Új sziget születőben a japán Nishino-shima közelében!

A Föld dinamikusan változik, éli mindennapos életét! A napokban ünnepeljük az izlandi Surtsey születésének 50. évfordulóját, közben néhány hete a Vörös-tenger déli részén gyarapodott a Zubair szigetcsoport egy új szigettel miután 2011. december végén már világra hozott egy kis szigetet. Mind emögött a vulkáni működés folyamata bújik meg, mely szüntelenül alakítja bolygónk felszínét, épít és rombol. A mai hírekben először az indonéziai Sinabung újabb kitörései jelentek meg, ami egyre nagyobb gondot okoz a helyi lakosságnak, majd jött egy igazi hírcsemege: a Japán Meteorológiai Intézet jelentése szerint víz alatti vulkáni működés zajlik a Nishino-shima szigettől mintegy 500 méterre délkeletre. A vulkáni kitörés a jellegzetes, sekély vízmélységben lejátszódó, kakastaréjszerű hamukilövelléseket mutató freatomagmás működés jegyeit mutatja. Az ismétlődő hamukilövellések eredményeképpen ma délutánra már egy kb. 200 méter átmérőjű sziget keletkezett. A helyi szakemberek szerint a vulkáni működés akár hónapokon keresztül is folytatódhat, azaz erősödhet a Föld legfiatalabb szárazföldje, mivel e térségben a korábbi vulkáni kitörési fázisok akár két évig is eltartottak.
...és itt van már az első fotó is a kicsinyről a Japán Parti Őrség jóvoltából:

A Föld legfiatalabb szárazföldje - mindössze néhány órával ezelőtt született! Forrás: Japán Parti Őrség

Az új sziget az úgynevezett Vulkán-szigetek ívéhez tartozik, ami Japántól délre húzódik, a Bonin szigetektől délre, lemeztektonikailag a Mariana szigetív része. Az 1970-es évek előtt nem voltak feljegyzett kitörések (bár ettől függetlenül lehettek), a Nishino-shima egy kis, zöld szigetecske volt a nagy két tengeren. A Nishino-shima sziget mérete 1973. október 9-én jelentősen megnőtt, mondanunk sem kell, hogy a mostanihoz hasonló vulkáni kitörésekkel. A kezdetet az április 12-én indult tenger alatti kitörések jelentették, a víz zöldes foltokban elszíneződött, akárcsak az El Hierro kitörés során, és 5 hónap kellett ahhoz, hogy az első szárazföld megjelenjen a korábbi sziget mellett. Szeptember lávafolyások indultak meg, amelyek megvédték a vulkáni hamuanyagot a tengerveréstől. Végül a kialakult kicsiny szigetekből a korábbival együtt összeállt egy most már kiterjedt szárazföld. A karéj alakú új sziget a vulkáni működés végeztével, 1974 márciusára 700 méter hosszú és 250 méter széles lett. A mostani működés során nincs kizárva, hogy a növekvő kisded ismét kapcsolódni fog a korábbi szigethez.

A Nishino-shima sziget elhelyezkedése és felülnézeti képe.

Jankovics Évi hozzászólásának köszönhetően itt van már a videofelvétel is a kitörésről:

Az első videofelvétel a sziget születéséről. Forrás: tbsnewsi

Frissítés a vulkáni működésről fotókkal és új videofelvétellel a Tűzhányó blog november 26.-i bejegyzésében

Új sziget 50 éve és néhány hete: Surtsey és Zubair

E napokban egy különleges évfordulót ünnepelhet a vulkanológus közösség és természetesen minden természet-kedvelő ember: 50 éve kezdődött meg az izlandi Surtsey szigetének születése. Tűz által vízből született e kicsiny szárazföld, ahol most már többek között lunda madarak raknak fészket és egyre több növény és állat ver tanyát. A közel 4 éven keresztül tartó vulkáni működés az egyik legjobban dokumentált kitörés és a magma és víz kölcsönhatása, keveredése következtében zajló robbanásos kitörés egy alaptípusává vált. Sigurdur Thorarinsson, neves izlandi vulkanológus 1963. novemberében jó helyen és jó időben tartózkodott Izland déli partvidékén, amely közelében forrni kezdett a tengervíz. Az izlandi geológus részletes leírása az eseményekről (Surtsey: The new island in the North Atlantic, azaz Surtsey: egy új vulkán az Atlanti-óceán északi részén c. könyvében), akár Plinius levelei a Vezúv 79. évi kitöréséről, segít megérteni, hogyan is született egy kis vulkáni sziget az óceán közepén.

Így néz ki egy 50 éves, szép fiatal sziget: Surtsey, Izland déli partvidéke közelében.

1963. november 14-én, az Izlandtól délre hajózó Ísleifur II hajó legénysége arra lett figyelmes, hogy nem messze tőlük fekete füstoszlop emelkedik fel a tengerből. A kapitány azt gondolta, hogy egy hajó gyulladhatott ki, azonban tévedett! Nem mást láttak, mint egy új vulkáni sziget születésének kezdetét! Két nappal korábban egy másik hajó kapitánya arról számolt be, hogy a tengervíz hőmérséklete bizonyos területen melegebb volt a szokásosnál, Vík, dél-izlandi tengerparti település lakói pedig záptojás szagra panaszkodtak. Ekkor tehát már elkezdődött a vulkáni működés (november 6 és 8 között Izland déli részén lévő szeizmográfok már gyenge vulkáni remegés jeleit rögzítették), de ez még a tengerszint alatt mintegy 130 méter mélyen zajlott. A megnyíló tengerfenékből kiáramló vulkáni hamu egy lapos, de egyre növekvő víz alatti halmot épített, ami november közepén bukkant a felszínre.
A fehér vízgőz és a sötét, kakastaréjhoz hasonlító hamufelhő november közepén már pulzálva tört fel immár a tengerszint fölé, és november végére egy 900x650 méter nagyságú sziget alakult ki. Az új sziget Surturról, az északi mitológiai tűz-istenről a Surtsey nevet kapta.

Egy sziget születése: Surtsey, Izland, 1963. Fotó: NOAA

A heves robbanásos kitöréseket a feltörő forró magma és a kürtőbe lekerülő tengervíz, pontosabban üledékkel kevert tengervíz-zagy keveredése okozta. A sötét színű vulkáni hamuval fedett új sziget azonban nyomban komoly erőpróba elé nézett. A viharos tenger hullámai gyorsan elmosták a laza vulkáni üledéket. Amennyiben a vulkáni működés nem pótolta volna, könnyen elnyelte volna az óceán a frissen kialakult szigetet, amint az már számos alkalommal máshol megtörtént. A tűz-isten azonban keményen dolgozott és újabb, s újabb vulkáni hamut lövellt a levegőbe. 1964 elejére már akkorára nőtt a sziget, hogy a tenger nem tudta megbontani, sőt a vulkáni kürtők elzáródtak a tengervíztől. Ennek következménye pedig az volt, hogy megváltozott a vulkáni kitörés stílusa. A nagy robbanásos kitöréseket csendesebb, de látványosabb robbanásos kitörések váltották fel. Lávatűzijáték, lávaszökőkút emelkedett a magasba, sőt izzó lávafolyamok indultak el a friss vulkán lejtőin. Ezek a vulkáni képződmények már ellenállóak voltak a tengervíz csapásainak és ennek köszönhető, hogy a vulkáni sziget megmaradhatott. 1965-ben befejeződött a vulkáni működés, ekkor a sziget területe 2,5 km2-re nőtt. Május végén azonban egy újabb kitörés kezdődött a szigettől északra. Ismét vulkáni hamuanyag lövellt ki a tengerből, az újszülött tűzhányó a Syrtlingur (kis Surtsey) nevet kapta. A kistestvér azonban csak október végéig létezett, amikorra a tengervíz végleg elmosta. Ezt követően még egy próbálkozása volt a tűz-istennek, 1966-ban a Jólnir nevű sziget próbált ellenállni a tenger vad hullámainak, de sikertelenül. Végül újabb lávafolyás zajlott Surtsey szigetén 1966. augusztusában, ami 1967. június elejéig tartott. A vulkáni sziget végül közel 200 méter magasságba emelkedett ki a környező tengerből.
A vulkáni működés után a szigeten megindult az élet megtelepedése. Ez kivételes lehetőséget adott a kutatóknak, hogy megfigyeljék e folyamat fejlődését és azóta is csak tudósok léphetnek az új sziget földjére, hogy mintegy természeti laboratóriumban követhessék a természet önmaga adta történéseit. 2008-ban Surtsey szigete az UNESCO Világörökség része lett.

Az élet azonban nem áll meg, azóta is nőttek ki újabb szigetek a tengerekből, némelyikük rövid szárazföldi lét után visszasüllyedt a víz alá, de voltak, amelyek azóta is ellenállnak a víz pusztító erejének. 2011. december 30-án új szigettel gyarapodott például a Vörös-tenger déli részén található Zubair szigetcsoport. Idén szeptemberben ismét megindult a születés csodás folyamata és a médiakamrák szeme elől elrejtve zajló vulkáni működés egyre gyarapított egy újabb szigetkezdeményt, ami úgy tűnik október 23-án már egyértelműen kidugta fejecskéjét a víz szintje fölé. A Culture Volcan bejegyzése és a közölt fotók alapján a déli, legnagyobb Zubair szigettől északnyugatra lévő kis Saba szigetecske mellett tűnik elő az új szárazföld!

Új sziget keletkezett a Zubair szigetcsoportban! Balra a LANDSAT 8 október 23-i felvétele, jobbra pedig a GoogleEarth egy korábbi képe látható. A kis Saba sziget közelében, északnyugatra jelenik meg az új szárazföld, ahol úgy tűnik, hogy még mindig zajlik a vulkáni működés.. Forrás: Culture Volcan

Mennyire volt váratlan a Grímsvötn mostani kitörése?

A bejegyzés végén frissítés: Miért NEM füst emelkedik a vulkánok fölé, és mi az a vulkáni hamu?


A Grímsvötn hamufelhője és egy benne cikázó villám 2011. 05. 22-én. Készítette: Jóhann Ingi Jónsson

A válasz nagyon egyszerű: nem volt váratlan! Miért? Ennek megválaszolásához ismét a földrengéseket, földrengésrajokat kell megvizsgálnunk. Előtte azonban mindenképpen ki kell térnünk arra, hogy mit is jelent ma a váratlanság a vulkanológiában. Ezt a következővel lehetne példázni: ha egy hölgy állapotos lesz és elmegy az orvoshoz, akkor napra pontosan meg tudják mondani, hogy elvileg mikorra várható a kisbaba megszületése. Folyamatosan észleljük a baba érkezésének előjeleit, és a gyermeket váró házaspár, valamint környezetük felkészül a nagyszerű eseményre. Jól tudjuk azonban, hogy a gyermekáldás esetében nagyon is igaz a mondás: "..ember tervez, isten végez..". Még az orvosok sem tudják megmondani, akár 1 hónappal a szülés előtt sem, a szülés időpontját órára, percre pontosan. Azt persze látják, hogy mikor kell befeküdni a kórházba, mikortól kell folyamatos megfigyelés alá helyezni a kismamát, de teljes pontossággal képtelenség előre jelezni a szülést. Amikor tehát egy vulkánkitörésre azt mondjuk, hogy nem volt váratlan, az alatt körülbelül azt kell érteni, mint egy állapotos anyuka esetében.
Térjünk vissza a nyers adatokhoz és a vulkánokhoz. Miért is volt várható a kitörés a Grímsvötnön? A Vatnajökull jégsapka alatt több tűzhányó is található, például a Bárðarbunga és a Grímsvötn. Ezek várható kitöréseiről már korábban is írtunk az akkoriban bekövetkezett események hatására. Ha megnézzük az elmúlt években a Vatnajökull alatt regisztrált földrengések eloszlását (1. ábra), jól látható, hogy ezek elsősorban az ott lévő tűzhányók alatt pattantak ki, ami jelzi, hogy a szeizmikus aktivitás egyértelmű összefüggésben van a vulkán és az azt tápláló rendszerben zajló eseményekkel.

1. ábra Felül: Földrengések térbeli helyzete Izlandon, kiemelve a Vatnajökull régióját. Alul: Földrengés hipocentrumok térbeli és időbeli változása a Grimsvötn alatt. Forrás: Kristín S. Vogfjörd et al. 2010 Keflavik, Iceland

A rengések gyakorisági eloszlását megfigyelve (2. ábra) további megállapításokat tehetünk. Az ábrán a piros görbe jelzi a Grímsvötn alatt kipattant földrengéseket 1991 és 2010 között. Ezen időszakban összesen 3 kitörés történt 1996-, 1998- és 2004-ben, amelyekhez kötődően csúcsok, azaz a földrengések számában maximumok figyelhetők meg az ábrán. Továbbá az is megfigyelhető, hogy a csúcsokat megelőző részeken egy emelkedő trend, tehát fokozódó vagy éppen egy plató, vagyis folyamatosan erős szeizmicitás jelentkezik. A kitöréseket követően a földrengések száma hirtelen lecsökken, majd szép lassan elkezd emelkedni például a 2000-2004 vagy a 2005-2010 közötti időszakban. Az idei évre a földrengések gyakorisága már bőven elérte azt a szintet, ami az elmúlt húsz évben a kitörések előtt észlelhető volt.

2. ábra A Vatnajökull jégsapka tűzhányói alatt az elmúlt két évtizedben kipattant földrengések gyakorisági eloszlása. Forrás: Kristín S. Vogfjörd et al. 2010 Keflavik, Iceland

Összefoglalva: Az elmúlt 5 évben az összes vatnajökulli tűzhányóra jellemző egyre erősödő szeizmikus aktivitás alapján várható volt a kitörés a Grímsvötn vulkánon, de azt nem lehetett megmondani, hogy ez pontosan mikor következik be.


Frissítés (Szabolcs, 21:47)
Egy látványos animáció látható a Grimsvötn kitörésének kezdetéről az alábbi helyre kattintva!
Szeretné látni, milyen a nappal vulkáni hamuban? Nézze meg a The Telegraph videofelvételét, ami Kirkjubaejarklaustur település mellett készült!
Végül, látványos előrejelzés a vulkáni hamu terjedéséről a Flightradar24.com portálon! Csak egy apró megjegyzés: ma több híradásban is hallottam, hogy holnapra Franciaországot és Spanyolországot is eléri a vulkáni hamu. Erre sem a londoni VAAC modellje, sem a Flightradar24.com nem utal!

A sok-sok híradást hallva és olvasva, megismétlem, amit egy korábbi bejegyzésben már írtam:
a Grimsvötn vulkán NEM "FÜSTÖLÖG", NEM emelkedik fel "FÜSTOSZLOP" a tűzhányó fölé és persze there is NO "SMOKE", there is NO "SMOKE COLUMN" above the volcano!!!

egy tűzhányó robbanásos kitörése során vulkáni hamu zúdul ki a kürtőből és gomolyog felfelé. A vulkáni hamu annyit jelent, hogy a felszínre került vulkáni szemcsék 2 mm-nél kisebbek. A Grimsvötn mostani kitörése során a vulkáni hamu 10%-a még ennél is jóval picibb, nem több mint 10 mikrométer (az Eyjafjallajökull kitörés során ez a mérettartomány a vulkáni hamuanyag 20%-át tette ki!). A vulkáni hamu szemcse származhat a magmából és ekkor a gyors hűlés miatt a kőzetolvadék hirtelen megdermed, megszilárdul és kőzetüveg lesz belőle, amelyben esetenként korábban kivált kristályok lehetnek bezárva. Ezeket a szemcséket megelemezve ismerjük meg a kitörő magma kémiai összetételét, ami a Grimsvötn esetében bazaltos, azaz 50-51 tömeg% szilícium-dioxidot tartalmaz. Ez azért fontos, mert a szilícium-dioxid mennyiség alapvetően meghatározza a magma fizikai tulajdonságait és ezzel a kitörés jellegét!
A vulkáni hamu mellett a kitörési felhőben vulkáni gázok (pl. szén-dioxid, kén-dioxid, hidrogén-fluorid, hidrogén-klorid, kén-hidrogén) vannak jelen és jelentős mennyiségű vízgőz. Ez utóbbinak mennyisége a freatomagmás kitörések esetében, azaz amikor a robbanásos kitörést a forró magma és hideg víz keveredése okozza, igen jelentős lehet!
A kitörési felhő magasságát alapvetően a kitörés intenzitása szabja meg, azaz egységnyi idő alatt mekkora térfogatú vagy mekkora tömegű magma jut a felszínre. A kitörési felhő azért emelkedik magasra, mert egy bizonyos magasság elérése után a nehezebb vulkáni törmelékek kihullnak belőle és a belekeveredő és felmelegedő levegő olyannyira csökkenti a sűrűségét, hogy az kisebb lesz a környező levegőnél (a forró levegő sűrűsége kisebb, mint a hidegebbé). A kitörési felhő addig emelkedik, amíg ez a sűrűségkülönbség tart, azután szétterül. A kitörési felhő alakját persze nagy mértékben befolyásolják a szelek is, amelyek adott esetben erősen eltéríthetik a kitörési felhőt még a maximális magasság elérése előtt is!

Kirishima (Shinmoe-dake): tovább hömpölyög ki a vulkáni hamu, és a Bromo?

Tovább folytatódik a japán Kirishima (Shinmoe-dake) kitörés miközben Indonéziában a Bromo ereget vulkáni hamut mintegy 5,5 km magasságba, ami különösen az ausztrál turistáknak okoz gondot a légtérzár miatt. A Bromo kitörése szerepel a Hét Vulkán Képe sorozat legutóbbi nyerteseként.

Forrás: Jakarta Post

A Kirishima (Shinmoe-dake) sem nyugszik, az Eyjafjalljökull kitöréshez hasonló élményt ad, azzal a különbséggel, hogy itt keletre nem Európa fekszik és nincs káosz a légiközlekedésben. A kitörés erőssége is elmarad egyelőre az izlandi vulkánéhoz, de jellegében nagyon hasonlít annak végső szakaszához. Remek videofelvételek jelennek meg sorban a kitörésről, annak ellenére, hogy a média hírműsoraiban hiába keresünk a kitörésről tudósítást. Szerencsére nincs ugyanis veszélyhelyzet, nincs haláleset, sebesülés, nincs kitelepítés! Marad az élmény a természet erőiről a tűzhányók kedvelőinek. Íme:

A japán Kirishima (Shinmoe-dake) tűzhányó kitörése. Forrás: hitosi49 a YouTube-on

A jelenlegi webkamera kép:

A japán Kirishima (Shinmoe-dake) tűzhányó helyi idő szerint éjjel negyed 2-kor is továbbműködik! Forrás: Kirishima webkamera

...és hazai idő szerint közel éjfélhez, Japánban pedig reggelihez készülve, íme:

A japán Kirishima (Shinmoe-dake) tűzhányó kitörése helyi idő szerint reggel fél 8-kor Forrás: Kirishima webkamera

Etna: lezárva a csúcsrégió

Újabb hírek jönnek az Etnáról is. A hatóságok lezárták a csúcs körüli területet. A helyzet továbbra is veszélyes, mivel a freatikus és freatomagmás kitörések szinte minden előjel nélkül történnek. 1979 szeptember 12-én hasonló kitörés 9 turista halálát okozta és több mint 20-an sérültek meg. Minden bizonnyal friss magma emelkedik fel a kürtőcsatornában, amit a fumarolák hőmérsékletének emelkedése és a növekvő kén-dioxid gáz kiáramlás is jelez.

Képek forrása: INGV

Újabb változás az Eyjafjöll kitörésében?

Ma újra követhető a webkamerákon az Eyjafjöll vulkán kitörése. Ezeken a képeken (magyar idő szerint 12:20) - úgy tűnik - ismét freatomagmás (forró magma és víz kölcsönhatásából származó robbanásos kitörés) jellegű a vulkáni működés, amit kisebb áradás is kísér. Elképzelhető azonban az is, hogy a láva ömlik a jeges területre és ez okozza a fehér vízgőz-gazdag felhő kialakulását. A webkamerákon azonban intenzívebbnek tűnik a kitörés.

rövidesen további részletekkel jövünk!

Eyjafjallajökul kitörés, frissítés

.
Frissítés: 22:17 Rossz hír az izlandiak számára!
- Az elmúlt 24 órában drámaian nőtt a fluor kibocsájtás az Eyjafjallajökul kráteréből. Egy kilogramm hamuval 850 mg fluor jut az izlandi légkörbe a kitörés során, ami 4, 5-szöröse a korábban mért értékeknek. Níels Óskarsson az Ilzandi Egyetem geológusának nyilatkozata alapján a megemelkedett flour emisszió oka, hogy a hamu jelenleg egy száraz kráterből tör fel. Így a jégolvadásból nem képződik elég gőz, amely a légkörben kondenzálódva megkötné az olyan vulkáni gázokat, mint a fluor. A kráter kiszáradásának a következménye az is, hogya legfrissebb viedókon láthatjuk, hogy már izzó lávadarabokat is okád magából a tűzhányó a vulkáni hamu mellett. Az esti órákban pedig vélhetően a webkamera képein is látni fogjuk a kihajított vörössen izzó lávát. A fluor káros hatásairól Szabolcs Természet Világában megjelent cikkében is lehet olvasni.
Frissítés: 21:27 Folyamatos a hamuszórás Izlandon!
- A webakemra tanúsága szerint nem szünetelt a kitörés a mai nap folyamán Izlandon. Jelenleg állandósult az a fajta működés, amiről a nap folyamán beszámoltunk.
Az Izlandi Meteorológiai Szolgálat által közzétett adatok alapján az elmúlt 48 óra szeizmikus szempontból csendes volt az Eyjafjallajökul környékén.
A Katla esetében nem észleltek sem rengéseket, sem összehúzódást vagy tágulást, a tűzhányó nyugodt.


Frissítés: 16:05
A legfrisseb GPS adatok szerint a tűzhányón ún. defláció (nem szél erozió!) figyelhető meg a kitöréssel egyidőben. Vagyis a tűzhányó összehúzódik, mint a tüdönk amikor kilélegzünk. Mindez azt jelenti, hogy a tűzhányó felszínközeli tápláló rendszerében a kitörés hatására csökkent a belső nyomás. Ez törvényszerűen maga után vonja a kitörés erejének gyengülését. A kérdés csak az, hogy ez meddig tart.
Az információ az Izlandi Meteorológiai Szolgálattól származik.
Frissítés: 15:45
Az alábbi videón a Bécsi Tudományegyetem professzorát hallhatjuk az izlandi eseményekkel kapcsolatban (Prof. Dr. Theodoros Ntaflos). Az interjú német nyelvű.
http://lithosphere.univie.ac.at/fileadmin/user_upload/dep_lithosphaere/Puls4.wmv
Frissítés: 13:09
visszatért a hamufelhő!
http://inforadio.hu/hir/belfold/hir-347255
légtérzár:
http://inforadio.hu/hir/belfold/hir-347295

bejegyzés: 12:00

Változik a kitörés stílusa Izlandon!
Noli legutóbbi megjegyzéseiben nagyszerű képeket és videókat bocsájtott a rendelkezésünkre, amit ezúton is köszönünk szépen.
A legutóbbi webkamera felvételen (a szöveg alatt) látható, hogy a kitörés nem olyan heves, mint április 14-15-én, amikor elkezdődött a freatomagmás kitörés, amely során a hamufelhőt 8 km-nél is magasabbra lövellte a tűzhányó. A kitörés erőteljes jellege tegnap kezdett változni, amit az Izlandi Meteorológiai Szolgálat jelentése is megerősített, miszerint a kitörési felhő magassága 4.5 km-re "süllyedt". De mi is történik valójában? Lassan vége a kitörésnek?
Eddig akárhányszor hallottunk arról, hogy egyre kevesebb földrengést észlelnek a vulkán alatt, csökken a kitörés intenzitása, a tűzhányón napokon belül egy újabb hasadék nyílt. :)
A jelenlegi változás, amit a kitörés hevességében látunk, nem más, mint amit korábban már előre jeleztünk. Azaz a heves, hamuszóró, freatomagmás kitörés fokozatosan magmás robbanásos kitörésbe vált át. Pontosabban a kettő közti átmenetet mutatja. A kráterből vulkáni hamu és nagyobb izzó lávadarabok is a magasba lövellnek. Vagyis egy átmeneti kitöréstípust látunk.
A freatomagmás kitörés során a kitörés hevességében óriási hatása van a magma/víz aránynak. Amennyiben nem kerül kívülről (pl.: a gleccser olvadása révén) víz a rendszerbe, úgy magmás robbanásos kitöréseket látunk, alapvetően olyat, mint az Eyjafjöll márciusi működése során. Láthattuk azt is, hogy amikor jelentős vízmennyiség keveredett a magmához, sokkal hevesebb hamuszóró kitörések történtek. Minderre pedig az is rásegített, hogy a magma összetétele megváltozott andezites összetételűvé. A jelenlegi magmás és freatomagmás robbanásos kitöréstípus közötti átmenet oka az lehet, hogy növekedett a magma/víz arány, vagyis a kitörés kezdi felélni azt a külső vízmennyiséget, amelyből eddig táplálkozott. Ez a jelenség jellemző az ilyen típusú vulkánok működésében, és nem jelzi egyértelműen, hogy a kitörés elhalóban van.
Hogyan kell érteni, hogy a kitörés feléli a vízmennyiséget, hiszen a gleccser hatalmas? Ez azt jelenti, hogy a kitöréskor felszínre kerülő, ill. a kürtőben megszilárduló magma elzárja a még izzó kőzetolvadékot a gleccsertől. Így az már nem képes újabb részt megolvasztani a gleccserből, hogy pótolja a kitöréskor "elhasznált" vízmennyiséget.

A felvételt a vodafone webkamerája rögzítette.

Továbbra is ontja a vulkáni hamut az Eyjafjöll

Ahogy azt a webkamerák is mutatják, továbbra is rendkívül aktív a vulkán. Ma hajnalban az Izlandi Partiőrség gépével szálltak fel a Meteorológiai Szolgálat tagjai és megfigyelték, amint a hamufelhő az esőfelhők szintje fölé, mintegy 8-10 km magasságba emelkedik és itt, a troposzféra felső részében halad tovább. Ahogy korábban Szabolcs is írta, freatomagmás kitörés zajlik. Az említett reggeli repülésen készült képeken is jól látszik az egymás melletti, fehér (gőz) és sötétszürke (hamu) felhő.

Az egymás melletti gőz- és hamufelhő ma hajnalban	A tovasodródó hamufelhő 8-10 km magasan, ugyanekkor

Mi a helyzet a légtérzárlattal?

Észak-Svédország és Norvégia, valamint Európa legdélibb területei kivételével szinte mindenhol tilos repülni és ez sok helyen így is marad vasárnapig. A vulkán aktivitása semmit sem csökken, így van hamuutánpótlás, már csak a szélen múlik, merre viszi. Az épp aktuális légiközlekedési helyzetkép itt megtekinthető. A legújabb jelentések szerint az európai légitársaságok kára napi 150 millió EUR. A hatályos jogszabályok szerint a vállalatoknak kell gondoskodni ételről és italról, egy éjszakát meghaladó várakozás esetén szállásról is. A jegyek átírása esetén semmilyen pótdíjat nem számolhatnak fel, írja a BBC.
A repülőgépek részleges pótlására az egyes európai vasúttársaságok igyekeznek még kocsikat beállítani, de sok helyen már alig vagy nem lehet jegyet kapni, illetve nagyon hosszú sorok alakultak ki a jegypénztáraknál. A Nagy-Britannia és Írország, valamint a kontinentális Európa közti kompjáratok teljesítőképességük csúcsán üzemelnek.
Mindeközben már érkeztek hírek arról, hogy kárt okozott a vulkáni hamu: a finn légierő néhány F-18-as vadászgépe a zárlat előtt szállt fel hadgyakorlatra és átrepültek a hamufelhőn is. Egyes hajtóműveket annyira megrongálta a vulkáni hamu, hogy ki kellett venni őket megjavítani.

Eyjafjallajökul

.
Szebbnél szebb képek.. Ez a felvétel sem kíván túl sok magyarázatot. Inkább csak gyönyörködjünk benne. :)
Picture from:
http://mbl.is/mm/frettir/innlent/2010/04/15/volcanic_eruption_under_eyjafjallajokull_glacier/
Árni Sæberg