A Fülöp-szigeteki Vulkanológiai és Szeizmológiai Intézet (PHIVOLCS) második fokozatra emelte a riasztást a Taal tűzhányó körül. A Taal vulkán Manilától, Fülöp-szigetek fővárosától mintegy 50 km-re délre, viszonylag nagy népsűrűségű Batangas térségben található. Az aktív tűzhányó egy 15x20 km nagyságú kalderában helyezkedik el, amit tó vize tölt ki. A mintegy 5 km átmérőjű Vulkán sziget változatos vulkáni működési formákból, mint például tufagyűrűkből, salakkúpokból áll össze. Közepén egy kisebb tó található, aminek hőmérséklete meghaladja a 30 fokot. Bár a szigeten tilos az állandó letelepedés, mégis sok szegény család lakik itt, akik elsősorban halászatból élnek.
A Taal Fülöp-szigetek legaktívabb vulkánjai közé tartozik, azonban most már több mint 30 éve szunyókál. A 16. század óta több mint 30 kitörése volt. A legnagyobbak, VEI=4 erősségűek 1716-ban, 1749-ben és 1754-ben (ez több mint 200 napon keresztül zajlott, ami után 54 éves szünet következett) történtek, amik után az 1800-as években 10-15 éves szünetekkel következő, kisebb erősségű (VEI=1-2) vulkáni működések voltak. Ezt a szakaszt az 1911-es kitörés zárta, ami után alapvetően megváltozott a tűzhányó viselkedése. Az 1911. január 27-i kitörés közel 2000 halálos áldozattal járt és a sziget belsejében ekkor jött létre a kis tavacska. A kitörés hangját közel 1000 km körzetben hallották, a kitörési felhőt pedig Manilában is látták, a helyszínen pedig mindent letaroló, vulkáni törmelékárak söpörtek végig elfektetve a környező erdősségek fáit. Akkor még nem ismerték ezt a vulkáni folyamatot... Ezután hosszasan pihent a tűzhányó, majd 1965-ben ébredt fel újra és ismét egy VEI=4 erősségű kitörést produkált.
Az 1965-ös kitörés fordulópont volt a vulkanológiában. A Taal heves, robbanásos kitörése során több kilométer magasra emelkedett fel a gomolygó hamufelhő, azonban ez nem csak felfelé, hanem a felszín közelében, gallérszerűen oldalirányban is szétterjedt! A hurrikánok sebességével végighömpölygő vulkáni törmelékes felhő mintegy négy kilométeres körzetben mindent elpusztított és közel 200 halálos áldozatot szedett a tó partján élő falvakban. A vulkáni kitörést az Amerikai Geológiai Szolgálat szakembere Jim Moore dokumentálta, majd néhány évvel később Richard Fisher, neves amerikai vulkanológus a képeket tanulmányozva régi emlékeit látta viszont, amikor a Bikini szigeteken az atombomba kísérleteket nézte végig katonaéveiben. Ennek alapján a kitörési felhő alján oldalirányban, nagy sebességgel szétáramló, gomolygó vulkáni hamufelhőt alapi torlóárnak nevezte el. A katasztrofális robbanásos kitörést a tó vizének a forró magmát tartalmazó kürtőbe való bejutása okozta. Ezután csendesebb, főleg stromboli-típusú lávatűzijáték kitörések következtek egészen 1977-ig. Azóta csendes a tűzhányó, legalábbis a felszínen...
A legutolsó kitörés óta 34 év telt el. Az elmúlt években azonban számos jel mutatott arra, hogy a vulkán újratöltődik. Tavaly, májusban a Vulkán-sziget belsejében lévő tó vize több fokkal megemelkedett, majd június elején a földrengések magma felemelkedését jelezték. Ekkor a PHIVOLCS 2-es fokozatra emelte a riasztási szintet. Most ugyanez a helyzet áll elő. Ismét a "Figyelmeztető" fokozatra került a zászló, mivel naponta több vulkáni eredetű földrengés pattan ki a tűzhányó alól, emellett a szén-dioxid kiáramlás is jelentősen megnőtt (az elmúlt hónapban elérte a napi 4670 tonnát). Ezek a jelek egyértelműen friss magma felemelkedését jelzik. A kérdés, hogy mi lesz ennek a vége? Vulkáni kitörés vagy ismét megáll a kőzetolvadék tömeg, mint tavaly nyáron? Ezt előrejelezni egyelőre lehetetlen, várni kell a további jeleket! A figyelmeztetés azonban fontos, mivel nem veszélytelen vulkánról van szó. Ráadásul közeleg Húsvét szent hete, ami Fülöp-szigeteken sok embert megmozgat. Ramon Arguelles püspök, bár mindenkit bátorít a szertartásokon való részvételre, mai közleményében megjegyezte, hogy egyetért a kitelepítési felhívással, noha kényszeríteni senkit sem lehet erre. A PHIVOLCS szakemberei azonban az ünnepek alatt sem fogják levenni szemüket a szeizmogramok képeiről, folyamatosan mérik a szén-dioxid kibocsátást és a vízhőmérsékletet. Mert jobb felkészülni, egy ilyen tűzhányónál bármi bekövetkezhet!
Sziasztok!
VálaszTörlésMost olvastam ezt a cikket, talan erdekes lehet szamotokra is:
http://gazdasagiradio.hu/cikk/62409/
Udvozlettel: D. Timea
Kedves Timea,
VálaszTörlésköszönjük szépen a hírt, a kérdésre rövidesen visszatérünk!
Gondolom, hogy nem sok magyar járt eddig itt. Én "véletlenül" 2007-ben megmásztam a kaldera legmagasabb pontját (kb. 900 m magas, és őserdő illetve elefántfű borítja a hegyoldalt). Akkor semmi aktivitást nem láttam laikusként
VálaszTörlésÜdvözlettel, Uherkovich Szani
Kedves Szani,
VálaszTörlésakkor még szunyókált a tűzhányó, de nem sokkal később egyre nyugtalanabbul aludt már!
Újabb taali hírek: http://globalnation.inquirer.net/region/philippines/view/20110416-331580/Ground-cracks-alarm-Taal-island-villagers
http://www.phivolcs.dost.gov.ph/
Szabó József. Sziasztok Én 2010-ben jártam ott, megmásztam én is a kaldera legmagassab pontját, majd az őröket kijátszva leereszkedtem a tóhoz egy jóízü fürdőzésre. Hatalmas élmény volt fortyogó iszap gödrök, a tó vize Kb 30 fok a víbenlévő iszap 15cm mélyen már olyan forró , hogy a műanyag szandált megolvasztotta.
VálaszTörlés