A világ valamennyi táján azon dolgoznak a vulkanológusok, hogy jobban megismerjék és megértsék a tűzhányók működését, valamint azokat a folyamatokat, amelyek a kitörések előtt játszódnak le, elősegítve ezzel az aktív tűzhányók egy eseteleges kitörésének előjelzését. Ez azonban nem könnyű feladat, különösen olyan vulkánok esetében, amelyek már évtizedek, vagy akár évszázadok óta nem törtek ki. Az előrejelzésnek különösen fontos szerepe van, amikor a tűzhányó sűrűn lakott területen helyezkedik el. Ahhoz azonban, hogy egy kitörés a lehető legkevesebb áldozatot követeljen nem csak a lehető legpontosabb előrejelzésre, hanem egy kivitelezhető, tudományos eredményeken alapuló evakuálási tervre van szükség. Ez pedig már nem a vulkanológus, hanem az adott ország kormányszervének a feladata.
A Vezúvról talán mindenkinek a híres robbanásos kitörés jut eszébe, amely 79-ben elpusztította Pompeii-t. Fontos megemlíteni azonban, hogy legalább 8 ekkora (pliniusi), vagy közel ekkora (subpliniusi) kitörés történt a Mt. Somma-Vezúv vulkáni komplexum működése során, a legutolsó 1631-ben. A tűzhányó működése ciklikus. Három nagy mega-ciklust lehet elkülöníteni, valamennyi egy-egy nagy erejű (pliniusi) kitöréssel kezdődött, majd a kitörési típus változott; kevésbé robbanásos (stromboli típusú) kitörések, vagy lávafolyások jellemezték ezt az időszakot. Valamennyi ciklust akár évszázadokig is tartó szünet követett. Egy-egy megacikluson belül számos kisebb ciklus van, amelyek szintén egy-egy pliniusi vagy subpliniusi kitöréssel kezdődtek. A Vezúv utolsó kitörése 1944-ben volt. Azt azonban nem lehet tudni, hogy ez a kitörés az utolsó mega-ciklust zárja le, amely 79-ben kezdődött, vagy csak az azon belüli kisebb ciklust, amely 1631-ben vette kezdetét. Az első esetben egy jóval hosszabb szünetre lehet számítani (akár évszázadok), míg a második esetben egy rövidebb időszakra.
Abban valamennyi kutató egyet ért, hogy a Vezúv egy aktív tűzhányó, vagyis bármikor kitörhet, ezért fontos állandó megfigyelés alatt tartani. Továbbá, mivel egy esetleges kitörése akár egy millió embert érinthet, szükséges egy ésszerű evakuálási terv is. A jelenleg érvényben lévő tervet a Polgári Védelem (DPC - Dipartimento della Protezione Cicvile) 1995-ben adta ki. A terv az 1631-es kitörés rekonstrukciója alapján készült. A tervben 3 zónát különítenek el: a vörös (leginkább veszélyeztetett zóna; esetlegesen piroklaszt-árak által beterített), a sárga (hamuhullás által érintett terület) és a kék zónát (iszapárak és laharok által érintett terület). A zónák azonban aszimmetrikusak, a határuk az érintett települések határát követi, figyelmen kívül hagyva bármilyen tudományos megfontolást. A terv kiadása óta tilos építkezni a vörös zónában, azonban a vörös zóna határa a tűzhányó nyugati oldalán 7,5 km-re esik a krátertől (Nápolyt teljes egészében kihagyva), így dél-Olaszország legnagyobb állami kórháza (Ospedale del Mare) még éppen e zónán kívül épül.
A terv másik nagy problémája, hogy feltételezi, hogy a kitörést akár hetekkel előre lehet majd jelezni, amely bőven elegendő idő a veszélyeztetett területek kiürítésére. A Nápolyi Federico II Egyetem kutatói azonban azon a véleményen vannak, hogy egy heves robbanásos kitörés szinte előjelek nélkül is bekövetkezhet, tehát elképzelhető, hogy csak napokkal előbb tudják megjósolni.
A kutatók a terv kiadása óta elszántan küzdenek a módosításért. Úgy tűnik, hogy eredményesen, ugyanis a napokban a DPC bejelentette, hogy módosítja a vörös zóna határát, figyelembe véve a kutatók javaslatait. A Nápolyi Federico II Egyetem kutatói által írt cikkben azonban újabb problémát vetnek fel, ugyanis a terv módosításával az épülő korház a vörös zónán belülre kerül, tehát hogyan győzhetők meg a magánemberek, hogy az említett zónában veszélyes építkezni. A végső megoldás tehát még mesze van, de ez mindenképpen egy fontos lépés, hogy a DPC hajlandó változtatni az álláspontján.
Az ábra a jelenleg érvényben lévő zónahatárokat (színek), valamint a kutatók által javasolt módosításokat (külső két kör) mutatja. Érdemes megfigyelni, hogy dél-Olaszország egyik legnépesebb városa, Nápoly kívül esik a veszélyeztetett zónákon.
Forrás: De Vivo és Rolandi, nem publikált kézirat
Forrás:
De Vivo, B. és Rolandi, G.: Vesuvius: volcanic hazard and Civil Defense, nem publikált kézirat
De Vivo, B., Lirer, L., Rolandi, G. (2010): La Protezione civile cambia rotta - la Repubblica, április 29-i száma
De Vivo, B., Petrosino, P., Lima, A., Rolandi, G., Belkin H. E. (2010): Research progress in volcanology in the Neapolitan area, southern Italy: a review and some alternative views - Mineralogy and Petrology, 99, 1-28
Rolandi, G (2010).: Volcanic hazard at Vesuvius: An analysis for the revision of current emergency plan - Journal of Volcanology and Geothermal Research, 189, 347-362
Abban valamennyi kutató egyet ért, hogy a Vezúv egy aktív tűzhányó, vagyis bármikor kitörhet, ezért fontos állandó megfigyelés alatt tartani. Továbbá, mivel egy esetleges kitörése akár egy millió embert érinthet, szükséges egy ésszerű evakuálási terv is. A jelenleg érvényben lévő tervet a Polgári Védelem (DPC - Dipartimento della Protezione Cicvile) 1995-ben adta ki. A terv az 1631-es kitörés rekonstrukciója alapján készült. A tervben 3 zónát különítenek el: a vörös (leginkább veszélyeztetett zóna; esetlegesen piroklaszt-árak által beterített), a sárga (hamuhullás által érintett terület) és a kék zónát (iszapárak és laharok által érintett terület). A zónák azonban aszimmetrikusak, a határuk az érintett települések határát követi, figyelmen kívül hagyva bármilyen tudományos megfontolást. A terv kiadása óta tilos építkezni a vörös zónában, azonban a vörös zóna határa a tűzhányó nyugati oldalán 7,5 km-re esik a krátertől (Nápolyt teljes egészében kihagyva), így dél-Olaszország legnagyobb állami kórháza (Ospedale del Mare) még éppen e zónán kívül épül.
A terv másik nagy problémája, hogy feltételezi, hogy a kitörést akár hetekkel előre lehet majd jelezni, amely bőven elegendő idő a veszélyeztetett területek kiürítésére. A Nápolyi Federico II Egyetem kutatói azonban azon a véleményen vannak, hogy egy heves robbanásos kitörés szinte előjelek nélkül is bekövetkezhet, tehát elképzelhető, hogy csak napokkal előbb tudják megjósolni.
A kutatók a terv kiadása óta elszántan küzdenek a módosításért. Úgy tűnik, hogy eredményesen, ugyanis a napokban a DPC bejelentette, hogy módosítja a vörös zóna határát, figyelembe véve a kutatók javaslatait. A Nápolyi Federico II Egyetem kutatói által írt cikkben azonban újabb problémát vetnek fel, ugyanis a terv módosításával az épülő korház a vörös zónán belülre kerül, tehát hogyan győzhetők meg a magánemberek, hogy az említett zónában veszélyes építkezni. A végső megoldás tehát még mesze van, de ez mindenképpen egy fontos lépés, hogy a DPC hajlandó változtatni az álláspontján.
Az ábra a jelenleg érvényben lévő zónahatárokat (színek), valamint a kutatók által javasolt módosításokat (külső két kör) mutatja. Érdemes megfigyelni, hogy dél-Olaszország egyik legnépesebb városa, Nápoly kívül esik a veszélyeztetett zónákon.Forrás: De Vivo és Rolandi, nem publikált kézirat
Forrás:
De Vivo, B. és Rolandi, G.: Vesuvius: volcanic hazard and Civil Defense, nem publikált kézirat
De Vivo, B., Lirer, L., Rolandi, G. (2010): La Protezione civile cambia rotta - la Repubblica, április 29-i száma
De Vivo, B., Petrosino, P., Lima, A., Rolandi, G., Belkin H. E. (2010): Research progress in volcanology in the Neapolitan area, southern Italy: a review and some alternative views - Mineralogy and Petrology, 99, 1-28
Rolandi, G (2010).: Volcanic hazard at Vesuvius: An analysis for the revision of current emergency plan - Journal of Volcanology and Geothermal Research, 189, 347-362
Rita, nagyszerű írás!
VálaszTörlésBorzasztó, hogy a pénzügyi érdekek, nyerészkedés, vagy épp a tudatlanság hova vezetnek. Fel lehet építeni egy több ezer ágyas kórházat egy aktív vulkán kráterétől pár km-re. Remélem, hogy végül a kutatók érvei meggyőzik a politikusokat!
Rita,
VálaszTörlésszuper, nem is emlékeztem erre a sok működési fázisra. :)
Elképesztő ez a helyzet. Megdöbbentő, h az Olasz állam képes ennyi embert kitenni a veszélynek. Persze ismerjük milyen lazán kezelik a dolgokat az olaszok, de ez esetben fontos lenne, hogy a biztonság megteremtése legyen az első!
A legmegdöbbentőbb élmény, ami eddig egy terepgyakorlaton ért, a Rita által itt leírt helyzet volt tavaly, amikor a Vezúvra vezető olaszországi professzor elmagyarázta mindezt.
Bocs, hogy tök amatőrként beleszólok, illetve inkább belekérdezek. Nemrég volt a tvben egy műsor a Vezúv veszélyéről, és abban említették, hogy a Vezúv magmakamrájának a töltődése miatt a partvonal periodikusan emelkedik illetve süllyed. Mivel nem tudom, hogy az adás mikori állapotot dolgozott fel, így a kérdés az, hogy mit lehet erről mostanság tudni?
VálaszTörlésBecsülhető-e valami közelebbi a jövőbeli kitörésről, vagy sem?
Kedves Sparhelt,
VálaszTörlésez a jelenség valóban a Nápolyi öböl térségének (Flegrei mező) jellegzetessége (angol elnevezésben "bradyseism"). A múltban gyakran volt általános emelkedési periódus és süllyedés is. Puzzuoliban Serapis templomának oszlopain mindez jól megfigyelhető. Az elmúlt időszakban többször is volt egy néhány éves időszak, amikor Pozzouli városa közel 2 métert emelkedett. Ezt a jelenséget okozhatja magma mozgása, de előidézheti gázok feláramlása is. Az utóbbi idők mozgásait valószínűleg az utóbbiak okozzák.