Földrengések Izlandon is - mocorog a Katla?

Frissítés: Tomi, 2011.10.06. 15:22

Szép az idő a Mýrdalsjökull felett, ezt láthatjuk a gleccsert figyelő Mila webkamera képén is, mely délkelet felől mutatja a jégmezőt. A kamera élőképén látható vibrálás teljesen hétköznapi dologra vezethető vissza: a szél mozgatja a készüléket.

Frissítés: Balázs, 2011. 10. 06 0:21

Rövid helyzetértékelés jelent meg az Izlandi Meteorológiai Intézet honlapján a Katlán zajló intenzív szeizmikus tevékenységről. Az elmúlt bő 10 évben két hasonló szeizmikus nyugtalanság volt a tűzhányón 1999-ben és 2002-2004 között. Az mostani erőteljes szeizmikus aktivitás júliusban kezdődött. Azóta több száz kisebb földrengést regisztráltak a Katla alatt. A tegnap hajnali intenzív földrengés raj során kipattant rengések fő tömege 5 km-nél sekélyebb mélységű volt. Egyelőre semmi jel nem utal arra, hogy kitörés zajlana a tűzhányón, de figyelembe véve a fokozott szeizmikus tevékenységet ez a helyzet hirtelen megváltozhat - írják. Ezért a tűzhányót folyamatos megfigyelés alatt tartják. A jelentésben egy nagyszerű ábrasort közöltek, amelyben az 1999-2011 közötti időszakban regisztrált szeizmikus adatok szerepelnek:

Az ábrasor a Katla kalderája alatt 1999-2011 között kipattant rengések adatait mutatja. Forrás: Izlandi Meteorológiai Intézet.

Bejegyzés: Sági Tamás, 2011. 10. 05. 10:16
Az Izlandi Mýrdalsjökull gleccser központi része alatt egyre több és erősebb földrengés pattan ki. Ahogy a Legfrissebb Rövidhírek közt Szabolcs írt erről, a Goðabunga alatt erős a szeizmikus aktivitás.
Az elmúlt 30 órában már három, hármasnál erősebb földrengés pattant ki a térségben, ezek közül egy megközelítette a 4-es magnitúdót is. Emellett egy nappal korábban is volt már hármas erejű földrengés, továbbá az utóbbi hat-nyolc órában több tíz rengést észleltek az Izlandi szakemberek, melyek közül számos 1.5-2.5 M közti volt.

Földrengésraj a Mýrdalsjökull alatt. A fenti térképen az elmúlt 48 óra rengéseit láthatjuk. A színek, mint az alul lévő diagramon is, a földrengések kipattanásának időpontját mutatják. A hármasnál erősebbeket zöld csillag jelöli. A fekete fogazott vonal a Katla kalderáját jelöli. Pirosak az elmúlt hat óra rengései, a sötétkékek a legrégebbiek. A diagram vízszintes tengelyén szereplő rövidítések izlandiul vannak, balról jobbra: hétfő, kedd, szerda. A ma hajnali rengések után kis szünet következett, majd délelőtt újabbak következtek. Érdemes lesz figyelni az IMO honlapját! Az alsó diagramról leolvashatjuk az egyes földrengések magnitúdóját. Forrás: IMO - Izlandi Meteorológiai Szolgálat

Az elmúlt napokban folyamatosan pattantak ki földrengések a kalderában, egyre növekvő gyakorisággal, sekély mélységből. A legerősebb rengések epicentrumai korábbi kitörési központoknál, a Katla kalderájában helyezkednek el. A földrengéseket legnagyobb valószínűséggel az éledező Katla vulkáni rendszer okozza, a felfele nyomuló magma jeleit láthatjuk. A kaldera helyzetében bekövetkezett változást mutatják a harmonikus földremegések (tremor) amplitúdójában bekövetkezett ugrás, különösen a 2-4 Hz frekvenciájú tartományban:

A harmonikus földremegések a Godabunga (fent) és Lagu Hvolar (lent) mérőállomás adatai alapján. Az első állomás a Katlától nyugatra, a második keletre helyezkedik el. A földremegések felerősödése is ma hajnalban történt, együtt a földrengésekkel. Forrás: Izlandi Meteorológiai Szolgálat

Benedikt Ófeigsson geológus (Izlandi Meteorológiai Szolgálat) úgy nyilatkozott, hogy az események miatt nem szükséges a polgári védelem riasztása, ugyanakkor a Katlától délre, a tengerpartnál fekvő Vík település lakói kitelepítési gyakorlatot tartottak egy esetleges jökullhlaupra készülve.

Mi is történik tehát a Katlánál? A nyár folyamán hasonló földrengések és földremegés-erősödések során egy kisebb áradást is megfigyeltek, melyet olvadékvíz okozott. Jelenleg már elfogadott magyarázat a jelenségre, hogy egy kisebb, jég alatti kitörés volt a Katla kalderájában. Eddig még semmmi jele az olvadékvíz növekedésének vagy egy újabb gelccserbeszakadásnak, - még csak készülődik az izlandi boszorkány.

Mit jelent a Tambora ébredezése?

Sok az érdekes hír (az alaszkai Cleveland lávadómjának növekedése és ennek esetleges robbanásos kitörésben való kimenetele, egy jövőbeli Laki-szerű kitörés hatása - erről rövidesen részletesen is írok...), azonban a média most egyre inkább az indonéziai Tambora ébredezését kapta fel. Néhány szalagcím: "Kitörhet a Mount Tambora, a világ leghalálosabb vulkánja", "Ébredezik a világ leghalálosabb vulkánja", "Fejvesztve menekülnek az emberek a világ leghalálosabb vulkánja mellől", ahogy az az angol nyelvű médiában is megjelent: "Farmers flee as world's deadliest volcano rumbles", "Deadliest Volcano In the Planet Is Ready to Explode Again" vagy a következő (tessék kapaszkodni!): "Volcanic Winter Imminent? Alert Level Raised - Tambora Volcano, Indonesia."... Huhhh, nagyon-nagyon keressük a világvégét... Nem lehetne csak egy olyan cím, például: "Ébredezik a Tambora, de nem várható az 1815-ös katasztrofális kitörés megismétlődése"
A tavalyi Eyjafjallajökull kitörése óta érezhető, hogy a média sokkal érzékenyebb a vulkánkitörésekre, az azokra utaló jelekre, ami azért nem baj, de hát kell (?) a figyelemfelkeltő (?) cím...

A Tambora lenyűgözően szép vulkánja. Az 1815-ös kitörése óta azonban a tűzhányó továbbra is félelmet kelt. A kép forrása: Iwan Setiyawan

Az indonéziai Sumbawa szigetének északi részén, a Sanggar félszigeten lévő Tambora alatt kipattanó vulkáni eredetű rengésekről korábban már beszámoltunk. Azóta, szeptember 9-én az indonéz PVBMG már hármas fokozatra emelte a riasztási szintet, mivel a földrengések száma emelkedett. Ez napi 12-16 vulkáni eredetű rengést jelent. Ez az esemény, mondhatni mindennapos, hozzátartozik az aktív és potenciálisan aktív tűzhányók mindennapjaihoz. Idén tavasszal a Fülöp-szigeteki Taal vulkán alatt kezdett rezegni a föld, bizonyára magma tömeg is emelkedett felfelé, de végül nem következett be vulkánkitörés. Jelenleg szunyókál a tűzhányó és a rengések megszűntek. Az elmúlt hetekben a kanári-szigeteki El Hierro és az izlandi Katla alatt is pattantak ki földrengésrajok. Így van ez a tűzhányókkal! Van, amikor feltöltődnek és ez nem vezet kitörésre, máskor beindul a kitörés. A hír tehát szokványos, ami annyit jelent, hogy a szakembereknek érdemes ezekre a tűzhányókra figyelni, amit a helyi vulkanológiai obszervatórium munkatársai meg is tesznek. Persze mindjárt másként hatnak ezek a folyamatok, ha az egy "híres" vulkánnal kapcsolatban történik. Ez ugyanolyan eset, hogy nem jelenik meg hírként, ha Kati nénit műteni kell, azonban biztosan a szalagcímeken lenne, ha mondjuk egy politikussal vagy főleg ha egy celebbel történne mindez... Ez tehát a világunk, és sajnos azért ez a hozzáállás torzítja az események valódi jelentőségét, fontosságát, azaz nem igazán arra helyeződik a hangsúly, amire kellene.
Mit jelent tehát a Tambora ébredése? Vulkanológiailag mindenképpen egy izgalmas esemény, amit érdemes követni! Elvezethet egy kisebb nagyságú kitöréshez, de az is lehet, hogy a rengések száma lassan csökken és tovább alszik a tűzhányó (a legutóbbi jelentések inkább ezt valószínűsítik)! Tudni kell, hogy a Tambora 1815-ös kitörése óta volt már ilyen esemény, sőt olyan is volt, ami vulkánkitöréshez vezetett. Négy évvel a VEI=6,9 nagyságú kitörés után volt egy kisebb - VEI=2 - robbanásos kitörés, majd 1880-ban egy hasonló esemény, végül 1967-ben egy lávafolyás történt a széles kalderában. Az 1815-ös kitörés előtt ugyanakkor 5000 évig szunnyadt a vulkán. A mostani rengések, ha kitöréshez vezetnek, akkor nagy valószínűséggel egy 1880-as vagy 1967-es kitörést okozhatnak (legalábbis a jelenlegi adatok alapján), ami nem jelent nagy veszélyt, nemhogy a távol élőkre, de nagy valószínűséggel a vulkán közelében lakókra sem!
Mindenesetre, a Tambora más, a Tambora korábbi nagy kitörése, generációkon keresztül máig él a közelben lakók emlékezetében és ezért megvan a tisztelet, de megvan a félelem is a tűzhányó iránt. Míg Indonéziában szinte minden alkalommal problémát jelent az aktív tűzhányók körüli kitelepítés (l. legutóbbi Merapi kitörés esete), a Tambora esetében most sokan még akkor sem akarnak visszatérni otthonukba, amikor a hatóságok erre engedélyt adtak!
Összefoglalva, a jelenlegi események, a rendelkezésre álló adatok semmiképpen nem mutatják azt, hogy a Tamborának hamarosan az 1815-ös működéséhez hasonló kitörése lesz! Egy Tambora-méretű kitöréshez sokkal hosszabb idejű szunnyadás szükséges, a vulkán alatt felhalmozódó magma belső feszítő nyomása pedig a mai műszerekkel jól követhető lenne.
Azt is le kell azonban szögeznem, hogy az 1815-ös Tambora kitöréshez hasonló nagyságú vulkáni működés nincs kizárva a jövőben (erre a számítások szerint a következő évszázadban kb. 20% esély van, ami nem kevés...), ez viszont minden bizonnyal máshol fog bekövetkezni és nem újra a Tamborán. Hogy hol, nehéz megmondani! Azt hogy az milyen következményekkel járhat, azt viszont ismerjük, az modellezhető a jövőre is. Ezzel kell tehát foglalkozni, ahogy azt a leedsi egyetem munkatársai is tették egy Laki-nagyságú kitörés mai Európára gyakorolt hatásának elemzésével. Evvel egy következő bejegyzésben foglalkozunk!

Nyugtalanság jelei az indonéz Tambora tűzhányón!

A szicíliai Etna újabb, 12. paroximális kitörése után most ugorjunk egy sokkal távolibb területre, a vulkánokban bővelkedő Indonéziába! Az Indonéz Vulkanológiai Intézet 2011. augusztus 30-án, kedden zöldről (nyugalmi állapot) sárgára (készültségi állapot) emelte a riasztási fokozatot Indonézia egyik leghíresebb tűzhányóján, a Tamborán (mely Sumbawa szigetén található). A tűzhányó nevét említve valószínűleg minden vulkánkedvelőnek az 1815-ös Tambora kitörés jut eszébe, mely a történelmi idők legnagyobb vulkánkitöréseként ismert. Ez a VEI=7-es erősségű kitörés (a vulkáni hamufelhő magassága>25 km) olyan sok kén-dioxidot juttatott a sztratoszférába, hogy globális lehűlés következett be (a globális átlaghőmérséklet 0,3-0,7 Celsius fokot csökkent a következő évben), és az 1816-os év "a nyár nélküli évként" vonult be a történelembe az egész Földön. Azt azonban már kevesebben tudják, hogy az 1815-ös nagy kitörés óta a Tamborának még legalább 3 kisebb kitörése volt, melyek nagysága VEI=0-2 volt.

Bal oldali kép: műholdfelvétel a Tambora tűzhányó 6 km széles, 1250 m mély kalderájáról, mely az 1815-ös VEI=7-es kitörés eredménye (a kép forrása); jobb oldali kép: a vulkán kalderájának belseje (a kép forrása).

Az idei évben a helyi vulkanológiai intézet jelentései szerint április óta időszakos földrengésrajok detektálhatók a tűzhányón, augusztus végén pedig nőtt a gyakorisága a sekély, vulkanotektonikus földrengéseknek, illetve a földremegések (tremor) intenzitásában is növekedést tapasztaltak. Ezek mellett fehér gőzfelhőket is megfigyeltek a vulkán kalderájában, melyek több 10 m magasságba emelkedtek. Ezen események azt jelezhetik, hogy a tűzhányó a közeljövőben újra aktivizálhatja magát, azonban valószínűleg csak egy kisebb robbanásos kitörés vagy lávafolyások, lávadómok kialakulása várható (VEI=0-2-es erősségű, hasonlóan az 1819-ben, 1880-ban és 1967-ben történt eseményekhez), és nem egy jelentős, az 1815-ös kitöréshez hasonlítható. Mindenesetre érdemes szemmel tartani a tűzhányót!

Zavargások Pele istennő konyhájában

Kisebb lávaszökőkút kitörés a Pu'u'O'o kráterében 2011. 02. 06. (Forrás: HVO)

Frissítés, Balázs 02. 16.:

Intenzív lávaöntés zajlik a Pu'u'O'o kráterében (lásd megjegyzések). A webkamera felvételein élőben követhetjük az eseményeket. A Hawaii Obszervatórium által közölt videó felvételen lenyűgöző képsorokat láthatunk. A lávaöntés mellett kisebb lávaszökőkút kitörések is zajlanak. A magma kisebb nyílásokon és egy kb. 10 méter magas fröccskúp kürtőjén keresztül tör a felszínre. Amennyiben a feltöltődés üteme elég nagy lesz, vagyis lesz bőven magmautánpótlás, úgy vélhetően ismét lávató alakulhat ki a Pu'u'O'o kráterében, a története során nem először. Korábban 1997 -ben és 2004-2007 között is lávató töltötte ki a krátert. A Hawaii Obszervatórium archívumában további információk olvashatók ezen eseményekről. Továbbá néhány fantasztikus kép, milyen is volt a Pu'u'O'o akkoriban.

A Pu'u'O'o kráterében zajló lávaöntés és lávaszökőkút kitörések 2011. február 6-8. között. (Forrás: HVO)

Eredeti Bejegyzés: Évi 2011. 02. 15.

A vulkánkedvelők örömére a hawaii Nagy-sziget állandó vulkánhírekkel szolgál, lássuk, milyen újdonságok történtek az elmúlt egy hét során.
Február 9-én és 10-én erős szeizmikus aktivitást észleltek a Kilauea tűzhányó területén. A két nap során történt 42 földrengésből 36 a Keleti-riftzónában pattant ki (elsősorban annak nyugati-északnyugati részén), ezek közül kettőnek is 3-nál nagyobb volt a magnitúdója: február 9-én egy 3,2 magnitúdójú rengés pattant ki a Kilauea csúcsától 2 mérföldre (3,2 km-re) délre, majd február 10-én reggel egy még erősebb, 3,8-as magnitúdójú földrengés történt a tűzhányó csúcsrégiójától 3 mérföldnyire (4,8 km-re) délkeletre, mely érzékelhető volt a Volcano nevű település környékén is. A felerősödött szeizmikus tevékenység jelentősebb kitörések előjele lehet. Ez utóbbi, legerősebb földrengés óta azonban ismét kisebb magnitúdójú rengések jellemzők a területre. A Hawaii Vulkanológiai Obszervatórium honlapján egy térkép is megtekinthető az elmúlt két hét földrengéseinek elterjedéséről, illetve azok részletes adatairól is.
A Kilauea kalderájában található Halema'uma'u kráterben szintén erősödött az aktivitás: a kráteren belüli kisebb beszakadásos kráterben fortyogó lávató szintje jelentősen megemelkedett, és a lávaszint folyamatos süllyedő-emelkedő mozgása során gyakoribbak és időben hosszabbak lettek az "emelkedő szakaszok". Február 11-én az eddigieknél jóval magasabb volt a lávató szintje: már csak 72 m mélyen bugyogott a kráter szintjétől számítva.

Bal oldali kép: a Halema'uma'u kráteren belül található lávató 2011. február 14-én (a kép forrása: Hawaiian Volcano Observatory, ahol a képre kattintva meghallgathatjuk a lávató működésének hangjait is!); jobb oldali kép: 2011. február 15-i (itthoni idő szerint 15:17-kor készített) webkamera felvétel a lávató intenzív működéséről (a kép forrása: Hawaiian Volcano Observatory webkamera).

2011. február 9-i videófelvétel a Halema'uma'u kráter lávataváról, aminek szintje ekkor 90 m-rel volt a kráter szintje alatt. A videó készítésekor a lávató szintje épp "emelkedő szakaszban" volt, melynek során kis mennyiségű gázkibocsátás is megfigyelhető (a videó forrása: Hawaiian Volcano Observatory).

A vulkán csúcsrégiójától 25 km-re kelet-délkeletre található Pu'u'O'o kráter aktivitásában is erősödést figyeltek meg: a szeizmikus tevékenység növekedésével együtt a kráteren belül számos kis kürtőből folyt a bazaltos láva, például a kráter keleti falából, illetve több fröccskúpból a kráter északi és északnyugati részén.

Bal oldali kép: A Pu'u'O'o kráter belseje, bal oldalt látható az északnyugati fröccskúp, melyből izzó (narancssárga) lávafolyások indulnak ki, illetve háttérben az északkeleti fröccskúp és a keleti kráterfalból kifolyó kisebb lávafolyás (a kép forrása: Hawaiian Volcano Observatory); jobb oldali kép: a Hét Vulkán Képe sorozat eheti tagja, melyen a Pu'u'O'o kráterből származó lávafolyás látható, amint az óceánba ömlik (a képet készítette: Judy McIlrath).

Végül egy új térkép (és annak egy kinagyított része), melyen már a friss, idei lávafolyások elterjedése is fel van tüntetve:

Térkép a hawaii Nagy-sziget délkeleti oldalán található Kilauea vulkáni terület Keleti-riftzónájában 1983 óta képződött lávafolyások elterjedéséről, illetve annak kinagyított része (jobb oldali kép), mely a Kalapana település közelében terjedő lávafolyásokat mutatja. A bordó szín a 2011. január 13-i, a piros pedig a február 4-i lávafolyásokat jelzi (a képek forrása: Hawaiian Volcano Observatory).

Krísuvík: erős szeizmikus aktivitás, lesz-e belőle vulkánkitörés?

Az elmúlt napokban felerősödtek a földmozgások az izlandi Reykjanes félszigeten, a Krýsuvík geotermális terület környékén, ami Izland egyik legnagyobb hőáramú területe.

Forrás: Iceland Meteorological Office

Az izlandi szakemberek szerint két oka lehet a földrengéseknek: magma nyomul fel 3-5 km mélységbe és/vagy forró vizes oldatok és gőzök áramlása okozza a földmozgásokat. A földmozgások nem ritkák ezen a területen, sőt Izland szeizmikusan legaktívabb térségéről van szó. 2000-ben egy jelentős földmozgás kisebb hegyomlásokat okozott és a közeli Kleifarvatn vize jelentősen visszahúzódott. Ami azonban elgondolkodtatja a szakembereket az az, hogy a felszín is erőteljesen "lélegzik". Két éve elkezdett kidudorodni a felszín, ami 3 cm-es emelkedést jelentett, majd csökkenés következett, idén tavasztól pedig megint emelkedik a felszín.
Ezek a jelek bármelyik feltételezéssel magyarázhatók, akár a felfelé nyomuló magma, akár a túlhevített víz és gőzök nyomásával. Ez az utóbbi is okozhat váratlan kitörési eseményt! 1999 októberében az egyik geotermális fúrás helyén egy hatalmas freatikus kitörés történt, ami 700 méter magasra dobta fel az iszapos anyagot és 43 méter széles kráter maradt vissza.
A területen vulkáni működés utoljára 1340-ben történt, azóta csend honol. Azt megelőzően viszont jóval aktívabb volt a terület, 1151-ben például az Ogmundargigar kráter láncból 200 millió köbméter bazaltos láva folyt ki. 900 körül egy ennél is nagyobb lávaömléses kitörés zajlott (440 millió köbméter láva került a felszínre), ami elpusztította a termékeny földeket és menekülésre késztette az embereket Izland egyik legrégebbi településéről.
A jelenlegi helyzetben megítélésem szerint nem várható rövidesen vulkánkitörés, valószínű, hogy a geotermális rendszert fűthette fel egy felnyomuló magma, és ez okozhatja mind a földrengéseket, mind a felszín "lüktetését". A helyzet Izlandon azonban bármikor változhat, ezért a helyi szakemberek sem veszik félválról az eseményeket és újabb megfigyelő műszereket helyeztek ki a helyszínre.

A Kleifarvatn tó vízfelülete 2000-ben jelentősen lecsökkent

A seltúni geotermális terület részlete, népszerű turistalátogató hely

A seltúni geotermális terület iszapfortyogói

Merapi: ismét kitört

Helyi idő szerint fél 5-kor ismét kitört az indonéziai Merapi! Surono, a helyi vulkanológiai központ vezetője szerint ez a kitörés nem volt olyan erős, mint a keddi. Az alábbi friss szeizmogramon jól látható, hogy felerősödött a szeizmikus aktivitás a hegy alatt. Első ránézésre itt is vannak olyan szeizmikus jelek, amik a belső gáznyomásra utalnak, úgy mint kedd előtt, tehát a vulkán nem nyugszik. Kérdés, hogy most ez a belső nyomás, hogyan távozik - lassan vagy megint hirtelen?...


Most már nem érhető el a webkamera, a legutóbbi kép itt van:


Ahogy kapunk további híreket, frissítünk!

Gyors hír: erősődő földrengések a Bárðarbunga és a Grimsvötn alatt...

Miközben erősen készülünk a holnapi Vulkán Napra, fél szemünk azért ott van az éppen aktuális történéseken. Például, az elmúlt 24 órában számos földrengés pattant ki a Vatnajökull hatalmas jégsapkája alól, ahol történetesen két tűzhányó is lapul: a Bárðarbunga és a Grimsvötn. A rengések e két tűzhányó alól indulnak ki. Mindkét tűzhányónak időszerű a kitörése, tehát érdemes követni a következő napok eseményeit. Elképzelhető, hogy a riftzóna szerkezeti mozgásai erősödtek fel vagy esetleg újabb magmaadagok érkeznek és töltik fel a magmakamrát, de az sem kizárt, hogy mindez vulkáni kitörésben végződik majd. A Bárðarbunga nyugatlanságáról korábban már beszámoltunk. Mindkét tűzhányó kitörése jelentős veszélyekkel jár, mivel megolvasztja a jégtakaró egy részét és pusztító jökullhlaupot indíthat el. Alább az Izlandi Meteorológiai Intézet legfrissebb képe a földrengések epicentrumairól:

Forrás: IMO

Eyjafjöll: mit jeleznek a földrengések?

Hétfőn és kedden nagy számú földrengés pattant ki az Eyjafjallakökull alatt. Az Izlandi Meteorológiai Intézet honlapján közölt adatok alapján szerkesztettem az alábbi térképet, ami az elmúlt 2 nap földrengéseinek mélységeloszlását mutatja két vetületben:

Az ábra alapján több érdekes megfigyelés tehető: Hétfőn és részben kedden is a földrengések egy része 17-22 kilométer mélységből pattant ki egy viszonylag kis területről. Ez a terület éppen az Eyjafjallakökull akatti földkéreg-földköpeny határ felett van. Elképzelhető, hogy a földkéreg alsó részén kialakult egy bazaltos magmával teli magmakamra, ahová a földköpenyből egy jelentősebb kőzetolvadék utánpótlás érkezhetett. Egyelőre azonban úgy tűnik, hogy ez a friss magma nem megy tovább a sekély (3-5 kilométer mélységben lévő) magmatározó rendszerbe úgy, mint az az előző héten történt.
A rengések másik része sekély mélységből pattant ki (<2>

Eyjafjöll: nincs változás a vulkáni működésben, de merre megy majd a vulkáni hamu?

Frissítés: 17:30, Szabi
Egy érdekes hamufelhő terjedés előrejelzést találtam a Norwegian Institute for Air Research (NILU) honlapján. Az animáció néhány napra előre mutatja, hogyan és milyen sűrűségben terjed a vulkáni hamu! Az előrejelzés nem túl bíztató Európának...

Déli jelentés
A vulkáni működésben alapvető változás nincsen, a vulkáni hamufelhő 5-6 kilométer magasra emelkedik fel. A robbanásos kitörések intenzitásában kisebb fluktuációk vannak, tegnap délután például erősebbek voltak a kitörések, a hamufelhő sötétebb volt, azaz több vulkáni hamut tartalmazott, amint azt a Vodafone webkamera mutatta (még mielőtt ismét felhőbe burkolózott a tűzhányó):

A vulkán alatti intenzív földrengések az elmúlt 24 órában elmaradtak. Érdekes a helyzet, egyelőre úgy tűnik nem jön újabb friss magmautánpótlás. Ez azonban nem jelenti a vulkáni működés végét, a sekély magmakamrában még van bőven elegendő kitörésre váró kőzetolvadék. Változás azonban bármikor bekövetkezhet.
Az alábbi egy remek kép ami tegnap készült (forrás: Izlandi Meteorológiai Intézet és az Izlandi Egyetem Földtudományi Intézetének közös jelentése). A fotó a vulkáni hamuval borított Eyjafjallajökullt mutatja, előtérben a Gígjökull gleccsernyelv. (Fotó: Sigurlaug Hjaltadóttir):

A londoni VAAC modellszámításai szerint a mai és következő napon napon a vulkáni hamufelhő dél felé terjed az Atlanti-óceán felett. Vulkáni hamu van az Azori-szigetek és a Kanári-szigetek felett is, ami akadályozza a légiforgalmat. Egyelőre Magyarország fölé nem érkezik újabb vulkáni hamu.

Eyjafjöll: új képek, videó - és a földrengések?

Az időjárás továbbra sem kedvező Izlandon, sűrű felhőben van a vulkán, így közvetlen megfigyelésről nem tudunk beszámolni. Helyette álljon itt néhány friss remek kép a kitörésről, amit az Izlandi Meteorológiai Intézet munkatársai készítettek tegnap és tegnapelőtt. Az első két képen a Gígjökull gleccsernyelven, fehér vízgőz felhő leple alatt, a jégtakaróban leereszkedő láva nyomvonala látható, míg a másik két kép a robbanásos kitörés sötét hamfelhőjét is mutatja.

Az intenzívebbé válló vulkánkitörésről pedig egy BBC videó is megtekinthető.
A továbbiak szempontjából fontos kérdés, hogy mi történik a tűzhányó alatt? Sokak szerint, így egy új IMO jelentés szerint is újabb magmautánpótlás érkezik a mélyből, azaz még közel sincs vége az Eyjafjöll kitörésnek... (A bal felső ábra a földrengések epicentrumait, a másik két ábra pedig a hipocentrumokat, azaz a rengések kipattanási mélységét mutatja. A zöld színű körök a május 3-4-i rengések helyeit jelzik - itt, úgy tűnik egyre sekélyebb mélységben jelentkeznek a rengések, azaz mintha amagma nyomulna felfelé... A fehér körök az április 13-30 között kipattant rengések helyeit, míg a szürkék a kitörést megelőző rengések helyeit mutatják. A piros csillag a vulkáni kitörést megelőzően kipattant 2,7 magnitudójú földrengést jelzi, a térképen lévő fekete csillagok pedig a vulkán tetején megnyíló hasadékot mutatja). A GPS mérések, amik a vulkáni felszín finom alakváltozásaira utalnak szintén azt jelzik, hogy nő a nyomás a vulkán alatt...

Eyjafjöll: Intenzívebb kitörések, több vulkáni hamu

Frissítés (17:00)
Intenzívebb vízgőz felhő a lávafolyás mentén, valamint egy nyugati webkamera (Mulakot) felvétel.
A vulkáni kitörés magyar idő szerint 17:00-kor:

Frissítés (15:00)
Újra kitisztult az idő és mind a Mila, mind Vodafone webkamerán követhetők az izlandi események. A korábbiakhoz (déli bejegyzés) képest nincsen alapvető változás. A vulkáni hamufelhő továbbra is kb. 5 kilométer magasságba emelkedhet. Az előtérben lassan ereszkedik le a lávafolyam a Gígjökull gleccservölgyben, miközben felolvasztja az útjába eső jeget. Ezt a felszálló fehér vízgőz felhő mutatja. Még előrébb látható az is, hogy mindez erős olvadékvíz kiáramlással jár. Az izlandi szakemberek 3oC-os hőmérsékletet mértek a Gígjökulltól 2 kilométerre.
A további történéseket nem könnyű előrejelezni. Habár úgy tűnik, hogy némi olvadékvíz is bekerülhetett a kürtőbe és ez intenzívebb robbanásos vulkáni működést és több hamuanyagot jelent, ez azonban nem utal arra, hogy a vulkán visszatér az április közepi heves kitörési fázishoz.
Érdekes, figyelni a földrengéseket is. A hipocentrumok egy közel észak-déli vonal mentén sorakoznak. Elképzelhető egy hasadék felnyílása - egyelőre a mélyben. Alapvető változás tehát nincs a vulkánműködésben, csupán most kicsit intenzívebb a kitörés, kérdés, hogy a földrengések mélysége és erőssége hogyan alakul a következő időszakban?
A vulkáni kitörés magyar idő szerint 15:00-kor:

Frissítés (13:00)
Újra látható a kitörés! A Vodafone webkamerán, valamint a Mila Þórólfsfelli webkamerán ismét követhető, ahogy sötét vulkáni hamufelhő emelkedik fel a kráterből! Az előtérben a láva útját kísérő kisebb, fehér vízgőz felhő figyelhető meg. A vulkáni hamuanyag kilövellése meglehetősen intenzívnek tűnik, sokkal erőteljesebb, mint az elmúlt napokban! Úgy tűnik ismét a forró magma és hideg olvadékvíz kölcsönhatása érvényesül és freatomagmás típusú a kitörés jellege. Ez több vulkáni hamuanyagot juttathat a levegőbe.
A vulkáni kitörés magyar idő szerint 13:00-kor:

Frissítés (12:30)
Az elmúlt 24 órában jelentősen nőtt a földrengések száma az Eyjafjöll alatt. Az elmúlt napokban nem sok földrengés pattant ki a vulkán alól, bár a harmonikus vibrációs rengések mindennaposak voltak. Ez utóbbi földrengés típus a magma feláramlásához kapcsolódik. Az elmúlt 24 órában azonban hirtelen megugrott a mélyből kipattant rengések száma, amit az alábbi ábra is mutat (forrás: Izlandi Meteorológiai Intézet)

A földrengések kipattanási helye meglehetősen mélyen van, 12-16 kilométer mélyen, vannak emellett azonban 1-2 kilométer mélységű hipocentrumok is. Elképzelhető, hogy a mélyből esetleg újabb magmaanyag áramolhat a vulkán alá.

10:05 bejegyzés
Az Izlandi Meteorológiai Intézet és az Izlandi egyetem Földtudományi Intézetének tegnap esti jelentése intenzívebb vulkáni működésről számolt be. Sajnos a tegnapi nap folyamán szinte végig felhőben volt az Eyjafjöll vulkán, azonban dél körül volt egy rövid időszak, amikor a felhők mögött kibukkant a sötét vulkáni hamufelhő:

A webkamera képen jól látható, hogy nagyobb magasságba emelkedik a vulkáni hamuanyag, mint az elmúlt napokban. Az izlandi jelentések szerint 5-5,5 kilométer magasságba jutott fel a vulkáni hamu. Összehasonlításképpen a korábbi napokban maximálisan 2-3 kilométer magasba emelkedett a vulkáni anyag.A vulkán környezetében is sűrűbbé vált a vulkáni hamuhullás. A helyszínen dolgozó szakemberek erős robbanásokat hallottak.
Mindezek alapján az feltételezhető, hogy a kürtőbe olvadékvíz kerülhetett és keveredett az izzó kőzetolvadékkal, ami nagyobb erejű - freatomagmás - robbanásos kitöréshez vezetett. A jelenleg uralkodó szelek ismét Európa felé térítik el a magasba jutó hamufelhőt, ezért van szükség repülési korlátozásra a Brit szigetek felett.
Felerősödtek a vulkáni harmonikus vibrációs rengések is, amelyek arra utalnak, hogy újabb magmaanyag nyomul fel a vulkán alatt. Van tehát még utánpótlás!
Ez az intenzívebb vulkáni működés azonban nem jelenti feltétlenül azt, hogy a következő napokban tovább erősödik a kitörés és újabb területek felett kell majd légtérzárat elrendelni (de nem lehet ezt teljesen kizárni sem... a vulkáni működés szeszélyesen változhat). A vulkáni működés továbbra is enyhébb az április közepi időszakhoz képest. A lávafolyás már 3 kilométerre jutott a kürtőtől, útját fehér vízgőz felhő kíséri, ahogy a jeget megolvasztja és az olvadékvizet felhevíti. Eközben a kürtőben alapvetően lávatűzijátékszerű kitörések zajlanak, amit olykor - mint tegnap is - freatomagmás kitörések szakíthatnak meg.

Mire készül a Redoubt vulkán?

.
Az Alaszkai Vulkanológiai Obszervatórium legutóbbi jelentése:

Április 17-20. között az AVO gyenge, ismétlődő földrengések sorozatát észlelte a vulkán csúcsának közelében. A rengések jellege nagyon hasonlított az április 5-6-án és a 2009. decemberében detektált földmozgásokra. Az AVO véleménye szerint a rengéseket a vulkán kürtőjében lévő és részben a kráterben kitüremkedő magma/lávadóm kigázosodása okozza. Egyelőre nincs jele, hogy újabb magmacsomag érkezett volna a tűzhányó alá. Az AVO ettől függetlenül folyamatos megfigyelés alatt tartja a vulkánt.

A Redoubtból felszínre törő magma dácitos összetételű, ezért nagyon nagy a viszkozitása, főleg ha összehasonlítjuk azzal a magmával, ami jelenleg Izlandon tör fel. A kettő közötti különbséget úgy lehet szemléltetni, ha összehasonlítjuk a víz és a méz "folyósságát". A Redoubt dácitos magmáját reprezentálja a méz ez esetben. A nagy viszkozitásnak köszönhetően a Redoubt kitörései igen erőteljesek, amely során a vulkáni hamu nem ritkán 10-20 km-es magasságba lövell fel az atmoszférába. A vulkán utoljára 1 éve volt aktív, előtte pedig 1989-1990-ben, amikor szintén heves, robbanásos kitörések történtek a tűzhányón. A vulkán elsősorban a terület feletti légi közlekedést veszélyezteti, de nem szabad megfeledkezni az ott élőkről sem. Alaszka fővárosa 170 km-re van a tűzhányótól és volt már példa hamuhullásra.

Fotó: Clucas R., USGS 1990. április 21.

Mi történik a Bárðarbunga alatt?

Lehet, hogy rövidesen egy újabb izlandi névvel kell megbarátkoznunk: Bárðarbunga?

Az Izlandi Meterológiai Intézet jelentése nagy számú földrengésről számolt be az elmúlt 24 órában, aminek a hipocentruma a jégsapka alatti tűzhányó alatt van:

Már el is indultak a találgatások, hogy vajon kitör-e rövidesen a Bárðarbunga? A találgatásokba nem belemenve, csupán annyit jegyzünk meg, hogy a földrengések 4-10 kilométer mélységből pattannak ki és egyéb mérési adatok sem jeleznek közeli (napok, hetek) vulkánkitörést. Ugyanakkor nincs kizárva, hogy friss magmatömeg érkezett a tűzhányó alá.
A Bárðarbunga Izland egyik legveszélyesebb vulkánja, ami a hatalmas Vatnajökull jégsapka északi része alatt fekszik a Grimsvötn vulkántól északnyugatra. A 700 méter mély, jéggel fedett kalderából hasadékrendszerek indulnak ki, amelyek akár 100 kilométer hosszan is követhetők. Ezekből a hasadékokból valamikor hatalmas mennyiségű láva folyt a felszínre. Az úgynevezett Thjorsarhraun hasadékból például 21 köbkilométer bazalt láva ömlött ki és mintegy 1000 négyzetkilométer területet fedett be. Ez volt az elmúlt 10 ezer év legnagyobb ismert lávaöntő kitörése, jóval nagyobb, mint az 1783-as katasztrofális Laki kitörés! Habár a tűzhányó többnyire lávaöntő kitörést produkál, előfordultak robbanásos kitörései is. 1477-ben például heves robbanásos kitörés történt (VEI=5!), ami a mostani Eyjafjöll kitörésnél többszörösen nagyobb mennyiségű vulkáni hamut és horzsakövet repített a levegőbe. Az ilyen vulkáni kitörések velejárói a pusztító iszapárak, azaz a jég alól előtörő jökulhlaup folyások.
A Bárðarbunga ismert vulkáni kitörései az elmúlt ezer évben: 1080(?), 1159(?), kb. 1210, kb. 1270, kb. 1350, kb. 1410(?), 1477, 1697, 1702, 1706, 1712, 1716, 1717, 1720, 1726, 1729, 1739, 1750, 1766, 1769, 1797, 1807(?), 1862-64, 1872(?), 1902-03
Az utolsó vulkáni kitörés tehát több mint 100 éve volt és a statisztikát nézve nincs kizárva egy újabb vulkáni működés az elkövetkezendő évtizedben...

Ébredezik a Redoubt tűzhányó?

Április 5-én sekély mélységű földrengések jeleit észlelték az alaszkai megfigyelő állomás (AVO) érzékeny műszerei. A földrengések a tűzhányó csúcsához közel pattantak ki talán a kürtőben felfelé áramló magma következtében. Amennyiben valóban ez a földrengések oka, úgy heves robbanásos kitörésekre és/vagy a 2009-es lávadóm részleges összeomlásából keletkező piroklaszt árakra lehet számítani a közeljövőben.

Az AVO április 10-én közzétett jelentésében az áll, hogy a földrengések erőssége április 5-10. között folyamatosan csökkent, és jelenleg a háttérértéken van. Így tehát az éppen szunnyadó tűzhányó talán csak "felhorkant". Elővigyázatosságból a vulkánra vonatkozó riasztási szintet zöldről citromsárgára emelték. Ez azt jelenti, hogy az elkövetkező időszakban fokozattab figyelmet szentelnek az obszervatórium dolgozói a tűzhányónak.

A tűzhányón jelenleg erőteljes kigázosodás észlelhető. A 2009-es aktív fázis során a vulkán kürtőjéből az éppen csak kitüremkedni képes viszkózus, dácitos magma egy lávadómot formált (1. kép). A meredek lejtőn a lávadóm kissé megfolyt, az ilyen jellegű lávadómokat couleé-nak is nevezhetjük. A lávadómból feltörő gőz/gáz felhő a kürtőben található magma lassú passzív kigázosodásnak az eredménye. Az április 8-án tett terepbejáráskor egy vékony, apró vulkáni hamuszemcsékból álló leplet észleltek a vulkán hófedte oldalában (2.kép). Ez a vulkáni hamu vélhetően a lávadómból kiáramló gázfelhőből ülepedhetett ki, vagy a tűzhányó kráteréből rakódhatott át.

.............................

1. kép: a 2009-es lávadóm (couleé)...................................2. kép a vulkán oldalában a barnás elszíneződésként látható a vulkáni hamulepel

(Pictures: McGimsey Game, 2010. 04. 08.)

A Redoubt vulkán és a Drift folyó völgye. (Picture: McGimsey Game, 2009. 09. 23., AVO, USGS)

A Redoubt tűzhányó Alaszkában található a Cook öböl Ny-i partján, Alaszka fővárosától (Anchorage) mintegy 170 km-re DNy-ra, valamint 82 km-re Ny-ra Kenai városától. A tűzhányó hófedte csúcsa jelenleg 3108 méter magasan található. Legutóbbi kitörései 1902, 1966-68, 1989-90 és 2009-ben voltak. Az 1989-90-es valamint a 2009-es kitörések során főként iszapfolyások vagy laharok jellemezték a vulkáni működést. Emellett erőteljes robbanásos kitörések is történtek, amelyek során több alkalommal is 10 km-es magasságba emelkedett a vulkáni hamuoszlop. A kitörések olyan hevesek voltak, hogy még Anchorage-ban is hullott a vulkáni hamu.