jelenti, hogy hihetetlen nagy intenzitású volt a kitörés, azaz hatalmas tömegű vulkáni anyag hagyta el a kürtőt, becslések szerint másodpercenként legalább 10^7 kg tömegű, ami az Eyjafjalljökull kitörésnek több mint százszorosa! Mit jelent ez a számadat? Azt, hogy másodpercenként több mint 5500 db hétüléses Ford Galaxy Ghia robbant ki a vulkánból...
 |
A felfelé tornyosuló hamufelhőből több tíz km körzetben rövidesen sűrű hamueső indult el, ami feketére színezte a Jökulsárlón gyönyörű világoskék jégtábláit is. A repülőgépeknek már kezdetektől kerülőutat kellett tenniük, vasárnap délutánra aztán lezárták Izland legnagyobb repterét, Keflavikban. Miért nincs most akkora káosz? Ennek több oka is van: egyrészt, ahogy azt korábban is jeleztük a Grimsvötn által kibocsátott vulkáni hamu szemcsemérete nagyobb, mint az Eyjafjallajökullé volt. Ez azt jelenti, hogy a hamufelhőből jóval korábban kiesnek ezek a szemcsék és kevesebb utazik a szelek szárnyán messze tovább. A nagyobb szemcseméret oka valószínűleg a magma/víz arányának különbözősége és a bazaltos magma gázbuborékokban való eltérő telítettsége lehet (az Eyjafjallajökull kitörés során szilícium-dioxidban jóval gazdagabb magma tört ki, amelyben nagyobb mennyiségben voltak már jelen gázbuborékok már a gleccservízzel való találkozás előtt is). A másik ok az időjárási viszonyok. Az uralkodó szélirány most inkább észak felé téríti el a hamufelhőt és nem kelet felé küldi, ahogy az tavaly történt. Meg kell azonban jegyezni azt, hogy az előrejelzések szerint holnapra Norvégia északi részét már erősen megközelítheti a hamufelhő és Nagy-Britannia felé is közelít, de még megnyugtató távolságban marad.
Mi lesz a következő héten? Figyelni kell! A Grimsvötn kitörései többnyire nem hosszúak, többnyire néhány napig, maximum 1-2 hétig tartanak és a kezdeti időszak mindig intenzívebb. A hamufelhő magassága valóban, most már nem éri el a 10 km magasságot. Azonban figyelni kell az időjárási viszonyokat és természetesen magát a tűzhányót is, a kitörés jellegének változásait!
Végül, lesz-e a kitörésnek klimatikus hatása? A hamufelhő kén-dioxid tartalma jól kivehető Izland felett és ennek egy része biztosan bejut a sztratoszférába, azonban a kibocsájtott anyagmennyiség és ezen belül a kén-dioxid mennyiség még bőven nem elegendő, hogy összefüggő kénsav aeroszol felhőt képezzen a sztratoszférában, ami visszaverheti a napsugarakat.
Végül, mennyire volt váratlan a kitörés? Is-is. Alapvetően nem volt váratlan, mert már hónapokkal korábban voltak erre jelek, azaz kétség nem volt afelől, hogy rövidesen kitör a Grimsvötn! A kérdés persze az, mit jelent a "rövidesen". Ez a vulkánok esetében hetek-hónapok lehetnek, ennél pontosabbat nem lehet mondani! Azaz ebből a szemszögből nem volt váratlan ez a kitörés! Ugyanakkor a korábbi napok-hetek viszonylagos nyugalma után hirtelen indult meg a kitörés, előtte csupán néhány órával kezdődtek az intenzív földrengések. Ez azonban nem meglepő az izlandi vulkánok esetében, hasonlóképpen működik a Hekla is (a következő izlandi kitörés rövidesen itt lehet...).
Frissítés (május 23, 9:15)
A londoni VAAC előrejelzése szerint a vulkáni hamu holnap elérheti Skóciát és Írországot, északról pedig Oroszországot:
 |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése