Eyjafjallajökul kitörés, frissítés

.
Frissítés: 22:17 Rossz hír az izlandiak számára!
- Az elmúlt 24 órában drámaian nőtt a fluor kibocsájtás az Eyjafjallajökul kráteréből. Egy kilogramm hamuval 850 mg fluor jut az izlandi légkörbe a kitörés során, ami 4, 5-szöröse a korábban mért értékeknek. Níels Óskarsson az Ilzandi Egyetem geológusának nyilatkozata alapján a megemelkedett flour emisszió oka, hogy a hamu jelenleg egy száraz kráterből tör fel. Így a jégolvadásból nem képződik elég gőz, amely a légkörben kondenzálódva megkötné az olyan vulkáni gázokat, mint a fluor. A kráter kiszáradásának a következménye az is, hogya legfrissebb viedókon láthatjuk, hogy már izzó lávadarabokat is okád magából a tűzhányó a vulkáni hamu mellett. Az esti órákban pedig vélhetően a webkamera képein is látni fogjuk a kihajított vörössen izzó lávát. A fluor káros hatásairól Szabolcs Természet Világában megjelent cikkében is lehet olvasni.
Frissítés: 21:27 Folyamatos a hamuszórás Izlandon!
- A webakemra tanúsága szerint nem szünetelt a kitörés a mai nap folyamán Izlandon. Jelenleg állandósult az a fajta működés, amiről a nap folyamán beszámoltunk.
Az Izlandi Meteorológiai Szolgálat által közzétett adatok alapján az elmúlt 48 óra szeizmikus szempontból csendes volt az Eyjafjallajökul környékén.
A Katla esetében nem észleltek sem rengéseket, sem összehúzódást vagy tágulást, a tűzhányó nyugodt.


Frissítés: 16:05
A legfrisseb GPS adatok szerint a tűzhányón ún. defláció (nem szél erozió!) figyelhető meg a kitöréssel egyidőben. Vagyis a tűzhányó összehúzódik, mint a tüdönk amikor kilélegzünk. Mindez azt jelenti, hogy a tűzhányó felszínközeli tápláló rendszerében a kitörés hatására csökkent a belső nyomás. Ez törvényszerűen maga után vonja a kitörés erejének gyengülését. A kérdés csak az, hogy ez meddig tart.
Az információ az Izlandi Meteorológiai Szolgálattól származik.
Frissítés: 15:45
Az alábbi videón a Bécsi Tudományegyetem professzorát hallhatjuk az izlandi eseményekkel kapcsolatban (Prof. Dr. Theodoros Ntaflos). Az interjú német nyelvű.
http://lithosphere.univie.ac.at/fileadmin/user_upload/dep_lithosphaere/Puls4.wmv
Frissítés: 13:09
visszatért a hamufelhő!
http://inforadio.hu/hir/belfold/hir-347255
légtérzár:
http://inforadio.hu/hir/belfold/hir-347295

bejegyzés: 12:00

Változik a kitörés stílusa Izlandon!
Noli legutóbbi megjegyzéseiben nagyszerű képeket és videókat bocsájtott a rendelkezésünkre, amit ezúton is köszönünk szépen.
A legutóbbi webkamera felvételen (a szöveg alatt) látható, hogy a kitörés nem olyan heves, mint április 14-15-én, amikor elkezdődött a freatomagmás kitörés, amely során a hamufelhőt 8 km-nél is magasabbra lövellte a tűzhányó. A kitörés erőteljes jellege tegnap kezdett változni, amit az Izlandi Meteorológiai Szolgálat jelentése is megerősített, miszerint a kitörési felhő magassága 4.5 km-re "süllyedt". De mi is történik valójában? Lassan vége a kitörésnek?
Eddig akárhányszor hallottunk arról, hogy egyre kevesebb földrengést észlelnek a vulkán alatt, csökken a kitörés intenzitása, a tűzhányón napokon belül egy újabb hasadék nyílt. :)
A jelenlegi változás, amit a kitörés hevességében látunk, nem más, mint amit korábban már előre jeleztünk. Azaz a heves, hamuszóró, freatomagmás kitörés fokozatosan magmás robbanásos kitörésbe vált át. Pontosabban a kettő közti átmenetet mutatja. A kráterből vulkáni hamu és nagyobb izzó lávadarabok is a magasba lövellnek. Vagyis egy átmeneti kitöréstípust látunk.
A freatomagmás kitörés során a kitörés hevességében óriási hatása van a magma/víz aránynak. Amennyiben nem kerül kívülről (pl.: a gleccser olvadása révén) víz a rendszerbe, úgy magmás robbanásos kitöréseket látunk, alapvetően olyat, mint az Eyjafjöll márciusi működése során. Láthattuk azt is, hogy amikor jelentős vízmennyiség keveredett a magmához, sokkal hevesebb hamuszóró kitörések történtek. Minderre pedig az is rásegített, hogy a magma összetétele megváltozott andezites összetételűvé. A jelenlegi magmás és freatomagmás robbanásos kitöréstípus közötti átmenet oka az lehet, hogy növekedett a magma/víz arány, vagyis a kitörés kezdi felélni azt a külső vízmennyiséget, amelyből eddig táplálkozott. Ez a jelenség jellemző az ilyen típusú vulkánok működésében, és nem jelzi egyértelműen, hogy a kitörés elhalóban van.
Hogyan kell érteni, hogy a kitörés feléli a vízmennyiséget, hiszen a gleccser hatalmas? Ez azt jelenti, hogy a kitöréskor felszínre kerülő, ill. a kürtőben megszilárduló magma elzárja a még izzó kőzetolvadékot a gleccsertől. Így az már nem képes újabb részt megolvasztani a gleccserből, hogy pótolja a kitöréskor "elhasznált" vízmennyiséget.

A felvételt a vodafone webkamerája rögzítette.