Újabb vulkáni működés Izlandon: jég alatti kitörés kezdődött a Grimsvötn vulkánon!

Frissítés: Balázs (05.22. 13:32)

Meddig tarthat a Grimsvötn kitörés? Van-e magma utánpótlás a kitörés folytatásához?

Elemezzük a földrengésrajokat. (Ebéd után folytatása következik, addig is lehet nézni a diagramot és gondolkozni.)

A körülbelül 2 órája feltett kérdések mindenképpen a legfontosabbak közé tartoznak, amikor egy folyamatban lévő vulkánkitörésről beszélünk. A tűzhányók megfigyelése során gyűjthető információk közül a földrengésadatok a legkönnyebben hozzáférhetők, sok esetben elérhetők az interneten is. Fontos megjegyezni, hogy az interneten közzétett földrengésadatok (hipocentrummélység, magnitúdó, pontos hely és idő, stb.) egy automatikus rendszer által értékelt és előállított adatsor, amelynek így vannak bizonytalanságai. Számunkra azonban csak ez érhető el, ezért nagyon fontos, hogy tisztában legyünk az adatok és így az értelmezés korlátaival. Bizonyos következtetések azonban ennek ellenére is levonhatók, főleg a jelen helyzetben, amikor már látjuk, hogy mi történik, és ennek függvényében tudunk megállapításokat tenni.

Akkor lássuk a medvét: A jelen Grimsvötn (más néven Grimfjall) kitörés május 21-én kezdődött, amelyet egy nagyjából egy órán keresztül tartó intenzív földmozgás előzött meg. Az alábbi diagramon láthatjuk ezen rengések, továbbá 2 db május 20-i és a mai napon (22-én) regisztrált földrengések, pontosabban földrengésrajok epicentrumait (a térképen). A térkép melletti diagramokon pedig a rengések hipocentrumai láthatók. A kék téglalapokon belül található pontok azok, amelyek közvetlenül a Grimsvötn kalderája alatt pattantak ki. A földrengésrajok a felszíntől legfeljebb 7 km-ig tartó mélységközben pattantak ki, túlnyomó többségük tegnap a kitörés kezdete előtt. Ezek a földrengésrajok, ahogy azt a kipattanásukat követő hamufelhő is igazolja, a magma felszín felé történő mozgásának a következményei. A hipocentrumok tehát a felszín felé nyomult magma kitörés előtti útvonalát rajzolják ki. Az a tény, hogy a földrengésrajok kipattanásának maximális mélysége kb. 5-7 km, azt sejteti, hogy a magma a tűzhányó alatt kb. ebben a mélységben elhelyezkedő magmatározóból indult a felszín felé, vagyis nem egy közvetlenül köpeny-eredetű magmáról van szó, hanem egy olyanról, amely útközben megpihent a köpeny és a felszín között egy magmakamrában. Ennek azért van jelentősége, mert a magmakamrában a magma olyan változásokon megy keresztül, amely jelentős változást okozhat a kitörés stílusában. De még mindig nem válaszoltam a feltett kérdésekre. E két kérdés szorosan kapcsolódik egymáshoz, ezért igyekszem egyben válaszolni. Az Eyjafjöll kitörésénél tavaly egyértelműen megfigyelhető volt, hogy a kitörés addig tartott, amíg a sekély mélységű magmatározóba újabb magmacsomagok érkeztek utánpótlásként, amelyeket a tűzhányó alatt 15-20 km-es és egyre sekélyebb mélységben kipattanó földrengések alapján lehetett detektálni. Amint abbamaradt az utánpótlás, a vulkán is szépen elcsendesült. Vagyis a magmautánpótlás és a kitörés időtartama között fontos összefüggés van. Mi a helyzet most a Grimsvötn alatt? A kitörés kezdete óta nem detektáltak nagy mélységben kipattant földrengéseket, ami arra utal, hogy a magmakamrába egyelőre nem érkezik újabb utánpótlás a köpenyből/alsó kéregből. Tehát amint felszínre tör az a magmacsomag, amely a felszín felé nyomult tegnap, a tűzhányó várhatóan elcsendesül. Azonban, ha a magmakamrában vélhetően visszamaradt magma is mobilizálódik, és újabb földrengésrajokat detektálunk, akkor folytatódhat az aktivitás, és természetesen nem kizárt az sem, hogy megérkezik az utánpótlás. Pontos dátumot tehát lehetetlen mondani, sok ismeretlenes az egyenlet. A mai napon újabb földrengésraj pattant ki a vulkán alatt, amelynek eredete azonban bizonytalan (zöld háromszöggel jelölve a diagramon). Sajnos jelen adatsor alapján a legfontosabbat nem lehet megállapítani, vagyis azt, hogy pontosan mi idézte elő, hogy a sekély magmatározóban lévő magma meginduljon a felszín felé. A kitörést ilyen helyzetekben jellemzően a sekély magmakamrába nyomuló friss olvadék idézi elő, ennek nyomát azonban nem látjuk, hiszen a kitörés előtti napok, hetek, hónapok adatai nincsenek a birtokunkban. A földrengések tanulmányozása tehát rengeteg hasznos információval segít bennünket vulkanológusokat, hogy becslést adjunk a várható eseményekről. Ezért nagyon fontos, hogy legalább minden aktív vulkán folyamatos megfigyelés alatt álljon. Ez persze jelentős költségeket ró az adott országra, de semmiképpen nem hiábavaló ez a költekezés. Adott esetben nemzetközi összefogással pedig jól eloszthatók a költségek, persze ehhez meg kell érteni, hogy a vulkánok nem ismerik az államhatárokat, ahogy az általuk magasba lövellt hamufelhő sem. Ezt sokan megtanulták a tavalyi Eyjafjöll kitörés kapcsán.

Földrengés rajok mélység eloszlása. Jelmagyarázat: a fekete nyilak a Grimsvötn GPS koordináták által meghatározott helyét mutatják (nagyjából a tűzhányó kalderájának közepe), a kék téglalapok a kaldera alatt kipattant földrengésrajokat jelölik, a szimbólumok az elmúlt három napban kipattant rengéseket jelölik. Készítette: Kiss Balázs, Tűzhányó blog, 2011. 05. 22., adatok forrása: IMO

Frissítés (Tomi, május 22., 11:30)

Itt egy újabb, repülőgépről rögzített videó a kitörésről:

A rövid film Egill Aðalsteinsson felvétele, nagyon szép közeli és távoli képeket is mutat a magasba tornyosuló kitörési felhőről és látni lehet azt is, hogy amint elérte a maximális magasságot, laterális hamufelhőt képez. Ahogy Szabolcs már írta, egyelőre nem fenyegeti Európa légiforgalmát ez a felhő, de azért érdemes lesz figyelni, hisz Izlandon is már rögtön a kitörést követően (az ilyen esetekre szóló vészforgatókönyvnek megfelelően) a vulkán 220 km-es körzetében repüléstilalmat rendeltek el. Az Islavia szerint Jelenleg az ország fő reptere, Keflavík elérhető és járatok is indulnak, de délről kell megkerülniük a szigetet, ami miatt késések fordulnak elő.
A Mila a kitörést követően azonnal felállított két új webkamerát is, melyek képe sajnos a nagy leterheltség miatt jelenleg nem fogható, de akinek szerencséje van, elcsíphet egy-egy jó képet: webcam Grímsvötn 1 és webcam Grímsvötn 2.

Frissítés (Szabolcs, május 22, 10:20)
Megjelent a Izlandi Egyetem Földtudományi Intézetének első hivatalos közleménye a kitörésről. Ezek szerint a kitörést egy 1 órán keresztül tartó heves földrengésraj előzte meg, majd helyi idő szerint délután 6-7 óra körül indult meg a kitörés. Az aktív kürtő a Grimsvötn kaldera délnyugati részén van, ahol vékony a jégtakaró (50-200 m). A kitörés jellemzően freatomagmás jellegű, azaz a feltörő bazaltos magma és a gleccservíz keveredés okozta a robbanásos kitörést. A hamufelhő magassága (15-17 km) meglepően nagy, nagyobb, mint a legutóbbi, 2004-es kitörésé (akkor 6-10 km volt). Néhány órával a kitörés után hamuesőt jelentettek a vulkán 50 km-es körzetében. Elemzéseink szerint a kitörést a korábbi években kb. 5 km mélységben felhalmozódott magma kitörése okozta. Egyelőre nincs jel arra, hogy nagyobb mélységből lenne magmautánpótlás.

Végül egy fantasztikus fotó Ómar Ragnarssontól:

A Grimsvötn hamufelhője: a sötétebb rész vulkáni hamuban telített, a fehér pedig főleg vízgőzből áll. Forrás: Ómar Ragnarsson

Frissítés (Szabolcs, május 22, 8:30)
A Grimsvötn vulkáni hamufelhője, ami több híradásban (hazai és külföldi egyaránt...) helytelenül, mint "füst felhő" (a tűzhányók nem "füstölnek", a föléjük magasodó felhőoszlopban a robbanásos kitörés mm-nél kisebb vulkáni törmelékei, amit hamunak nevezünk, és vulkáni gázok vannak - ezért vulkáni hamufelhőnek nevezzük. A magma és víz kölcsönhatása miatt, mint ami az Eyjafjalljökull és most a Grimsvötn kitörés esetében is történt, a vulkáni hamufelhőbe jelentős mennyiségű gőz is kerül) jelent meg, a Hekla 1947-es kitörése óta a legmagasabb Izlandon. A VAAC jelentése szerint 15-17 km magasba emelkedik, szerencsére azonban most nem Európa felé veszi az irányt, hanem Izland körül kavarog.

A Grimsvötn hamufelhője 15-17 km magasra emelkedik, de egyelőre nem veszélyezteti Európát. Forrás: VF

A Grimsvötn vulkáni humafelhőjének terjedése a VAAC legfrissebb, május 22 korareggeli modellábrája szerint. Forrás: VAAC

A vulkáni kitörés váratlanul indult, bár a korábbi hónapokban volt már jele a tűzhányó nyugtalanságának. Az első jelentések szerint a vulkáni hamu szemcsemérete nagyobb, mint a tavalyi Eyjafjallajökull kitörés esetében. Ez azt jelentheti, hogy a vulkáni hamut nehezebben viszi messze a szél. A földrengések száma tegnap óta drasztikusan csökkent, azaz elképzelhető, hogy egy rövidebb életű kitörés lesz. Továbbra is figyeljük az eseményeket!
Hopps, máris új fejlemények, ismét erősödnek a földrengések, lehet, hogy egy újab magmaadag érkezik!

A tegnapi erős földrengések (narancssárga pontok) után újabb földrengésraj indul a Grimsvötn alatt (piros pontok). Forrás: IMO)

Frissítés Balázs (05.22. 3:02)

Megjelent az első videó a Grimsvötn kitöréséről. A videó és egy kép tanúsága alapján hasonló események zajlanak, mint tavaly az Eyjafjöll második kitörési fázisában. A magma és gleccser jég reakció révén heves robbanásos kitörés zajlik. Az izlandi hatóságok szerint a kitörés ennek ellenére sem erejében, sem hatásában nem lesz összemérhető a tavalyi kitöréssel.

Frissítés (Szabolcs, 23:20)
A londoni VAAC jelentése szerint a hamufelhő magassága a radarképek alapján 15 km!!!

A Grimsvötn hamufelhő terjedése modellszámítások alapján. Forrás: VAAC

Eredeti bejegyzés (Szabolcs, 22:04)
Hírügynökségi jelentések szerint jég alatti kitörés kezdődött a Grimsvötn vulkánon! Az IMO (Icelandic Meteorological Office) honlapján az látszik, hogy az elmúlt órákban heves földrengések pattantak ki Izlandon, elsősorban a Grimsvötn vulkán környezetében, de a epicentrumok elhúzódnak délnyugat felé, ahol az egykori Laki hasadék húzódik...

Az elmúlt néhány órában nagy számú földrengés pattant ki Izlandon (piros körök) (Forrás: IMO)

Most már fénykép felvétellel is megerősítették, hogy közel 2 km magasságba emelkedett egy vulkáni hamuból és vízgőzből álló felhőoszlop a Vatnajökull jégsapka alatt meghúzódó Grimsvötn vulkán felett:

Kitörésben a Grimsvötn (Forrás: Rúv)

A Grimsvötn utoljára 2004-ben tört ki, ami a légi közlekedésben is okozott gondot, továbbá pusztító jökulhlaup rohant le a Vatnajökull déli előterében. A hírügynöksége jelentésekben nem zárják ki egy újabb ilyen esemény lehetőségét: “We have sent a warning to England so that flight routs can be adjusted if necessary.”.
Az eseményeket követjük és folyamatosan továbbítjuk a friss híreket!

egy másik friss kép a kitörésről:

Forrás: Vísir

végül, még egy kép! A kitörési felhő egyre magasabbra emelkedik!

Forrás: Rúv