2010. április 20., kedd

Eyjafjallajökul kitörés, frissítés

.
Frissítés: 22:17 Rossz hír az izlandiak számára!
- Az elmúlt 24 órában drámaian nőtt a fluor kibocsájtás az Eyjafjallajökul kráteréből. Egy kilogramm hamuval 850 mg fluor jut az izlandi légkörbe a kitörés során, ami 4, 5-szöröse a korábban mért értékeknek. Níels Óskarsson az Ilzandi Egyetem geológusának nyilatkozata alapján a megemelkedett flour emisszió oka, hogy a hamu jelenleg egy száraz kráterből tör fel. Így a jégolvadásból nem képződik elég gőz, amely a légkörben kondenzálódva megkötné az olyan vulkáni gázokat, mint a fluor. A kráter kiszáradásának a következménye az is, hogya legfrissebb viedókon láthatjuk, hogy már izzó lávadarabokat is okád magából a tűzhányó a vulkáni hamu mellett. Az esti órákban pedig vélhetően a webkamera képein is látni fogjuk a kihajított vörössen izzó lávát. A fluor káros hatásairól Szabolcs Természet Világában megjelent cikkében is lehet olvasni.
Frissítés: 21:27 Folyamatos a hamuszórás Izlandon!
- A webakemra tanúsága szerint nem szünetelt a kitörés a mai nap folyamán Izlandon. Jelenleg állandósult az a fajta működés, amiről a nap folyamán beszámoltunk.
Az Izlandi Meteorológiai Szolgálat által közzétett adatok alapján az elmúlt 48 óra szeizmikus szempontból csendes volt az Eyjafjallajökul környékén.
A Katla esetében nem észleltek sem rengéseket, sem összehúzódást vagy tágulást, a tűzhányó nyugodt.


Frissítés: 16:05
A legfrisseb GPS adatok szerint a tűzhányón ún. defláció (nem szél erozió!) figyelhető meg a kitöréssel egyidőben. Vagyis a tűzhányó összehúzódik, mint a tüdönk amikor kilélegzünk. Mindez azt jelenti, hogy a tűzhányó felszínközeli tápláló rendszerében a kitörés hatására csökkent a belső nyomás. Ez törvényszerűen maga után vonja a kitörés erejének gyengülését. A kérdés csak az, hogy ez meddig tart.
Az információ az Izlandi Meteorológiai Szolgálattól származik.
Frissítés: 15:45
Az alábbi videón a Bécsi Tudományegyetem professzorát hallhatjuk az izlandi eseményekkel kapcsolatban (Prof. Dr. Theodoros Ntaflos). Az interjú német nyelvű.
http://lithosphere.univie.ac.at/fileadmin/user_upload/dep_lithosphaere/Puls4.wmv
Frissítés:
13:09
visszatért a hamufelhő!
http://inforadio.hu/hir/belfold/hir-347255
légtérzár:
http://inforadio.hu/hir/belfold/hir-347295

bejegyzés: 12:00

Változik a kitörés stílusa Izlandon!
Noli legutóbbi megjegyzéseiben nagyszerű képeket és videókat bocsájtott a rendelkezésünkre, amit ezúton is köszönünk szépen.
A legutóbbi webkamera felvételen (a szöveg alatt) látható, hogy a kitörés nem olyan heves, mint április 14-15-én, amikor elkezdődött a freatomagmás kitörés, amely során a hamufelhőt 8 km-nél is magasabbra lövellte a tűzhányó. A kitörés erőteljes jellege tegnap kezdett változni, amit az Izlandi Meteorológiai Szolgálat jelentése is megerősített, miszerint a kitörési felhő magassága 4.5 km-re "süllyedt". De mi is történik valójában? Lassan vége a kitörésnek?
Eddig akárhányszor hallottunk arról, hogy egyre kevesebb földrengést észlelnek a vulkán alatt, csökken a kitörés intenzitása, a tűzhányón napokon belül egy újabb hasadék nyílt. :)
A jelenlegi változás, amit a kitörés hevességében látunk, nem más, mint amit korábban már előre jeleztünk. Azaz a heves, hamuszóró, freatomagmás kitörés fokozatosan magmás robbanásos kitörésbe vált át. Pontosabban a kettő közti átmenetet mutatja. A kráterből vulkáni hamu és nagyobb izzó lávadarabok is a magasba lövellnek. Vagyis egy átmeneti kitöréstípust látunk.
A freatomagmás kitörés során a kitörés hevességében óriási hatása van a magma/víz aránynak. Amennyiben nem kerül kívülről (pl.: a gleccser olvadása révén) víz a rendszerbe, úgy magmás robbanásos kitöréseket látunk, alapvetően olyat, mint az Eyjafjöll márciusi működése során. Láthattuk azt is, hogy amikor jelentős vízmennyiség keveredett a magmához, sokkal hevesebb hamuszóró kitörések történtek. Minderre pedig az is rásegített, hogy a magma összetétele megváltozott andezites összetételűvé. A jelenlegi magmás és freatomagmás robbanásos kitöréstípus közötti átmenet oka az lehet, hogy növekedett a magma/víz arány, vagyis a kitörés kezdi felélni azt a külső vízmennyiséget, amelyből eddig táplálkozott. Ez a jelenség jellemző az ilyen típusú vulkánok működésében, és nem jelzi egyértelműen, hogy a kitörés elhalóban van.
Hogyan kell érteni, hogy a kitörés feléli a vízmennyiséget, hiszen a gleccser hatalmas? Ez azt jelenti, hogy a kitöréskor felszínre kerülő, ill. a kürtőben megszilárduló magma elzárja a még izzó kőzetolvadékot a gleccsertől. Így az már nem képes újabb részt megolvasztani a gleccserből, hogy pótolja a kitöréskor "elhasznált" vízmennyiséget.

A felvételt a vodafone webkamerája rögzítette.
Best Blogger Tips

10 megjegyzés:

  1. Honnan lehet megnézni a vodafone kameráját? Vagy honnan lehet szerezni ilyen képeket?

    VálaszTörlés
  2. A link:
    http://picasaweb.google.com/102175391233488315229/EyjafjallajokullVolcano20thOfApril2010#5462209397954014162
    itt nem élőkép látható, hanem 10 perces bontásban webkamera fotók a kitörésről

    VálaszTörlés
  3. Mai gyűjtésű pormintáimban volt néhány (tényleg csak néhány) aprócska, éles vonalakkal határolt szemcse, pár képernyőfotót készítettem róluk, esetleg rá tudna nézni valamelyikőtök, hogy lehet-e bármi köze a vulkáni porhoz? Van közte pollen és egyéb szennyező is. A képek 200x nagyítással, digitális mikroszkóppal készültek.
    Link: http://picasaweb.google.hu/landy.gyebnar/000420p#slideshow/5462239810297391042
    Diavetítésre állítottam, azt, hogy egy képet mennyi ideig mutasson, alul a + és - jelekkel lehet szabályozni. Ez a nagyítás tényleg csak arra jó, hogy az alakját megnézze az ember, de a kíváncsiságom határtalan. :-) Előre is köszönöm!

    VálaszTörlés
  4. Még egy kérdésem volna, ami most az egyik E. videó kapcsán merült fel bennem. Erről van szó: http://http.ruv.straumar.is/static.ruv.is/vefur/20042010_myndir_omar.wmv
    Itt lehet látni néhány szép lökéshullámot, ami végigrobog a kitörési felhőn, elég látványos.
    Hédervári Péter 'A Föld különös jelensélgei' c. könyvében van egy fotó, amely 1906-ban készült a Vezúv akkori kitörésekor, s hasonlóan láthatóvá váló lökéshullámot ábrázol. A neten is fenn van a kép: http://www.vesuvius.tomgidwitz.com/assets/images/Flashing-arcs.jpg (A teljes leírásban részletesen is szerepel: http://www.vesuvius.tomgidwitz.com/html/8__the_eruption_-_phase_i.html )
    Ez itt szerintem olyasmi, mint a hangrobbanás látványa pl. katonai repülőgépekről készült fotókon, amikor a hullámfronton kondenzálódik a pára láthatóvá téve magát a hullámfrontot.
    Az érdekelne, hogy tudtok-e olyan felvételekről még, amelyeken hasonlóan láthatóvá vált a robbanásokat kísérő hang lökéshulláma?

    VálaszTörlés
  5. Noli,
    igen, majd küldök később, de most rohanok felvételre... :-)

    VálaszTörlés
  6. Noli,
    a mikroszkópos képekre is mindenképpen visszatérünk!

    VálaszTörlés
  7. Az éjjel városunkon átrohant intenzív zápor is a gyűjtőedényeben landolt, reggel, munkából hazaérve láttam, hogy egész sok benne az üledék, már elpárologtattam belőle a vizet. A róla készült mikroszkópos képek itt vannak:
    http://picasaweb.google.hu/landy.gyebnar/000421p#slideshow/5462512019479889698

    VálaszTörlés
  8. Noli,
    nagyon érdekelnek a minták, most kaptunk egyébként anyagot a Környezetvédelmi Minisztériumtól is és már folyamatban vannak mintabeszerzések Izlandról, Norvégiából és Finnországból is. Meg tudjuk-e esetleg nézni itt műszereinkkel ezeket a szemcséket?

    VálaszTörlés
  9. Szabolcs, köszönöm, de ez annyira kicsike mennyiség volt, hogy szemmel szinte észre sem vehető volt, az elsőt ki is takarítottam már a tálamból. A második (mai eső után maradt) úgy néz ki benne, mintha koszos lenne az edény... Azon kívül nem tudom, hogy tudnám Budapestre juttatni. Ha erre van ötleted, természetesen szívesen segítek!

    VálaszTörlés