Eyjafjallajökull-Fimmvörduháls kitörés folytatódik! 2. FRISSÍTÉS

.
Frissítés (2010. 04. 14. 21:00):

Úgy tűnik délután 5kor a kitörési felhőt sikerült elkapni. A webkamera képein most már jól látszik (ha nincsenek felhők :) ), hogy mi történik. Egyrészt a kürtőből folyamatosan tör fel a vulkáni hamuból és gázokból álló felhő. Másrészt, mintha két külöboző felhő emelkedne a magasba. A sötét szürke egyértelműen hamu felhő, ami azt jelzi, hogy a kitörés jellege változik, fretikus kitörésből freatomagmásba vált át. Emellett mintha egy gáz-, gőzfelhő is megjelenne. Ami pedig arra utalhat, hogy Surtsey-típusú kitörés történik. Ebben a kitörés típusban a magma fragmentációját nem csak a belőle kiváló gázbuborákok okozzák, hanem kívülről érkező víz is keveredik a magmával, és ez okoz olyan heves reakciót, aminek ilyen erőteljes hamuszórás az eredménye. A reakció hasonló ahhoz, ami akkor történik ha a tűzhelyen lévő forró olajba vizet cseppentünk. A forró magma és a víz keveredése során milliméternél is kisebb darabokra szakadozik a kőzetolvadék, majd hirtelen medermed apró üvegszilánkok formájában. A vulkáni hamufelhőben rengeteg üvegszilánk található, amit a kitörés ereje aztán felfelé hajt a légkörben.

********************************************
Noli, köszönjük az információkat és a nagyszerű videókat!

Tegnap még csak találgattuk, hogy esetleg már lecsengőben van a kitörés. Aztán felgyorsultak az események és most már "kitisztult a kép". A földrengések az Eyjafjallajokull gleccser alatt erősödtek fel, aminek hatására rögtön megindult a tűzhányó (egy a jelenlegi kitöréssorozat előtti felvétel) közelében élők evakuálása. Összesen 800 embernek kellett elhagyni az otthonát!

Az izlandiak nagyon is jól tudják, hogy mivel jár egy gleccser alatti kitörés. Külön szavuk is van (jökulhlaup) az így képződő "jeges árvízre". Az 1200 °C kitörési hőmérsékletű bazalt és a gleccserjég találkozása katasztrofális áradást idézhet elő. Izland történetében nem ismeretlenek ezek az áradások, amelyek jelentős károkat okoznak az országnak. Az elmúlt évtizedek egyik legkatasztrofálisabb jökulhlaup-je 1996 novemberében a Grimmsvötn-tónál történt1. Ez az áradás a szokásos 17 nap helyett csak 2 napig tartott, emellett nem 12 nap alatt érte el az intenzitásának csúcsát, hanem mindössze 20 óra alatt! A két nap alatt az áradás összesen 3.6 köbkilométernyi anyagot (olvadékvizet, óriási jégtömböket és hordalékot) mozgatott meg. (A Balaton térfogata ~2 köbkilométer!) A legintenzívebb szakaszban 55 ezer köbméter/másodperc ráta jellemezte az áradást. Ez a szám ötszöröse az átlagos áradásokénak és húszszorosa annak a vízmennyiségnek, ami másodpercenként a Niagara vízesésnél aláhull!

De visszatérve a mostani eseményekre. A kitörés ma kora reggel kezdődött. Az újabb hasadék az Eyjafjallakökull gleccser alatt 2 km hosszan nyílt meg és egy üreget olvasztott a 200 m vastag jégsapkába 2. Az olvadékvíz az alacsonyabb területek felé áramlott és a Markarfjlót folyót elérve a folyó vízszintjét jelentősen megemelte, ami a folyó mentén is áradást idézett elő. Mindezeket egy nagyszerű videófelvételen is élvezhetjük. Noli jóvoltából a kitörésről és az áradásról készült videók is megtekinthetők.
Délután kettőkor kiadott közleményekben, már arról számoltak be, hogy a jegesár már tetőzött és a kiáradt víz remélhetőleg lassan visszavonul. A Markarfjlót folyó vizszintje pedig csökken. Az áradás nem sodort magával nagyobb jégdarabokat, ezért azt remélik, hogy a kitörés nem olyan heves, és Pelé istennő talán tovább áll Izlandról, hogy az ott élők fellélegezhessenek.

Az áradás elképesztó látványt nyújt a tereplépcsőhöz érve. A kép arról a területről készült, ahol a jeges ár a hegyekből a parti síkságra zubog.

A kora reggeli kitörésről készült videó felvételen egy 8 km magasságba emelkedő fehérszínű felhőt lehet látni, ami igen kevés hamut tartalmaz, alapvetően egy gáz- és gőzfelhő. Az ilyen jellegű ún. freatikus kitörések során kevéssé jellemzők azok a sűrű sötétszürke hamufelhők, amelyek a pliniusi kitörésekkor a magasba emelkednek. (Hogy miért? Erről részletesebben remélhetőleg Szabolcs fog írni, amennyiben ideje engedi.) Ettől függetlenül a légijárművek számára ugyanolyan veszélyes lehet, ha véletlenül belerepülnek egy ilyen kitörési felhőbe.
Sajnos a rossz időjárás megnehezíti, hogy a webkamerák segítségvel láthassuk, mi történik jelenleg. De nemrég volt egy rövid időszak, amikor sikerült elkapnom egy kitörési felhőt (legalábbis remélem, h nem egy zivatar felhő :), de a videón nem annak tűnt, és a szürke színe sem erre utal). Nagyszerűen lehetett látni a gomolygó kitörési felhőt, amint felfelé emelkedik: