Lehet, hogy rövidesen egy újabb izlandi névvel kell megbarátkoznunk: Bárðarbunga?
 |
 |  |
Már el is indultak a találgatások, hogy vajon kitör-e rövidesen a Bárðarbunga? A találgatásokba nem belemenve, csupán annyit jegyzünk meg, hogy a földrengések 4-10 kilométer mélységből pattannak ki és egyéb mérési adatok sem jeleznek közeli (napok, hetek) vulkánkitörést. Ugyanakkor nincs kizárva, hogy friss magmatömeg érkezett a tűzhányó alá.
A Bárðarbunga Izland egyik legveszélyesebb vulkánja, ami a hatalmas Vatnajökull jégsapka északi része alatt fekszik a Grimsvötn vulkántól északnyugatra. A 700 méter mély, jéggel fedett kalderából hasadékrendszerek indulnak ki, amelyek akár 100 kilométer hosszan is követhetők. Ezekből a hasadékokból valamikor hatalmas mennyiségű láva folyt a felszínre. Az úgynevezett Thjorsarhraun hasadékból például 21 köbkilométer bazalt láva ömlött ki és mintegy 1000 négyzetkilométer területet fedett be. Ez volt az elmúlt 10 ezer év legnagyobb ismert lávaöntő kitörése, jóval nagyobb, mint az 1783-as katasztrofális Laki kitörés! Habár a tűzhányó többnyire lávaöntő kitörést produkál, előfordultak robbanásos kitörései is. 1477-ben például heves robbanásos kitörés történt (VEI=5!), ami a mostani Eyjafjöll kitörésnél többszörösen nagyobb mennyiségű vulkáni hamut és horzsakövet repített a levegőbe. Az ilyen vulkáni kitörések velejárói a pusztító iszapárak, azaz a jég alól előtörő jökulhlaup folyások.
A Bárðarbunga ismert vulkáni kitörései az elmúlt ezer évben: 1080(?), 1159(?), kb. 1210, kb. 1270, kb. 1350, kb. 1410(?), 1477, 1697, 1702, 1706, 1712, 1716, 1717, 1720, 1726, 1729, 1739, 1750, 1766, 1769, 1797, 1807(?), 1862-64, 1872(?), 1902-03
Az utolsó vulkáni kitörés tehát több mint 100 éve volt és a statisztikát nézve nincs kizárva egy újabb vulkáni működés az elkövetkezendő évtizedben...
Volna egy kérdésem: ha egy vulkán beindul, akkor annak ellenére, hogy nincs közvetlen kapcsolatban a többi környező vulkánnal a föld alatt, megnőhet a valószínűsége a többi vulkán beindulásának is?
VálaszTörlésKedves Laurencia!
VálaszTörlésAmennyiben a Földkéregben két/több vulkán tápláló rendszere között nincs kapcsolat, úgy ennek szerintem nincs nagy valószínűsége. Ettől még előfordulhatnak szimultán kitörések. Talán Szabolcs tud hozni ilyen példát. Nekem most nem jut eszembe. Szabolcs? Szerinted?
Kedves Laurencia,
VálaszTörlésazt gondolom, hogy minden tűzhányónak megvan az egyedisége, az önálló élete, vagyis a válaszom, hogy általában nem indít be egy vulkánkitörés egy másik tűzhányó működését.
A mostani hírekben azonban gyakran felmerül, hogy az Eyjafjöll kitörése beindíthatja a Katlát is. Ez arra alapozódik, hogy legutóbb így volt - legalábbis így látszik, 1823-ban ugyanis valóban kitört a Katla. Sokan azt gondolják, hogy ez korábban is így volt, erre vonatkozóan viszont nem találtam egyértelmű bizonyítékot. Az sem bizonyított, hogy az Eyjafjöll indította be a Katlát, erre vonatkozóan nincsenek vizsgálati adatok.
Néhány kilométer mélységig biztos nincs kapcsolat az Eyjafjöll és a Katla magmás rendszere között. Személy szerint úgy vélem, hogy az Eyjafjöll kitörése nem indítja be a Katlát, de ez nem jelenti azt, hogy nem törhet ki! A Katla kitörése ugyanis időszerű az eddigi működése alapján. Lehet, hogy megint véletlen (?) egybeesés lesz? Sokat kell még dolgoznunk, hogy jobban megértsük a sokszor szeszélyes tűzhányók életét... talán a mostani történések segítenek abban, hogy ez a szakma is jobban elismert legyen!