 |
Az avcan.org jelentése szerint ma már több mint 200 földrengés pattant ki, míg az előző napokban csupán 20-50. A kicsiny sziget alatt július végén kezdődtek a gyakori földrengések, amelyek aztán néhány napig elcsitultak és most ismét gyakoribbá váltak. A rengések jól kivehetők az interneten keresztül is elérhető szeizmogramokon. Továbbra is kérdés azonban, hogy mi ennek az oka? A mai földrengés raj annyiban újat hozott, hogy a hipocentrumok a korábbi 9-15 km mélységből kiszélesedtek, nagy számban 28 km mélységig húzódtak le, de nem kevés sekély mélységből pattant ki:
 |
El Hierro, akárcsak a többi sziget a Kanári láncban vulkáni eredetű. A hatalmas pajzsvulkánba azonban mintha egy óriás harapott volna bele! Északi részében egy jókora karéjalakú bevágás figyelhető meg. Ennek oka pedig egy katasztrofális földcsuszamlás volt, amikor az egykori El Golfo vulkán északi lejtője súlya alatt megroggyanva gravitációsan hirtelen lecsusszant. Az ilyen esemény nem ritka a Kanári szigeteken, Tenerifén például három ilyen sebhely is megfigyelhető, La Palma esetében pedig a szakemberek már évekkel korábban jelezték, hogy a Cumbre Vieja oldala rendkívül instabil és "bármikor" lecsusszanhat, aminek pusztító szökőár lehet az eredménye!
 |
Az El Hierro esetében ilyen esemény nem várható, azonban nem lennék meglepődve, ha "rövidesen"* a földrengés raj vulkánkitöréshez vezetne. A Kanári-szigeteken a legutolsó vulkánkitörés 1971-ben volt La Palmán és sokan úgy vélik, hogy lassan "időszerű" egy újabb vulkáni működés valamelyik szigeten. El Hierro az elmúlt évszázadokban nyugodt volt, szemben Tenerifével és La Palmával (habár nem megerősített információk szerint 1793-ban volt egy kisebb vulkáni működés a szigeten), a legutolsó ismert kitörése Kr.e. 550-ben volt. Fontos azonban tudni, hogy ez a nyugalom csak látszólagos. Ha nagyobb időtávlatban nézzük a Kanári-szigetek vulkáni kitöréseit, akkor azt látjuk, hogy El Hierro-n van a legtöbb fiatal (az elmúlt 2 millió évben aktív) vulkáni centrum. A Kanári-szigetek már többször adtak meglepetésre okot. Lanzarote szigetén például több mint tízezer évig nem volt vulkáni kitörés, majd 1730-tól hat éven keresztül ömlött ki a bazaltos láva a történelmi idők egyik legnagyobb lávaöntő kitörését produkálva (az izlandi Laki után). Érdemes tehát szemünket e kicsiny szigeten tartani, mert lehet, hogy hamarosan itt nézhetünk tűzijáték-szerű kitöréseket és lávafolyamot...
Megj.:
* a "rövidesen", illetve "időszerű" nem azt jelenti, hogy holnap már az esemény bekövetkezik, csupán annyit, hogy elképzelhető, hogy hetek-hónapok, esetleg évek-évtizedek múlva történik valami. A vulkáni kitörés idejét nem lehet pontosan előre jelezni, sőt az is elképzelhető, hogy a magma meggondolja magát és mégsem tör a felszínre... Az Eyjafjallajökull kitörés előtt is már évekkel korábban volt magmafelnyomulásra utaló megfigyelés, aztán még sok időt kellett várni, hogy a vulkáni működés beinduljon!
A Kanári szigetek tipikus forrópont vulkanizmus eredménye, ugye jól tudom?
VálaszTörlés#Gazz
VálaszTörléselnézést a késői válaszért! Igen, a Kanári-szigetek vulkáni működését is a plume elmélettel magyarázzák.
Bővebben itt:
http://www.mantleplumes.org/Canary.html
#Gazz, Balázs: Csak annyit tennék hozzá, hogy a helyzet azért nem annyira egyszerű. A Kanári-szigetek esetében ugyanis a forró köpenycsóva feláramlás ('plume') legtöbb jellemzője nem illik. Nincs például megfigyelhető térbeli eltolódás a vulkáni működésben az idő teltével úgy, amint azt a Hawaii-szigetek esetében tapasztalható, azaz nincsen egy jól követhető vulkáni szigetlánc. A legfiatalabb vulkáni tevékenység, hol Tenerifén, hol Lanzarote-on vagy La Palmán (vagy legközelebb El Hierro-on?) zajlik, azaz hol az egyik, hol a másik szigeten! Valószínűsíthető tehát, hogy itt nem az a mélybeli folyamat okozza a vulkáni működést, ami pl. a Hawaii-szigetek, vagy a Réunion sziget vulkánosságát. Így nem nevezhető a Kanári-szigetek vulkánossága tipikus forró-folt vulkáni tevékenységnek sem. Sokan vannak, akik egyszerű lemeztektonikai okokkal (pl. litoszféra elvékonyodással, azaz riftesedéssel) magyarázzák a vulkáni működést, mások egy több tíz millió évvel ezelőtt aktív köpenycsóva maradványával érvelnek. A Balázs által megadott linken a szerző remek ábrákkal illusztrálva mutatja be ezt a bonyolult helyzetet.
VálaszTörlés