Tavaly októberben számoltunk be róla, hogy újabb darabbal gyarapodott a vulkános katasztrófafilmek sora, amiben Új-Zéland legnagyobb városában, a szigetország pénzügyi-gazdasági központjában tör ki egy vulkán. Mint azt már Szabolcs akkor említette, az elképzelés nem minden alap nélküli! A közel 1,5 millió lakosú város egy vulkáni mezőn terül el. A legutóbbi kitörés - a Rangitoto vulkáné - csak 500 éve volt, igaz, a központtól viszonylag távol, egy szigeten. Érdekesség, hogy a terület 250000 éve tartó működése során mintegy 4 km3 (tömör kőzetre átszámolva) bazalt kertült a felszínre közel 50 bazaltvulkánt építve fel és ebből 1,73 km3 a Rangitoto térfogata(1). Egy esetleges újabb bazaltvulkán kitörése mellett Az Északi-sziget középső részének vulkánjai és a Taranaki vulkán esetleges kitörése is problémát okozhatna (vulkáni hamu!) a területen. Mindezen veszélyek felmérésére és egyben felkészülésként egy esetlegesen bekövetkező katasztrófára hozták létre a DEVORA (DEtermining VOlcanic Risk in Auckland - Vulkanikus veszélybecslés Auckland területére) programot az IESE (Institute of Earth Science and Engineering - Földtudományi és Mérnökgeológiai Intézet; Aucklandi Egyetem) szervezésében. Az interdiszciplináris program hét éve fut, számos független csoport részvételével. A programnak Németh Károly személyében magyar résztvevője is van. Ezen írásunkban nem a veszélyt jelentő vulkánokról írunk. A cél most bemutatni egy olyan tudományos programot, ami egy esetleges súlyos természeti csapásra segít felkészülni.
A DEVORA három fő részből áll:
A földtani modell kialakítása
A geológusok, geofizikusok és más földtani szakemberek feladata, hogy meghatározzák, a térségben hol, milyen okból keletkezhet a mélyben olvadék (2; 3). Arra is ők keresik a választ, hogy mi befolyásolja az útját a felszín felé, miből áll a térségben a földkéreg, mikor vehetjük észre a felszín felé tartó magmát, azaz egy esetleges kitörést előre lehet-e jelezni (4; 5)? Mindezek megértéséhez azt is vizsgálják, egyáltalán milyen gyorsan érheti el az olvadék a felszínt és hogy miért az eddigi legutolsó kitörés volt a legnagyobb?
Az esetleges vulkáni veszély megbecslése.
Ez szintén főképp földtudományi szakemberek feladata. Ide tartozik az eddigi kitörések tér- és időbeli eloszlásának vizsgálata, egy esetleges jövőbeni kitörés valószínűségének és erejének megbecslése. Arra is keresik a választ, hogy milyen típusú kitörésre számíthatunk, hogy mi a legesélyesebb vulkáni veszélyforrás a területen (6; 7; 8; 9; 10). Mindehhez számos vizsgálatra van szükségük. Becslést kell adni a vulkáni terület várható élettartamára. Ezt a földtani adottságok, az eddigi vulkáni tevékenység és termékeinek vizsgálata valamint más hasonló régiókkal való összehasonlítás alapján tudják megbecsülni (11). Mindemellett a kutatás arra is irányul, hogy megállapítsák, milyen szintű megfigyelőrendszert kell kiépíteniük (12).
Egy vulkánkitörés társadalmi hatásainak vizsgálata
Ebbe a kérdéskörbe olyan problémák tartoznak, mint hogy kit és mit érintene egy esetleges kitörés, ezen belül az egyes különböző veszélyforrások milyen hatással lennének a lakosságra és az infrastruktúrára (13; 14; 15; 16)? Fontos kérdés, vajon a társadalmi szervezetek miképp reagálnának és milyen országos hatása lenne a gazdasági közpotot ért természeti csapásnak? Arra is keresik a választ, miképp lehetne csökkenteni a veszélyt - emberi oldalról, valamint hogy miképp lenne a legjobb felkészíteni a lakosságot (17; 18; 19). (Gondoljunk csak bele, Japánban ez nagyon jól működik, a legutóbbi földrengéskor sem alakult ki pánik és mindenki tisztában volt vele, mi történik ilyenkor általában és mi a legjobb, amit tehet.)
Források
(1) Needham és mtsi., 2011, JVGR
(2) McGee és mtsi., 2010, CMP
(3) Smith és McGee, 2010, 3rd DEVORA Research Forum
(4) Smith és Németh, 2008, 1st DEVORA Research Forum
(5) Rodado , 2009, 2nd Devora Research Forum
(6) Lindsay és Leonard, 2010, 3rd DEVORA Research Forum
(7) Zawalna-Geer és mtsi., 2010, 3rd DEVORA Research Forum
(8) Bebbington és Cronin , 2009, 2nd Devora Research Forum
(9) Leonard és mtsi., 2009, 2nd Devora Research Forum
(10) Cronin és mtsi., 2010, 3rd DEVORA Research Forum
(11) Marco és Brenna, 2009, 2nd Devora Research Forum
(12) Lindsay és mtsi., 2010, 3rd DEVORA Research Forum
(13) Smith, W., 2010, 3rd DEVORA Research Forum
(14) Daly, 2009, 2nd Devora Research Forum
(15) Daly, 2009, IESE Technical Report 1, 2009/5
(16) Daly és mtsi., 2009, 2nd Devora Research Forum
(17) Doyle és mtsi., 2010, 3rd DEVORA Research Forum
(18) Sandri és mtsi., 2009, 2nd Devora Research Forum
(19) Tomsen, 2009, 2nd Devora Research Forum
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése